Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-05-15 / 58. szám

needik évfolyam,

58. szám,

Kedd, 1988. májas 15

rák értékben;

•i isétkfíldétiel: 40 K, negyedévre a 150 Ki.

I 80 fillér.

ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS.

Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr.

SserkeiitSaég él kiadóhivatal; Nédor-n. a Megjelenik hetenkint háromnxor!

Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr.

kedden, csfltörtökön és szombaton.

POLITIKÁK SZEMLE

■BE&Bi

.* cs Berlin,

Komárom, —május 14.

Nagy meglepetéssel olvassuk, hogy Benes Ede dr., a csehszlovák köztársaság beteg külügyminisztere londoni tartózkodása alatt elhatá\'^0(2ta,, hogy mielőtt a hó végén visszautaznék Prágába, ellátogat Németországba és meglátogatja Stresemannt, a német birodalom külügyminiszterét. Ennek a látogatásnak nagy jelentőséget tulajdonit a német sajtó is, amely a francia forrásokból merített értesülések szerint a látogatás politikai hátterét Benes régi vesszőparipájában, a dunai konföderációban látja, amelyről most Benes Londonban is tárgyalásokat folytatott. A csehszlovák külügyminiszter tehát elérkezettnek látja az időt arra, hogy a dunai konföderáció eszméjét Németországgal is megbeszélje, tekintettel arra, hogy a koncepcióban a német birodalom is helyet foglal.

Hogy mint fogadja Némelország ezt a franciák által melegen támogatott tervet, majd elválik, ha Benes Berlinben előhozakodik vele. Sokkal érdekesebb azonban az, hogy mi indította Benest urat arra, hogy a köztársaság fennállásának tizedik évében végre elhatározta magát, hogy a hatalmas szomszédot meglátogassa és olyan témáról folytasson vele megbeszélést, amely a német politika vezetőférfiai előtt sohasem volt valami nagyon szimpatikus, de legkevésbé lehet az ma, amikor a középeurópai helyzetet a függő kérdések egész sora tartja állandó feszültségben.

Németország és Csehszlovákia között a szomszédi viszony eddig nem volt valami túlzottan barátságos, a két állam csendben megvan egymás mellett, mint két olyan ország, amely egymással szemben korrekt magaviseletét tanúsít. Bár nem lehet tagadni, hogy Németországnak volna oka neheztelni is Csehszlovákiára, amely a németeket érintő összes kérdésekben mindenkor azok között volt, akik Németország ellenfelei. Ez legfőképen abból a hűbéri viszonyból keletkezett, amelyben a csehszlovák köztársaság nagy protektorával: Franciaországgal van. De magának a köztársaságban élő negyedfélmillió németnek a helyzete sem lehet alkalmas arra, hogy Németország valami meleg barátsággal viseltessék a háborús viszonyok következtében életrekelt ifjú republika iránt. Egész tárgyilagosan meg lehet állapítani, hogy Prága és Berlin között csak a diplomáciai felfogás szerinti korrekt szomszédi viszony áll fenn.

üzért is né? most nagyot az egé«z világ, hogy ilyen körűimé-Komárom, május 14.

Teljesen bizonytalan a tartományi választások időpontja.

A koalíció nyolcas bizottsága már négyízben foglalkozott a tartományi és kerületi képviseletekbe való választások kérdésével, azonban eddig semmi eredményre sem jutott. A péntekén tarlóit ülésen Cerny dr. belügyminiszter kijelentette, hogy ö már befe jezte a közigazgatási reform végrehajtására és az ezzel összefüggő választások kiírására vonatkozó előkészítő munkálatokat. Az ülésen lefolyt vitában kifejezésre jutóit az a kívánság, hogy a tartományi és kerületi választásokat ne a nyár folyamán tartsák meg. Ami azt is jelenti, hogy már ebben az évben nem lesz megtartva a választás.

Visszaállítják a kettősünnepeket.

Az ünnepnapok rendezése alkalmával a kettős ünnepeket megszűnteitek, ami főképen egyházi részen nagy visszatet szést váltott ki Ezen a sérelmen kivan változtatni az a javaslat, amelyet a koalíció nyolcas bizottságának pénteki ülésén Luschka dr. német kér. szoc. parti képviselő terjesztett elő s amely a karársonxi húsvéti és pünkösd' második ünnepnap visszaállítására vonatkozik. A bizottság a javaslatot magáévá tette és elhatározta, hogy a parlamentnek még a nyári ülésszak alatt beterjeszti a javaslatot.

Benes külügyminiszter Berlinbe megy.

Benes külügyminiszter jelenleg még Londonban tartózkodik, ahol az angol politika vezérférfiaival tárgyalásokat folytatott az utódallamok közeledéséről. A londoni értekezések eredményének

nyék között Benes dr. Berlinbe megy és rögtön meg is állapítja, hogy ennek a látogatásnak nagy oka lehet. Bizonyára úgyis van, nagy ok kényszeríti a külügyminisztert arra, hogy kikérje tervéhez Németország külügyminiszterének is véleményét. Benesnek az utóbbi évek sok fiaskója után meg kellett győződnie arról, hogy az a politikai irány, amely szerint a csehszlovák köztársaság eddigi külpolitikája haladt, kilenc év alatt lejárta magát. A nyugati nagyhatalmak előtt is tisztázódott a helyzet, világossá lettek azok a mondvacsinált okok, amelyek ezeréves történelmi országok feldarabolását idézték elő és a világ ráébredt arra, hogy a gyűlölet és bosszú sok igazságtalanságot diktált bele a békeszerződésekbe, amelyeket hovatovább jóvá kell tenni.

Benes most mindenáron arra igyekszik, hogy a Középeurópában uralkodó feszültséget eloszlassa és ezért akarja a Dunamenti államokat gazdasági közösségbe vonni. A koncepció azonban igen átlátszó és annyira tendenciózus, hogy azt sem Németország, sem Magyarország nem fogadhatja el. Az előbbi azért mert Ausztriát is bevonja a szövetségbe, az utóbbi pedig azért, mert a trianoni békeszerződés

lehet tekinteni Benes azon elhatározását, amelyet francia lapok adnak közre, hogy Londonból a hét folyamán Németországba utazik, shot a kölni újságíró kiállítást fogja megtekinteni, majd Prága felé veszi útját, de útközben meglátogatja Berlinben Siresemant, ahol szintén tárgyalni fog. A Vossische Zeitung jelentése szerint Benes Berlinben a dunai konföderáció tervét akarja előkészíteni, melynek az lenne a célja, hogy a középeurőpsi államokat gazdasági blokkban egyesítse. Benes a icrvét közölte a francia diplomatákkal is, akik azt a tanácsot adták neki, hogy a tervével keresse föl Stresemannt. Benes terve szerint a dunakonföderációba Németországot, Csehszlovákiát, Magyarországot és Ausztriát vonnák be. A lap szerint Benes Londonban is erről tárgyalt és ott is azt a tanácsot kapta, hogy elsősorban S'resemannal kell megállapodnia és hogy ragadjon meg minden eszközt arra, hogy kiengesztelje Magyarországot. A Paris Midi c. lap szerint Benes terve sem Magyarországon, sem Németországban nem fog találkozni rokonszenvve), mert a konföderáció a trianoni béke revizióját és Ausztria csatlakozását lehetetic.Ulé ícSii.

A népszövetségi tanács júliusi ülésszaka.

Julius 4-én kezdődik a népszövetségi tanács 50-ik ülésszaka, amelynek napirendjén eddig 30 pont szerepel, amelyek között a legfontosabbak az erdélyi optánsper, a kisantant megkeresése a szentgotthárdi incidensre vonatkozólag, a lengyel-sziléziai német iskolák ügye és a lengyel kisebbség helyzete Német-Sziléziában. Az ülásigazságtalanságai nem nyernének vele elintézést. Benesnek tehát nem sok kilátása lehet arra, hogy Berlinben sikerrel járjon, annál jobban kiviláglik tehát, hogy igen súlyos kényszeritő-okok viszik őt StresemaDnhoz.

Nem sok reményt lehet fűzni a berlini úthoz, amelyet, szerintünk, másféle momentumoknak kellett volnamegelőzni, amelyek a csehszlovák köztársaságban élő német nemzeti kisebbség nemzeti és kulturális egyenjogúsítására vonatkoztak volna. Prága azonban az ő vak nacionalista politikájával nem látott messzebb az orránál és nyugati pátronusának védelme alatt Németországgal szemben is adta a fölényest. Most majd Berlinben ki fog világiam, hogy kilenc év elhibázott politikája mit eredményezett s hogy a súlyos viszonyok között lehet-e Csehszlovákiának továbbra is úgy viselkedni hatalmas szomszédjával, amint eddig viselkedett. Prága és Berlin közeledése csak akkor lehetett volna sikeres, hogyha a fiatal köztársaság külpolitikája Németországban barátokat szerzett volna Csehszlovákiának. Ez pedig eddig nem történt, igy Benes berlini útjának eredménye is igen kétségesnek látszik.

szak napirendjére tűzött tárgysoroza, még néhány fontos üggyel bővülni fog

Junius 18-ra halasztották

a kisantant konferenciáját.

Eredetileg még május hóban akarta a kisantant a tavaszi konferenciáját megtartani, azonban a közbejött akadályok miatt junius 18-ára halasztotta. A halasztás okául többféle verziót hoznak fel. Belgrádi hír szerint egyesek az elhalasztást azzal magyarázzák, hogy Benes dr. külügyminiszter míjus hó végéig külföldön fog tartózkodni, mások szerint a kisantant meg akarja várni, a genfi népszövetség junius elején tartandó ülésszakának eredményeit. A legvalószínűbb ok azonban az lehet, hogy a mostani romániai belpolitikai zűrzavar semmiképen sem alkalmas arra, hogy a konferenciát ilyen körülmények között tartsák meg. A konferenciát Bukarestben, esetleg Temesváron fogják megtartani.

Egy ötvenéves nodagyeiel.

Dr. Stresemann Gusztáv német birodalmi külügyminiszter ötvenéves. Tehát elérte azt a kort, amelyben azelőtt egy ambiciózus politikus intrikálni, elégedetlenkedni, zúgolódni kezdett egy külügyminiszter eilen, abban a reményben, hogy húsz-huszonöt év múlva a helyére ülhet. A mai idők tempója gyorsabb és Stresemann, noha csak ötvenéves, már elérte azt, hogy öt éve külügyminiszter. Már elérte, hogy ismert lett, lexikáris alany, sőt egy kicsit közhely és (érdemeivel együtt) sablon és tantárgy. Dr. Stresemann a háború előtt és alatt baloldali képviselő és igyekvő jogtanácsos a Hohenzoilernek Németországában szép lassan, mondhatni észrevétlenül besompolygott a világhírbe és elérte nemcsak azt, hogy karriert csinált, de ami ennél több, azt is, hogy senki sem csodálkozik azon, hogy karriert csinált. Néhány év előtt kopasz, kékszemü ügyvéd a német birodalmban, ma Bismark utóda, fontos szavazat Genfben és Briand barátja. Locarno egyik szerzője, a német-francia közeledés, a középeurópai béke és egyensúly egyik oszlopa. Neve ma kötelező program és kulturális hagyomány.

Hogyan érte ezt el Stresemann, akinek alakja éppen olyan szerény és követelőzésnélküli, mint mosolya. Hogyan érte el? Ha megkérdeznék tőle, alkalmasint ő maga se tudná megmondani. De megismételni aztán egészen bizonyos, hogy nem tudná ezt a karriért, amely (a legtöbb karriérnek ez a titka) összetevődött ezer és ezer soha meg nem ismétlődő véletlenből. Talán ezeket a véletleneket használta ki Stresemann ? Szó se róla. Ennél sokkal becsületesebb. A véletlenek használták fel őt, aki kitűnő ember, de semmi esetre sem rendkívüli nagyság. Stresemann 1 A mai Németországban száz ember is van, akit képességei inkább kvalifikálnak a külügyi székbe, mint Stresemannt, viszont el kell ismerni, hogy e száz tehetségesebb férfiú közül egyetlenegy sem lett volna jobb külügyminiszter, mint 5 és ha valamelyik (amitől az Isten őrizzen) ma helyébe kerülne, az se csinálhatná jobban a dolgokat, mint dr. Stresemann.

Mi volt hát Stresemann szerencséje, amely — legritkább eset — Németország szerencséje is? j(A legritkább eset: a miniszter szerencséje az ország szerencséje is.) Stresemann szerencséje az volt, hogy nem tehetsége-