Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-05-12 / 57. szám

1928 májás 12. Komáromi Lapok 5. oldal á leghosszabb életűek azok, akiknek testsúlya valamivel a normális alatt marad. Igen, de hogyan lehet elérni ezt? Akit nem hat meg az izzadó, kö­vér bácsi, aki lihegve birkózik egy megdöbbentő nagyságú zsíros ser­téscombbal és nem csábit az a ru­ganyos fiatalember, aki mosolygó könnyedséggel fogyasztja el higiéni­kus ebédjét, az másképpen is meg­győződést szerezhet mindenféle cso­portokba elhelyezett ételekből, hogy mennyi és mi kell életének, mun­kaerejének céltudatos megőrzésé­hez? Egyenesen ijesztő, hogy például mennyi krumplit fogyasztuk. És a krumpli hatalmának szimbólumaként ott áll azon emlékműnek hasonmása, melyet azon a helyen épitettek, ahol először foglalkoztak Európá ban burgonyatermeléssel. És meg­tudjuk, hogy a németek táplálékának egy­nyolcad részét teszi ki a burgonya Külön hatalmas termek vezetnek el a vitamin országába. Minden adat, minden föledezés, amelyet a vitamin kutatás az utóbbi években produkált, most itt a nyilvánosság elé kerül és fegyvert ad a laiku­soknak is a kezébe egy egészséges új nemzedékért folytatott küzdelem­hez. Angolkórban szenvedő gyer­mekek eltorzult alakja mellett he­lyesen táplált apróságok jólfejlett testről mosolygó arca fordul felénk. És képek, szobrok, modellek egész serege neveli az anyákat gyerme­keik helyes táplálására. Az anyatej áldásaitól kezdve a gyerekkor évein keresztül bemutatásra kerül, hogy mit és hogyan egyék a jövendő em­bere ? Az anyatejet pótolni nem le­het! Ez kitörülhetetlenül belevéső­dik minden látogató köztudadában. Hogyisne? Amikor az ábrákat a következő számok kisérik: A jó­módú családból szü'etett csecsemők­nél az anyatejjel tápláltanál 2 6 a halálozási arányszám, a mestersé­gesen tápláltaknál 10.3, Nincs a táplálkozásnak olyan gazdasági, vagy tudományos része, melyet a lehető legszeléltetőbben ne mutatkoznának be a kiállítás rendezői. Például jóltáplált ausztrá­liai embertársaink vigyorgó arca bizonyítja, hogy hernyókból, pókok­ból, gilisztákból és denevérekből is megél egy-egy munkabíró egészsé­ges élet. Vagy vájjon kinek higyjünk? Az absztinenseknek, akik egy meg­győző kiállítással bizonyítják be, hogy minden csepp alkohol az élet megrövitését jelenti, avagy a sör­gyárosoknak, akik egy ugyanilyen impozáns kiállítással, elismert szak­­tekintélyekre való hivatkozással akarják elhitetni, hogy minden csepp árpalé nélkülözhetetlen életelixír. A vegetáriánusok a hús mérgező vol­tát tudják cáfolhatatlanul dokumen­tálni, míg a nagy városi vágóhidak elénktárják: a húsban rejlik az em erő titka. (r. 1.) Uj vonaláratok Magyarországon csehszlovákiai csatlakozással. — Májas 15-én lépnek életbe — Május 15-től kezdve megrövidül a gyorsvonatok menetideje és egy egész sereg uj vonatot helyeznek forgalomba. Az uj menetrend változásai a követ­kezők: Budapest—Hegyeshalom—Bécs között a gyorsvonatok menettartama megrövidül s az elért időnyereség a budapesti indulás, illetve érkezés javára esik. így a Budapest keleti pályaudvar­ról 7 órakor induló gyorsvonat 20 perc­cel, a 13 órakor induló 13 perccel, a 16 órakor induló 25 perccel fog későbben indulni, a Budapest keleti pályaudvarra 13 óra 40 perckor érkező gyorsvonat 30 perccel, a 16 óra 15 perékor érkező 15 perccel, a 19 óra 35 perckor érkező 10 perccel, a 22 óra .5 perckor érkező 25 perccel fog ko­rábban érkezni, mint jelenleg, majdnem változatlan bécsi érkezés, illetve indulás mellett. u . 5 A, Budapest keleti pályaudvarról 9 óra 20 perckor induló gyorsvonat 5 perccel korábban indul és Bécsbe 10 ? perccel korábban érkezik, mint ma. A jelenleg Budapest keleti pálya­udvarról 16 órakor induló és ugyan­oda 13 óra 40 perckor érkező bécsi gyorsvonatok az uj menetrendben csak Kelenföldön és Győrben fognak ezen­túl megállani. Pótlásul Budapest—Győr között Budapest keleti pályaudvarról 15 óra 42 perces indulással és ugyan­oda 13 óra 50 perc érkezéssel egy uj motorpótlós gyorsvonatpárt helyeznek forgalomba. E helyi gyorsvonatok tehát közvetlenül megelőzik, illetve követik és Győrben csatlakoznak az említett nemzetközi gyorsvonatokhoz. Azonkívül Kelenföld és Győr között minden na­gyobb állomáson megfognak áilani és Komáromban felveszik a csehszlovák vasutak csatlakozását. A Budapest keleti pályaudvarról je­lenleg 20 óra 35 perckor induló Komá­rom—Pozsony—Prága—berlini gyors­vonat 20 perccel későbben indul. Továbbá május 15 tői szeptember 16-ig vasár- és ünnepnapokon Buda­pest és Szob között két kiránduló vo­nat lesz. Az első Budapesről 5 óra 25 perckor indul. Budapest—Vác között csak Rákospalota Újpesten áll meg és Budapestre 20 óra 43 perckor érkezik vissza. A második 8 órakor indul Budapestről, mindenütt megáll és Buda­pestre 21 óra 27 perckor érkezik vissza. így fiatalít és szépít a (emu - tiitt mit-PM MLL-mw Minden gyógyszertárban, drogériában és parfümériában kapható. Főlerakat: »VÖRÖS RAK“ gyógyszertár Bratislava. — Alax»itva 1312. Hindenburg virágot küldött az ötven éves Stresemannak. —. május 14. Stresemann német birodalmi minisz­ter, aki csütörtökön, március 10-én lett ötven éves, meghűlt és ő maga kérte, hogy születésnapja alkalmából ne keressék fel szerencsekivánatokkal. Az ünneplés alól mégsem vonhatta ki magát teljesen, mert Hindenburg elnök, Marx kancellár és a kormány tagjai, nemkülönben a diplomáciai testület és a német néppárt, melynek ö az elnöke, mind bejelentették, hogy meglátogatják. Németország minden részéről és a kül­földről számtalan üdvözlő távirat érke­zett. A* estét a beteg a legszűkebb családi körben töltötte. Ipartársulati közlemények A fagylalt készítés a cukrász ipar egy része. A legfelsőbb közigazgatási bíró­ság megállapította, hogy nem mérvadó, vájjon a fagylaltkészítés fel van-e so­rolva a képesítéshez kötött iparágak közé, vagy sem, csupán a7, vájjon a fagylaltkészítés része-e valamely képesí­téshez kötött iparágnak. A legfelsőbb közig, bíróság azon az állásponton van, hogy a fagylaltkészítés a cukrász ipar egy része, melyhez az ipartörvény ké­pesítés kimutatását írja elő. Szlgoiu intézkedés a jogosulatlan ipariizők ellen. Az iparlár6ulatok állandó sürgetésére a kereskedelem és ipar­­ügyi minisztérium szlovenszkói referá­­tusa, s illetve az ipartársulatok instruk­­torátusa minden egyes községben a legszigorúbb ellenőrzést rendelte el az iparüzők jogosultságának megállapítá­sára. Úgy a járási hivatalokhoz, mint az egyes községek jegyzői hivatalaihoz külön- külön felhívást küldött az instruk­torát^, amelyben megh?gyja a jegyzői hivataloknak, hogy az illetékes ipar­társulatokkal együtt a legszigorúbb el­lenőrzést gyakorolják s minden jogo­sulatlan iparűzést az tiltsanak be. Ugyan­csak utasítást küldött a járási hivata­lokhoz is, amelyben elrendeli, hogy a kontárok büntetésének kiszabásánál legyenek figyelemmel arra a kárra, amit a jogosított iparüzős érdeke ellen okoztak s a legszigorúbb büntetést, az elzárást iff alkalmazzák. Alkalmazottak bejelentése. A mirfisz­elegans FÉRFIINGEK MÉRTÉK SZERINT térium szlovenszkói referáfusa s illetve az instiuktorátus utasítást kü'dőtt a községi jegyzőségekhez, hogy ellenőriz­zék minden iparosnál, kereskedőnél az alkalmazottak szabályszerű bejelentését az ipartársulatoknál. A bejelentés el­mulasztása kihágást képez s büntetést von maga után. Felhívjuk ezért a tagok figyelmét, hogy alkalmazoltaik be és kilépését 8 napon belül az ipartársulat­nál bejelenteni el ne mulasszák. Védekezés a jogosulatlanul űzött építő ipar ellen. A komáromi járási hivatal az építőipar terén eíharapózoii jogosu lattan iparűzés meggátiására szigorú intézkedéseket léptet életbe a járás egész területén s Komárom városban is. Az intézkedések első része máris gyakoroitatik azáltal, hogy szabályszerű építési engedély nélkül megkezdett épit­­j kezéseket letilt. Ugyancsak szigorú el­járást indít meg minden esetben, ahol az a gyanú látszik igazoltnak, hogy valamely jogosítod építőiparos egy má­sik, jogosultsággal egyáltalán nem, vagy alacsonyabb fokú jogosultsággal biró építőiparos javéra jogosultságával visz­­szaél olyképer, hogy tulajdonképen a jogosulatlan építőiparos által elvállalt építési munkáshoz a maga nevét adja fedezetül, de ugyanígy eljárást indít azok elien is, aki* ezt a visszaélést jogosulatlan iparűzésük palástolására előidéztek. Mivel a rendszerint pénz­bírság alkalmazásán felül súlyosbító körülmények esetén elzárást is kimond­hat az Ítéletében eljáró hatóság, figyel­­mezteljük az építőiparosokat és egyben kérjük is, hogy a hatóságot az építő­ipar védelme érdekében tett intézkedé­seiben maga is támogassa, a fedezési visszaéléstől óvakodjék s minden ese­tet, amely tudomásukra jut, haladékta­lanul vagy az ipartáreulathoz, vagy a járási hivatalhoz jelentsenek be. Az építtető közönség Jigyelmébe 1 Fel­kérjük az építtető közönséget, hogy a fennt közöltek figyelembevételével for­dítson gondot minden egyes építésnél (uj építkezés, átalakítási, javítási mun­káknál stb.) kizárólag oly iparosokkal lépjenek összeköttetésbe, olyanokkal kössenek szerződést, akik az illető építés kivitelére jogosultak, mert ellen­kező eselben építési engedélyt nem kaphatnak s ha az építést mégis kez­denék. az építkezések saját kárukra fog betiltatni s a jogosulatlan építést végző iparos palástolása miatt szigorú bünte­tésnek teszik ki magukat. Álfalában semmiféle építkezési, legyen az bár­mily kis arányú is, építési engedély nélkül megkezdetni és megkezdeni nem szabad. Megjegyezzük még, hogy az iparengedéllyel biró építőiparosokon kí­vül építkezéseket vállalni csak építési vállalkozói iparengedéllyel biró vállala­toknak van megengedve, de fa (épü­letfa, épületanyag) kereskedők semmi­féle építést nem vállalhatnak, mert ke­reskedelmi jogosultságuk pusztán az építési anyagoknak akar az építtetőnek közvetlenül, vagy a jogosított építőipa­ros részére való s kereskedelmi szoká­sok szerinti szállítására lerjed csak ki. Közvetlenül vállalkozói kapcsolat tehát az építtető és fakereskedő között az építkezés kivitelezésére nem, pusztán csak az anyag szállítására állhat fenn. Az építési vállalkozó is, amennyiben maga nem bir az illető építés kivitele­zésére a megfelelő jogosultsággal (ipar­­engedély), csakis az illető építkezések kivitelére jogosított építőiparos által vé­geztetheti az építési munkát, amely esetben a vállalkozó mint a (ulajdon­­képeni építtető szerepel. Minden épitkezési ügyben forduljon azért az építtető közönség közvetlenül az építésre jogosult építőiparoshoz ('nagyobb építkezéseknél: építő-, kőmi­­ves-, ácsmester, kisebb építkezéseknél a köfflives-, ácsiparos J s akkor elkerül­heti azokat az anyagilag is súlyos kelle­metlenségeket, amelyek a jogosulatlan építőiparossal, vagy más egyénnel vég­zendő épitőmunkákkal érhetnék. Arra is kérjük az építtető közönséget, hogy a Komárom városi és a komáromi já­rásbeli községekben lakó építőiparoso­kat bízzanak meg minden alkalommal az építési munkálatokkal, mert a saját városunk és járásunk építőiparosainak juttatott kereseti alkalmak ismét csak városunk és járásunk többi kézműves iparosainak, kereskedőinek, de ezzel a város és járás egész közönsége gazda­sági érdekeit előmozdító üzleti forgal­mát emeli s a kereseti és munkaalkal­mak növelése az egész lakosság gaz­dasági helyzetének javulását moz­dítja elő. Ipartársu'ati elnökség. Letartóztatták Woiff ezre­dest, aki Ausztriába való bevonulásra szóllitotta fel Magvarországot, ha Kun Bélát nem adják ki. — május 10. Bécsben a császárhű néppárt köz­ponti vezetőségének aláírásával nyilat­kozatokat terjesztettek, amelyekben köz­ük, hogy a császárhű néppárt fölkérte a magyar követséget, hogy ha Kun Bélát nem adnák ki, sza­kítsa meg a diplomáciai viszonyt éi ha ez hatástalannak bizonyul, tekintse a kiadás megtagadását carus bellinek és tegyen lépéseket abban az irányban, hogy a magyar csapatok vonuljanak be Ausztriába. A röpiratot az ügyészség elkobozta, Wolff Gusztáv szolgálaton kívüli ezre­dest, aki a röpirat tartalmáért a felelős­séget vállalta és mint megállapították, a röpirat szerzője is volt, bírói utasításra letartóztatták és az országos bíróságnak adják át. Régi utazások Komárom vármegyében. A legrégibb időktől a múlt század közepéig. Irta: Dr. Baranyay József. (Folytatás) Egy 1683-ban megjelent leírása Komáromnak említi, hogy a belső várban négy római kőkoporsó lát­ható, amelyeket Szőnyből hoztak. Közli a koporsók feliratát is, amelyek közölt egy sor görög szöveg is van. 1690-ben a török kövétséget nem lehetett Komárom vármegyén ke­resztül bocsátani, mert a törökök és a felszabadító^?) osztrák katonák pusztasággá telték és nem leheteti volna a követségei útközben élel­mezni. Pinxner A. 1693-ban Nagyszeben­­böl Bécsbe utaztában érinti Komá­rom megyét. „Buda után Zsámbék következik — írja — amelynek vára és szép temploma romban hever. Tatának erős vára van. A vár mellett tó, hi­deg és meleg források vannak. Tata kies síkságon épült. Hajdan a ma­gyar királyoknak ilt mulató kertjük volt. Tatáról Banán keresztül Győrbe mentem." A karloviczt béke után az első nagy kövelséget Bécsből a Dunán Otting gróf vezelte 1699-ben. Egy diszhajó és negyven személyszállító hajó kísérte. Sok kincset viit a szul­tánnak. E követséggel utazik Sim­per!, aki Augsburgban 1701-ben megjelent müvében részletesen leírja ezt az utat és Komárom megyéről is megemlékezik. Nagyon sokszor megfordult Komá-T

Next

/
Thumbnails
Contents