Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-05-12 / 57. szám

4. oldal. Kom&romi Lapok 1928. május 12. feílii segély ellen beadott felebbezés volt. , ; . A városi kommunista párt tavaly javaslatot adott be egyik városi köz­­gyűlésen, hogy 3 munkanélküliek re­­szére ötvenezer korona segélyt sza­vazzon meg a közgyűlés, amelyen a polgári pártok kisebbségben lávcn, a kommunista, szociáldemokrata és a cseh pártok megszavazták az ötvenezer co­rona munkanélküli segélyt. A határozatot a polgári pártok nwg­­felebbezték. E felebbezés folytán került a kérdés a járási bizottság, mint fel­sőbb fórum elé. A felebbezés ^tárgyalásánál úgyszól­ván az összes bizottsági tagok fel szó laltak: Mészáros Károly, Mohácsy Já­nos dr., Eggenhoffer Gyula és a polgári pártok többi tagjai a rendkívüli segély ellen szólaltak fel, mert hiszen arra a költségvetésben nincs is fedezet. Kü­lönben is az egész javaslatnak a kommu­nisták részéről nagyon is kortesfogás ize van. A kommunisták ezt a javas,a­­tot a komáromi községi választások alatt tették és szavazták meg és nem volt más, mint a választásokra a jó­­hangulat keltése a munkás osz!áiy tag­jai között a kommunista párt iránt. A polgári pártok különben is furcsá­nak tartják, hogy amig egy felől a város adja a szegényt és államsegélyért könyörög, másfelül fejedelmi alamizs­nákat akar osztogatni. Hiszen a város­nak arra sincs pénze, hogy elegendő utcaseprőt tartson, hogy az utcákat kellőleg tisztogathassa, nincs pénze, hogy épüljön, fejlődjék és növekedjék és ugyanakkor ilyen nagy összeget akar szétosztani. Hiszen a munkanélküli se­gély már régen túlhaladott álláspont, A munkanélküliséget nem lehet segé­lyekkel megoldani, annak egészen más az orvossága. } Tessék államsegélyeket kijárni épít­kezésekre, város fejlesztésére, utcák javítására, munkásházházak építésére, akkor lesz munka és lesz kereset és nem kell a munkanélküli segélyre gon­dolni azon egyszerű okból, mert nem lesz munkanélküli. A polgári pártok álláspontjával szem­ben Markovics cseh szociáldemokrata párti bizottsági tag azt javasolta, hogy szóiitsák fel a várost, hogy a most még fedezet nélküli ötvenezer koronás műn­­kanélküii segélyre keressenek valami fedezetet és akkor ki lehet osztani a segélyt. A két kommunista párti bizottsági tag, Csóka és Both amellett érveltek, hogy a polgári pártok felebbezését el kell utasítani és a segélyt folyósítani kell. A pró és kontra felszólalások után az elnök szavazásra bocsátotta a kér­dést. A szavazás eredménye az tett, hogy a polgári pártok álláspontja győ­zött és az 50 ezer K segélyt elvetették. A villamos Aiani mélyei. Közismert dolog, hogy a villamos­ság, legyen az légköri, vagy a dynamók segélyével előállítóit erős galván áram, az emberre nézve ártalmas. . A villamos vezetékek okozta balesei tek többnyire a szakembereket érik, mig a nagyközönség az előirt biztonsági szabályokkal csaknem teljesen védve van ra villamos áram veszélyeitől. A villamos balesetek áldozatai többnyire a szerelők, akik hivatásuknál fogva évek hosszú során át azzal foglalkozó­nak legtöbbször anélkül, hogy valami bajuk lenne. Valóságban ezek a balese­tek teljesen elkerülhetők volnának, ha a biztonsági előírásokat pontosan be­tartanák, ha le szoknának arról a rossz szokásról, hogy a vezetik megvizsgálá­sánál ne az ujjúkkal állapítsák meg, hogy egy hálózatban van-e villamos feszültség, vagy nincs, A villamos balesetek úgy keletkéz­­nek, hogy az emberi test egy villamos feszültséggel bitó vezetékkel jön érint­kezésbe, úgy hogy ezáltal a villamos áram az emberi testen át vagy a földbe vagy egy másik vezetékbe vezettetik. A 220 vagy 110 Voltos s világitási cé­lokra használt vezetékek általánosság­ban csaknem teljesen veszélytelenek. Sokan azt gondolják, hogy alacsony feszültségnél az emberi testben baj nem történhetik, ha a hüvelyk s a mutató ujjal a két « feszültséget vezető pólust megérintjük, abban a hiszem­­ben, hogy akkor az áram csak a két ujjon megy keresztül. Ez a felfogás té­ves s csak akkor álianá meg a helyét, ha gondot fordítanak, hogy az emberi test a földtől tökéletesen el legyen szige­telve. Ha azonban a szerelő vagy bárki nedves földön vagy fémlemezen áll, hozzá még nedves cipőkkel, akkor a villamos áram nem az ujjakon megy csak keresztül, hanem azonkívül az emberi testen át a földbe is s főkép a villamos vezetékek ilyen módon való próbájánál történik többnyire a legtöbb szerencsétlenség. Különösen nagy a veszély, ha az érintés nem csak az újakkal, hanem egy nagyobb bőrfelülette! mint pl. az egész kézzel történik. Azáltal, ha egy fém fogantyút átfogunk t,enyet«r,fekel s ezzel egy vezetékhez érünk. Előfor­dult, hogy egy gyárban tréfábói az ajtó kilincset összekötötték egy erős feszült­ségű árammal, acélból, hogy egyik munkást megijesszék s az eredmény az volt, hogy az illető, mikor a kilin­cset megfogta, rögtön szörnyet halt. Még nagyobb a veszély, ha például fürdőbe ülünk s úgy érünk egy villa­mos vezetékhez. I'yen esetben már egy 110 Voltos feszültségű áram is halált okozott. Eddig nem igen voltak tisztába a tudósok azzal, hogy íulajdonképen mi­ben is nyilvánul az embernél a villa­mos áram megölő hatása. Jelinek bécsi tanárnak, li sokat foglalkozott ezzel a kérdéssel, az a nézete, hogy a villa­mosság okozla halál hasontó a meg fulladáshoz s elsősorban is ajánlja ilyen esetekben a mesterséges légzés alkal­mazását. Egy más oryosíanár nézete szerint a villamos áram elsősorban is a szív működését bénítja meg, szóval egyidejűleg a légzés és a szívműködés lesz megakasztva, a vérkeringés meg­­akasztása miatt azu'án az agy nem kap friss vért s ez okozza a hálái?. Akit villamos baleset ért, annál első­sorban is a szivet kell ismét működésbe hozni s mig erre alkalmas szer nincs kéznél, addig legcélszerűbb rögtön a mesterséges légzést alkalmazni, mert ezzel egyidejűleg a szív is műkö­désbe jön. Kisebb állatokkal való kísérletezések­nél kiiünt, hogy már 0 5 Ampire erős­­eégü áram megbénítja a szivet s a ha­lál néhány másodperc alatt beáll. Ér­dekes, hogy tetemesen nagyobb áram­erősségek mint pl. 7 Ámpére, bír veszedelmes jellegű égési sebeket okoz­tak, a szívre azonban bénitólag nem halottak. Például szerelők, akik magas feszültségű árammal jöítík véletlenül érintkezésbe, úgy hogy testükön 10, 20, sőt 80 Ámpére erősségű áram ment keresztül s e közben borzasztó égési sebeket kaptak, mindazáltal a halál nem állott be náluk. Amerikában a villamosszél. ben tör­ténő kivégzéseknél azt tapasztalták, hogy a magas feszültségű áram elle­nére bár erős égési sebek keletkeztek, a halál mégsem állott be rögtön, sőt egyszer véletlenül, mikor az égési se­bek elkerülése végett az erős áramot csak egy másodpercig engedték a de­likvens testén keresztül menni s azután az áramot 1 Ampírere lcgyengitve újra 10 másodperc múlva ismét rövid időn át teljes erejében hatni engedve azt tapasztalták, hogy ez esetben a halál teljes biztonsággal rögtön beállott. Hogy miért van az, hogy ép a gyenge áramoknak van az emberi szervezetre ily romboló hatásuk, az még nincs ki­derítve. Ebből csak az a tanúság, hogy ép a gyenge áramokkal kell a legjob­ban vigyázni, főkép pedig a világitási célokra szolgáló vezetékeknél. I Az emberi táplálkozás kiállítása Mit és mennyit együnk, hogy könnyen dolgozzunk és sokáig Különösebb, újszerűbb kiállítás alig volt még, mint az, amelyet kai­­serdammi óriás csarnokában most rendez Berlin városa. Die Ernäh­rung, ez a kiállítás tudományos szigorúságu címe, do tulajdonképen azt mutatja be hogyan uralkodik döbbenetes hatalmával az élet, a társadalom, az emberiség felett — a gyomor. Ez a kiállítás egyik fontos etappja annak a szívós törekvésnek, mely céljául Németország- gazdasági füg­­getlenítését tűzte ki Ez a kiállítás azt bizonyítja, hogy nincs már messze az idő, amikor Németország megszűnik felvevőpiaca lenni a mezőgazdasági exportállamoknak. Például néhány kimondottan gyár­város, mint Bielefeld, Forst, Lieg­nitz külön kiállításaikkal bizonyítják be, hogy néhány év alatt ezek az ipari gócpontok már nemcsak saját ellátásukat fedezik, hanem főzelék termékeik, gyümölcskonzerveik ex­portálására is berendezkedtek. A munka és tálálkozás összefüg géseit Berlinben égy külön intéz­mény, a Kaiser Wilhelm Institut für Arbeitphisiologie kutatja. Az inté­zet három főcélja az emberi munka racionalizálása, a kifáradás okainak kutatása, és a tefti munkaképesség megálla­pítása A kiállításom tanárok ég művészek állottak össze és felállt tották az emberi munka mozgó pa­noptikumát. Egy amerikai milliárdos gyerek játékszeréhez hasonló tél? ember nagyságú figurák érzékeltetik, hogy mennyi erőt és pjennyí ener­giát vonnak ki az emberi szervezet­ből a különböző mynkaágak. És miközben a látogató mosolyogva t nézi a nehéz yasgömböket dobáló, * vagy különböző súlyokat emelő tréfás alakokat, önkéntelenül ráesz­mél arra, hogy milyen súlyelosztás, milyen testtartás a legcélszerűbb, a leggazdaságosabb, az emberi erőt legjobban kímélő. És ha megunta a folyton mozgó bábuk űyekvését bámulni, ráesik a Jekintete egy nagy fekete táblára, amelyen pilla­8j30 HP RENAULT a kis francia haícyiindcres MORTASIX Nagy teljesítőképesség, nyu godt menet, gazdaságos, elegáns és kényelmes — 286 500 Ke útadó. Szállítja i M. J. Cerny, Bratislava Bognár u. 1. Telefon 21—39 natról-pillanatra különböző idősza­kokban különböző fények gyulnak ki. Zöld, piros, sárga fémgolyók tán­colnak a fekete táblán és, ha az önkéntelenül is felébredt kíváncsi­ság érdeklődve keresi a fényritmus okát, a mindenki számára érthető felírás meglepő magyarázattal szol­gál: a szív dobogását, a tüdő léleg­zését, a másodpercenkint fel­használt levegő mennyiségét és a test változó hőmérsékletét érzékeltetik a fém golyóbisok. Egy-egy zöld golyó felcsillanása a pihenő ember szívének dobogása, a piros a dolgozó szivének lüktetése és mindenki megjegyzi magának az oly sokak számára ismeretlen ada­tokat, hogy munka közben a szív pereenkint százat dobban mig nyu­galomban csak hetvenötöt, hbéy testi munka közben harminchat nyolc tizedes normális hőmérséklet harminchét egész egy tizedre enjel - kedik é§ sok mindenféle tábla, rajz, kézzelfogható fogható formába öq? tött statisztikai adat fűzi ezekhez $ megállapításokhoz a következteté­seket, hogy mennyi és milyen táplálékra van szüksége a különböző munka­kört betöltő egyéneknek. Igen, különben is ez a kiállítás egyik leglényegesebb vezérrapfivpma a küzdelem a racionális táplálkozá­sért, Aranybetüs felírás hirdeti a motótt; „Nem azéyt élünk, hogy együnk, Hanem azért eszünk, Hogy éljünk." E frázisnak meggyőző alá­támasztást adnak a játékos fantázi­ával megrajzolt, megfaragott alakok f£övér és sovány emberek méred­­pék mindenfelől reánk a túltáp- Iáitok számtalan formában győződ­hetnek meg a reájuk váró szomorú sorsról. Illusztrációk bizonyítják ada­tok alapján, hogy minden kiló túl­súly nem jelent kevesebbet, mint az emberi élet iT}egröviditését. Az amerikai és európai számok egy« ránt tanúbizonyságul szolgálnak arra, hogy 42736-30 80051-55 66001-5 73706 ÍO 53306 400 Vágja ki ezen szerencseföldet és mutatóujjával keressen ki rajta (anélkül, hogy a szerencseföldre nézzen) egy szeriát. Ezt a szeriát közölje velünk az alanti megrendelési Upon, melynek vétele után azonnal küldjük a* Ön szerencseszámát. (Azonnali rendelés ajánlatos, fizetni esetleg a húzás előtt is ráér.) ----------------------------------------Itt levágandó --------------------------------------­MEGRENDELÉSI LAP. „ (Egy borítékba betenni,*vagy|egy|levele2Ő lapra ragasztani.) T. UNGAR S. bankháznak BRATISLAVA Ventur u. 20. Ezennel megrendelek a 19 -ik osztálysorsjáték I. osztályához-drb V8 sorsjegyet á Ke 10 — drb. V* sorsjegyet á Ké 20.— .drb. V2 sorsjegyet á Ke 40 szériából. _drb. Vi sorsjegyet á Ke 80 _________drb. duplasorsjegyet á Ké 160. pontos cim. név.

Next

/
Thumbnails
Contents