Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-05-08 / 55. szám
1928 május 8. Komáromi Lapok 3. oldal. marty Margit veszekedés közben megütötte Sikorskyt, ez visszaütötte, de oly szerencsétlenül, hogy a leány meghalt. A bűnös csak Sikorsky. Az elnök a gyilkosság körülményeit kérdezi. Rendkívül zavart lesz, folyton ellentmondásokba keveredik, izgatott és dadog. Azért nem jelentette a leány halálát, mert bizott abban, hogy Sikorsky önmaga jelenti azt be Amikor az elnök egy csomó terhelő levelet mutat fel előtte, megtántorodik és még zavartabb lesz. Utána Klepetár dr. következett, aki tagadta, hogy részese volna a gyilkosságnak. Délután négy órakor a tárgyalást felfüggesztették és hétfőn reggel folytatják, A prágai esküdtszék hétfői tárgya- ? láson a tanuk kihalgatására került a ' sor, akik nagyrészt mind a vádlottak ellen vallottak. A tanuk között a teg- : napi tárgyaláson kihallgatták a meg- > gyilkolt leány édesanyját is, özvegy ~ Vörösmartynét és Sikorszky feleségét, [ Vörösmarty Jolánt. A tanuk kihallga- j tását kedden folytatják. • Ipartársulati közlemények j A fagylaltkészítés a cukrász ipar egy ‘ része. A legfelsőbb közigazgatási bíróság megállapította, hogy nem mérvadó, j vájjon a fagylaítkészités fel van-e sorolva a képesítéshez kötött iparágak kö?é, vagy sem, csupán az, vájjon a fagylaltkészítés része-e valamely képesítéshez kötött iparágnak. A legfelsőbb közig, bíróság azon az állásponton van, j hogy a fagylaltkészítés a cukrász ipar egy része, melyhez az ipartörvény képesítés kimutatását írja elő. Szigorú intézkedés a jogosulatlan iparüzők ellen. Az ipartársulatok állandó sürgetésére a kereskedelem és iparügyi minisztéuum szlovenszkói referátusa, s illetve az ipartársulatok instruktorátusa minden egyes községben a legszigorúbb ellenőrzést rendelte el az iparüzők jogosultságának megállapítására. Ügy a járási hivatalokhoz, mint ez egyes'községek jegyzői hivatalaihoz külön-külön felhívást küldött az instruktorátus, amelyben meghagyja a jegyzői hivataloknak, hogy az illetékes ipartársulatokkal együtt a legszigorúbb ellenőrzést gyakorolják s minden jogosulatlan iparűzést az tillsanak be. Ugyancsak utasítást küldőit a járási hivatalokhoz is, amelyben elrendeli, hogy a kontárok büntetésének kiszabásánál legyének figyelemmel arra a kárra, amit a jogosított iparüzők érdeke ellen okozták s a legszigorúbb büntetést, az elzárást is alkalmazzák. Alkalmazottak bíjekotése. A minisztérium szlovenszkói referálusa s illetve az mslruktoráíus utasítást kü’dött a községi jegyzöségekhez, hogy ellenőrizzék minden iparosnál, kereskedőnél a» alkalmazottak szabályszerű bejelentését gz ipáftársulatoknál. A bejelentés elmulászt^sa kihágást kép$z s büntetést von maga után. felhívjuk ezért a tagok figyelmét, hogy alkalmazottaik be és kilépését# napon belül az ipartársulatnál bejelenteni el ne mulasszák. Védekezés a jogosulatlanul űzött építő ipar elleti, A komáromi járási hivatal az építőipar terén elharapózott jogosulatlan iparűzés meggátlására szigorú intézkedéseket léptet életbe a járás egész területén s Komárom városban, is. Az intézkedések első része máris gyakoroltad azáltal, hogy szabályszerű építési engedély nélkül megkezdett építkezéseket lep. Ugyancsak szigorú eljárást indibfpeg minden esetben, ahol az a gyaníts látszik igazainak, hogy valamely jogpsitoil építőiparos egy másik, jogosultsággal egyáltalán nem, vagy alacsonyabb fokú jogosultsággal biró építőiparos iayára jogosultságával viszszaél olyképen, hogy tulajdonképen a jogosulatlan építőiparos által elvállalt epitési munkákhoz a maga nevét adja fedezetül, de ^„ugyanígy eljárást indít a?ok ellen is, akik ezt a visszaélést jogosulatlan iparűzésük palástolására előidéztek. Mivel a rendszerint pénzbírság alkalmazásán felül súlyosbító körülmények esetén elzárást is kimondhat az itéietéberf eljáró hatóság, figyelmeztetjük az építőiparosokat és egyben kérjük is, hogy'Ü hatóságot az építőipar védelme érdekében tett intézkedéseiben maga is támogassa, a fedezési visszaéléstől óvakodjék s minden esetet, amely tudomásukra jut, haladéktalanul vagy az ipartársulathoz, vagy a járási hivatalhoz jelentsenek be. Az építtető közönség figyelmébe ! Felkérjük az építtető közönséget, hogy a fennt közöltek figyelembevételével fordítson gondot minden egyes építésnél (uj építkezés, átalakítási, javítási munkáknál stb.) kizárólag oly iparosokkal lépjenek összeköttetésbe, olyanokkal kössenek szerződést, akik az illető építés kivitelére jogosullak, mert ellenkező esetben építési engedélyt nem kaphatnak s ha az építést mégis kezdenék. az építkezések saját kárukra fog betiltatni sa jogosulatlan építést végző iparos palástolása miatt szigorú büntetésnek teszik ki magukat. Általában semmiféle építkezést, legyen az bármily kis arányú is, építési engedély nélkül megkezdetni és megkezdeni nem szabad. Megjegyezzük még, hogy az iparengedéllyel biró építőiparosokon kívül építkezéseket vállalni csak építési vállalkozói iparengedéllyel biró vállalatoknak van megengedve, de fa (épületfa, épületanyag) kereskedők semmiféle építést nem vállalhatnak, mert kereskedelmi jogosultságuk pusztán az építési anyagoknak akár az építtetőnek közvetlenül, vagy a jogosított építőiparos részére való s kereskedelmi szokások szerinti szállítására terjed csak ki. Közvetlenül vállalkozói kapcsolat tehát az építtető és fakereskedő között az építkezés kivitelezésére nem, pusztán csak az anyag szállítására állhat fenn. Az építési vállalkozó is, amennyiben maga nem bir az illető építés kivitelezésére a megfelelő jogosultsággal (iparengedély), csakis az illető építkezések kivitelére jogositolt építőiparos álfái végeztetheti az építési munkát, amely esetben a vállalkozó mint a tulajdonkénem építtető szerepel. Minden építkezési ügyben forduljon azért az építtető közönség közvetlenül az építésre jogosult építőiparoshoz (nagyobb építkezéseknél; építő-, kőmives-, ácsmester, kisebb építkezéseknél a kömives-, ácsiparos) s akkor elkerülheti azokat az anyagilag is súlyos kellemetlenségeket, amelyek a jogosulatlan építőiparossal, vagy más egyénnel végzendő épitőmunkakkal érhetnék. Arra is kérjük építtető közönséget, hogy a Komárom városi és a komáromi járásbeli községekben lakó építőiparosokat bízzanak meg minden alkalmainál az épitési munkálatokkal, mert a saját városunk ^ járásunk építőiparosainak juttatott kereseti alkalmak ismét csak városunk és járásunk többi kézműves iparosainak, kereskedőinek, de ezzel a város és járás sgész közönsége gazda- l sám érékeit előmozdító üzleti forgalmat emeli s a kereseti és munkaalkalmak növelése az egész lakosság gazdasági helyzetének tavtósáf mozdiija elő, Ipartársu ati elnökség, j liloi M\m\ az éi j Egy matróz tragédiája. — A böősi katasztrófa. — A szerencsétlen fiú megálmodta vesztét. — A gönyüi szegény asszony, akinél a halál állandó vendég. — Saját tudósítónktól. — Komárom, —május 7. Megrázó szerencsétlenségről számolhatunk he olvasóinknak. Az egyik reggel telefonértesítés jött a böősi hajóállomásról Böős községbe, amely arról szólt, hogy egy arra haladó hajóról egy ember a Dunába esett és eltűnt. A község elöljárósága azonnal megjelent a helyszínen a csendőrséggel együtt és kihallgatták a hajó személyzetét. A hajó a MFTR tulajdonát képező „Kazán“ nevű hajó volt, amely Langhammer Adolf kapitány vezetésével reggel 4 órakor indult el éjjeli szállásáról és élig egy órai ut után a böősi határhoz ért. A horgonykezelő, úgynevezett vitorlás valami igazítani valót talált a horgony láncán és azt a hajó orránál rendbe is hozta, E munka közben ment oda a hajó orrához Lengyel István gönyüi születésű matróz és a hajó oldalán kihajolva nézte, hogy mit csinál a vitorlás, hogy nem kell e neki segíteni ? A szerencsétlen fiú olyan mélyen talált kihajolni, hogy egyensúlyt veszített és a korlát nélküli fedélzetről ELEGÁNS FÉRFIINGEK MÉRTÉK SZERINT NŐI FEHÉRNEMŰEK BABY KELENGYE A G Y N EMU VÁSZONÁRU belezuhant a vízbe. Az éjjeli esőzés amúgy is csúszóssá tette a fedélzetet és igy könnyebben megcsúszhatott. A vizbeesés a Dunának éppen azon a részén történt, ahol a viz sodra nagyon erős. A fiú jó úszó volt és a gőzhajó és az első uszály között úszott is. Az első uszályon levő matrózt a a gőzhajó fedélzetéről figyelmeztették ' a balesetre és a matróz hozzá is látott a mentéshez. Azonnal egy csáklyát bocsátott le, amelyet Lengyel István meg is fogott. Itt jött azonban a nagyobbik baj, a csáklya végét tartó matróznak egyik kezével kapaszkodnia kellett a korlátnélküli és erősen csúszós uszályba, a másik keze azonban nem volt elég erős ahhoz, hogy a viz sodra ellenében felhúzza a vízben levő társát. Kénytelen volt tehát elengedni a csáklyát. A szerencsétlen Lengyel még erre se merült el a Duna hullámaiban, még eaitán is tovább úszott és sikerült a második uszályhoz úsznia és elkapta annak láncát. A hajón izgatottan nézték a történteket mindegyik felsóhajtott, hogy. hála isten, sikerült a szegény fiúnak az életét megmentenie. Sajnos azonban korai volt az öröm, mert a szerencsétlen fiúnak a dermesztő hidegben meggémberedett kezei nem tudták elég erősen tartani az amúgy is jéghideg láncot, kénytelen volt azt elengedni és a sorsára bizni magát. Abban a pillanatban, hogy az életmentői láncot elengedte, a nagy erővel haladó ár azonnal elkapta a szegény fiút és az uszály alá sodorta, ahonnét már többet nem látták felbukkanj a, már végsőfokon kimerült szegény fiút. Mindez a megrázó esel csak egy pillanatig tartott.. Áz azonnal leeresztett mentőcsónaknak már nem akadt dolga, a szerencsétlen fiút elnyelte az ár. Természetesen a hajó azonnal megállt, de dacára a gyors intézkedésnek, nem Csak hogy a matrózt megmenteni nemlehetett, de még a hulláját se találták meg. A sok, sok halálos balesetnek mind ' a teherhajók és az uszályok szeren- i csétlen berendezése az oka, hogy nin■ csenek korláttal ellátva az amúgy is I lejtős fedélzetek, amelyek legtöbbször j nyirkosak és síkosak. Hogy a be és a ; kirakodásnál a korlátok akadályok, az j nem jelenti azt, hogy leszerelhető kor- 5 Iátokkal ne lássák el a fedélzetet és jj igy menet közbeni csökkennének a I balesetek. A szomorú történetnek axonban itt i még nincsen vége. A szerencsétlenül járt Lengyel István matróz társa elmondotta, hogy a szegény fiúnak két hete halt meg az édes apja Gönyün. A fiú rajongásig szerette az édesatyját és a haláleset óta valósággal bűskomor lett. A baleset előtt ő keltette fel Lengyelt, akinek szolgálata akkor kezdődött. Feltűnt a matróznak, hogy a fiú nem a saját ágyában feküdt, hanem egy másikban. A felébresztett Lengyel István elmondotta, hogy nagyon nehéz álma volt. Azt álmodta, hogy otthon volt Gönyün az édesanyjánál, amikor egyszerre csak belép a két hete meghalt édes apja és azt mondotta fiának, hogy édes fiam én viszlek magammal a holttak világába. Erre az apja őt olyan erősen megragadta, hogy csaknem megfulladt és erre ő elkezdett kiabálni az édesanyja után, hogy segítsen mert az apja megfojtja. Erre felébredt és nehogy a nehéz álom folytatódjék, nem maradt a saját ágyában, hanem átment egy má sik ágyba. Amikor a matróz felkeltette a szegény Lengyelt, még látszott rajta, hogy a nehéz álom nyomasztó hatása alatt áll, a szerencsétlenség nyomban azután történt és az álom hatása abból is látszott, hogy se a vízbe eséskor, se a vízben egy árva hangot se hallatott, pedig ilyen halálos veszedelemben az ember már ösztönszerüleg is kiabál segítségért. A szerencsétlen Lengyel István még a halálos veszedelemben is azt érezhette, hogy az apja jött érte és az szorítja magához, azért tűrte sorsát némán és hangtalanul és lehet, hogy azért eresztete el az uszály láncát, amelybe kapaszkodott. Átadta magát az álom parancsoló szavának és sorsának. Szegény Lengyel Pista már átment a titokzatosság rejtelmes kapuján, de itt maradt szerencsétlen édesanyja, aki két hét alatt két kenyérkeresőjét vesztette el, először a férjét és most a fiát. A szerencsétlen özvegy iránt nagy részvét nyilvánul meg. A hulla körözése iránt megtették a szükséges intézkedéseket. A napokban Komáromnál kifogtak egy hullát a Dunából, fején egy tátongó seb volt. A bősi csendőrség azt hiszi, hogy azonos Lengyel István holttestével. lg! fiatalít és szépít a [OHL-ME [OBIUL - PUDER Mll-sam Minden gyógyszertárban, drogériában és parfümériában kapható. Fólerakat: ».VÖRÖS RAK“ gyógyszertár Bratislava, — Alapítva 1312. HÍREK. — Az ármegállapitó bizottság ülése. Amint értesülünk, a komáromi ármegállapitó bizottság holnap, kedden délután négy órakor ülést tart a vármegyeház kistermében. — Vallásos est az evangélikus oök oltáregyesületében. Az evangélikus nők oltáregyesülete május hó 6-án tartotta ebben az időszakban utolsó vallásos estéjét. A bevezető közének (Minden e földön csak elmúlandó...) után Jánossy Lajos esperes mondott néhány szót a vallásos hit jelentőségéről a mai viszonyok között. Lukovics Juliska Sántha Károly „Lesz még egyszer ünnep a világon“ cimü gyönyörű költeményét szavalta meleg átérzéssel. Az est fénypontja most is ifj. Jánossy Lajos előadása volt: „Képek a svéd nép életéből“, amelyben megjelenítette a hallgatóság előtt Gusztáv Adolf népének egyes életnyilvánulásait. Szólt a rendkívül hideg éghajlattól megkövetelt s a mienktől annyira elütő táplálkozásáról. Ismertette mezőgazdasági, ipari viszonyait, továbbá közoktatását, amelynek alapja nem holmi „polgári erkölcs“, hanem a Krisztus tiszta evangéliuma. Ennek a folyamánya azután a családi élet fedhetetlensége, a közélet, — előttünk szinte érthetetlen nyíltsága, becsületessége s az a mesevilágba illő készség, meliyel az ország polgárai mindenüket rendelkezésükre bocsátják az ut idegen vándorainak; az a közvetlenség és előzékenység, amellyel a hivatalokban a legmagasabb állásúak is azonnal elintézik a hozzájuk fordulók dolgait Szólt az ifjúság életéről, amelyben az egyház zászlaja alatt testvéri egyességben élnek, dolgoznak és játszanak a legelőkelőbb középiskola tanulói és az iparos inasok. Ismertette még a szocialista és kommunista ipari munkásságnál is meglevő mély vallásosságot, egyház iránti áldozatkészséget, amely ég és föld távolságában van nemcsak a mi munkásságunk lelki világától, de a keresztyénségével nem egyszer kérkedő u. n. polgári társadal! II
