Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-05-01 / 52. szám

1938. májás 1. 3. oldal. Komáromi L&Pbfc Sport- és modern szekrény-gyermekkocsik nagy választékban — olcsó árban ELBERT-nél Nádor-u. 19. Ugyanott dús raktár női és férfi fehér­nemű, apach selyemkendő, ritikül, utazó bőrönd, gyermek-trikó és sokkerli, esőernyő, sétabot, nyakkendő, zsebkendő, selyem ingnadrág, mosó selyemharisnya stb. — Szabott árak! — Tisztviselőknek és munkásoknak 6% engedmény. Hím Leonhardi-féle Tinták, Tusok, Gombfestékek, Ragasztók, a Irőgépszallagok stb. a legjobbak. 291 Minden szakfizletben kaphatók. Leonhardi Ág. yggyészeti gyárak Bodenbach E./m. Alspittatott 1826. Alapittatott 1826 Megalakult a Baromfi' tenyésztők Szövetkezete. — Saját tudósítónktól. — Fontos gazdasági érdekek szolgála­tára hivatott az az uj szövetkezet, ame­lyet a szövetkezeti eszme lelkes hívei vasárnap alakítottak meg Komáromban azzal a céllal, hogy a házi szárnya­soknak, a baromfiaknak intenzivebb és okszerűbb tenyésztését, ezzel kapcso­latban elsőrangú tenyészanyagnak ter­melését és ezáltal jobb és mégis ol­csóbb áruknak forgalomba hozatalát mozdítsák elő. A szövetkezet kettős célt szolgál. Egyrészt a termelőnek alkalmat ad arra, hogy baromfitenyésztésének fo­kozására elsőrangú tenyészanyagra te­hessen szert, meiy nemcsak minősig tekintetében, de értékének emelkedése folytán jövedelmezőségével is hasznára válik 8 gazdának, másrészt pedig a vásárló közönségnek élelmiszer szükség lete piaci beszerzését teszi kedvezőbbé és olcsóbbá. A baromfitenyésztők szövetkezetének gondolatát ifj. Koczor Gyula nemzet­gyűlési képviselő még a múlt nyáron a maradandó nagy sikerrel rendezett magyar mezőgazdasági és ipari kiállítás alkalmával tartott gezdanapon vetette fel és ugyancsak ő munkálkodott nagy lelkésedéssel azon, hogy a szövetkezei létrejöjjön. A szövetkezeti eszme bará­tai csak a legnagyobb elismeréssel ho­norálhatják azt az önzetlen fáradozást, amelyet a szervezés körül oly eredmé­nyesen kifejtett. A szövetkezet alakuló közgyűlését a Komáromi Népbünk mint Szövetkezet­nek Jókai- utcai székháza nagytermében tartotta, amelyen Komáromon kívül Délszlovenszkó gazdsköíCnsf'gét Gúta, Párkány, Ipolyság, Vághosszufalu, Fel­sőszeli, Ipolypászló és más községek kiküldöttei képviselték. Az alakuló köz gyűlést Koczor Gyula nemzetgy. kép viselő vezette, aki a megjelenteket szí­vélyesen üdvözölte s az ügy iránti sze­retettől áthatott, lelkes szavakban is­mertette az alakítandó szövetkezet cél­ját és rámutatott annak gazdasági és szociális előnyeire, amelyek a baromfi­­tenyésztésnek fejlesztésére és a közön­ségnek jobb és olcsóbb anyaggal való ellátására s Olgáinak. Tudatában van 8nnak, hogy nagy fáradtsággal és csak hosszú évek kitartó munkájával lehet Komárom, április 29. célt érni, de hivatkozik Dánia és Hol­landia példájára, amely ezen a téren gyönyörű eredményeket ért el. Az utóbbi években Magyarországon is igen jelentékeny sikereket értek el a barom­fitenyésztés intenzivebb kultiválásával. Örömének ad kifejezést, hogy Délszlo­venszkó gazdaközönsége megértéssel karolja fel az eszmét, amelyből szá mára csak előny származhat. Majd a közgyűlés határozaíképeí Bé­gének megállapítása után bejelenti, hogy eddig 133 tag 215 drb. üzletrésszel járult hozzá a szövetkezet megalakitá sához. Bejelenti a közgyűlésnek, hogy Novotny Richárd komáromi járásfőnök, aki szintén részfvesz üzletrészek jegy­zésével az alakulatban, a közgyűléshez intézett levelében kimentette távolmara­dását, de meleg sorokban üdvözli a szövetkezetei és sok szerencsét kíván a gazdasági érdekek szolgálatában álló szövetkezet munkájához és felvirágzá­sához. Balogh Mihály (Komárom) lelkes szavakban mű-at rá az alakulat fontos­ságára és különösen a falvak gazdáit buzdítja arra, hogy minél hathatósab­ban karolják föl a szövetkezetét. Az elnök ezután feltette a kérdést a megalakulásra, mire a közgyűlés egy­hangúan kimondotta a Baromfitenyész­tők Termelő és Értékesítő Szövetkezete Komárom címmel való megalakulását. Hegedüs&i\hi% közgyűlési jegyző előler jeszreite az alapszabályokat amelyeket egyhangúan elfogadott a közgyűlés Az alapszabályok a pozsonyi Központi Szö­vetkezet mintája szerint készültek és az uj szövetkezet tagja a pozsonyi köz­­pontnak. Az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjait választottak meg ezután és pe­dig az igazgatóság tagjai lettek : Füssy Káimán nemzetgy. képviselő, Hegedűs Balázs (Ipolyság), Holoía János dr nemzetgy. képviselő (Érsek újvár). No ; volny Richárd járásfőnők (Komárom), ifj. Koczor gyu'a nemzetgy. képviselő,1 Madari Ferenc községi bitó (Gút8),l Mórocz L^jos gazda (Komárom). A fel­­ügyeiőbizotiség tagjjiul megválasztattak: Biró Ödön községi jegyző (Cr. Ara­nyos), Balogh Mihály (Komárom), Áren­dás Gyula gazda (Keszegfalu), Fülöp Zsigmond népbanki igazgató (Komá­rom), Trugly János földbirtokos (Me­­gyercs), Halmos Kálmán tanító (Ke­szegfalu) A közgyűlés az alapszabályok ren­delkezése szerint az igazgatóság el­nökéül Fílssy Kálmán nemzelgy. kép­viselőt, alelnöknek Holota János dr. képviselőt, a felügyelőbizottság elnökéül Fülöp Zsigmond igazgatót, alelnökéül pedig Halmos Kálmánt választotta meg egyhangúan, A választás után Fülöp Zsigmond í megköszönve az iránta megnyilatkozott bizalmat, mint a szövetkezeti eszme egyik képviselője, őszinte örömmel üd­vözli a szövetkezet megalakulását és buzdító szavakkal hívta fel a községek képviselőit, hogy hazatérve otthonukba, legyenek lelkes propagálói a szövetkezet­nek, amelynek úgy a gazdákra, mint a nagy közönségre nézveíjrendkivül hasz­nos céljai vannak. Nem mulaszthatja el, hogy ez alkalommal köszönettel ne adózzék Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselőnek azért az áidozatrakész, odaadó és lelkes fáradozásért, amelyet a szövetkezet megalakulása érdekében kifejtett s amellyel a szervezés munkáját végezte s felkérte, hogy ugyanolyan buz­galommal és ügyszeretettel folytassa működését a szövetkezet megalapozása, kiépítése éa felvirágoztatása érdekeben is! Hasonló értelemben szólalt fel Füssy Kálmán ig. elnök is, aki meleg elis­meréssel emelte ki Koczor Gyula ér­demeit, akinek a szövetkezet megterem tésében kifejteit kitartó és odaadó munkásságáról örömmel tanuskodhatik. Mí>jd a vidéki képviselőket kérte fel a jó ügy minéi szélesebb körben való támogatására és tagok gyűjtésére. A közgyűlés a felszólalások nyomán meleg ovációban részesítette Koczor Gyula képviselőt. A közgyűlés után az igazgatóság tartotta első ülését Füssy Kálmán el­nöklete mellett, amelyen az ügyvezetői állásra Koczor Gyulát kérték fel, illetve választották meg egyhangaan. Az igaz­gatóság foglalkozott Guta község kép viselötestüietének ama kérelmével, hogy a szövetkezet Gúlán állítson fel egy fióktelepet, amit az igazgatóság elvben magáévá tett azzal, hogy az igazgató­ság elnöke és ügyvezető igazgatója legközelebb kiszáll Gután és a hely­színen az éi dekeitek jelenlétében fogjak az ügyet elintézni. így fiatalít és szépít a ídLL • [RÉSIÉ Minden gyógyszertártan, drogériában és parfümériában kapható. Főlerakat: »VÖRÖS RÁK“ gyógyszertár Bratislava. — Alapítva 1312. Diófák. A gimnázium udvarában már öltözködnek a diófák s mire odaérnek e strófák talán már hullni kezd a levél a gimnázium udvarában... Az életiskola udvarán is van mindenkinek egy fája s mindenki lefekszik alája álmodó tavasz éjszakáján; de ezek az élet-diófák nem lünnek el a csendes múlton, elkisérik a nagy utón, aki alájuk lefeküdt megálmodni egy-egy strófát. Az egyiknek — koporsó lesznek, a másiknak — vezéri pálca, ennek — aranytermő tálca, annak — jel, amely mutatja a csodás dicsőség ormot, neki — lépcső a magasba, nekem — görcsös, nehéz vándorbot. ezzel rovom a tavaszösvényt s ősz bulltakor vele varróm össze a sok halk, bús strófát s rátámaszkodva hallgattom, hegy a gimnázium udvaron ^ mit mesélnek a diófák ... ? Darvas Andor. Jánoska. Martos és Jakobi dalfatéka a komáromi főgimáziumban. Szeretet, Szépség, Ifjúság és Lelke­sedés: ennek a négy legdrágább em­beri értéknek vendégei voltunk szom­baton és vasárnap a főgimnázium hő­fehér dísztermében, ahol a gimnazisták előadták a Jánoska c. operettet. A fiatalság iránti nagy szeretet választotta ki és tanította be a nehéz darabot; a diákság lelkesedése vitte át a nagy munkát minden fáradságon és nehéz­ségen; az ifjúság és a szépség adta meg a sikerét. A négy összetevő együtte­sen tette felejthetetlen élménnyé az előadást. A darab kiválasztásához csak gratu­lálhatunk. Nem afféle vérszegény, az élettel vonatkozásban nem álló, tipikus .ifjúsági“ színdarabot láttunk, hanem nagyok számára és okulására irt, de az ifjúság minden varázsával álhimzett, meseszerű, de reális gondolatokkal gazdag munkát. Az ifjúság is megta­lálta benne a nekivalót; a mesét, a fantasztikumot, a romantikát, a derűt, de a felnőtteket is gondolkodóba ejt­hette a játék sok-sok igazsága. Meny­nyire szükség van arra, hogy a nagyok megértsék a zsenge lelkeket I Mennyire jó volna, ha a világot nem a nagyok ridegsége, hanem a Jánoskák érző, puha kis szive kormányozná! Mily szép tün­dérvilág lenne a földön, ha a nagyok eltanulnák Jánoskától az ideális élet törvényét: a szeretetet! Több szívet, Nsgyok és kevesebb paragrafust I: mind­járt kevesebb szegénység és boldogta­lanság lesz a földön! A rendezés munkáját Hajdú Lukács dr., az ifjúság tavaszos lelkű ba­rátja végezte. Mindenütt ott láttuk ezerszemü figyelmét, szerető lelkesedé­sét és fáradhatatlan kezét. A rendelke­zésére álló rövid időben a rengeteg akadály között valóban elismerésre méltó munkát végzett. A szereplők egytől-egyig elhagyták a műkedvelő iskoiai előadások nívóját. Nagy Lacinak Jánoska alakítása minta szerű volt. ö és partnere Schnierer Vilma (Rózsika) meglepő természetes­ségükkel lökélereset nyújtottak. Beszé­dükben és mozgásukban a realitás művészete volt. Ö's nem játszottak, ha­nem éltek a színpadon. Haasz Endre bárófigurája teljes illúziót keltőén mű­vészi volt. (A II. felv. gépembere már ingadozóbb.) Katona Pál is finom ötle­tességgel oldotta meg a tanár szerepét. Nemes egyszerűség és valami utolérhe­tetlen báj jellemezte Majer Anna játé­kát. Gregosits Irén a Böske szerepében rendi ínül kedves volt. Minden mozdu lata és minden szava a szerep tökéletes felfogásáról tanúskodott. Basilldes Iván annyira otthon érzi magát a színpadon, hogy néha fékeznie kell magát. Játéka a groteszk Kázmér bácsi szerepében sokszínű és túlzásaiban is szimpatikus volt. Alapy Gyuszi a vőlegény alakjá­ban megnyerő, választékos és eleven volt. Gergelyi Ilona a Margit-mama szerepét igen szépen játszotta. Decens megjelenése és intelligens játéka bizto­sították számára a közönség elismerését. Brauner Sarolta temperamentuma na­gyon megfiatalította a nagymamát. Játé­kát gyakorlottság és tudatosság jelle­mezte. Mhola Lili a menyasszony szerepében csupa kedvesség volt. Ki­csiny szerepét meglepő természetes bájjal ragyogta be. Juhász Béla a kép­viselő p'-pát helyesen alakította. Külö­nösen az I. felvonásban hozta ki a szerep minden rüanszát. A kisebb szerepekben kivált Kövdry Nusi (a karácsonyfa tün­dére) aki valóban lündéri jelenség volt. Hantos Erzsébet (szobalány), Doma Ervin (inas), a kis Csukás Andor cser­készvezér igen jók és természetesek voltak. A tündérek és udv3rhölgyek (Lohner Erzsébet, Garay Anna, Hantos Erzsébet, Schwirlz Észter, Tokarik Klotild, Tóthkárolyi Viola, Weisz Ilona, Harmos Márta, Kőváry Mária, Römer Klára, Soóky Julianna, Szabó Erzsébet, Udvardy Margit, Waldhauser Edit) bá­josak, ragyogóak voltak. A cserkészeket a fegyelmezettségükért kell megdicsérni. (Vörös László, Lérárd Zoltán, Heimler László, Juba Ferenc, Kiss Ferenc. Szövő László, Vizváry Vilmos, Bazsalik Lajos, Faragó László, Hantos Ádám, Méry Zoltán, Németh László, Páczer Imre, Szspucsek István, Vizváry Sándor, Wanz Dezső, Weiner Márton^.

Next

/
Thumbnails
Contents