Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-01-14 / 6. szám
2. oldal. Komaromi Lapok 1^28 január 14. Régen bevált gyógyvíz vese és hólyegbajoknál, anyagcsere zavaroknál, terhességnél, valamint szoptatós anyáknál. — Vértisztító és savoldó. — Legkitűnőbb ízű frissítő asztali víz. 815 iériumok által kidolgozott javaslatok ; a legtöbb esetben érintetlen szőve- j gezésben kerülnek a parlament elé, ez pedig a maga többségével gyorsütemben szavazza meg a különböző törvényeket. A házszabályok különös rendelkezései fo:ytán megtörténhetik azután az, hogy a törvényhozás aránylag mégis sok törvényt alkot bár ezeknek a galoppban megszavazott törvényeknek nagyon sok hézaga és hibája marad, amelyeket a gyakorlatban lépten-nyomon konstatálni kell az á lám polgárainak. Ilyenkor azután jönnnk a módosítások, a különböző novellák és a kormány újabb javaslatokat készít a meghozott törvények megjavítására. Ahelyett hogy a törvényalkotás munkájánál mindent figyelembe vennének, sok jogos kívánság marad meghallgat tanul, sok okos indilványt vet el a kormánytöbbség, amelyeknek elfogadása esetén pedig nem kellene toldani és foldani a már meghozott törvényeket Ilyen körülmények közölt azután úgy fest a dolog, mintha örökösen dolgoznának, a sok munkától a te jök sem látszana ki, pedig lényegében véve kevés a valamirevaló, hibátlan alkotás és a parlament csekélymérvü foglaikoztatása is inkább látszat, mert hiszen a törvényeket már a minisztériumok büróiban elkészítik s a nemzetgyűlés rövid tanácskozás után többsége szavazatával szankcionálja azokat. És igy a parlament tulajdonképen Komárom a n gy török I hábarú idejön. Irta: Takáts Sándor dr. (II. folytatás.) Ez az erőszakos intézkedés teljesen felkavarta a város békéjét, Komárom népe ekkor ugyanis majdnem teljesen protestáns volt Még a komáro-ni franciskánusok is azt jelentették 1672 ben az udvari kamarának, hogy Komárom nagyszámú lakosságának legnagyobb része protestáns. Ezt a kálvinista fészket nekünk franciskánusoknak kei! reformálnunk. Ezután megírták, hogy templomot akarnak építeni, mert a mostani, fából épült oratóriumuk szűk s nem férnek be a katolikus katonák és a vidékiek. Ezek a szegény franciskánusok, nem lévén semmi alapítványuk, a háborús években nagy nyomorúsággal küzdöttek s mint maguk írták, csak koldulással tengetik éltüket. A magyar kamara, valamint az udvar is évi 150 frt-ot javasolt a részükre, mivel kötelességüket a háborúban is híven teljesítették. S a protestáns felekezetek is szívesen hallgatják őket. Még Hofkirchen generális is azt jelentette a franciskánusokrói, hogy meglehetősen megkedveltették magukat a kálvinistáknál. Mivel Hofkirchen grófnak a nagy török háború kitörésekor idejének nagy részét Bécsben, a haditanács körében kellett töltenie, Komárom lakói ilyenkor kissé föllélegzettek A helyettese: Drahosóczy András ugyanis magyar ember volt. Azonban ő is Hofkirchenmitsem dolgozik, állandóan munkanévül van és ha a képvise ő urak nem kapnák meg havonként elég szép illetményüket, joggal számit hatnának a többi munkanélkülit megillető segélyre íme, a képviselöháza a jövő keddre összehívták és a nemzetgyűlés elnöksége azon tanácskozik, hogy micsoda munkát adjon a képviselő uraknak, akik a hideg téli időben bizonyára kényelmetlen érzésekkel utaznak az aranyos Prágába törvényhozói kötelességük gyakorlása végett. A ház elnöksége csupa olyan törvényjavaslatot visz a képviselőház elő, amelyek nem számiíhatnaknagy érdeklődésre, de amelyeke; bizonyos időhöz való kötöttség folytán mégis csak le ke I tárgyalni. A kormány nem tud érdemleges munkát adni a törvényhozásnak s az elnökség szedegeti össze azokat a kisebb rendű ügyeket, amelyek halaszthatallanok. Pedig mindenki tudja az egész köztársaságban, hogy volna rnirői tanácskoznia a parlamentnek. Hogy egyebet ne említsünk, ott van a szociális biztosítás reformja, amely szintén egyike azoknak a nagy fontosságú törvényeknek, amelyeket egyoldalúan és rideg osztály* érdekek szerint csak alig pár évvel ezelőtt a kötött meg a szocialista rezsim, és amelynek elviselhetetlen terheit a munkaadókra hárították Már a törvény megalkotásakor számtalan jogos felszólalás hang. zott el a polgári pártok részéről, tői függvén, parancsait akarva-nem akarva teljesítenie kellett. így aztán Drahosóczy ellen is többször panaszkodott a város. Az 1683-ban megindult hosszú há ború az ország nagy részét tönkretette. Nemcsak azon városok és községek pusztultak el, amelyek a harc tüzébe estek, hanem azok is, ahová a császári seregek szállásolták magukat. A szegény és puszta Magyarországnak évenkint 50—60 ezer császári katonát kellett éltartania. A nagy teherböl Komáromnak és vidékének sokat kellett viselnie, mert a hosszú háború aiatt a császári hadseregek gyülekezőhelye rendesen Komárom és vidéke volt. Pálffy Miklós Írja egyik levelében, hogy a törökök az ő komáromi kapitánykodása idején h;*rmincszornái is többször jelentek meg a vár alatt, hogy szerencsét próbáljanak s a bentlévöket megkíséreljék. így ment ez később is állandóan. Komárom mint fővégház, tüske volt a török szemében s igy nem csoda, ha folyton foglalkozott véle. A komáromiaknak tehát ezer és ezer alkalmuk nyílt a török megismerésére. A városban lakó naszádosok és huszárok, akik a polgári renddel együtt éldegéltek, vizen és szárazon folyton hadakoztak a törökökkel. A város becsületes kereskedői meg ezalatt vigan járogatták a budai, a pesti és a fehérvári vásárokat s nagy békességgel és jó nyereséggel jöttek vala haza. Tanácsos elméjű emberek lévén, a kereskedés színe alatt bejárták a török városokat és táborokat s az otthon lévő vitézeknek megbízható hírekkel szolgáltak. A jó törökök nem i amelyek érezték, hogy ez a tör ! vény a velejáró terheket a lehető ) iegigazságtaianabb módon osztja j el, azonban a szocialista diktatúránál süket fülekre falált minden okos szó, minden jogos kívánság I Két éve annak, hogy ennek a I törvénynek reformját követelik, két , év óta lárgyalnak a koalíciós pártok egymással, hogy megegyezésre jussanak, de minden eredmény nélkül. A kormány, amely a szocialisták felé kacsintgat, tehetetlennek mutatkozik és annyira határozatlan, hogy teljesen az ő rovására kell Írni mindazt a késedelmet ami ennél a novellánál mutatkozik és az ő terhére kell felróni mindazt a kárt, | amely ebből a késedelemből a I közre származik. Még mindig nem kész a végleges javaslat a szociális biztosítás reformjára nézve s hír szerint csak februárban fog vele az illetékes bizollság behatóan fogj lalkozni s talán akkor valamiképen megegyezésre kerül a sor a sok ellentétes érdeket képviselő polgári páriok közölt. És mit szóljunk a lakóvédelmi törvényről, amely a mostani uj adótörvény következtében teljesen tart hatatlarná vált és amely helyett ; megváltozott gazdasági viszonyokhoz mérten teljesen uj törvényt kel\ lene készíteni?! A kormány ebben a fontos kérdésben is habozik, nem tud fölemelkedni arra a magaslatra, amelyről tisztán áttekinthetné a való helyzetet, amely az adózó polgárság leromlását, az adóalanyok gazdasági lezüilését mutatja Ennek a kérdésnek megoldását is hüzzahalasztja a kormány, pedig itt van a tizenkettedik óra, hogy a helyzet : megjavítására hathatós lépéseket te-A hideg láb a rossz vérkeringés jde. Ezáltal elígt d dien az alsó végtagok tép ái<tk3.Masezirozza lábait naponként lefekvés élőit eredeti A L P A menthol sösborszcsszel. Az A pi-bedörzsöles élénkíti a vérkeringést és kis idő múlva kellemes meleget áraszt. Kérjen kizáróan csak „Aípa“ sósborszeszt. 923| VL. gyen. Azonban milsem tesz. Közben összehívják a parlamentet és megfelelő munkaprogram hiányában tétlenségre kárhoztatják, mesterségesen munkanélkülivé teszik. Szomorú de jellemző is ez a köztársaság kormányzatára nézve, amely csak azt bizonyítja, hogy az állam hajójának kormányánál tehetetlen és komoly munkára képtelen férfiak állanak. (. — & végrehajtási rendelet kiterjeszti adóreform amnesztiát a forgalmi adóra is. az Prága, január 13. Az amnesztiáról, az egyenes adók reformjáról sióló törvény bevezető intéz kedéseinek tizenkettediks/akasiaintézkedik. Ennek első bekezdése szerint a törvény kihirdetésének napja ulán az 1927 évet megelőző évekre nem lehet kivetni egyenes adókat s a kivetett adókat nem lehet az adóalany kárára módosítani, nem lehet továbbá bűnvádi eljárást indítani emez adók miatt, kivéve a törvényben tax live felsorolt esetekben Az amnesztia as összes egyenes adóra vonatkozik. Az amnesztia feltétele az, hotry az adót kel.ő időben jogerősen kivetették is igen boldogultak Komárommal. Hiába száguldottak meg a vár táját; róka módra hiába hánytak leseket; hiába evezgettek naszidaikkal a váraljáig: Komáromon nem vehettek erőt. A város lakói nem is igen tartottak a törököktől. Ha megjelentek a vár körül, nem ijedtek meg tőlük. Volt elég fegyverviselő emberük, akik örömmel siettek a mezőre, hogy táncra fogják a törököt. A polgári rend ezalait a rendes foglalkozását végezte, hogy legyen mivel az asztalát tartania; emellett legföljebb a híreket leste a kintlévő vitézek félő'. A hazai törökök apróbb harcain és hadijátékain kívül azonban nagy háború is elég akadt. Es már a városra is veszedelmet hozhatott. Hí ugyanis a nagy török sereg ostrom alá veszi Komáromot, még ha a várat nem sikerül is bevennie, a város föltétlenül elpusztul. így történt ez 1594 ben is, mikor a városból nem maradt egyéb, mint néhány füstös fal és nagy halom hamu. A török háborúk tehát Komárom népére is nagy veszedelemmel jártak. A jó komáromiak azonban ennek az orvosságát is kitanulták. Ő figyel • műk ugyanis a régi magyar mondáshoz tartották magukat: kerüld a bikát, mikor hányja a főidet! És ők kerülték a török sereget, azaz ijastól-fiastól elköltöztek a török elől, pusztán hagyva a várost. Hogy ilyenkor ingó-bingó javaikat is magukkal vitték, mondanunk sem kell. így költözött el Komárom egész népe az 1529. évi nagy hadjárat alkalmával, amikor is a várban lévő német őrség is megszökött s a török sereg a németektől a vártoronyba zárt j szabályszerű pénzügyi eljárás során. A bűnvádi eljárás beszüntetése. Az idézett törvényszakasz második bekezdése szerint a büntető eíjá'ást azonnal be keli szüntetni, ha a vádlott j a hivatal felszólítására az adóit haiár- i időben a valóságnak megfelelően helyesbíti vallomását s kötelező nyilatkozatot tesz, hogy az adókat megfizeti. Hi a hatóság már kiadta a büntető határozatot, ez azonban nem emelkedett még jogerőre, úgy a kivetett pénzbüntetés összege hivatalból leszállií tandó óíy összegre, amilyennel az adó j megrövidült volna, ennek feltétele, hogy a terheit a feltbbezést visszam mi • —*1 monda városi bírón kivüt egy lelket sem talált a várban. Az 1594. évben a török sereg még meg sem kezdte Komárom megszállását, a város népe már ijastólfiastól Nagyszombatba költözött, ahonnét azután csak négy év múlva — Győr visszafoglalása után — szállingózott vissza. Bocskay járásakor is megismétlődött ez az ide odaköltözés. Szóval a komáromiak értették a módját, mint kell életüket és amennyiben lehet, vagyonukat megmenteniük. Nem kellett ehhez nagy tudomány, mert hiszen boldog boldogtalan jőelőre tudta, hogy a nagy török sereg merre vonul. A torok had előtt ugyanis mindenütt kutakat ásott a kirendelt népség, aztán tárházakat állítottak föl s odahordták az élelmicikkeket, hogy a hadsereg mindenütt elegendő ételemre találjon. Az 1682, évben Komárom és vidéke fölötte sokat szenvedett Egyszer a kurucok, másszor meg a németek dúlták és fosztogatták. A szegény polgárok és a jobbágyok azt sem tudták, kihez fogják a fejüket. Ha kuruckodtak, a német fordította reájuk a haragjának derekát, ha veszteg ültek otthon, akkor meg a kurucok fu vatták el széllel a házaik hamvát. E bajhoz járult még, hogy mindenfelé csergették már a török készülődését is. Egyik-másik kereskedő, aki oda alá járogatott, már szinte azt hirdette, hogy a szultán lába immár a kengyelben vagyon és a zászlókat is megeresztette! Bár mindez csak mende monda volt, azért mégis hitelre talált, mert hiszen Thököly Imre vitézei együtt jártak, együtt ittak, együtt fosztogattak a törökökkel s utón-útfélen hirdették,
