Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-04-07 / 42. szám

8 Q8l Komárom; . 1928. április 7. don kardjával levágott, — nekem tehát más ürügyet kellett hasznát nőm, t. i, hogy a mi táborunkba óhajtok menni Nyitrára s ezért a komáromi lelkészek meghagyták a farkasdi lelkésznek, hogy engem vigyen fel a Dunán és jutlasonel a Vágón Farkasdig. Fel is hajóztunk két mérföldnyire Guttáig némely sáncok és öráílomások mellett, ame­lyek kérdésére bemondtam, hogy a mi seregünkhöz megyek Schintauba. Útközben láttam két karóba vont magyart a Duna pariján, akiknek egyike azért bűnhődött, mert olyan asszonyt vilt át a Dunán, aki előbb a törököknél volt, a másik meg a mi népünket akarta elárulni a töröknek. Elgondoltam magamban, hogy — édes jó Istenem — ilyen, vagy talán még keservesebb | halállal kellene nekem is lakói- I nőm, ha rajtakapnának az átsző- jj késen. De Isten megerősítette lelke- í met s baj nélkül átjutottam. Gutától l kezdve, ahol a mieink a Dunán } hajóhidat állítottak, a farkasdi pappal t együtt gyalog mentünk Farkasára, * mert igy kevesebb veszély fenyege- ; tett bennünket a tatár- k részéről, I akik a Vág partjáról szoktak lesel- * kedni a hajókra Útközben és va- í csoránál kitudakoltam a lelkésztől, \ merre és milyen messze esik Far \ kasdhoz Nyílra, meg hogy melyik ; ut visz Érsekújvárra (nehogy élté- ( védjék és a tatárok vagy a törökök f kezére jussak.) Éjnek idején átvitt ■ a Vágón egy óra járásnyira és Isten i nevében jó szerencsekivánása mel- : lett útnak bocsátott. Fél éjjel jártam gyarló holdvilágnál, majd egyik, majd másik utón, majd ut nélkül a leper- ; zselt falvak közt (mert a tatárok Érsekújvár körül 10 mértföldnyire mindent felgyújtottak). Közben a hold is lement és én reggelig lepi­hentem. Virradatkor három óra já- ' rásnyira láttam Nyitrát egy dombon. Eddig tart Redinger úti naplójának minket érdeklő része. 1665-ben Leslie hatalmas követ­sége indul Komáromból. Csak a föl­­szerélés, ruházat 51 ezer írtba került. E követségben volt 6 pap, 2 orvos, 3 sebész, 8 dobos és trombitás, 13 lakáj, 8 szakács és 2 pék, 3 mosóné, 6 mesterember. Kevéssel ezután érkezett Komáromba Mechmef basa követsége 268 lóval, 299 emberrel. Utána megint jött egy követség, amely azért érdekes, mert velük volt egy Baba Hindi indián, akit a törö­kök szentnek tartottak. A XVII. században gyakran jön­nek követségek, amelyek Komáro­mot nem, csak Tatát érintik. Az 1664-iki vasvári béke egyik pontja az volt, hogy a következő év tavaszán Lipót király és Moha­med kölcsönösen követeket külde­nek egymáshoz, e követek a hó­doltsági terület határánál Füzilő és Szőny között levő határjelző osz­lopnál találkoztak. A határjelzőket és a követék ki­cserélésének szertartását Evlia Cse­lebi mint szemtanú, részletesen le­írja. A török szultánnak Bécsbe kül­dött követét útjában ugyanis elkí­séri Evlia Cselebi, a török világ­utazó, akinek igy módjában van Magyarországnak s igy Komárom megyének is sok városát bejárni és leírni. Budáról a követ-basa kíséretében utazott Evlia Cselebi is Bécs felé. A basa igen fölboszankodott, mert előbb érkezett a Szőny és Füzitő között levő határjelző oszlophoz, mint a bécsi követ és igy neki kel­lett várakoznia. A várakozást Evlia Cselebi arra használta fel, hogy a követ engedelmével megnézte addig Tata, Vilhán és Pápa várait, Majd megérkezett a német követ, a kicse­rélés megtörtént és most már Evlia Cselebi és Mohamed török követ német kísérettel mentek tovább és Szőny, Komárom, Acs érintésével Győrbe értek. (Folyt, kör.) Április 14-én, szombaton tart­ják a magyar akadémikusok műsoros táncestélyQket a Kul­túrpalotában. Jegyek 15, 12 és 9 koronás árban a Spitzer köny­vesboltban. HIKE K Előfizetőinknek, olvasóinknak kellemes húsvéti ünnepeket kí­ván lapunk szerkesztősége és kiadóhivatala. — Hu’Vd'i istnnti«ztBie«ek a rsf tsmplomoan. Hasvét vasárnapján: d.e. 9 órakor prédikál Galambos Zoltán, urvacsorai beszédet mond Kossár Ist­ván. d. u. 3 órakor prédikál Kossár István. Hasvét hétfőn d. e 9 órakor prédikál es urvacsorai beszédet mond Galambos Z »Uán, d. u. 3 órasor pré­dikál Narancsik Imre nagylegáius. — Első ünnepei d. e. 8 órakor a rabok­nál prédikál és urvacsorai beszedet mond Kossár István; d e. 11 órakor a kórházi és otshoni betegekhez Úr­vacsorát visz Gilambos Zónán. Miso­­dik ünnepen este 6 órakor vallásos estély. A legnagyobb rész­véttel ériesü üntr, hogy Pethes Janos nyugalmazott tan tó képzőintézeti igazgató Kőszegen, ahol a nyugalom éveit töltötte, 72 éves korában elhunyt. Peihes János 1857. február 25-én Kamocsán született. Ta­nulmányait Pápán, Modorban és Bu­dapesten végez e, tanító, majd polgári iskolai tanár lett Kőszegen és Buda­pesten 1885 ben a c urgói t-nitó- Képzőnek lett a segédtanára, 1893 ban rendes tanár és 1903-ban a lévai ál­lami tanítóképző élére került. Léváról a pápai állami tanítóképzőhöz került, mint annak igazgatója. Pe'hes nagy tevékenységet fejtett ki a pedagógiai szakirodalom, különösen a pedagógiai történelem és a gyermekpszihológia terén, melynek Magyarországon egyik úttörője volt. 1901 ben adta ki Gyer­­mekpsychológia cimü munkáját, meiy nagy feltűnést keltett és írójának nagy elismerést szerzett. Mint buzgó pro­testáns férfiú az egyházi iroddom te­rén is működött az egyházi lapokban és folyóiratokban. Pethes a háború alatt is a pápai kép*ő élén állott és hosszú érdemes munkásság után vo­nult hivatali felsőbbségének teljes el­­izmerésétől kísérten és kartársainak tiszteletétől környezetten nyugalomba, melynek éveit Kőszegen töltötte. — Pápai prelátusi kinevezés. A pápa Fetser Antal győri megyés püspök előterjesztésére Seedoch Károly pápai kamarás, kerületi tanfelügyelő, tata­bányai rom. kath. lelkészt, pápai prelá­­tussá nevezte ki. — Egyházmegyei gondnokbaiktatás. A komáromi református egyházmegye a múlt év őszén töltötte be az elköltözés foiyián megüresedett egyházmegyei gondnoki széket. Az egyházmegyéhez tartozó egyházak erre a lisztre túlnyomó nagy többséggel Nagy Nándor nemes­­őcsai földbirtokost, a köz- és egyházi életnek köztiszteletben álló érdemes vezetőtagját, egyházmegyei tanácsbirót választották meg. Az egyházmegye uj világi elnökét április 17-én, kedden délelőtt rendkívüli egyházmegyei köz­gyűlés keretében iktatja be ünnepélye­sen tisztébe. A közgyűlést a jelzett na­pon Komáromban tartják, a beiktatási ünnepély a helybeli ref. egyház Jókai utcai templomában fog lefolyni. A reg­gel fél 9 órakor kezdődő templomi be­iktató! ünnepi istenitisztelet fogja beve­zetni, amelyet Sods Károly búcsi lel­kész, egyházmegyei főjegyző és tanács­­biró fog tartatni, melyet a beiktatás fog követni. Az ünnepség lefolyása után a közgyűlést a Kollégium nagytermében folytatják. Délben közebéd lesz. A be­iktató ünnepség előkészületeit Gyalókay László esperes a komáromi ref. egyház elnökségével karöltve végzi. — A város 1928 évi költségvetése. A város 1928 évi költségvetését a tanács még a múlt hónapban letár­gyalta. A költségvetéssel, mint érte­sülünk, legközelebb a pénzügyi bizott­ság is foglalkozik, amely április közepén ülést tart és alapos tárgyalás alá veszi a költségvetésre vonatkozó javaslatokat. Itt írjuk meg, hogy a város képviselő­testülete a legutóbb tartott közgyűlés határozata értelmében a jövő héten rendkivöli közgyűlést tart, amelyen a városi hét nyugdíjas ügyét fogja elin­tézni végérvényesen. — Nyakkendő különlegességek. Se­lyem ingek, keztyíík nagy választékban ELBERTNÉL. — Vaiiaso- esté'y a Kollégiumba». | Husvei második ünnepén ese 6 órai I kezdebel vallásos esteiy lesz a Kolié- i gium nagy ermeben, melyre helys'-ámok ; a lelkészt hivatalban. Szavait es ének­­| számokon Hvüi bibliát magyaráz Czi- I rók Bda III. eves theológus, az eiő I adást pedig Narancsik Imre nagylégá P tus tar ja. | | — Gyá«l. Mélyen megrendülve érte­sülünk a lesújtó hírről, ameiy városunk j egyik szorgalmas, munkás polgárának i haláláról s ól Az igaz részvét őszinte érzésével írjuk meg hogy Toderó Ferenc tekintélyes vendéglős, néhány napi kínos szenvedés u;án folyó hó 6 án, reggel elköltözött az élők sorából, mélységes gyászba borítván szerető hitvesét és leányát A rendkivüli elő­zékenységéről és udvarias készségéről ismert vendéglős a világháború után, melyben becsülettel résztvett és sú yosan megsebesült, költözött Komáromba, hol virágzó vendéglős üzletet alapított Néhány nappal ezelőtt lett rosszúl, mellhártyagyuladást kapott és dacára az orvosok lelkiismeretes kezelésének, és az odaadó gondos ápolásnak, nem lehetett megmenteni a legszebb férfi­korában elköltözött férfiút az életnek 46 éves korában ragadta el a halál, vigasztalhatatlan és mérhetetlen nagy fájdalmára szeretteinek. Kihűlt porrészeit vasárnap, husvét első napján délután 4 órakor helyezik a helybeli róm. kath. temetőben örök nyugalomra. — Ü mepeiy. A kamocsai konfirmált leányok köre f. évi április 1-én vallásos ünnepélyt tartott a férfikántus közre­működésével a következő műsorral és igen szép sikerre!. 1 Gyülekezeti ének. 2. Férfikántus. 3. Imádkozott Boross Kálmán ref lelkész. 4. A htrminc pénz. Irta Szász Béla, szavalta Pethes Z>ófi. 5. Drága Jé us . . . énekelte a Leány­kor. 6. Dr. Thury Etele. A dunántúli ref. Egyházkerület Történetéből Achmed Oiay simontornyai török basának 1669 ben kiadott vallásügyi rendelete Fel­olvasta Kurucz István kántortanitó. 7. A Golgotha. Irta Szász Gerő, szavalta Tóth Eszter 8 Feltámadott, feltáma­dott 1 Irta Farkas Sándor, szavalta Ta­kács Lina. 9. Ki jársz a fénylő csiliagok felett... 1, 3 vers, énekelte a Leány­kor. 10. Az első sirhalom Irta Boross Kálmán, szavalta Kis Vilma. 11. Lo­­rántffy Zsuzsannáról felolvasást tartott Boross Matild leánykori vezető 12. Isten. Irta Antalfai, szavalta Fügedi Irma. 13. Mindig velem Uram ... 1, 2 , vers, énekelte a Leánykor, 14. Besza­­’ kadt a bányai Irta Kádárné Tildy Etelka, szavalta Pethes Minka. 15. A beteg gyermek. Szavalta Halász Zsófi. 16. Záróbeszédet mondott Boross Kál mán ref. lelkész. 17. Férfi kántus. 18, Gyülekezeti ének. i —Halálozás. Őszinte részvéttel vesz­­szük a szomorú hirt, amely özv. Freistadtl Zsigmondné, volt földbirtokos és ház­­tulajdonos özvegyének e héten hosz­­szas betegeskedés után Komáromban bekövetkezett halálát jelenti. A tisztes matrónák korával megáldott ismert úrasszonyt hosszú élete folyamán súlyos megpróbáltatásokban részesítette a végzet, a közéletben szerepeit vitt fiainak elhibázott élete és tragikus sorsa szerető édes anyai szivét ismé­telten súlyosan megsebezte. A földi szenvedések vándora végre megpihent most, de emlékét kegyelettel őrzik meg gyászbaborult leányai, akik a legjobb anyát veszítették el benne. Földi ma­radványait tegnap délután helyezték örök nyugalomra a helybeli izr. teme­tőben az ismerősök nagy részvéte mellett. Nyugodjék békében. — Az Erzsébatszigeti kertek feltő!­tÓSO. Mint az köztudomású, az Erzsé­­betszigeti kerttulajdonosok egyik köz­gyűlésén egyhangúan elhatározták, hogy a sziget alacsonyabb fekvésű kertjei dunai iszappal feltöltessenek. A kert­­birtokosság ugyanis arról értesült, hogy a folyammérnökség a dunai kikötő ki­építésével kapcsolatosan a Kisdunából, a kikötő felső szakaszán legközelebb megkezdi a kotrást és ez adta a gon­dolatot ahhoz, hogy a határozatot meg­hozza. A határozatot kérelem formájá­ban fölterjesztették az illetékes helyre, ahol bizonyára nem fognak elzárkózni az elől, hogy a kerlbirtokosság indo költ kérelmét meghallgassák. A szigeti kertbirtokosság, amely a feltöltés folytán reméli, hogy a közönség is szíveseb­ben fogja azután a város egyetlen Pe<h«8 J<nos. sétahelyét fölkeresni, azt szeretné,hogyha az állam a töltést díjmentesen es közölné. Mindenesetre a város vezetőségének is azon kell lennie, hogy a kertbirtokosság ez óhaját az illetékes helyen honorálják. — Lapunk legközelebbi száma csütörtökön jelenik meg. — A ]ó<ekuny tanítóság. Csak a meleg elismerés hangján irha unk ar­ról a nemes emberbaráti gondoskodás­ról, amelyben a komáromi községi elemi iskola derék tantestülete egy sze­gény ehggoit tanítónő nővérét Saray Jankát Koiozsnémán részesíti. Febmár hóban 90, március hóban 100 koronát küldött a nyomorgó asszonynak. A ne­mes tetthez nem kell semmit se hozzá­fűznünk, mert önmagát dicséri. — Adománya prágai menzára. Kérő szavunkra egyre érkeznek az adomá­nyok a prágai és a többi városokban levő magyar diákmenzákra. Legújab­ban N N. ajánlott fel a nemes célra 100 K összeget és Komlós Dezső ur 20 K át. Ezzel a menzaadományok összege 4760 K ra emelkedett, vagyis 952 ebédet biztosítottunk a szegény magyar diákok részére. Kérjük a to­vábbi jószivvel szánt adományokat a magyar fiuk részére. A fent kimuta­tott adományokat hálás köszönettel nyugtatja dr. Alapy Gyula. — Veszett ku yak garázdálkodása. Ilyenkor tavaszelőn a kutyák körében a kóborlást hajlam fejlődik ki, amely a legtöbbször legnagyobb marakodással jár együtt. Ezen az utón terjed a ve­szettség járványa, amely roppant vesze­delmeket rejteget az emberekre is. A közeli falvakból Komáromba is beszök­­dösnek ezek a kóbor ebek és veszé­lyeztetik a közbiztonságot. Az egyik éjjel Gergely Antal állami rendőrt marta meg egy kóbor eb, amely elsza­ladt. A megmart rendőrt a prágai Pasíeur-intézetbe vitték. — Nagyme­­gyeren is veszett kutya garázdálkodott, amely egy kisleányt megmart és a földre döntött. Mivel a marás az arcán történt, a községben künn levő Tihanyi Vilmos állategészségügyi felügyelő in­tézkedett, hogy a kisleányt hozzátar­tozói azonnal a gyorsvonattal vigyék fel a prágai Pasteur-intézetbe. Onnan most az az értesítés jött, hogy a sze­rencsétlen gyermek elpusztult a beteg­ségben, mert a marás az agyhoz ve­zető idegeken és vérereken az agyat fertőzte és ezért nem volt segítség. A veszettkutya állítólag a komáromi ha­tárban épült uj telepen is garázdálko­dott. A hatóságnak sürgősen fel kell lépnie a járvány elfojtásara és legelső sorban a kóbor ebek kérlelhetetlen ki­irtására. — Gyermekjátszótér az Erz&ébstszl­gsten. A mi kies Erzsébet Mrf* etünknek van a város tulajdonát képező olyan területe, amely teljesen parlagon hever. A főút mellett, úgy szólván a sziget közepén terül el az a most csakis ka­szálónak való kertrész, amelyet tudo­másunk szerint hat évig bérben bírt a Jóbarát kerékpár egyesület, amely évi tiz koronát fizetett azért a városnak. A szerződés a múlt év végén lejárt, a nevezett egyesület nem működik és igy ez a terület felszabadult s ismét a város rendelkezésére áll. Hogy azon­ban ne heverjen parlagon a terület, a város figyelmét felhívjuk arra az indít­ványra, amelyet egyik kerttulajdonos és gyermekbarát nyújtott be már ré­gebben a városhoz s amely arra irá­nyul, hogy rendezze be a város ezt a szép, tágas területet gyermekjátszóhely­nek. Ültesse be hársfákkal, amelyek árnyassá teszik ezt a teret és adja át a gyermekseregnek, amely úgyis nél­külözi a szabadban a játszóhelyet. Ez a terv még a tavasszal keresztül vihető és nem kerül nagy megerőltetésébe a városnak sem, — Tolsztoj összes regényeinek és elbeszéléseinek uj kiadása. Tolsztoj az emberi testvériség eszméjének nagy apostola. Ellensége volt a háborúnak, a politikai, vallási és faji határoknak, szóvá! mindannak, ami embert elvá­laszt embertől. Nagy emberi közösség­ről álmodozott, amely az evangéliumi szelídség és szeretet dlapján áll. Ezen­felül az írásnak is olyan nagy művésze, hogy elsők között is legelső. Tolsztoj a regényírás ó;iása. A Feltámadás, Ka­renina Anna, Háború és Béke, Kreutzer Szonáta és egyéb regényei az emberi­ség legnagyobb kincsei közé tartoznak Prófétai önzetlenségével és téritő 're Fontos tudni való. múvesz ”PFÄFF“ varró8éPet PPAPP varróeén.felülmulja a szoros értelmében> ■■mm— mindenki? M^rt a

Next

/
Thumbnails
Contents