Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-04-07 / 42. szám
oldal. magyar-komáromi uj városháza építőse. — Saját tudósitőnktől. — Komáromi Lapok lm április 7. A magyar-komáromi városháza ős a benne elhelyezkedő pénzügyigazgatóság épületére kiirt pályázatok eredményéről már annak ide; építés meghalad; jén beszámoltunk. Az ja a félmillió pengőt, tehát csehszlovák értékben a 3,000.000 koronát. A város közgyűlése a részletmunkák kiadásával egy bizottságot ruházott fel teljhatalomnak, melynek elnöke volt Alapy Gáspár kormányfőtanácsos polgármester. Ebben a bizottságban a pénzügyminiszter három tagot delegált, köztük Jdnossy Károly pénzügyigazgatót és városunk kiváló fiát, dr. Zsindely Ferenc miniszteri titkárt, az ismert nevű írót. Ez a bizottság több itben ülésezett és döntéseit a helyi iparnak messzemenő figyelembevétele mellett hozta meg. A bizottság igyekezett arra, hogy az ipari munkákat lehetőleg komáromi iparosok kapják meg, amit Alapy Gáspár polgármester is teljes erővel támogatott. Ennek eredménye azután az, hogy az egyes munkáknál a helyi ipari cégek ajánlatai egyenlő összegek mellett mindenütt előnyben részesültek. Az egyes munkák és azok értéke a következő: 1. Föld, kőmives, vasbe'on és elhelyező munka, üveges mu ika, vászonredőny munka 303,401 pengő 1820406 csehkorona értékben Soukal és Hajagos építési vállalkozóknak adatott ki. 2. Az ácsmunka 34987 pengő 209942 csehkorona értékben Beck Károly ácsmesternek. 3. Bádogosmunka, vízvezeték és szerelő munka 23268 pengő 139608 csehkorona értékben Srcz János bádogos és szerelő mesternek. 4. A cserepező, burkoló és parkettamunkát 34979 pengő értékben, tehát 209874 csehkorona, Palatínus és Gerla épitővállalkozóknak jutott. 5. Az asztalos, lakatos és mázoló munkát 58400 pengő vagyis 350400 csehkorona értékben Petőcz János és társai kapták meg. 6. A szobafestő és falmázoió munkát 3391 pengő tehát 20346 csehkorona érlékben Sztratyil Ferenc iparos nyerte el. 7. A villamosberendezési munkálatokat (világítás és csengőit) 5400 pengő vagyis 32400 csehkorona értékben ben Könnyű Dániel és Társa vállalkozók kapták. 8. A kőfaragó munkára Komáromi Kálmán és társa által beadott 44995 pengős (269970 csehkorona) ajánlat az ellenőrző ajánlatok beérkeztéig függőben maradt. A komáromi városháza építési munkálata a húsvéti ünnepek után elkezdődik; Hatalmas és monumentális épület lesz az uj városháza, mely szemben az uj pplgári iskola palotájával épül a városnak leendő középpontján. Tudott dolog, hogy a város egyesegyedül Szőny község felé terjeszkedhetfk és épülhet. A szőnyi állami országút mindkét oldalán levő uradalmi földeket az Országos Földbirtok Bíróság kisajátította özvegy gróf Gyürky Viktornétól a város javára s ezen a vonalon máris több száz ház épült. A városháza építésével a komáromi ipar csaknem egy évre el lesz látva munkával és megfelelő támogatáshoz jut. Az építési munkálatok olyan mederben haladnak előre, hogy az őszig feltétlen tető alá fog kerülni az uj városháza, mig annak berendezési munkálatai legkésőbb a jövő év májusáig fejeződnek be, úgyhogy a városháza már a jövő év nyarán átadható lesz hivatásának. A városháza és a pénzügyigazgatóság uj helyiségeinek felépültével ismét lakások szabadulnak fel, amely most már Magyar-Komáromban, ahol annyi uj ház épült, alig érezhető. Az uj városházán ideiglenesen, amíg a kultúrpalota fel nem épül, a városnak több kulturális intézménye nyer elhelyezést. Ezek közt első helyen áll az uj muzeum, amelynek szenzációs leleteit Kállay Ödön szőnyi jegyző felaján'otta a Jókai Egyesület részére, amely ennek elhelyezésével megfelelő helyiségekhez jut. Ugyancsak a város-Magyar- Komárom, 1928 április 6. háza ad hajlékot a városi közkönyvtárnak, amelynek máris több ezer kötete van együtt és ezt a kultúrintézményt szintén a városházán helyezik el ideiglenesen. A városháza közelében egész bizonyosan uj házak fognak épülni, mert ez lesz a városnak a centruma és ennek közelében épül fel a járásbíróság uj épülete is, amely a város idegenforgalmára lesz jótékony hatással Mindezekben az ügyekben Alapy Gáspár polgármester éveken át tartó lankadatlan tevékenységgel végezte céltudatos munkáját és ezzel a várost a fejlődés vonalára emelte. Az uj városháza a pénzügyminisztérium hathatós támogatásával épül fel, amelynek az ügy gyorsított menete is köszönhető. A város fejlődésének kétségtelenül a városháza építése adja meg a legnagyobb lökést. A közelmúltban pár év alatt a hatalmas katolikus leányiskola, az izr. templom, a református templom és lelkészlak, valamint iskolák, az államrendőrségnek uj palotája, a pénzügyi épületek nőttek ki a főidből és az állandó építkezés a munkanélküliséget teljesen eltüntette. Magyar Komáromban nemcsak hogy nincsen munkanélküli, hanem munkáshiány van. Az uj építkezéseknél is sok munkás talál elhelyezkedést és munkaalkalmat. Öthónapi fogház egy pezsgős vacsoráért. — Saját tudósítónktól. — — április 5. Csalás bűntettével vádolva került a komáromi törvényszék vádoltak padjára Mlttelholczer Károly modori illetőségű, tanitői oklevéllel biró fiatalember. Tavaly december 6 án Komáromban, Putz Károlytól 200 K készpénzt kölcsönként felvett és 590 K cehhet csinált, amit nem fizetett ki, majd pedig eltávozott Komáromból. A készp'nr felvevését és a cehhet azzal az ürüggyel csinálta, hogy 5000 K-ás bankjegy van nála, amit most nem akar felváltani s amit állítólag a bar pincérének meg is mutatott volna. A vádlott a napokban megtartott tár gyaláson beismerte a terhére rótt bűncselekmény elkövetését és azt is, hogy tényleg volt ötezer koronája, amit szón ban még Pozsonyban mulatott ei. Putz Károly bártulajdonos elő?d'a, hogy a vádlott a kétszáz koronát borravaló adására kérte tőle, az 590 K pedig a pezsgősvacsora elfogyasztásával merült fel. A biróság az enyhitőszakasz alkal mazásával öt hónapi fogházra i élte el a könnyelmű fiatalembert, mivel a vádlott hasonló cselekmény miatt már el volt egy ízben ítélve, amely büntetését jelenleg tölti ki a pozsonyi törvényszék fogházában. Az Ítélet jogerős. Tekintse meg legújabb, bővített 1928-as modellünket 874 VEZERKEP VISELET: AUTÓIMPORT TÁRS. KORL. FEL. BRATISLAVA, STEFANIE UTCA 12. :: TELEFON 1291 SZÁM il ttkiis mM\M. Komárom, április 6. Az építkezési mozgalomról a »Komáromi Lapokéban megjelent cikkek az építkezési mozgalmat óhajtják megindítani, amelyre Komáromban tényleg nagy szükség van, úgy a lakók, az építő iparosok és építő munkások, mint közvetve a kereskedők végeredményben az egész város gazdasági fellendülése érdekében. Az épitkezéshez kell telek és pénz, azaz pénz és pénz, amely ismét pénzt hoz. A telek kérdés szempontjából legfontosabbnak tartom, hogy az építkezés ne üzletszer&en, hanem átgondolt terv szerint történjék. Az egyik indítvány szerint a meglevő szabályozási tervek közül ki kell keresni a legkönnyebben megvalósítható uj utcákat és azokat meg kell nyitni. Véleményem szerint ez nem helyes kiindulási pont. Ha szabályozási tervek vannak, akkor nincs szabályozási terv. Szabályozási terv csak egy lehet, amelyet részleteiben is alaposan le kell tárgyalni, úgy ahogy van, vagy megfelelő módosításokkal a közgyűlés által elfogadtatni, a zsupáni hivatal, vagy ha kell a minisztérium által is jóváhagyatni, és ahoz azután szigorúan ragaszkodni kell. A meglévő tervek egyike sem végleges szabályozási terv, mindegyikrcsak eszmei terv, amelyek megvitatása és átdolgozása után kell a végleges szabályozási és város fejlesztési tervet elkészíteni figyelemmel a kikötő terveire. Lehetne szó tervpályázatról, amely azonban ismét csak eszmei pályázat SANATORIUM Dr. Hugo Selyé Komárno, Deák F. utca 3. Sebészeti és nőbetegek részére lii. Qoaa éhhé. Telefon 68. 484 lenne, mert a helyi viszonyokkal nem rendelkező idegen pályázóktól nem lehet várni, hogy a beérkezendő tervek bármelyike is minden részletében a végleges megoldás alapjául igy ahogy van, minden módosítás nélkül megfelelne. Akkor is szükség lesz a díjazott tervek által felvetett eszméket figyelembe véve egy végleges tervet készíteni. A végleges szabályozási terv megállapítása azonban nagyon sürgős. Igen káros az, hogy amikor valaki már épiteni akar, akkor vitatkozzék az építő bizottság azon, hogy az építkezés megengedhető-e a mai helytelen vonalban, vagy pedig minden jogalap nélkül kötelezze e az építtetőt egy le nem tárgyalt és el nem fogadott szabályozási vonal betartására, amely ha helyes is, ma még csak egy tervező eszméje. Igen sürgős azért is, mert ahol most egy célszerű szabályozás lényegtelen költség nélkül keresztül vihető, egy-két év múlva már olyan uj épület állhat a rendezés útjában, amely a szabályozást századokra lehetetlenné teszi. Hogy példát hozzak fel, a Jókai Mór utca tehermentesítése előbb-utóbb meg fogja érlelni azt a tervet, hogy a katonai kórház telkeinek nyugati oldalán utca nyitassék. Ekkor a Rákóczi Ferenc utca, Kossuth-téri átlós út (Rozália templom előtt), Kertész-utca, katonai kórház telek, Kórház-tér, Kishíd utca és Barossutcán át a dunai és vágdunai hidak között oly forgalmas körút alakul, mely a jövő Komárom egyik legforgalmasabb útja lesz. Egy évvel ezelőtt mi sem állott útjában ennek, hogy-e szempontot figyelembe véve a Kertész-utca kiszélesitessék. A múlt nyár folyamán azonban a Kertész-utca és Deák Ferenc utca sarkán uj ház épült, amely ma már nagyon megnehezíti ez útvonalnak a várható forgalom igényeinek megfelelő kiszélesítését. Bár a városbiró és a városi építőmester nagyon ajánlották a kiszélesítést, érvényben levő szabályozási terv hiányában nem szerezhettek érvényt terveiknek. A szabályozási tervnek égj úttal városfejlesztési tervnek is kell lennie, azaz a még szántóföldeknek használt területen is előre meg kell állapítani a jövő u’cahálózatát, nehogy oda is építsenek lakóházat, ahol a terjeszkedés folytán kere zt utcára lesz szükség. E'őre meg keli állapítani a később létesítendő terek és középületek h:lyét és a fő közlekedési vonalakat. A kikötő és vasút mentén ipartelepeknek alkalmas helyen nagy telkeket kijelölni. A szabályozási és városfejlesztési tervvel csaknem egyenlő fontosságú, hogy minden utcára már most elkészítessék a burkolási terv. Nem azért kell ez, hogy akár van pénze a városnak, akár nincs, már most mieden utca burkoltassék, hanem, ha bármi-féle építkezés történik, az amennyiben a viszonyok megengedik, a végleges rendezés keretébe beilleszthető legyen. Ha ma valaki házat épít, talán még fel se épült egészen a háza, már a létesítendő utcaburkolás folytán a házát eltemetik, vagy lépcsőn kell lejárnia. A faültetéseknek már e szerint kell történni, csatornázás esetén az esőnyelő aknákat már az uj vonalba keli elhelyezni stb. A szabályozás keresztülvitelére pénz és pénz kell. De ügyesen intézett tervszerű rendezéssel a pénz nagy része visszatérői a nyert értékemelkedéssel. A városnak e célra »rendezési alapot“ kell létesíteni. A rendezési alap jövedelmét képeznék: 1. a város által eladott telkek vagy a telkekhez csatolandó utca területek árából befolyt vételár. 2. Az építkezési szabályrendeletben megállapított építési engedély dijak. 3. Építkezés folyamán vagy más célból ideiglenesen bérbeadott utcate’ rületrészek bérei. 4. Az eddiginél kisebb százalékkal megállapítandó, de visszaállítandó telskértékadó. 5. Az értékemelkedési adóból az eddigi átlagos jövedelemnél nagyobb befolyó összeg többleteinek fele. 6, Esetleg megállapítandó más jövedelmek, ph a homok és kavics eladásából befolyó összeg. Ez alap terhére, ha kellő összegű pénz gyűl össze, a városnak meg kellenne venni oly házakat vagy telkeket a melyekre a szabályozás folytán szüksége lesz. De nem akkor, a mikor már az utcát megakarja nyitni, és a mikor a telektulajdonosok e körülményt a maguk javára hasznosítani akarják, hanem a mikor valamelyik ház eladó és aránylag olcsón megszerezhető. E ház azután a rendezési alap tulajdonát képezze évekig, esetleg évtizedekig bérbeadás által hasznosítandó mindaddig, a mig az utcanyitás kérdése indokolt nem lesz. Nagyon fontos körülmény itt, hogy a háztulajdonos szeresse egy kicsit a városát, és ne akarjon az utcanyitásból üzletet csinálni, hanem elégedjék meg az esetleges kára megtérítésével. A telektulajdonos rendesen akkor is megakarja az elfoglalt terület árát fizettetni, a mikor uj utcavonal nyerése folytán neki nem kára, de haszna van. Szabályrendelet alkotásával ily esetben az értékemelkedéssel nyert összeget még utcarendezés céljára is meg kell adóztatni. Az épitkezéshez ismét pénz kell. A ki teheti, az építsen a saját erejéből. A többi építkezés lehető keresztülvitelére egy altruista épitőszövetkezet volna alapítandó a lakást kívánók, telektulajdonosok az építőanyag kereskedők, építőiparosok, a város és a létesítendő városi takarékpénztár bevonásával. E szövetkezet a drágább telkeken emeletes, az olcsóbbakon pedig oly földszintes házakat, a melyeket 25—30 évi
