Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-04-07 / 42. szám

iff«g-yveíilcileneedLik évfolyam, 43. izém. Szombat, 1939. április /, IH5fbeíé*i á> ciehnioTik értékben: Seijbea és Tiáékre poiUi »»étkttldéssel J -.aim t>m 80 I. félém 4© I, negyedért«) 20 E, — Külföldön 150 KS. gyei ssáin Ara i 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. ; Szerkesztőséi és kiadóMratal; Nááoi-e. S#„ Megjelenik hetenkint háromszor I ! kedden, csütörtökön és szombaton. Húsvéti csodavárás. Irta: Alapy Gyula dr. A termjj^gePriajgy. misztériumá­­val, a - ravasszal ‘párhuzamosan megujhodik minden esztendőben a Feltámadás ünnepe is. A tavasz lágy lehelletére megduzzadnak a rügyek és kibontakozik a föld öle­léséből a fűszál, előbuvik az első pár virág, annak jelképéül, hogy megtört a tél hatalma és az uj élet zsendül erdőn, mezőn, hegyen és völgyön által. Isten fia, aki öröktől fogva volt, leszállóit a földre, hogy megváltsa az emberi nemet. Mig élt, csodákat tett, bebizonyito'ta, hogy nem ember, hanem Isten, az emberek mégis leköpdöaték, amikor az árulás folytán a hatalom a szeretet ellen tört, Isten fiát meg­ostorozták és gyalázatos halállal végezték ki a kereszten, amelyen a gyilkosok és a rablók szokták végezni nyomorult életüket. Mikor Jézus bevonult Jeiuzsá­­lembe, virágot szórtak lábai elé és boldog volt mindenki, aki eléje teríthette köntösét. A nép csodákat várt Isten fiától, aki felkeltette a halottakat, meggyógyitotta az ör­­döngösöket és a bélpoklosokat. C-odákat várt és amig csodákat látott, hitt benne, amikor pedig megkötözve vilték a vesztőhelyre, akkor már elfordult tőle és halált üvölt reá. Minden esztendőben ilyenkor ezen elmélkedünk: az em­beri jóság és az emberi gonoszság e két végletén. Eszünkbe jut az apostol, aki az első kakasszóra megtagadja Mesterét, amint az meg­jövendölte felőle és szánalommal gondolunk a tizenkettedikre, az árulóra, aki harminc ezüst pénzen eladta a Mestert, hogy azután rá­eszmélve gyalázatosságára, bubá­­natában eldobja magától az életet, gondolkodunk a császár helytartó­­járó1, aki meg volt győződve az Isten fiának ártatlanságáról és mé gis mosta kezeit elfordított ábrá­­zattal és átadta a halált üvöltőknek kezébe, hogy ezzel egy zendülés­nek vegye elejét. íme megannyi témája a gondo­latnak: a csodaváró nép, mely há­látlanul elfordul az Isten-embertől, nem azonos-e azzal a néppel, amely szintén csodákat vár akkor, ami­kor még nem érkezett el az idők teljessége, amelyet az írás jövendői. Azok a régi bibliai alakok, akik Krisztusra teszitsd meg!-et kiáltot­tak, talán nem is gonosztevők vol­tak, hanem egyszerű, tudatlan emberek, akik koruk durva erköl­csein nem voltak képesek felülke­rekedni. Krisztusnak meg kellett halnia, hogy feltámadhasson és véghez vihesse a Feltámadás nagy müvét, mert hiába pecsételték a sziklasirba azok, akiknek tudomá­suk volt jövendöléséről: hogy le­rombolom a temp’omol, hogy har­madnapra újjáépítsem azt, — hiába áliitottak mellé fegyveres őrt: har­madnapon mégis megtörtént a legnagyobb csoda. A lelkek feltámadását várják a csodayárók. De ehhez sok minden szükséges. Elsőbben is szükséges, hogy eggyé legyen a nép és ne szaggassa szét azt százfelé a szét­húzás. Szükséges, hogy a Judáso­­kat ne verje ki a veríték pénzso­­várgásukban és magukba szálljanak, mielőtt Ítéletet tartanának maguk felelt. Szükséges, hogy a tanítvá­nyok ne tagadják meg Mesterüket és bátran tegyenek tanúságot az Igazság mellett. Szükséges, hogy a hatalom tiszttartói az igazságot becsüljék többre a maguk érdekénél. Beszéljünk a magyar sorsról a húsvéti szent időben és kérdezzük meg lelkiismeretünket, hogy van-e köztünk olyan eszme, amely körül valamennyien csoportosulhatnánk. Ne számítsuk ide azokat a jelsza­vakat, amelyekkel dobálódzanak é3 amelyeket kényük-kedvük szerint váltogatnak s amelyekből valóságos zűrzavara marad a meg nem érlett ideáknak köztünk. Van e és él-e köztünk a nemzeti eszmény, fa­junkhoz megalkuvás nélkül való ragaszkodás? Éle még köztünk a nemzeti hagyomány, amely azt t&nitolta nekünk, hogy ezer éven keresztül a magyar összetartás vé­dett meg bennünket minden bal­sorsunkban, ez emelt fel bennünket és ennek hiánya taszított a bukás mélységeibe. Mindezek fontos és olyan kérdé­sek, amelyek felett gondolkodnunk kell, hiszen vannak apostolok, akik ifjúságunkat mételyezik meg taní­tásaikkal, akik szembeállítják az idős és a felnövő ifjú nemzedéket egymással és a fiatalok lelkét azzal mérgezik meg, hogy mai helyze­tükért az idősek felelősek. A nem­zeti eszményhez és hagyományhoz való ragaszkodásról keveset beszél­nek azok is, akiknek ez lenne legszentebb kötelességük, mert a forradalmosdiban megkótyagosod­­va,a hagyományok szerterombolásá­­ban látják és keresik a demokrá­ciát, a nemzeti eszmét és a nemzeti kuliura szükségességét nem akarják hangoztatni, hanem e helyett Pán­­eurőpák és más destiuktiv eszmék hirdetésével, uj nemzeti öntudat szemfényvesztésével akarják a tö­megek szemét bekötni. Éljünk úgy, hogy ne bántsunk senkit ok nélkül, de emellett tart­sunk ki a magunkénak védelmé­ben. Ne provokáljunk senkit célta­lanul és apró harcokra ne paza­roljunk erőket, de ha jogaink védelméről van szó, ott álljunk helyt magunkért és a magyar jö­vőért. A nemzeti irány azt jelenti számunkra, hogy a nemzeti önér­zetet tartsuk ébren a magyarság­ban, vele értsük meg a nemzeti hagyományokhoz való ragaszkodás szükségességét, ennek és a magyar kultúrának minél szélesebb körök­ben való terjesztésével tegyük meg magyar kötelességünket. Lehetünk milliónyi számban, de mégis kevesen vagyunk, ha társa­dalmi és felekezeti rétegekre hullva, ezek fölé a külön érdekek fölé nem emelkedik a nemzeti eszme és nemzeti tartalom mindent átfogó kupolája. Ha pedig egyek vagyunk a nemzeti eszmében, akkor erőnk fokozódik, faji öntudatunk gyara­podik és Uttrekész, áldozatos em­berekké vábozunk, akik arra va­gyunk hivatva, hogy nemzetünket épitő, annak fennmaradását biz­tositó tevékenységünkkel a békét szolgáljuk. A húsvéti csodavárás tehát szá­munkra az eszme és első sorban a nemzeti eszme megújhodását jelenti. A földmives szántóvelő ezt munkálja, mikor az ekevasát az anyaföldbe meríti. A tavaszban megujhodik a világ képe, miként Krisztus feltámadott halottaiból. Kivirulnak a bokrok és zö’dbe bo­rulnak a mezők. A gazda tavas­szal da’os kedvvel megy ki tagjára, é3 öszlönös jó érzésekkel lát mun­kájához. A földmivest csodáljuk, mert ő adja az életet jelentő ke­nyeret, ha elkövetkezik az áldást osztó ősz. A tavasz mindenkor és mindenkinek uj reménységet jelent. Nemzeteket megölni nem lehet, különösen szabadsághoz szokott nemzeteket. De ha a nemzetek maguk mondanak le szabadságuk­ról, akkor öngyilkosságot követnek el és akkor maguk temetkeznek el. Nekünk, kisebbségi sorsa jutott magyaroknak tehát a Feltámadás szent ünnepén erős elhatározással arra a gondolatra kell jutnunk, hogy szabadságunk jogai, nyelvünk jogai, nemzeti létünknek ezek az elő­feltételei mind sértetlenül megma­radjanak birtokunkban. Szabadsá­gunk birtokállománya soha ne csökkenjen, hanem inkább széle­sedjék. Mindehhez fegyverre van szükség, amely nem lehet más, mint a törvény és a megerősödött nemzeti öntudat. Ezt pedig a kul­túra emelése árán érhetjük csak el. Tehát nemzeti kultúránk szol­gálatával emeljük magát a nem­zeti erőt. A magyar lélek, a magyar nem­zeti lélek csodás feltámadását vár­juk husvét szent ünnepének köré­ben. Akárhogyan széttagolt ugyan bennünket az élet és bármennyit szenvedtünk is a történelem kér­­lelhellen erőitől, magyar lelkünk hitét töretlenül kell megőriznünk, mert e nélkül nem tudjuk felépí­teni a magyar jövőt, amelyen eké­vel, szerszámmal, tollal, ecsettel és vésővel valamennyien munkálko­dunk. A húsvéti csodavárás a Fel­támadás gyöoyörü csodáját csil­logtatja meg lelki szemeink előtt, erős hittel, tiszta lélekkel zárjuk magunkba ennek szent titkát. POLITIKAI SZEMLE. Komárom, —ápr. 6. Chamberlain és Benes. Mindkettő külügyminiszter. Az egyik a hatalmas britt birodalomnak külpolitikáját vezeti az egész világ tiszlelelfelteljes figyelme között, — a másik a világháború folytán élelrekelt egy k nagyreményű utód­államnak az ulóbbi időben egy kissé balkezes külügyi irányilója... Tör­tént pedig, ami egyébként köztudo­mású, hogy Csehszlovákia fegyvert szállított Kínának, ami bizonyára megfelelően jó üzlet lehetett, ámbá­tor a leszerelés súlyos problémá­ját aligha segítette csak egy pi­cinyke lépéssel Is a megoldás felé. És történt, amint a Paris Midi c. francia újság közli, hogy Chamber-HOFBAUER ANDOR bútoráruháza = Jókai Mór-utca 16. Komárno. Óriási vála szték: káló», ebédlő-, úriszoba- és szalonberendezésekbfcii. SAJÁT MŰHELYEK. Díjtalan csomagolás. Ked vező fizetési feltételeit-Értesítem a t. közönséget, hogy üzletemet meg­nagyobbítottam mintatermekkel. Ahol állandó kiállítást rendezek a modern bútoripar remekeiből. Megtekintés Tételkényszer nélkül Ára 1 korona

Next

/
Thumbnails
Contents