Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-04-03 / 40. szám

4. oldal Komáromi Lapoä 1928. április 3. J Hasvét két napján ^ április 8-án és 9-én lyom tatvány kiá llítá s kosság előtt gyanús legyek, jelent­keztem Buchheim gróf főtisztjénél s kijelentettem, hogy a sereget kő vélni fogom és a sebesülteket or­vossággommal gyógyítani óhajtom, csak tudósítsanak a betegek holléte felöl Megismerkedtem a helyőrség szolgáival, meg a magyarokkal is, és naponként elmentem a Duna partján lévő komphoz, hogy az em­berek megismerjenek, továbbá, hogy kitapasztaljam, kinek merre van az útja. A Tatából jövő német katonák­tól megtudtam, hogy Tata Komá­romhoz négy óra járásnyira esik, Tatából még négy avagy öt óra alatt el lehet jutni Esztergomba, a törő kök várába. Erre elhatároztam, hogy azzal a nesszel, miszerint Tatába igyekszem, útközben letérek Eszter­gom felé. Csakugyan át is keltem a kompon a túlsó partra magyar parasztokkal és két római katholi­­kus pappal. Ezek úgy nyilatkoztak, hogy a huszárok, hajdúk és a por­­tyázó törökök miatt Tatába el nem juthatok, (Folyt. köv.) Halléluja! Irta: Szabolcska Mihály. Halléluja, fölíámadt a tavasz!... Füveken, fakon friss rügyet fakaszt. S a bimbódző rügy virággá feselte: Az örök Szép egy-egy uj gyözedelme. Halléluja, föliámadt a tavasz! Emberi nyelven ezt példázza az: Előbb-utóbb, a sorsuk bárhogy essék, Csak győz itt a szeretet és melegség. Halléluja, föltámadt a tavasz!... Szivem, — nem illik hozzád több panasz, Nézd, meg van írva minden kis fűszálon: Hogy te sem égsz hiába e világon! KEDD. A newyorki Kossuth szobor leleplezé­sének relikviai mivel az amerikai magyaroknak nin­csen semmi olyan intézménye, amely méltó megőrzési helye lehetne a histó­riai emlékeknek, a budapesti Nemzeti Múzeumba kerülnek. A koszorúk sza­lagjait összegyüj ölték és a nyomtatvá­nyokkal és egyéb emléktárgyakkal együtt elküldik a bizottsággal a Nemzeti Mú­zeumnak. * A szmirnai híres óratornyot ledöntötte a földrengés, melyet szom­baton hajnalban 2 óra és 3 óra között éreztek az Anatóiiában. A földrengés fészke Szmisrna vidéke volt, ahol 30 ember az összedőlt házakban lelte ha­lálát. Az anyegi kár óriási és felbecsü­lése napokig fog tartani. * A magyar felsőház két uj tagot kap Az uj törvény, amely szombaton lépett érvénybe, felsőházi taghoz juttatja az Országos Munkás­­biztosító elnökét és felsőházi képvise­letet ad a Gyáriparosok Országos Szövetségének. HIBE — Lelkészbeiktatás. A somorjai ref. egyház egyhangúan megválasztott uj lelkészét, Parais Á^pád vallásíanárt április 1-én, virágvasárnap, déleiő t fél 1Ö órakor lélekemelő istentisztelet kere­tében iktatták be ünnepélyesen lelkész! hivatalába. Az ünnepélyes beiktatáson a somorjai ref. templom teljesen meg­telt a gyülekezet tagjaival, a helyi ható­ságok, testületek és egyesületek küldött­ségei is résztvettek az ünnepélyen, amelyen megjelent Balogh Elemér du­­náninneni kerületi ref püspök, az egy • házmegyei ref. esperes képviseletében Vargha Dezső diósfőrgepatonyi lelkész, Salamon Ferenc egyházkeruleti, Fülöp Zsigmond egyházmegyei tanácsbirák, Vörös Vince a somorjai ref. egyház érdemes főgondnoka a presbitérium tagjaival, valamint az uj lelkész ifjú hitvese, szülei és rokonsága. A gyüle­kezet éneke után Vargha Dezső ref. lelkész magasszárnyalásu beszéd kísé­retében iktatta be az uj lelkészt hiva­talába és átnyújtotta neki a szentirás „ egy példányát, amelynek szent igéjét hirdetni hivatott el az egyház hivei kö­zött. Majd Tóth István, a komáromi ref. egyház kiváló énekvezáre énekelt zongorakiséret mellett egy szivet meg­ragadó fohászt, amely után Parais Árpád lelkész lépett a szószékre és Pál apos­tolnak a Korinthusbeliekhez írott 2-ik levele negyedik rész, ötödik verse alap ján tartott, gondolatokban gazdag, mé­lyen szántó gyönyörű beszédben adott munkaprogramot, amely az örökkévaló nagy Isten dicsőségét hirdette. A lelke­ket és sziveket lebilincselő beköszöntő ünnepi szónoklat mélységes hatással volt a templom egész közönségére. Délben a Karcsa szállóban száz terí­tékes bankett volt az uj lelkész tiszte­letére, amelyen szebbnél-szebb felkö­szöntők hangzottak el. — A zsidók páska ünnepe. A zsidók páska ünnepe — a kovásztalan kenyér­nek ünnepe — április 4-én este köszönt be. A bibliai történet szerint a páska ünnepe a szidóknak az Egyiptomból való kivonulás emlékezetére szentelt ünnep, amely nyolc napig tart. Nyolc napon át csak a kovásztalan kenyér élvezete van megengedve. A tudósok szerint a páskaünnep eredetileg termé­szeti ünnep volt amely az aratás kez­detével függött össze és csak később fűződtek hozzá történelmi emlékek. — Márciusi csapadók mennyiség a Csallóközben. Az alsó-csallóközi áraién­­tesiiő társulat által ősz élt 8 esőmérőn március havában átlag 27 milliméter csapadék észlelteiéit, — ami az átlagos 36 milliméternél 26% al kevesebb. — Legtöbb volt a Bős község határában lévő lile pusztán 30 mm. és a legke­vesebb Komáromban 23 mm. Az év első negyedében esni szokott csapadék átlaga 1Ó5 milliméter a Csallóközben, amihez viszonyiíva ezen év első negye­dében 81 millimétert, az idéncca23% hiány mutatkozik. Az elmúlt 1927. év­ben 128 milliméier volt a csapadék összege január, február és március ha­vában. — Höitz Gyuláná balesete magyar Komáromban. Könnyen végletessé vál­ható baleset történt tegnap, hé:fön dél­után fe! 6 óra tájban Höitz Gyula vá­rosi főszámvevőhelyeües nejével. Höitz Gyuláné a magyar komáromi állomás előtt a járdáról át akart haladni a túlsó oldalra, hogy a postát elérje, amint hirtelen egy kétfogatu katonai kocsi elkapta és a kerekek közé került. Mind­két Iában súlyos zu^odási sérülést szenvedett és beszállították az itteni kórházba, ahoi ápolás alá vették. Sérü­lésének meggyógyulása nagyobb időt vesz majd igénybe. — ípsrtarsalatí közlemények. Hely­beli munkások alkalmazása. A város­ban uralkodó munkanélküliség okául a hatóságok azt a tényt tartják, hogy egyes munkaadók nem helybeli, hanem idegen községbeli munkásokat alkal­maznak. Minthogy ipari és kereskedelmi forgalmunk növelése érdekében is ál), hogy Komáromban lakó és szükségle­teiket iit beszerző munkások jussanak keresethez elsősorban, a városbirói hiva­tal utján hozzánk intézett s a szociális­­ügyi minisztérium vonatkozó rendeletére hivatkozó felhívás alapján hívjuk fel iparos és kereskedő tagjaink figyelmét arra, hogy üzemeikben, üzleteikben ki­zárólag helyben lakó munkást alkal­mazzanak. Ipartársulati elnökség. — Nagy riadalom támadt a napok­ban Párkány községben. A nagyven­déglő udvarán hatalmas lánggal égett a jégverem tetőzete. Ekkor tűnt ki, hogy milyen siralmas állapotban van a kö?ség tüzrendészeti ügye. Nincs elég tűzoltó, nincs a fecskendő rendelkezé­sére előfogat. Emberek ráncigálták a fecskendőt a tűzhöz és ott tűnt ki, hogy nincs viz készen és könnyen le­éghetett volna az egész község. — Nyolcvan esztendő. Ritka ember­nek adatott meg az az isteni kegyelem, hogy megérhesse a nyolcvanadik szü­letés napot, de még kevesebb nyolcvan éves ember dicsekedhetik azzal, hogy a nyolcvanadik évet erőben, egészség­ben érhesse meg. E<ek a kevesek közé tartozik Mészáros Gyula nyugalmazott magyar komáromi református tanitó, aki most ünnepelte nyolcvanadik szü­letése napját csendben, szűk bizalmas körben, de annál bensőségesebben. A jó öreg ur sohasem szerette az ünnep­léseket, a kitüntetéseket és igy ezt a nagyjelentőségű évfordulót is csendesen ünnepelte meg. A derék férfiú két év híján hatvan esztendőt töliött a népok­tatási pályán, ötvennyolc esztendeig tanított az isko'ában. É több, mint fél­százados eredményes népnevelői pá­lyán a tani'ványai száma meghaladta a tízezret. Tízezer ifjút nevelt az élt­nek, a kuliurának és vallásosságnak js ezt nem az érdemek elismeréséért te' e, hanem csupán a kötelességérzet a­­rancsoló szava sarkalta arra, hogy e hosszú és nehéz pályán mindvégig a legnagyobb szeretette! kitartson a nép­­nevelés szent ügye mellett. Amikor nyugalomba ment, nem kereste a ki­tüntetést, minden ez irányú igyeke­zhet ismert szerénysége elhárított ma­gától. A derék népnevelő Bátorke­­szin született. Iskoláit részint magán u on, részint P pán végezte. 1865 ben, mint gyermekifju már Nagy megy erre került segédtanítónak. Mint segédtanító működött még Nagymegyeren kívül szülőfalujában, Bátorkeszin, Keszegfal­­ván és Szönyön, az akkori Ószőnyön. Az alig húsz éves iíjut 1869 ben He­­tényre választották meg kámartanitónak. Hetértyen kántortaniióskodott egészen 1891 ig Ekkor Komáromujvárosban vá­lasztottak meg ref. tanítónak, ahol 1923 ig működött és ekkor ötvennyolc évi sike­res tanítói működés után nyugalomba ment csendesen, minden ünneplést el­hárítván magától. Most szerény kis nyugdijából éldegél beteges f.leségével együtt és az élet sivárságában meleg­séget önt szivébe a jól teljesített köte­lesség felemelő tudata. — Melyik gyógyszertár van nyitva? Április hónapban Komáromban a bel­városi gyógyszertárak közül a város­ház-u cai Nadasdy (Seiner) féle gyógy­szertár tart az éjjeli órákban és vasár és ünnepnap déiútánokon inspekciót. Izsap és Sárkáaypusztai tea vaj. Banán és kaiitorniai alma, szilva, és barack. Sajtküiönlegességek. Legfi­nomabb kárpáti málnaszörp. Dessert bonbonok. Torta- és ostyalapok. Olajos és konserv halak, rák, kaviár, francia szardíniák, valamint a legfinomabb fran­cia Olíva olaj. Horni man angol és orosz teák. Bel és külföldi rum, iikőrkülön­­legességek. Asztali és Palugyay faj bo­rok. Pezsgők A legfinomabb fajkávék naponta frissen pörkölve kaphatók: Berger F. Vilmos csemegeüzletében Komarom, Város-utca. 104 — Régi bünténv? Párkány községben a napokban a Szent Imre tér egyik házában az udvaron ástak és alig más­félméternyi mélységben egy teljes em­beri csontvázat találtak. A vizsgálatot megindították. Megjelent az ifjúság számára a legújabb 99 ff! i «I Irta és összeállította KASZÁS FERENC híres vőfély. Kapható és megrendelhető SPITZER SÁNDOR könyvesboltjában Komárom, Nádor-u. 29. Ara 5 korona. a Kultúrpalotában. Belépődíj nincs. — Halálozás. Amint őszinte részvét­tel értesülünk súlyos csapás látogatta meg a Sikora családot. Annak egyik matróna tagját ragadta ei a kérlelhe­tetlen hálái szerelő családja köréből Nemes Sregersfaldi Sikora Károlyné, született Bernhard Róza, néhai Sikora Károly M A. V. főellenőr özvegye hunyt el a napokban rövid, de kinos szenve­dés urán életének 70 dik, hü özvegy­ségének 34 ik évében Komáromban. Az elhunytban id. Sikora Károly volt tany nemesócsai, majd királynéréti va­súti; főnök édes anyját gyászolja. A közszeretetnek örvendő matróna kihűlt porait csütörtökön temették el Komá­romban nagy részvét mellett. — Kies Lajos az átszöiö’t magyar katona a törvényszék fogházában. Meg­emlékeztünk a Magyar Komárom hely­őrségéből részeg fejjel a vasúti hidon Komáromba került magyar katona ese­téről. A katonát, akinek neve Kiss Lajos, beszállították a komáromi tör­vényszék fogházába, ahol dr. PüZOVt Alajos vizsgálóbíró kihallgatta. A katona vallomásában azt adja elő hogy nem emlékezik semmire, mert annyira részeg volt. A katonát hatóság ellen való erőszak cimén fogják felelősségre vonni, amiért a határpénzügyőrre bajonettet fogott. A katonát előreláthatólag kisebb szabadságvesztéssel fogják sújtani a bűncselekmény kísérletéért. Így fiatalít és szépít a Mit-[Ml tBRfllL - PBDEH tlSLL-aaian Minden gyógyszertárban, drogériában és parfümériában kapható. Főlerakat: »VÖRÖS RÁK“ gyógyszertár Bratislava. — Alapítva 1312. — Ugyancsak furcsa bosszú. Nem tudom, kedves olvasóm, hogy mennyire vagy gurmand és mennyire érdekelnek az Ínyencségek és nem tudom, hogy ettél-e már öKöruszályf ? Ha még nem ettél, hát óva intelek, hogy ilyet egyél. Én egyszer nagyon megjártam ezzel a dologgal. Az étlapon azi olvastam, hogy ököruszály. Megkérdeztem a pincért, hogy miféle bogár ez? A pincér persze melegen ajánlotta és amikor oda hozta nekem ez előttem ismeretlen eledelt, akkor tűnt ki, hogy az ököruszály elő­kelő név alatt ökörfarka lappang, ame­lyet csigolyával együtt elszeltek, de rengeteg volt benne a csigolya rész és alig volt rajta valami hús. Annyira meg volt nyúzva, mint az adóhátralé­kos, aki már rendezte az adóügyeit. Ez volt az első és azt hitiem az u olsó találkozásom az ököruszállyal. A sors azonban most megint összehozott vele. Nem ugyan az étlapon, hanem az alábbi hirben. Furcsa bosszuállásról kap unk hirt Párkányból. A párkányi járásbíró­ság idegen ingó vagyon szándékos megrongálásáért egy heti elzárásra és egyszáz korona pénzbírságra ítélte Árva Péter kétyi pusztai bérest, aki egyszer állítólagos jókedvében levágta a gaz­dája ökrének a farkát, talán azért, hogy ő is ököruszályt akart enni. Az ítélet jogerős, Kár hogy nem kapott nagyobb büntetést, mere aki jókedvében ilyen súlyos állatkínzásra vetemedik, annak jobban el kellene venni a kedvét. — Nyugalomba vonulás. Egy derék népnevelő nyugalomba vonulásáról szá­molunk be alábbi hírünkben. A pár­kányi római kaíholikus iskola derék igazgató tanítója, Hencz Mihály érkezett el életének egy jelentős állomásához, hosszú évtizedes eredményes pályafutás után nyugalomba vonult. A közszere­tetnek és köztiszteletnek örvendő derék igazgató tanitó egész generációkat ne­velt fel. A nyugalomba vonulás alkal­mával régi tanítványai és újabb növen­dékei hálája kiséri a derék pedagógust.

Next

/
Thumbnails
Contents