Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-01-12 / 5. szám

^•fiTvenkileneedlk évlolyam, 5. finzCLm. Csütörtök, 1928. január IS. átófizetéai ár <c»eh*xloy»k értékben;-Italy ben éi vidékre portai nétküldéiseí: j »jtéo» évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre I 20 K. — Külföldén 150 Ki.' •' yee uán) ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőiét éa kiadóhivatal: Nidor-n. SS,t Megjelenik hetenkint háromszori kedden, csütörtökön és szombatoa. Treuga Dei. Komárom, — jan. l). A köztársaság fennállásának ti­zedik esztendejébe jutott. A köz­társaság kormánya, mely heterogén elemekből álló pártokra támaszko­dik, ez idő szerint a baloldallal, a szocialista frakciókkal és a kom­munistákkal került szembe. A bal­oldal az osztálybarc jelszavát követi és nem törődik, hogyan bírja a munkaadó osztály elviselni azokat a terheket, amelyeket szociális té­ren váilaira halmoz. így került az elhibázott és egyoldalú osztály ér­dekeket s-zolgáló szociális biztosítás törvénye a pártok ütközőjébe. A tizedik esztendő tehát nagy elvi ellentétek jegyében kezdődött. A baloldali pártok a kártyákat úgy keverték — élükön BenesseJ —, hogy a kormányba juthassanak. Benesnek is lett volna igy parla­menti sikere, ami most hiányzik neki. Egyébként Benes heiyzele a kormányban minden pariamentáus elvvel ellentétesen ál), hiszen ma­­rguk a kormánytámogató pártok is ellene vannak, mint a cseh nem­zeti demokrata párt és a szlovák .»néppárt. A különféle koalíciók létrehozá­sára irányuló kísérletek csődbe jutottak. A kormányon kívül álló szociáldemokraták és szocialisták nem tudták létrehozni közös front­jukat, de nem tudták létrehozni a kormány ellen tervezett egyéb cso­portosulásokat sern, ekkor merész taktikával a kormányba akartak jutni, amire nézve minden erre illetékes helyen a legmelegebb tá­mogatásban részesültek volna, de ennek a kormáoybaiépésnek meg kellett volna fizetni az árát, mint minden szocialista együttműködés­nek. Maradt tehát utolsó megoldásul a treuga Dei kísérlete, vagyis a baloldal lábhoz tett fegyverre! várja ki a jubiláris esztendőt, ha a kor­mány a szociális biztosítást és az ezzel kapcsolatos kérdéseket nem tűzi napirendre. A kormánytöbbség azonban ilyen békét kötni nem hajlandó, de nem hajlandó lemon­dani a szociális biztosítás reform­járól sern, mert az olyan illegitim terheket rakott a munkaadók vál­­laira, hogy azt el nem bírják, mig a szociális biztosítás igazgatása a szocialista és szociáldemokrata pár­tok vezérkarának juttat nem meg­vetendő dús stallumokat. Nem lesz treuga Dei sem ezen az áron és tovább folyik a harc nem ugyan kiélezetten a kormány ellen*. hanem inkább az osztályér­dekekért. A jubiláris esztendő te­hát fegyverzajtól lesz hangos, amely a jobb és baloldali pártok közt már tiz esztendeje hangzik. A cse­kély kormánytöbbség folytán nem tekinthető szilárdnak a kormány helyzete, bár a baloldal sem egy­séges és az osztályharc kérdéseiben a magyar és német kisebbség is a kormány mellett foglal állást, ha arra szükség van. A treuga Dei igy csak arra volna való, hogy az osztályharc segítségére siessen. POLITIKAI SZEMLE Komárom, —január 11 A lakóvédelmi törvény meghosszabbítása. Mint ismeretes, a kormány uj lakó­védelmi törvényt akar életbeléptetni, amely a lakások najjyrészét fölszaba­dítaná. Prágai hírek szerint azonban ennek a törvénynek kérdése még mindig nem nyert végleges elintézést. Ennélfogva általános a vélemény, hogy a jelenleg érvényben lévő törvényi né­hány hónapra meghosszabbítják, hogy ezalatt az idő alatt nyugodtan kidől gozhassák a lakóvédelroi törvény vég­leges alakját. Mint értesülünk, a koalí­ciós n)olcas bizottság keddi ülésén ilyen értelemben megegyezés jött létre a bizottság tagjai között. Interpelláció hészül a, szentgotthárdi incidens ügyében.-A nagy port fölvert szentgotthárdi „fegyverszálliimány“ ügyében még min­dig lázadozik a cseh nacionalisták ke­délye, akiknek úgy látszik, nagyon ka­póra jött ez az eset, hogy újra neki támadjanak a megcsonkitoít kis Ma­gyarországnak. De nemcsak a cseh nacionalista ssj.o, hanem a soviniszta politikai körök sem engedik elszalasz­tani az alkalmat arra, hogy a szom szédos állam ellen riadót fújjanak. A cseh nemzeti demokrata párt egyik lapja közli, hogy a parlament külügyi bizott­ságának első ülésén meg fogják Benes külügyminisztert interpellálni a szent gottháiái incidensre nézve és többek között azt fogják követelni, hogy a kül­ügyminiszter az egész ügyet terjessze nemzetközi fórum elé Capek cájol és a Slovák ellen cáfol. Nemrégiben Csehszlovákiában járt Heathcoie angol újságíró, akt szemé­lyes tapasztalatait az egyik angol heti­lapban megírta. Cikke „A szlovák prob­­léma“ címet viselte és bizony megálla­pításaiban nem valami hízelgőén jelle­mez e a estitekét. A kedveződen meg­állapításokat Capek Károly, a híres cseh drámaíró a csehszlovák kormány német nyelvű félhivatalos lapjában egy nyílt levélben cáfolni igyekezett, azonban a szlovák néppárt hivatalos orgánuma sem volt rest és eliencáfolaiot közölt egyik utóbbi számában, amelyben töb­bek között a következő érdekes meg­jegyzések foglaltatnak: Az angol újság­író úgy állította be a turócszentmérioni függetlenségi deklarációt, mint a cseh intrika szüleményét. Aki ismeri a de­klaráció történetét, az beismeti, hogy az angol ujságiró nem jár messze az igaz­ságtól. Tény, hogy a szlovákok 1918. október 30 án egyetértettek a deklará­cióval, de feltételezték a csehek jóindu­latát, ami nem következett be. Igaza van az angol újságírónak abban, hogy csak cseh és szlovák nemzet van, — s hogy az alkotmány csehszlovák nem­zetről és nyelvről beszél és hogy ezt az alkotmányt a szlovákok is megsza­vazták, csak annak tulajdonítható, hogy azt a parlamentet nem a nép válasz­totta, hanem kinevezett tagokból-állott. Hlínka 1919 ben Párizsban valóban kereste az igazságot és ez hazafias cselekedet volt. Nincs tehát igaza Ca­peknek, ha azt mondja, hogy Párizsban néhány magyaron szlovák járt. Hogy Szlovensz’ííó gazdaságilag nyomorban van, ezt a megszüntetett gyárak sta­tisztikájával lehetne bizonyítani. A szlo­vák néppárt semmit sem adott fel pittsbourgi programjából azzal, hogy belépett a kormányba és Capek ebből ne következtessen mindjárt arra, hogy mivel Hlinkáék bem vannak a kor­mányban, az államban most már min­den rendben van. Az iskolaügyi reform, tervezete még nem készült el. Éles sajtó kritika folyik állandóan Hodzsa iskolaügyi miniszternek az iskolaigazgatásra vonatkozó reformja ellen. A kormány németnyelvű félhiva­talosának jelentése szerint a csehszlovák egyház központi tanácsa állást foglalt a készülőben levő iskolareformjavas­­iattal szemben Az iskolaügyi minisz­térium elnöksége felhívja a tanács figyel­mét arra, hogy a javaslatról szóió sajtó­­közlemények egyáltalában nem auten­tikusok, mert a törvénytervezeteknek csupán egyikére támaszkodnak, amely a decemberben készült újabb tervezet folytán tárgytalanná vált. A törvény­­javaslat végleges megszövegezése nem készül el március előtt ás az iskola­ügyi minisztérium ez okból fölkéri a központi tanácsot, hogy csak' a javaslat végleges eikészitése után foglaljon hozzá állást. Ii iirsíen végi ísl Komárom, —január 11. Az egyenes adók reformjának vég­rehajtása sz egész vonalon lázasan megindult, a pénzügyigazgatóságok és kirendeltségek már a napokban meg­kapják a három év óta szüneteit ház­­béradó vallomásokat, hogy azok alapján végrehajtsák a kivetést és a háztulaj­donosokra Hróják a házbáradót. Az adóköteles háztulajdonos, aki a világ­háborúnak szintén egyik szomorú áldo­zata, különböző kimutatásokat köteles beterjeszteni a pénzügyi hatóságokhoz, amelyekben súlyos pénzbüntetés terhe mellett minden jövedelméről számot kel! adnia, ami csak házával kfpcsola­­tosan jövedelemnek mondható. De Uram, Isten, melyik háztulajdonos mondhatja e), hogy a háza jövedelmet hoz, hiszen a háziulajdonos most csak bért sied, még pedig rendszerint olyan kevés házbért, amely a mostani viszo­nyok között, a magas adőzas melleit még az adóra sem fu!ja, úgy hogy magát a házbér adót is más jövedel­miből kei! fedeznie. A ház. hozadéká­­ből a ház karbantartására mitsem for­díthat, azt is másból kell fedeznie, ügy, hogy ma egész nyugodtan eí lehet mondani, hogy annak, akinek háza van, ezen a címen évről évre csinos össze­geket kall ingatlanára ráfizetnie, A háztulajdonosok helyzete a szo­cialista kormányzat alatt súlyosbodott ennyire, amikor az osztályalapon álló politikai pártok megfeledkeztek az ál­lam ez egyik legfontosabb adóalanyá­nak a háború következtében előállott súlyos helyzetéről és teherbíró képes­ségét figyelmen kívül hagyva, a leg­nagyobb nehézségek elé állította. Hely­zetét még kritikusabbá tette az úgy­nevezett lakóvédelmi törvény, amely később ugyan némi engedményt télt a háztulajdonosnak a lakbérek igen mér­sékeli fölemelésére, azonban ennek ha­tása elenyészően csekély a nagy ter­hek könnyítésére nézve. Az uj adóreformról annak idején sok hivatalos nyilatkozat hangzóit e), ame­lyek általában a terhek igazságos elosz­tását hangoztatták, azonban még senki sein tudja, hogy az adóreform mint fest a gyakorlatban és tekintettel az új adótörvények végrehajtási rendeletének ismeretessé vált rendelkezéseire, nem igen lehet abban bizni, hogy a helyzet javulni fog. Ezekből a rendelsezések­­böí annyi azonban világos, hogy az uj adótörvény drákói szigorral fog érvénye­sülni minden egyes adózóval szemben, aminek bizony nem lehet örülni. Senki sem vitaija, hogy az állam fen­­íaríásához mindnkinek hozzá kell járul­nia vagyona, jövedelme, keresete szerint, de az sem lehet vitás, hogy az állammal szemben teljesítendő kötelezettségek csak igazságos adózási rendszer szerint es helyes adómorál szellemében róha­­tők le. Abban, hogy valamely állam elérje a konszolidáltság teljes mérvét, az okos adózási politikának is része kell, hogy legyen, de ehhez az egyenlő mértékkel való mélték elvé­nek maradéfenélküli teljes érvényesü­lése szükséges. Eddig a csehszlovák köztársaságban nem tapasztaltuk ezt, joggal vagyunk tehát kiváncsiak arra, hogy a jövőben mi fog történni. Az új adózási eljárás alatt majd kiviláglik, hogy lehet-e változásról beszélni az adózó polgárnak, aki eddig is fizetési képessegén jóval túl hozott áldozatot a köztársaság megalapozásáért. Éter kite! aktája vas eddig a legnagyoM» aérnet piiruek. Berlin, január 10. A moabiti büntető törvényszéknek szokatlan jubileuma van a Barmat­­pörben. Most van éppen fél éve, hogy a tárgyalás megindult ebben a bűn­ügyben, amelynél nagyobb a német birodalom kriminalisztikájában még nem fordult elő. Ebből az alkalomból érde­kes statisztikát állított össze a büntető törvényszék irodája. Eddig 157 tár­gyalási nap volt, amelyek 785 órát vettek igénybe, kerek 400 tanút és 50 szakértőt hallgattak ki. Dr. Neumann országos törvényszéki tanácselnök vezette az összes tárgyalá­sokat, ellenben Trauttmann főügyész mellé, négy kisegítő ügyész van ren­delve, minthogy egymaga nem győzi a munkát. A szavazóbirák mellé három, az esküdtek mellé hat pőtbiró, illetőleg pőlesküdf van kirendelve és eddig már Három potesküdt felmentést is kapott, mert polgári foglalkozásának veszélyez­tetése nélkül ilyen hosszú ideig nem maradhat távol hivatásától. Barmai Gyulán és őccsén, Henriken kívül kilenc vádlottja van a pörnek, a vádlottakat 17 ügyvéd képviselte, az akták eddig 1100 vaskos kőtelet tölte­nek meg, maga a vádirat 648 nyomta­tott oldalra terjed. A pöriratokhoz csa­tolták 59 könyv- és Írásszakértő terje­delmes véleményét. A főtárgyalásról eddig fölvett jegyző­könyvek hét testes kötetet tesznek ki, 2800 gépírásos oldallal. A bünügy költségei eddig az elő­­nyomozással együtt mintegy negyed­­millió birodalmi márkát emésztettek fel, ebből 10,000 márka kellett a vádirat és a szakértői vélemények kinyomtatá­sára, 26000 márka napidijat kaptak a a pótbirák, 17.000 márkát az ügyészek. 9000 márkát az esküdtek és 22.000-et fizetett ki a törvényszék a tanuk és a szakértők nrpidijára. Olvassa és terjessze a legjobb magyar lapot a Komáromi Lapokat

Next

/
Thumbnails
Contents