Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-03-24 / 36. szám

36. szám. Szombat, 1928, március 34 ^ ®Ky v©14 kilencedik évfolyam, POL1T1KAJMLA.P Bi8{i»eté*i ái eaekialovik értékben: j £*l?fcen él TÍíékre poétái **étkflldé«*et: { s<—, *Tüe SO K, félérr* 40 K. cegysáévre ; 83 K. - SBlföIddn ISO KB. yu Mám árat 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Fcieíős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. I Szerkeirtőtég é* kiadóhivatal; Nádor-n, V., Megjelenik hetenkint háromisoi I kedden, csütörtökön és szombaton. Hodzsa iskola programmja. Abban a nagy harcban, mely a felekezeti iskolákért folyik, ennek a harcnak minden ktüdő katonája bizonyos megelégedéssel veheti tu­domásul az iskolaügyi miniszternek a szenátus kulturális bizottságában tett nyilatkozatát Ez a harc tulaj­don * ép n már azóta tart, amióta a forradalom után annak győzelmi mámorában az egyházak ellen for­dultak bizonyos elemek, az úgy­nevezett haladók és programjukul az egyház és állam szétválasztását tüdők ki céljukul. Ennek lett volna el?ő etappja a felekezeti iskola el­foglalása. A haladókkal szemben azonban felsorakozott a számra s, erkö esi tartalomra is nagyobb többség, mely a stáíuskvót első, sőt legelső sorban azért kívánja megvédelmezni, hogy a felekezeti iskolát megvédelmezze Nevezhetik ezt konzervativizmusnak, vagy tes­sék a divatosabb klerikalizmussal fel­ruházni, az nekünk mindegy: mi a ha adókoak hadat üzentünk é3 most á megelégedés egy nemével tudjuk erre nézve Hodzsa nyilat­kozatát eléjük állítani, aki a pokro­­károk fejére o'vasta a destrukciót. Mi nem is mentünk ennyire sohasem. Azt jól tudtuk, hogy a ha'adó széliem, mely a köztársa­ság első éveiben szinte kizárólagos­ságot biztosított minden befő yá?ra, veszedelmes nemcsak az egy­házra, hanem az államra is, mert a régi rendet akarja sarkaiból ki­mozdítani és helyettesíteni meg nem állapodott és ki nem próbált szurrogátumokkal. Hodzsa most nevén nevezte a gyermeket és megállapitotta, hogy a haladó szel­lem az államfordulat előtt destruálni akarta a közállapotokat abból a célból, hogy a monarchiában a szlávok elérjék és kivívják függet­lenségüket. Most azonban — szól Hodzsa további kijelentése — konstruktiv munkára van szükség, építő munkára és nem destruk­cióra, amely az iskolákban oly ottho­nosan mozog és befészkelte magát. A magyarság fennmaradásának egyetlen intézményes biztosítéka az iskola, a magyar iskola, amely­ben ne a magyarul is tudó szlávok tanítsanak, hanem nyelvben és lé­lekben is magyar tanítók és tanárok. Ezért ragaszkodunk mi is iskoláink Komárom, —március 23. autonómiájához és ezért védjük magunkat az eloemzetlenilés ellen. Mert — és ezt jól értsük meg, elnem­­zetlenités folyhátik magyar nyelven is az iskolában, ha ott olyan dol­gokat tanítanak, amely mrőben ellenkezik történeti hagyományaink­kal és fajunk kisebbítésére szolgát. Hiszen sokszor szólaltunk fel az iskolaköayvek ellen, amelyek nem állják ki az objektiv kiilikát, selejtes tartalmúak és politikát visznek bele az iskola életébe. A szellemi együtt­működés genfi közös bizottsága ismételten azt hozla a győztes nemzetek tudomására, hogy az iskolakönyvekben csak az igazságot lthét és szabad tanítani és azokból száműzendő mindeD, ami egy nem­zetnek lekicsinylésére vonatkozó. Hodzsa Milán beszédének további folyamán megállapítja, hogy az iskolából száműzendő a politika. Nagyszerű elv, bpso’unk neki, de azután el is várjuk a minisztertől, hogy körültekint a pártjában meg­szervezett tanítók között és azoknak is értésére adja, hogy meddig me­hetnek el politikai téren és egye­nesen megtiltja azoknak a válasz­tási agitációkat, a párttitkárságok elvállalását, a tanítói tekintélynek a pártküzdelmekbe való belesod­­rását. Ez a nyilatkozat szigorú kri­tika a rossz iskolakönyvek ellen is, amelyek po'itizálnak és a tanuló ifjúság lelkét megmételyezik. De elitélését jelenti annak a ténynek is, amellyel a legutóbbi időben találkoztunk, mikor a tanulóifjú­ságot népgyülésekre vezényelte ki tanítóikkal együtt a túlzó nemzeti fcovinizmus. Mindez késői bár, de elégtétel nekünk. Hodzsa Milán bejelenti, hogy a pokrokár tanítók ellen, akik haladó mivoltukat egyházi személyek ok­talan sértegetésében domborították ki, fegyelmi eljárást indítóit. Való­ban erre is elmondhatjuk, hogy debuisset pridem. A miniszternek egyformán kell őrködnie a tanítók és az egyházi férfiak tekintélye felelt, ha tárgyilagosságra törekszik. Ezek azt hitték, hogy ha a vallás­oktatás ellen kirohanásokat intéz­nek és a papokat inzultálják, hős­tetteket visznek véghez, pedig ellen­kezőleg, ezek nemcsak nem hős­tettek. hanem a legsúlyosabban POLITIKAI SZEMLE Komárom, — máicius 23 Tudomásul vette a képviselőház az 1926. évi zárószámadásokat. A kt'pdse'őház csütörtöki ülésében folytatta az 1926. évi zárószámadátok felett megkezdett vitáját. A vita folya­mán kommunista és német szocialista képviselők szólallak föl és telték meg kifogásaikat a zárószámadásotr?. E felszólalások között Schimm nemei nemzeti szocialista beszéde keltett na­gyobb föliü.tésf, aki felemli'ette, hogy a zárszámadás szerint 1500 millió ko­ronával lép ék túl a költségvetést. A köítségvetísben 9500 millió adó- és illetékbevétel volt előirányozva, ezzel szemben behajtónak 13 milliárd koronát. Elviszik meg az utolsó teh.nd is az istállóból. Az zdóbehajtások könyörte­lenül fogynak és különCsin a német vidékeken sokkal szigombb a behajtás, mint másutt. A zárószámadásokat a vita végén a képviselőház tudomásul veüe. A cseh néppárt és Svehla utóda. Svehia miniszterelnök betegségéről az orvosok ugyan kedvtző jelentést adnak ki, de bizonyosra vehető, hogy hóna pokba fog még beleket ülni, nr'g a mi­niszterelnök teljesen egészséges lesz. A kormány támogató polgári koalíció pártjaiban a beteg miniszterelnök he­lyettesének, esetleg utódának kérdésével elítélendő dolgok, mert a nép val­lás nélkül nem élhet és nem akar élni. Aki vallás nélkül kíván élni, annak megvan rá a módja, kilép a felekezetéből. Ez az egyéni sza­badság körébe tartozik és minden­kinek a lelkiismeretével elintézendő ügye. Vallás nélkül azonban a haladó urak ellenére sincsen erkölcs, mert az ilyen nevelés, mint azt olyan sokszor megírtuk, Leciáno­­kat és Kaszparikokat neve), ezekre pedig a társadalomnak nincsen szüksége. Hodzsa elvben a feleke­zeti iskola mellett nyilatkozott. Tudjuk, hogy iskolai téren ő is a radikalizmus hive, amely az állami mindenhatóság egy rekeszébe akarja beilleszteni a felekezeti és községi iskolákat is. Hodzsa szinleg nem akar államosí­tani, de olyan törvényjavaslattal lép majd a parlament elé, amely meg­hagyja a felekezeli iskolák címét, azok minden terhét, de összes autonom jogait az állam részére sajátítja ki. Ez a felekezel iség nem jelent mást az egyházakra, mint terhet. Mi ez ellen is minden erőnk­kel küzdeni fogunk. Az iskolaügy a felekezetek részére épen olyan foglalkoznak és az utóbbi napokban élénk diszkussziót váltott ki az a hír, amely a c:eh néppárt üléséről szivár­gott ki s amelyet egyik német napilap olyan formában perírastált, hogy a cseh és szlovák néppártok fúziója fog bekö­vetkezni, hogy ekkópen az uj alakulat, mint a parlament legerősebb pártja, magának követelhesse a miniszterelnöki tárcát. A cseh níppárt fent említett ülésén Srámek népjóléti miniszter, a miniszterelnök helyettese, jelentést tett a politikai helyzetről és a miniszterelnök hosszas bHegeskedéséröi és rámu aiott arra, hogy a m niszierelnöki állás újra való betöltése csak három hó múlva lesz aktuális. Srámek közölte pártjával, * hogy az agrárpártnak több jelöltje van 1 a miniszterelnöKségre, majd fölemlítette, hogy Masaryk köztársasági elnök több Ízben hangoztatta, hogy a miniszteri tárcákat fő váltva kell elosztani, úgy hogy az egyes tárcák ne maradjanak sokáig e*y egy miniszter kezében. Ez elv alapján a cseh néppárt is joggal ragaszkodhatna a miniszterelnöki állás­hoz. Ez a kijelentés azonban nem je­lenti azt, hoiy a cseh néppárt ragasz­kodik ahhoz, hogy az ő soraiból ke­rüljön ki Svehla esetleges u ód?. Srámek egyszerűen válaszolni akart ezzel a ki­jelentéssel az agrárpártnak ismert, ki­élezett kommünikéjére, amelyben az agráipárt hangsúlyozta, hogy egyedül fontos, mint a templomok ügye. Amint ezekhez méltáD ragaszkodik minden felekezet, épen úgy isko­láiról sem hajlandó lemondani semmi áron sem. Hodzsa javas­lata, amelyet a sajtó már ismer­tetett, de nem méltatott eléggé fontossága szerint, a trójai falónak szerepét játssza, amelyen keresztül az egyházak iskoláit elfoglalják. Ez természetesen kultúrharcot idézne elő, ami pedig az állam konszo­lidációja érdekében miedenképen elkerü’endő. A vallásíelekezetek ön­­kormányzata reánk nézve egyenlő az alkotmány biztosítékkal, a kisebb­ségekre nézve pedig ennél is többet jeleni: fajuknak védelmét az amal­­gamizálási törekvésekkel szemben. Ami pedig az iskolaügyi minisz­ter szakreszortjába tartozó kérdést illeti, ezzel szemben nekünk az a követelésünk, hogy úgy a közép­iskolai, mint a szakoktatás terén, valamint a felső oktatásban is elégítse ki nemzetünk igényeit az iskolák számának felemelésével és újak szervezésével. Erről a köve­teléséről a magyarság le nem mond­hat, mert ez kultúrája fejlődésé­nek elengedhetlen előfeltétele. HOFBADER ANDOR w bútoráruháza Jdkai Mór-utca 16. Komárno. Óriási választék: háló-, ebédlő-, áriszoba- és szalonberendezésekb tn, SAJÁT MŰHELYEK. Díjtalan csomagolás. Kedvező fizetési íeltételek-Értesitem a t. közönséget, hogy üzletemet meg­nagyobbítottam mintatermekkel. Ahol állandó kiállítást rendezek a modern bútoripar remekeiből. Megtekintés vételkényszer nélkül T

Next

/
Thumbnails
Contents