Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-03-15 / 32. szám
2 oldal. Komáromi Lapok 1928 március 15. Megérkeztek a tavaszi női- ős leányka kabátok lll■«llllllllHl^lllllnl»Ml —iiiHinia——i—nmnini—n—ininn i igen nagy választ áléban Kertész J. Jenő úri- ée női divatáru üzletében Komárno (Komárom,) Nádor-u. 25. az áprilisi és májusi napidijakat megvonják tőle, az ügyet pedig átteszik a mentelmi bizottsághoz, hogy döntsön affölött, vaijon Smerál megfosztassék-e mandátumától, vagy sem. k tavaszi ülésszak. Komárom, — március 14. Kedden délután a köztársaság elnökének leiratával megnyit a tavaszi ülésszak, a nemzetgyüés mindkét háza Ülést tartott és megkezdődött újra a parlamenti munka. A képviselőház mindenekelőtt a régóta húzódó lakástörvény módosítására vonatkozó novellát és annak függvényét, az építés támogatására és a kilakoltatásra vonatkozó ja vasiatokat tűzte napirendre, amelyek fölött megindult a vita és pedig egy kis viharral fűszerezve, amelyet a szó ciatisták és kommunisták rendeztek már az előadók beszéde alatt. Úgy látszik, hogy ez ízelítő akart lenni a továbbiakra nézve, mert a napirenden lévő javaslatok bizottsági tárgyalásain már láthatók voitak az előjelek egyes pártok elégedetlenségére nézve. A tavaszi ülészak igy tehát elég fe szült atmoszférában indul meg, minek feszültségét csak növeli az a körülmény, hogy a kormány feje újra megbetegedett és a koalíciós többség vezetésénél hiányzik az erős kéz, amely feszesen szokta tartani a kormánygyeplőt. Svehla betegeskedése határozottan zavaróan hat a pártokra és távoliéte még a saját pártjabeli képviselőket is idegessé teszi. Ennek lehet első sorban tulajdoniiani, hogy Svehla távollétében maga az agrárpárt terjeszti a miniszterelnök lemondásáról és utódjának kinevezéséről szóló híreket, amelyeket a párt lapjai hüsé gesen reprodukálnak is. Mindez azonban csak az fokozza idegességet. Szinte szerencse, hogy a tavaszi ülésszaknak munkaprogramja kevés lényeges kérdést ölel fel s egyelőre csak a lakóvédelmi törvéuy az, amely nehány ülésen munkát ád a képviselőknek, de egészen bizonyos, hojzy az azzal összefüggő kérdések az eddigi megegyezés szerint nyernek elintézést, dacára minden ellenzéki megakadályozást célzó ak. dónak. A kormánynak ugyan volna dolga, mert a minisztériumokban uj törvényjavaslatok készülnek, azonban mintha a kormány is meglenne bénitva munkájában a miniszterelnök betegsége miatt, a korszakos javaslatok előterjesztésével még vár. Pedig már szorgalmasan dolgoznak az egészségügyi törvény revízióján, az uj iskolatörvény is elintézésre vár és nehéz feladat háramlik a kormányra a modus vivendi végrehajtásával, amely nemsokára aktuális lesz. Volna dolog tehát, azonban a vezető hiánya következtében semmi sem megy úgy, mint kellene. Svehla helyettesének Sramek páternek vezetésre való képtelensége pedig csak válságosabbá teszi a helyzetet. Most lehet csak látni, hogy mit jelent a kompromisszumok nagymesterének jelenléte a kormányodnál és milyen hatással van magára a koaliciós pártokra is Svehlának vezetése, aki a labilis többséget össze tudja tartani. Könnyű volna a dolog, hogyha a kormány mögött egy erős, számban is je ientékeny többség állana, akkor minden különösebb megoldás nélkül lehetne találni megfelelő miniszterelnököt, ma azonban olyan a helyzet, hogy Svehla pótolhatatlan képességei senkiben sem találhatók fel és igy annál zavarosabb lesz a helyzet, minél tovább kénytelen a miniszterelnök távolmaradni a vezetéstől. Nem valami kedvező auspiciumok között kezdődik meg tehát a tavaszi ülésszak és egyelőre nem is várhitó, hogy a belpolitika horizontján veszteglő súlyos felhők közül kiragyogna valami sugár. A helyzet feszült, az atmoszféra zavaros s ilyen körülmények között termékeny munkára nincsen kilátás. Ai ÉljálÓ UI3 bÉSEÉl. A Csánki párt egyik bizalmasa. — Csengővel fogott tolvaj. — március 14. Évek óta hol egyik, hol másik felsővámosi gazda ébredt arra a szomorú valóságra, hogy az éjszaka betörők jártak a magiárjában és azt ugyancsak megdézsmáiiák, de a legeréiyesebb nyomozásnak sem sikerült eredményt elérni és nem lehetett rájönni, hogy A magyar felsőházban most tárgyalják a numerus clausus módosításáról szóló javaslatot, amelyen a vita el ő szónoka, Mátray Rudolf Székesfehérvár törvényhatósági képviselője után a második szónok Balthazdr Dezső ref püspök volt, aki általános figyelem mellett szólalt fel: — Bármilyen ridegen hmgzik is — mondta Balthazár püspök, — kétség télén, hogy az állam létiörvényének első szakasza: a maga érdeke. — Az önérdek feliétíensége csak akkor érvényesülhet, ha feltétlen szabadság van hozzá. A feltétlen emberi szabad Ságban azonban több a veszedelem, mint az áldás. A szabadság akkor áldás, ha az okosság fegyelme alá adja magát és ha az okosság határait nem lépi túl. Vannak az egyénnek és az államnak az életműködéséhez kialakulva olyan általános igazságok, szokások, szabályok és jogok, amelyek fékét a szabadság kerekéről levenni sohasem szabad. — Az államok haladásának és egyúttal együttműködésük fellé eleit több általános igazság tisztelete és érvényesítése mellett az képezi, hogy az egyéni tehetség kifejtése és érvényesülése az erkölcs általános határai között minden polgárra egyenlő feltételekkel szabad legyen. — A nemzethez tartozás köteléke felől nekem magas és szent fogalmaim, emberi fogalmaim vannak, amelyeken azonban rajtuk van az Isten szellemi ihletése. Én a nemzeti köteléket lelki köteléknek tartom, a nemzeti összetartozást: lelki összetartozásnak, amely felett a nemzeti géniusz szuverén hatalommal dominál. — A magyar géniusz, a magyar nemzet küzdelmeinek, szenvedéseinek, dicsőségeinek tüzkohójában kik azok a raffinált gabonatolvajok. Legutóbb Bogár József vendéglőst tűniette ki a ravasz tolvaj a látogatásával és nagy mennyiségű gabonája tűnt el a vendéglősnek. De hát itt is beteljesedett az a régi közmondás, hogy addig jár a korsó a kútra. Végre is si. erűit megcsípni a veszedelmes éjjeli látogatót, de persze nem olyan egyszerű eszközök kel ettek a tolvaj fogáshoz, amint az ember első pillanatra gondolná. A lopások talán jobban bosszantották a vendéglős szolgáját, Szesziák Istvánt, mint magát a kárvallott gazdát és magában elhatározta, hogy a ravasz tolvajt hasonló ravaszsággal csípi el. Fogta magát és nagy titokban, hogy a faluban senki mear ne tudja, mert hiszen akkor a ravasz tolvaj is megneszeli a dolgot, tehát a legnagyobb csendben csengőt szereli fel a magtárajtótói egészen az istállóig, ahol SzesJ k István aludt, és ha valaki hozzáért a magtár ajó zárjához, az istállóban nyomban berregett a csengő. Seszlák István egyik éjjel arra riadt fel méységes álmából, hogy szól a villamos csengő. Nosza, rajta a leggyorsabban, de a legnagyobb csendben és etővigyazattal a magtárhoz surrant... Annyi tény, hogy az egészen biztosan dolgozó tolvaj nagyon meglepődött, hogy rajta csípték, de az is bizonyos, hogy a tolvaj fogó Seszlák még jobban meglepődött és valósággal leesett az álla a nagy meglepetéstől, mert hát a tolvaj nem volt más, mint N.ivothni György kovács és gépkezelő, több ho das gazda és a Csanki párt bizalmából községi elöljáró. Az elöljáró urat a magtárban találta már, amint a vállán egy zsák zabot akart kivinni. Seszlák azonnal fellármázta a házat és elfogta a Csánki párti elöljáró urat és reggelig, amig a csendőrök megérkeztek, fogva tartotta. A Csánki pártban nagy tekintélynek örvendő elöljáró esete érhető feltűnést keltett nemcsak a népes csallóközi faluban, hanem az egész környéken. Most persze megindult a falu szája és azt suttogják, hogy a többi, előző lopásokról is tudott az elcsíped elöljáró. és bennük magyar leiket teremtvén, a magyar történelmi emberértékeknek panteonjában számukra első helyeket tudóit biztosítani. Ebben a panteonban eddig faji eredetre való tekintet nélkül szépen megfértek egymás mellett nem zsidó és zsidó, magyar és nem magyar nemzetiségűek és a magyar dicsőség koszoi úját együttesen alkották mindazok, akiket a nemzeti géniusz egységesítő szent tüze magyarrá ihletett. — Én tehát a faji különböztetést jogok, jogosítványok adásának és szerzésének, megtagadásának és elvesztésének alapjául nem fogadom el. De nem fogedom ei a vallási különböztetést sem. A numerus clausus a kultűrfőlény intézményes deminuciója, mesterséges beavatkozása az hten munkájába, aki a tehetség egyedüli adó mányozója. A numerus clau u stör vény nem való törvénytárba, legkevésbé magyar törvénytárba, mert a félelem és gyűlölködés kodifikációja, tehát nem magyar kodifikáció. Rádióhoz használható akkumulátor üvegtartók, vezeték és lemezek eladók! Cim a kiadóhivatalban. Olvassa és teijessxe a legjobb magyar lapot a Komáromi Lapokat A magyar géniusz a magyar nemzet küzdelmeinek, szenvedéseinek, dicsőségeinek lüzkohojában szín-1 arannyá tudott égetni legkülönbözőbb fajtájú embereket j — mondotta Baltazár püspök, aki szerint a numerus clausus nem való a magyar törvénytárba. — március 14. szinarsnnyá tudott égetni legkülönbözőbb fajtájú embereket A Kossuth bizottság megérkezett New-Yorkba. — március 15. A magyarországbó! érkező Kossuíhzarándokok fogadására a kikötőben a vízparton körű belül 3000 főnyi tömeg gyűlt össze. A fogadás alkalmával vaiószinüleg kommunisták, meglehetős zűrzavart keltettek. A rendőrség ezért szétoszlatta a tömeget. Némelyek szerint a pariraszálláskor támadt zűrzavarban bombarobbanás is haílatszoit és néhányan lövöldöztek. Emberéletben azonban nem esett bár, sérülésekről sincs jelentés s röviden megállapították, hogy a bombarobbanás hire csak vaklírma volt. Epedeti írógép állandó raktára SPITZER-féle könyvkereskedés Komárom, Nador-utca 29. Bársony István 1855—1928. Mélységes gyásza van a magyar nemzeti irodalomnak. Bársony István, a magyar róna és magyar erdők legihUtettebb sz^pirója, március 12 én, vasárnap, Budapesten elhunyt. A magyar tárci- és elbeszélő irodalom egyik legkiválóbb képviselője volt, aki a mezők és erdők lüktető, eleven életének ragyogó színekben gazdag hangulatait valóban hivatott tollal örökítette meg s a kői ői ihlet teremtő erejével megirt vadászképeivel és szindus tájfestő rajzaival a magyar irodalom remekeit gazd gi*ot!a. higvérig magyar [élekből fakadtak azok a poémák, melyek a himes magyar mezők e ragadó báját, a 2Űgó vadon erdők fenséges szépségéi rögzítik meg s amelyeknek mását hiába keressük az irodalomban. A drága magyar rögnek, az ezervirággal ékes rónának és az édes titkokat rejtegető árnyas rengetegeknek volt hűséges szerelmese, amelyekhez egész szivével ragaszkodott s amelyeknek csodás szépsége és lebilincselő varázsa egész életén át fogva tartotta. Müvei a magyar szépiroddom legértékesebb alkotásai között foglalnak helyet, nevét és tisztelereméltó emlékét híven megőrzik az utókor magyarsága számára is, amely gyönyörű müveiben a tiszta művészi élvezetek forrását taláiha ja meg . . . Bársony Ltván 1855. november 15 én született Keresztesen, Fehérmegyeben. Jogi tanulmányokat végzett Pozsonyban és a budapesti egyetemen, de haji mai az irói pálya fele vonták. 1881 ben a búd pesti Egyetértésnek lett munkatársa, ahol huzamosabb ideig dolgozott, majd később a Magyar Hírlaphoz került, amelynek másfél évtizedig volt munkatársa, az utóbbi években a Budapesti Hírlapba dolgozott. Elbeszélései, tárcái, termeszetleirásai révén hamarosan nagy népszerűségre tett szert és kötetekben kiadott műveit az o'vasó közönség hamarosan elkapkodta. Valamennyi jelentős szépirodalmi lapnak munkatársa lett dolgozott a Vasárnapi Újságnak, az Ország Világnak, az Új Idősnek. A vadász és gazdaétettel [foglalkozó kötetei uj utat nyitottak az irodalomban Több mint harminc kötetet kitevő müvei közül különösen nagy elismerésnek örvendenek az Erdőn-mezőn, Csend, M-gyar természeti és vadászképek, Szabad ég alatt, A ma és az erdő c. diszmüvek, a Vad ásztörténetek, A királytigris, I tgovány, Négyszemközt, A rab király szabadon c, művei. I ói érdemei ért a Petőfi Társasáé 1894 ben, a Kisfaludy Társaság 1898 ban tagjai közé választotta. Még a háború előtt megbízták a Budapesti Közlöny c. hivata-
