Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-03-13 / 31. szám

1993: márfcius 13. Komáromi Lapok 3. oldal. sát rontja le. Ez a szép szőke színésznő elvált a férjétől és most maga neveli fel gyermekeit, a legnagyobb gonddál és szeretettel. Ö a legháziasabb nő a világon. Máris román királyné, a szőke is energikus asszony, megint Natzinger tanár elméletét cáfolja. Ami pedig a tanárnak azt az állítását illeti, hogy a szőke nők fizikailag is alacsonyabb­­rendüek, mint a barnák, felhozom hamarjában a következő példákat: Gertrude Ederle, a La Mancha-csatorna • áíuszója, Móllá Bjorsiedt Mallory, a j svéd teniszbajaoknő. Helen Wiüs, az j amerikai teniszbajnoknö, Mrs. Corzon, f az első anya, aki a La Manche-csator­nát átúszta, valamennyien szőkék és valamennyien meggyőző, eleven cáfo latai a professzor vádjának. Sikkasztás miatt letartóztatták a szovjet filmvállalatának a vezetőit Komárom, — március 12. j Moszkvai jelentések szerint az orosz [ szovjet monopoliszfikus filmtermelő szövetkezetének valamennyi vezetőtag ját letartóztatták. A tizenhét letartózta­tott, Darevszky igazgatóval, Lurie és j Epstein termeiőbiztosokkal, továbbá 1 rendezőkkel és építészekkel az élén, j sorozatos csalásokat és sikkasztásokat j követett eL A statiszták honoráriumából j és a magánszereplők fizetéséből sik- í kasztottek, óriási tételeket számoltak el \ házak, templomok és egyéb felrobban- I tára címen, pedig kiderült, hogy nem is is robbantottak. A bűnösöket, akik ; milliókat sikkasztottak, a forradalmi törvényszék elé állítják. A gyilkos Schusdek Frida fényképe a komáromi rendőrségen. Komárom, — március 12. Annak idején megírtuk, hogy a zsolnai Rémi szállóban Schusdek Frida volt nevelőnő f iltékenységből nyolc revolver­lövéssel meggyilkolta Diener Árpád tőketerebesi malomiulajdonost. Schus­dek Fridának azóta nyomaveszett, sőt eleinte a nyomozás lehetetlenné volt téve, mert nem állt a rendőrség rendel­kezésére a gyilkos nőről pontos sze­­mélyleirás és a fényképeit sem találták meg. A Schusdek Frida elleni nyomo­zás így tulajdonképen csak most kez­dődhetett meg, mert a zsolnai rendőr­ség közben megtalálta a nevelőnő há­rom fényképét. A képek közül az egyi­ken egy gyermekkocsi melleit ül egy széken. A rendőrség erről a képről tiszta másolatokat készített és elküldte Európa valamennyi rendőrigazgatóságá­nak, egyúttal a beérkezett nyomozási adatok alapján pontos nacionáiét is küldölt a nyomozó hatóságokhoz. Schusdek Frida fényképe és nacioná­­léja ma érkezett meg a komáromi ren dőrséghez is. A képen Schusdek Frida alig mondható feltűnően szépnek, neve­tős arcával, szőkehaju, kerekded fejé­vel inkább néz ki egy nyárspolgári nevelökisasszonynak, mint egy előre­­megfontoit démonnak jelzett gyilkosnak. A kisérő levél megemlíti, hogy Schusdek Frida 168 cm magas, karcsú termetű, szőke bubifrizurát visel, intelligens és elegáns külsejű. Beszél németül és magyarul. Az opa­­vai járásban lévő Skrochovicén szüle­tett 1901 november 13-án. Megállapi tottáb, hogy felesége volt egy Szakáll Béla nevű Veiké Kiokocován élő em­bernek, aki valamilyen sport klub el­nöke volt. Ennek a Szakáll Bálának mint a rendőrség megállapította, leve­let és pénzküldeményeket adott fel az utóbbi időben. Szakáll Béla jelen­legi tartózkodási helyét azonban eddig még nem tudják, mert Diener Árpád meggyilkolása után néki is nyoma veszett. Két ruszinsikói bócher kalandja Érsekújvártól Komáromig és megint vissza, lopás gyanúja miatt. — március 13. Gyémánt Jakab, az érsekujvári zsidó hitközség pénzbeszedője a napokban az érsekujvári zsidó iskola udvarán, illelve az illemhelyen elvesztett 9000 koronát, amit hitközségi adók címén vett fel a hívektől. Ugyanakkor két bocher gyerek eldicsekedett többek előtt az udvaron azzal, hogy ezsnfu! nem kell majd nyomorogniok, mert van tízezer koronájuk, amivel üzletet fognak kezdeni. A két bccher nemsokára eltűnt és azóta nyomuk veszett Érsekújvárról. Gyémánt Jakabnak fülébe jutott a két bocher eldicsekedése és gyanút fogott rájuk. Egy érsekujvári rendőrrel azonnal autóba szállt és ógyallán keresztül Komáromba utazóit, ahol feljelentést tett a rendőrségen, mert a két bocher minden valószínűség szerint Komáromba igyekezett. A feljelentés alapján egy rendőr mindjárt elindult az Eötvös-ut­cai bocher tanya felé. A rendőr különös szerencséje úgy hozta, hogy az Eötvös u'cán a két bocher éppen a rendőrbe ütközött. Igazoltatás után előállították a rendőrségre, noha a lopást tagadták. Elvitték őket Érsekújvárra, ahol szem­besítették azokkal, akik előtt eldicse­­kedtek, hogv tízezer koronájuk van. A két bocher J. I, és A. Sz. ruszinszkói illetőségűek s Komárom környékén kol­dulással szerezték meg megélhetésüket. Pozsonyi Seebofer livésy Mim sok orvos által ajánlva mint kitünően bevált háziszer. Rossz emésztés, ebből eredő fejfájás, eldugulás, májbaj, kólika,aranyér,vérszegénység, gyomorbaj és étvágytalanság, bélrenyheség és sárgaság ellen. Minden gyógytárban kapható. 1 üveg ára 5 Ke. Vigyázat a »VÖRÖS RÁK< védjegyre. Készíti: VÖRÖS RÁK gyógyszertál BRATISLAVA. A János vitéz a Kath. Legényegyletben. Az örökbecsű darab reprize fényes sikert aratott — A gárda nagy lelkesedéssel játszott. Komárom, — március 12. Hosszú hallgatás után újra megszó­lalt a komáromi Kath. Legényegylet : nagy népszerűségre jutott műkedvelő ! gárdája R. Moly Margit vérbeli művész j nővel az élén, aki, mint mindig, most is lelke és melegítő napsugara volt az előadásnak. Igazán dicséretére válik a gárdának, hogy nem holmiféle tingli-tangli, limo­nádé darabot választott ki előadásra, hanem a magyar zenés színmű iroda­lomnak az egyik legszebb gyöngyét, az örökéletű János vitézt, amelynek minden szava, mondata, éneke és dala magyar levegőjű, magyar szívből fakad és megtalálja az utat a magyar szívhez, a magyar telkekhez. Aki ezt a darabot irta és megzené-itette, Bakonyi, Heltai Jenő és Kacsoh Pongrác, azok ismerik a magyar falusi életet és meg is talál­ták a közvetlen hangot. Amilyen dicséretes dolog volt ezt a bájos darabot színre hozni, éppen olyan dicséretet érdemel a közönség is, amely megértette a Legényegylet népszerű gárdájának törekvését és zsú­folásig megtöltötte a nézőteret nem csak a földszinten, hanem a karzat is roskadozott a közönségtől. Ilyen zsúfolt házat keveset láttunk Komáromban. Az est fényes sikeréből természete­sen az oroszlánrész R. Moly Margit művésznőt illeti, akinek már oly sok forró sikerű estét köszönhet a Legény­­egylet és a komáromi közönség. Sok szivéhez nőtt szerepe van R Moly Mar­git művésznőnek, minő a Náni, a Vig özvegy, a Lili, a Varázskeringő pri­­máskisasszonya, stb. stb, de talán leg­kedvesebb szerepe neki a János vitéz, amelybe belevite művészi lelke minden melegségét, rajongó szeretetét. A művésznő játékán lehetett látni, hogy nem csak az Iluskába szerelmes, hanem a szerepébe is és igy elképzelhetjük, hogy micsoda pompás alakításban gyönyörködhettek azok, akik . végig nézték az előadást. lluska szerepét a gárda egyik erős­sége, Szily Mancika adta nagyon ked­vesen és rokonszenvesen. Pompásan alakította a boszorkány ellenszenves szerepét Kreschka Margit. A francia királykisasszony szerepében egy uj csillag mutatkozott be, Tóth Böske, aki nagy nyeresége a gárdának, Szép­­j arcú, szép termetű leány, akinek hangja nagyon kellemes és behízelgő, ő még nagyon sok sikert fog aratni a műked­velőkkel. A bájos tündér táncot Win­­deiszen Manci tanította be és ő tán­colta az előtáncot igazán kecsesen, a tündérek táncában kitűntek: Kiss Uns, Mihola Baby, Preszler IIus, Soós Ilona és Török Terus Az udvari dámát Csikváry Rózsi adta kedvesen. A lá­nyok csoportjában Csonka Mariska, Dobis IIus és Kalabusz Irén nagyon ügyesek voltak. A férfiak közül nagy sikere volt Langschádl Jánosnak, aki a Bagó trom­bitást adta könnyekig megható átér­éssel és Biahó Lajosnak a strázsemester szerepében. Amint minden alkalommal, ezúttal is csak a legnagyobb dicséret­tel emlékezhetünk meg a két Balogh testvérről, akik most is töröl metszett humort öntöttek pompás játékukba. Balogh Kálmán a francia királyt adta Aki | csak egyszer látta őt színpadon, aki . látta tőle a Notás kapitány Ferdinánd I hercegét, vagy a Marica grófnő Popu­­leszku hercegét, annak nem kell el­mondani, hogy milyen volt az ő fran­cia királya. A közönség halálra kacagta magát mókáin Balogh Miklós a csőszt adta a tőle megszokott jó alakítás­ban. A többi férfi a kisebb-nagyobb sze­repekben is nagyon jól beleilleszkedett az összjátékba. A huszárgyerekek na­gyon csinos helyre legények voltak a szép huszár ruhájukban. Általában a ruhák, a toalettek nagy tetszést arat­tak, különösen szépek voltak a prima­donna toalettjei. A darab előadásának nívóját nagy­ban emelte az a pompás zenekiséret amelyet Thierjung János a népszerű karnagy betanításával és vezetésével a 12-ik gyalogezred zenekara nyújtott osztatlan siker mellett. A díszletek meglepően szépek voltak, amelyeket Balogh Miklós tervei szerint Török János festett. A rendezés dicséretes gyorsaságban pergette le gördülékeny előadást, ami lehetővé tette, hogy a különben hosz­­siú négy falvonásos darab már kévé sei 11 óra után lejátszódott, ami nagy ritkaság Komáromban. Ez a rendező: Ruzicska József és az ügyelők Balogh Miklós és ifj. Lenhardt Mihály érdeme elsősorban. A pompás előadásról könnyű megjósolni, hogy még nagyon sokszor meg kell ismételni, amit a derék gárda meg is érdemel. Itt em­lítjük meg, hogy a vidék is nagyon érdeklődött a darab iránt, Keszegfal­­váról 65 en nézték meg. Régi utazások Komárom vármegyében. A legrégibb időktől a múlt század közepéig. Irta: Dr. Baranyay József. (Folytatás) Egy uj postajárat 1558-ban oki, 1 én kezdte meg működését. Fővo­nala Bécslől Komáromig és onnét Kassáig terjedt A postán való uta­záshoz engedély és útlevél kellett. Eleinte a postaállomásokon csak lovat adtak kölcsön s az utas lóhá­ton ment tovább, később lovat és kocsit is kölcsönöztek. Stella azt írja 1543-ban Komárom ról, hogy az összelőtt várfalakat fa és földsáncokkal erősítették meg és a Vágdunát és Dunát háromszoros fa cölöpökkel zárták el és csak a várnál hagylak áljáról. Azt is írja, hogy Ausztriából téglaégetöket, kő­­míveseket hoztak a vár építésére, de azok megszöktek. Továbbá Írja Stella hogy a várat Csallóköztől egy árok által teljesen elzárták. 1561-ben Báthory István tárnok mester a Dunán a komáromi sziget­,,V élas zíoita m !“- mondja Bölcs Kató - „Még­pedig azt, aki RADlON-t hozott, mert ezzel kimutatta, hogy meg akar kímélni a hiábavaló, feles­leges munkától, úgy mint a RÁ­DIÓN, amely - magától mos!" nél két kompot járatott, melynek segítségével Stiriába vámmentesen folyt a közlekedés. Emiatt a király leszerelni rendeli a két kompot, vagy legalább is szemmel tartását. 1570 körül itt járt Phigius azt írja, hogy a komáromi várat meg­nézni nem igen szabad. Komárom­ból Győrbe menet az ellenségtől és a felszabadító (?) osztrák kafonáklöl elpusztított néptelen tájakon össze­omlott faluk, templomok, kolostorok romjait látta csak, imilt-amott tűnt fel egy szegényes pásztorkunyhó. Keresztény emberre — úgymond — nincs szomorúbb, mint ezen a tájon utazni Ungnad Dávid somnecki és prei­­burgi bárót 1573-ban Miksa követül küldte Szelim szultánhoz Konstanti­­nápolyba. Ő magával vitte az útra, mint udvari papot a knitlingeni szü­letésű Gerlach István lelkészt Tübin­­genből Gerlach 1573—1578-ig ma­radt a báró szolgálatában és ebből öt évet Konstantinápolyban töl­töttek. Utazásáról nagy gonddal naplót vezetett, amelyet unokája Gerlach Sámuel egy század múlva, 1674 ben adott ki a Maina melletti Frankfurtban, E munka becses adatokat foglal magában a magyar történelemre és a komárommegyei utazásokra. 1573. jun. 10-én öt hajóval indul­tak el Bécsból és 11-én reggel 8 órakor értek Pozsonyba. Itt a püspökhöz voltak híva ebédre. Itt megjegyzi Gerlach, hogy ebéd alatt valahányszor a vendégek ko­­cinlottak, a nagyszámú apród és szolgaszemélyzet azt kiáltotta: Isten j éltesse! Isten gyarapítsa! A püspök udvarában látott Gerlach egy csodálatos mechanikai müvet. Egy hordón kiterjeszteti szárnyakon állt egy kitömött hatalmas sas. Úgy a hordóban, mint a sasban el volt rejtve egy óramű. Ez a gép, mikor Rudolf királynak koronázása volt, önmagától a király elé perdült, a sas csattogtatta szárnyát. A báró, Pozsonyból kocsin megy tovább. Ők a nagy szél miatt Po­zsonyba vesztegelnek. Megnézik a vár pazar termeit. Pozsonyban lát először Gerlech magyar táncot, ame­lyet igy ir le: A táncos egymagában, karjait csodálatosan mozgatta, hol kezeit, hol lábait mintegy elvetette magától, hol egyenesen járkált, hol földhöz hajolt, hol mindenik lépését, vagy ugrását nagy kurjongatással kisérte Midőn a láncba elfárad, a szomszédjának kell folytaim, ezt megtagadni nagy gyalázat. 1573 jun 12 én korán indultunk el Pozsonyból hajón és egész nap berkek között haladtunk, balról szá­mos vízimalom állott hajókon. Álkonyatkor Bajcs faluhoz ériünk és itt megvacsorázván, egész éjszaka Komárom felé mentünk, ahol reggel 4-5 óra tájban kötötíünk ki. Már előzőleg éjfél után egy órakor jött hozzánk a magyar strázsa olyan hajón, amely kalózhajóhoz volt ha­sonlatos ós olyan vad, bozótos part közelében közelitettek meg, ahol pár nappal előbb 7 emberi fogtak

Next

/
Thumbnails
Contents