Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-03-10 / 30. szám

i«V8 m árcin s 10 Komáromi Lápok 3. oldal. Grafikai és nyamdatörténeti kiállítás Komáromban, 1928 április 8—9. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — március 9. Megemlékeztünk már több ízben f is arról, hogy Komárom nyomdai munkásai egyesületüknek negyed- ! százados fennállását ülik meg, amely­nek egyik főpontja lesz a grafikai és nyomdatörténeti kiállítás. Komárom ban még ilyen kiállítást nem rendez­tek, mert ilyesmit csak nagy nyomda­városok látnak Hogy Komáromban is lesz grafikai kiállítás, azt a Szlo­­venszkói Grafikai munkások egyik kiváló tagjának, Werner Jenőnek, a Grafikai Szemle szerkesztőjének kö­szönhetjük. Ez a kiállítás rendkívül tanulság os lesz és igy minden müveit embert érdekelhet. A kiállítás grafikai részében 103 táblán a különféle nyomdai sokszo­rosító eljárás (magasnyomás, mély nyomás, ofsetnyomás, litográfia, cin­­kografia stb.) mutatja be. A szemlélő megérti a szemléltető képeken és példákon, hovy mi is az eljárásnak a lénye,e páldául a többszínű nyo­másoknál, a térképek nyomásánál Példátlanul érdekes ez a kiállítás, mert ezekről sokat olvasunk anélkül, hogy a technikát magát ísmernők. A kiállításnak másik része ksz a nyomdatörténeti kiállítás, mely Ko­márom nyomdáinak termékeit mutatja be bezárólag a múlt század végé g (1900). A komáromi nyomda kimu­tatható legrégibb terméke 1700 év­ből való. Azonban a XVIII. század­ben nem volt hosszú időn keresztül Komáromban könyvnyomtató és csak Lesz-e hát vidékünkön köszenbánya ? Mi van a tardoskeddi szénnel ? — B szélgeiés a tardoskeddi jegyzővel. < — márciu' 9-én. A nagy munkanélküliség, amely vi délünkön is kétsfgbefjő nagyságban nöyekszi*, éber figyelemmel kisér min­­d> n olyan mozzanatot, jelenséget, amely­ből azt a reményt lehet táplálni, hogy a munkanélküliek munkához jutnak. Ilyen j-lenség volt az a híradás is, hogy környékünkön, Tardoskedden szénre bukkantak és óit úgyszólván szénbánya nyitásra van kilát s, ame'y a munkások sok sok ezreit fogja ke­— Nem... nem hagyjuk, Ea, — mondta mindinkább felhevülve a férfi. — M^ga tudja tudnia kell, hogy én... én szeretem niagá'.. Azt is tudja, hoify szabad vagyok és azt is, hogy örömmel, husikén, boldogan nyújtom maga felé a kezemet, ha... maga elfogadja.. Az asszony felemelte a fejét és szembenézett a férfival. Az sblakon széles, aranyos kévében ömlött be a Dap és meleg aranyba fürösztötte a szoba közepén álló assronyalakot. Az arca márványs inérő! szinte visszaverőd­tek a napsugarak és a fényüknél a szomorú, s.ürke szeuipár mélyén meg­csillantak a könnyek. — Ed nem kellett volna, István, — mondta nagyon csendesen. — N -m kellett volna, mert magának tudnia kell, hogy én csak nem mel felelhetek erre. — Csak nemmel Eta? — kérdezte lehajtott fejjel a férfi, — Miért? Mi kifogása van ellenem? — Semmi, István. És... és mégsem lehetek a felesége — De miért? Feleljen, miért? — követeíő/ött a férfi. — A fiaim miatt.. . A férfi arca földerült. Mosolyogva az asszony mellé lépett, a kezébe fogta h kezét és rászoritola az ajkait. A kézcsók alatt az asszony arca színesedni kezdett. Meleg, forró vér­hullám futott az arcába, azután hirtelen, megint márványsz inüre sápadt. Mikor a férfi fölnézett rá, már márványfehéren tündöklőd a napfényben. A férfi a hintaszék mellé gördített egy alacsony, puha zsámolyt, leült, a kezébe fogta az asszony kezét és beszélni kezdett. — A fiai miatt, Eta? Én,., én azt hittem, hogy más miatt... Én azt hit­az, 1,790-es években települ ismét le itt nyomda, hogy azután ettől kezdve szakadatlanul működjék a nyomdai ipar. A könyvnyomdatörténeti kiállítás­ban több csoportot rendez dr. AJf.pf, Gyula múzen- és könyvtárigazgató a múzeum és könyvtár gazdag anya­gából A város és vármegyére vonat­kozó nyomtatványok mellett szere­pel a politikai csoport (képviselővá­lasztások és követválasztások), az egyház, iskola, kultúra, társadalom, csoport, gazdasági csoport, külön kerülnek kiállításra a színészet nyom­tatványai (régi szinlapok 1838-tól kezdve) és a helyi hírlapok és folyó iratok gazdag gyűjteménye. Páratlanul érdekes műveltségtör­téneti kiállítás lesz a grafikai mun­kások komáromi kiállítása, amelybe a Jókai Egyesület is szives kész­séggel kapcsolódott bele, hogy Ko­márom múltjára vessen ismét egy fénysugár!, A kiállítás megnyitása husvét első ünnepén lesz a kultúrpalotában, amelyre megjelenik az országos gra­­*ikai egyesületnek több mint 60 tagia, köztük a pozsonyi nyomdász­­dalárda is, hogy résztvegyen a ko­máromi szaktársak szép ünnepén, amely bizonyára Komárom egész társadalmának ünnepévé szélesül, amellyel a n omdai munkásság min­denkor a legszorosabb kapcsolato­kat tartotta fenn. nyerkeresethez judalni. Komáromból és Komáromvidékéről is ig< n sok érdeklődő akadt, aHk tü relmetipnü! várak az uj bb híreket, hogy mi van htt a tardoskeddi kőszén­­bányával, mikor kezdik ix.eg a munkát. A munkanélkü iség érthető türelmetlen­séggel érdeklődött a kínálkozó alkalom iránt. De nemcsak a környék lesi izgatot­tan a dolgok hováfej ődésér, hmem első sorban érdekli ez magát Tardos­­keddet. A» u őbbi időkben valóságos lázban élt Tatdoskdd népe. Banyáról, mun^a lehe őségről, lendülő g zdasági élet rőt beszél ek. Egy újságíró felkereste a község főjegy őjít, aki a kővetke­zőket volt sives mondani: tem, nem becsül annyira» hogy a kezét nyújtsa nekem, A fiai? Hiszen tudja Eta, hogy szeretem őket és azt is, hogy ők is szeretnek engem. Az asszony a férfi arcát nézte A sze­mét, amely csillogott a szive melegétől. — Várjon István, — mondfa a-tán a szokottnál is csendesebb, melegebb hangon. — Várjon, mert úgy látom, hogy félreértett engem. Félreértett és éppen azért kicsinek és elhsritbatónak hiszi az akadályt is, amely miatt vissza­­utasítottam mayát. E hallgatott. Pár pillanatig megint a férfi arcát nézte, azután folytatta. — Azt tudja, úgy e István, — kér dezte lassan, — hogy évek óta elváltán élek ? A férfi igen t intett. — És sohasem gondolkozott még azon, hogy miért vannak nálam a fiaim? — De igen Úgy tudom, az apjuk lemondott róluk. — Igaza van, István, — mondta szo­morú mosollyal az asszony — Lemon dóit róuk, de,, nem ingyen... Én cse­rébe megígértem, hogy mindörökre egyedül maradok.. hogy nem megyek férjhez soha többé... A férfi felugrott. — Da hiszen ez őrület Eta, — kiáHott fel hangosan, magafeledten. — Hogv tudót ilyen kegyetlen ígéretet tenni? — Úgy István, hogy nem tudtam lemondani a gyermekeimről. Az elvá láshoz bőségesen megvoltak az okaim, de azok az okok egyúttal nem bizto sitották a gyermekeimet is Azért még a válóper beadása előtt megegyeztünk, hogy a gyermekek nálam maradnak,.. Nálam maradnak mindaddig, amíg újra férjhez nem megyek.. Akkor azonban H0FHERR-SCH8ANTZ-CLAYT0N-SHUTTLEW0RTH Telefon 17—85. BRATISLAVA Lörinoküpu-u. 12. ajánlja világhírű gőz- és metorcsépíőkészleteit, valamint elsőrangú WALLIS TRAKTOROKAT (20—30 HP, súlya kb. 1900 kg, kezelése egyszerű, petróleumfogyasztása csekély). Úgyszintén eredeti EBERHARDT traktorekéket s traktor után akasztható eszközöket és ezek alkatrészeit. — A bányáról ? Bárcsak volna! U y én, mint a község népe a legna­gyobb várakozásai néznek a dologelébe. — Annyit azonbrn már most mond­hatok, hogy azok a nagy vérmes hírek, azok a túlzott elgondolások nem má sok, mint légből k pott hirek A száraz tény: megindul a kuatás, de egyelőre még kutatási engedélyre van szükség. Azután néhány f> dbirtokos megtagadta, hogy fő d|én tu aiásokat eszközölje­nek. Az egész dől >g — ami kdömben természetes — nagyon reszkírozott, még nagyon sok akadállyal, bajjal áll szemközt. — Hogy mennyire felfújtak a dol­got, kiviláglik abból is, miszerint még Lipió-megyéből is jelenikeztek már munkások. Néhány lap tény e*? többet irt a kelleténél. Tömegesen jelentkez­tek már a munkások, e őmunkások a még nem létező bányába Wi'csek főjegyző ezu án Tardoskedd szépi éséről beszélt. — Le fogjuk csapolni a tuberkuló­zist elősegítő poc olyás tavat, a házak előtt járdákat fogunk készíteni. A há­­bo'U u áni évedben Tardoskedd szinte kipusztult a fiiból, az u akat is be köteles leszek visszaadni őket az ap­juknak. És... és erre Dem vagyok képss, István.. Az asszony feje lehanyatlott és a szeméből nagy, nehéz könnycseppek hullottak alá. Csend volt a szobában. A férfi arca sápadt volt, az ajka összcszorult és h dalos lobogó gyűlö­lettel gondolt arra a másik férfiúra, aki elég gyáva és elég nyomorult ahhoz, hogy derékban lörjön ketté egy ember életet, a gyermekei anyjának az életét. Az asszony meg a két fiára gondolt. A két szőke, rózsásarcu fiára, akik a puha, meleg karjukkal keresztül fonják a nyakát és akik esténként, amikor nagy-nagy halálos ürességet érez maga körül, álomba riogatják a lelkét. Végre megszólalt az asszony. A hangja halk volt és fátyolos, — Menjen el Ltván... É«.. és ne jöj­jön vbs a soha többé... Fájná, ha ke­serűséggel nézne a fiaimra és... nekem is jobb ha nem látom magát... így ., magamban könnyebb a teher, amit viszek... A férfi felállt. Hang nélkül, szó nélkül, mélyen le­hajolt az asszony keze fölé, hO'Szan az ajkához szorította, azután felegyenese­dett és lassan roskadozva kiment. Az asszony meg ott maradt a hinta­székben. Ott maradt és nézte . . . égő szem­mel nézte a férfi után lehulló puha, sötétvörös függönyt, amely eltakarta előle az — Életet,, kellene fásiiani. Uj, egészségesebb la­kások épülnek a község által adóit talajon. Tardoskedden, ebben az alföldi poros faluban liget is le*z, A kanálisnál tervezzük, ha u^yan a V gbalparfi el nem gáncsol A meglevő ariézi ku’akat kitisztitatjuk és ha lehet, egy uj kutat is fu atunk. Népfürdő is tervbe van véve, amely kádfürdőnek lesz kiegé­szítve. — A földreformmal kapcsolatban nem k?p unk földet. Már p-dig föld kell a pro etárnak és föld kell a köz­ségnek D puíécióztunk Prágában és az újvárt komí8zámiu>nál. (N gyón messze van Prága Tardoskedd Ő11) Főid kell, mert ez az élet. Hogy épít­hessünk, hogy élhessünk. Ezek mind szép és dicséretes tervek és kívánatos, hogy ezek megvalósulja­nak, de ez első sorb n csak magát Taidos’redd községet érdekli. A todobkeddi szénbánya, amely oly sok muikanélkü inek adna ít U 'kát, ke­nyeret, sajnos, még csak a nagyon is távoü jövő zenéje Pozisifi Móléi síé; la!ni sok orvos által ajánlva mint kitünően bevált háziszer. | Rossz emésztés, ebből eredő fejfájás, eldugulás, májbaj, kólika,aranyér,vérszegénység, gyomorbaj és étvágytalanság, bélrenyheség és sárgaság ellen. Minden gyógytárban kapható. 1 üveg ára 5 Ke. Vigyázat a »VÖRÖS RÁK* védjegyre. Készíti: ISIS KM pipettái BRATÍSL&IA. Kiííenberoer Kálmán cso­dálatos afrikai kalandjai. A vakmerő oroszlánvadász és Komárom. — Akit máv az oroszlán a karmaiban tartott — Kittenberger könyve egy ér­­dekfeszitő regény varázsával köti le az olvasót — Aki szereti a vadiszkalan­­dókat és pedig a nagyvadak/a, orosz­lánra, elefántra, orrszarvúra, vízilóra vaió vadászatok izgalmait, az okvetlen olvassa el ezt az éidekfeszitő könyvet. Komárom, — március 9. Soha még olyan keresett, felkapott könyvet nem olvastak Komáromban, mint a bá’or afrikai vadász, Kilttnber­­ger Kálmán hatalmas és szép kiálli’ásu könyve, amelyet szebbnél szebb eredeti fényképfelvétel díszít. Kittenberger Kálmán különben régi kedves ismerőse Komáromnak, ahová a rokoni kötelékek fűtik, mert testvér­­bátyja, Katona Sándor láb abiró M él Komát ó nban és az egykori lévai deák néha néha megáogatja Komáromban élő testvér jét és családját Ezen a reveri igen sok személyes ismerőse is van a bátor afrikai vadásznak itt Komá­romban. A komáromiak kérésére egy ilyen

Next

/
Thumbnails
Contents