Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-03-10 / 30. szám
i«V8 m árcin s 10 Komáromi Lápok 3. oldal. Grafikai és nyamdatörténeti kiállítás Komáromban, 1928 április 8—9. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — március 9. Megemlékeztünk már több ízben f is arról, hogy Komárom nyomdai munkásai egyesületüknek negyed- ! százados fennállását ülik meg, amelynek egyik főpontja lesz a grafikai és nyomdatörténeti kiállítás. Komárom ban még ilyen kiállítást nem rendeztek, mert ilyesmit csak nagy nyomdavárosok látnak Hogy Komáromban is lesz grafikai kiállítás, azt a Szlovenszkói Grafikai munkások egyik kiváló tagjának, Werner Jenőnek, a Grafikai Szemle szerkesztőjének köszönhetjük. Ez a kiállítás rendkívül tanulság os lesz és igy minden müveit embert érdekelhet. A kiállítás grafikai részében 103 táblán a különféle nyomdai sokszorosító eljárás (magasnyomás, mély nyomás, ofsetnyomás, litográfia, cinkografia stb.) mutatja be. A szemlélő megérti a szemléltető képeken és példákon, hovy mi is az eljárásnak a lénye,e páldául a többszínű nyomásoknál, a térképek nyomásánál Példátlanul érdekes ez a kiállítás, mert ezekről sokat olvasunk anélkül, hogy a technikát magát ísmernők. A kiállításnak másik része ksz a nyomdatörténeti kiállítás, mely Komárom nyomdáinak termékeit mutatja be bezárólag a múlt század végé g (1900). A komáromi nyomda kimutatható legrégibb terméke 1700 évből való. Azonban a XVIII. századben nem volt hosszú időn keresztül Komáromban könyvnyomtató és csak Lesz-e hát vidékünkön köszenbánya ? Mi van a tardoskeddi szénnel ? — B szélgeiés a tardoskeddi jegyzővel. < — márciu' 9-én. A nagy munkanélküliség, amely vi délünkön is kétsfgbefjő nagyságban nöyekszi*, éber figyelemmel kisér mind> n olyan mozzanatot, jelenséget, amelyből azt a reményt lehet táplálni, hogy a munkanélküliek munkához jutnak. Ilyen j-lenség volt az a híradás is, hogy környékünkön, Tardoskedden szénre bukkantak és óit úgyszólván szénbánya nyitásra van kilát s, ame'y a munkások sok sok ezreit fogja ke— Nem... nem hagyjuk, Ea, — mondta mindinkább felhevülve a férfi. — M^ga tudja tudnia kell, hogy én... én szeretem niagá'.. Azt is tudja, hoify szabad vagyok és azt is, hogy örömmel, husikén, boldogan nyújtom maga felé a kezemet, ha... maga elfogadja.. Az asszony felemelte a fejét és szembenézett a férfival. Az sblakon széles, aranyos kévében ömlött be a Dap és meleg aranyba fürösztötte a szoba közepén álló assronyalakot. Az arca márványs inérő! szinte visszaverődtek a napsugarak és a fényüknél a szomorú, s.ürke szeuipár mélyén megcsillantak a könnyek. — Ed nem kellett volna, István, — mondta nagyon csendesen. — N -m kellett volna, mert magának tudnia kell, hogy én csak nem mel felelhetek erre. — Csak nemmel Eta? — kérdezte lehajtott fejjel a férfi, — Miért? Mi kifogása van ellenem? — Semmi, István. És... és mégsem lehetek a felesége — De miért? Feleljen, miért? — követeíő/ött a férfi. — A fiaim miatt.. . A férfi arca földerült. Mosolyogva az asszony mellé lépett, a kezébe fogta h kezét és rászoritola az ajkait. A kézcsók alatt az asszony arca színesedni kezdett. Meleg, forró vérhullám futott az arcába, azután hirtelen, megint márványsz inüre sápadt. Mikor a férfi fölnézett rá, már márványfehéren tündöklőd a napfényben. A férfi a hintaszék mellé gördített egy alacsony, puha zsámolyt, leült, a kezébe fogta az asszony kezét és beszélni kezdett. — A fiai miatt, Eta? Én,., én azt hittem, hogy más miatt... Én azt hitaz, 1,790-es években települ ismét le itt nyomda, hogy azután ettől kezdve szakadatlanul működjék a nyomdai ipar. A könyvnyomdatörténeti kiállításban több csoportot rendez dr. AJf.pf, Gyula múzen- és könyvtárigazgató a múzeum és könyvtár gazdag anyagából A város és vármegyére vonatkozó nyomtatványok mellett szerepel a politikai csoport (képviselőválasztások és követválasztások), az egyház, iskola, kultúra, társadalom, csoport, gazdasági csoport, külön kerülnek kiállításra a színészet nyomtatványai (régi szinlapok 1838-tól kezdve) és a helyi hírlapok és folyó iratok gazdag gyűjteménye. Páratlanul érdekes műveltségtörténeti kiállítás lesz a grafikai munkások komáromi kiállítása, amelybe a Jókai Egyesület is szives készséggel kapcsolódott bele, hogy Komárom múltjára vessen ismét egy fénysugár!, A kiállítás megnyitása husvét első ünnepén lesz a kultúrpalotában, amelyre megjelenik az országos gra*ikai egyesületnek több mint 60 tagia, köztük a pozsonyi nyomdászdalárda is, hogy résztvegyen a komáromi szaktársak szép ünnepén, amely bizonyára Komárom egész társadalmának ünnepévé szélesül, amellyel a n omdai munkásság mindenkor a legszorosabb kapcsolatokat tartotta fenn. nyerkeresethez judalni. Komáromból és Komáromvidékéről is ig< n sok érdeklődő akadt, aHk tü relmetipnü! várak az uj bb híreket, hogy mi van htt a tardoskeddi kőszénbányával, mikor kezdik ix.eg a munkát. A munkanélkü iség érthető türelmetlenséggel érdeklődött a kínálkozó alkalom iránt. De nemcsak a környék lesi izgatottan a dolgok hováfej ődésér, hmem első sorban érdekli ez magát Tardoskeddet. A» u őbbi időkben valóságos lázban élt Tatdoskdd népe. Banyáról, mun^a lehe őségről, lendülő g zdasági élet rőt beszél ek. Egy újságíró felkereste a község főjegy őjít, aki a kővetkezőket volt sives mondani: tem, nem becsül annyira» hogy a kezét nyújtsa nekem, A fiai? Hiszen tudja Eta, hogy szeretem őket és azt is, hogy ők is szeretnek engem. Az asszony a férfi arcát nézte A szemét, amely csillogott a szive melegétől. — Várjon István, — mondfa a-tán a szokottnál is csendesebb, melegebb hangon. — Várjon, mert úgy látom, hogy félreértett engem. Félreértett és éppen azért kicsinek és elhsritbatónak hiszi az akadályt is, amely miatt visszautasítottam mayát. E hallgatott. Pár pillanatig megint a férfi arcát nézte, azután folytatta. — Azt tudja, úgy e István, — kér dezte lassan, — hogy évek óta elváltán élek ? A férfi igen t intett. — És sohasem gondolkozott még azon, hogy miért vannak nálam a fiaim? — De igen Úgy tudom, az apjuk lemondott róluk. — Igaza van, István, — mondta szomorú mosollyal az asszony — Lemon dóit róuk, de,, nem ingyen... Én cserébe megígértem, hogy mindörökre egyedül maradok.. hogy nem megyek férjhez soha többé... A férfi felugrott. — Da hiszen ez őrület Eta, — kiáHott fel hangosan, magafeledten. — Hogv tudót ilyen kegyetlen ígéretet tenni? — Úgy István, hogy nem tudtam lemondani a gyermekeimről. Az elvá láshoz bőségesen megvoltak az okaim, de azok az okok egyúttal nem bizto sitották a gyermekeimet is Azért még a válóper beadása előtt megegyeztünk, hogy a gyermekek nálam maradnak,.. Nálam maradnak mindaddig, amíg újra férjhez nem megyek.. Akkor azonban H0FHERR-SCH8ANTZ-CLAYT0N-SHUTTLEW0RTH Telefon 17—85. BRATISLAVA Lörinoküpu-u. 12. ajánlja világhírű gőz- és metorcsépíőkészleteit, valamint elsőrangú WALLIS TRAKTOROKAT (20—30 HP, súlya kb. 1900 kg, kezelése egyszerű, petróleumfogyasztása csekély). Úgyszintén eredeti EBERHARDT traktorekéket s traktor után akasztható eszközöket és ezek alkatrészeit. — A bányáról ? Bárcsak volna! U y én, mint a község népe a legnagyobb várakozásai néznek a dologelébe. — Annyit azonbrn már most mondhatok, hogy azok a nagy vérmes hírek, azok a túlzott elgondolások nem má sok, mint légből k pott hirek A száraz tény: megindul a kuatás, de egyelőre még kutatási engedélyre van szükség. Azután néhány f> dbirtokos megtagadta, hogy fő d|én tu aiásokat eszközöljenek. Az egész dől >g — ami kdömben természetes — nagyon reszkírozott, még nagyon sok akadállyal, bajjal áll szemközt. — Hogy mennyire felfújtak a dolgot, kiviláglik abból is, miszerint még Lipió-megyéből is jelenikeztek már munkások. Néhány lap tény e*? többet irt a kelleténél. Tömegesen jelentkeztek már a munkások, e őmunkások a még nem létező bányába Wi'csek főjegyző ezu án Tardoskedd szépi éséről beszélt. — Le fogjuk csapolni a tuberkulózist elősegítő poc olyás tavat, a házak előtt járdákat fogunk készíteni. A hábo'U u áni évedben Tardoskedd szinte kipusztult a fiiból, az u akat is be köteles leszek visszaadni őket az apjuknak. És... és erre Dem vagyok képss, István.. Az asszony feje lehanyatlott és a szeméből nagy, nehéz könnycseppek hullottak alá. Csend volt a szobában. A férfi arca sápadt volt, az ajka összcszorult és h dalos lobogó gyűlölettel gondolt arra a másik férfiúra, aki elég gyáva és elég nyomorult ahhoz, hogy derékban lörjön ketté egy ember életet, a gyermekei anyjának az életét. Az asszony meg a két fiára gondolt. A két szőke, rózsásarcu fiára, akik a puha, meleg karjukkal keresztül fonják a nyakát és akik esténként, amikor nagy-nagy halálos ürességet érez maga körül, álomba riogatják a lelkét. Végre megszólalt az asszony. A hangja halk volt és fátyolos, — Menjen el Ltván... É«.. és ne jöjjön vbs a soha többé... Fájná, ha keserűséggel nézne a fiaimra és... nekem is jobb ha nem látom magát... így ., magamban könnyebb a teher, amit viszek... A férfi felállt. Hang nélkül, szó nélkül, mélyen lehajolt az asszony keze fölé, hO'Szan az ajkához szorította, azután felegyenesedett és lassan roskadozva kiment. Az asszony meg ott maradt a hintaszékben. Ott maradt és nézte . . . égő szemmel nézte a férfi után lehulló puha, sötétvörös függönyt, amely eltakarta előle az — Életet,, kellene fásiiani. Uj, egészségesebb lakások épülnek a község által adóit talajon. Tardoskedden, ebben az alföldi poros faluban liget is le*z, A kanálisnál tervezzük, ha u^yan a V gbalparfi el nem gáncsol A meglevő ariézi ku’akat kitisztitatjuk és ha lehet, egy uj kutat is fu atunk. Népfürdő is tervbe van véve, amely kádfürdőnek lesz kiegészítve. — A földreformmal kapcsolatban nem k?p unk földet. Már p-dig föld kell a pro etárnak és föld kell a községnek D puíécióztunk Prágában és az újvárt komí8zámiu>nál. (N gyón messze van Prága Tardoskedd Ő11) Főid kell, mert ez az élet. Hogy építhessünk, hogy élhessünk. Ezek mind szép és dicséretes tervek és kívánatos, hogy ezek megvalósuljanak, de ez első sorb n csak magát Taidos’redd községet érdekli. A todobkeddi szénbánya, amely oly sok muikanélkü inek adna ít U 'kát, kenyeret, sajnos, még csak a nagyon is távoü jövő zenéje Pozisifi Móléi síé; la!ni sok orvos által ajánlva mint kitünően bevált háziszer. | Rossz emésztés, ebből eredő fejfájás, eldugulás, májbaj, kólika,aranyér,vérszegénység, gyomorbaj és étvágytalanság, bélrenyheség és sárgaság ellen. Minden gyógytárban kapható. 1 üveg ára 5 Ke. Vigyázat a »VÖRÖS RÁK* védjegyre. Készíti: ISIS KM pipettái BRATÍSL&IA. Kiííenberoer Kálmán csodálatos afrikai kalandjai. A vakmerő oroszlánvadász és Komárom. — Akit máv az oroszlán a karmaiban tartott — Kittenberger könyve egy érdekfeszitő regény varázsával köti le az olvasót — Aki szereti a vadiszkalandókat és pedig a nagyvadak/a, oroszlánra, elefántra, orrszarvúra, vízilóra vaió vadászatok izgalmait, az okvetlen olvassa el ezt az éidekfeszitő könyvet. Komárom, — március 9. Soha még olyan keresett, felkapott könyvet nem olvastak Komáromban, mint a bá’or afrikai vadász, Kilttnberger Kálmán hatalmas és szép kiálli’ásu könyve, amelyet szebbnél szebb eredeti fényképfelvétel díszít. Kittenberger Kálmán különben régi kedves ismerőse Komáromnak, ahová a rokoni kötelékek fűtik, mert testvérbátyja, Katona Sándor láb abiró M él Komát ó nban és az egykori lévai deák néha néha megáogatja Komáromban élő testvér jét és családját Ezen a reveri igen sok személyes ismerőse is van a bátor afrikai vadásznak itt Komáromban. A komáromiak kérésére egy ilyen