Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-03-08 / 29. szám

4. oldal. Komáromi Lapok 1928. március 8. T j J r r rr • . rr r . Kittenberger Kálmán:\ Vadasz es Liuujto utón 1 l\6Let-/\jri kabart 199 fényképpel, két rajzzal és egy tájkép melléklettel. mmmsmiSssmsmsmaammNmsamBmmBmmmBmaKam A legszebb magyar könyv vadászoknak és természetbarátoknak! A könyv ára 208 ckorona. hal°résztette szálZm 1 Kapható a Spitzer-féle könyvesboltban, Komárom j egy kis játékszeren. Közben azonban a kis, tizéves Gábor öccse állandóan ingerkedett, csintalankodott vele. Ez a Gábor gyetek a vásott gyerekek közé tartozott és bár különben kedves és jó tanuló gyerek volt, azért már sok bosszúságot okozott a környezetének. Ezúttal azonban csinfalanságát a leg­drágább kinccsel, az életével fizette meg. A csendes és visszavonult ter­mészetű bátyját nem hagyta faragcsálni békében, hanem azt állandóan bosszan­totta, ingerelte. A békés természetű Rezső. gyereket azonban mindez nem hozta méregbe, hanem ö is tréfára fogta a dolgot és tréfásan odamondta neki: hogyha nemhagysz nekem békét, meg­szúrlak. Az évelödést kedvelő Gábor gyerek erre a tréfás fenyegetésre, ugy­­látszik, nemhogy iecsendesedett volna, hanem valósággal vét szemet kapott és mégjobban ingerelte bátyját és a nála levő ostorral arcába vágott Rezső báty­jának, aki erre az ütésre még a csilla­gokat is látta, mire az ingerülten fel­ugrott és kis parányi zsebkését fenye­getően öccse mellének irányította. A kis Gábor holtan bukott a bátyja karja közé, aki csak most eszmélt keserves zokogások között tréfás tettének bor­zalmas és megrázó végére. A megrázó dráma után párperc múlva érkezett a szerencsétlenség színhelyére az éppen arra járó dr. Kozma Rezső dunaszerda­­helyi orvos, aki már csak a beállott halált állapíthatta meg, amit a hatodik borda közben ejtett szúrás okozta gyors belső vérzés okozott. A kétségbeesett szülők iránt általános részvét nyilvá­nult meg. Ez a megrázó gyermektra­­gédia is egy újabb intelem a szülők részére, hogy a gyermekeik emlékezetébe minél jobban véssék be azt a régi mondókát, hogy „tű, kés, olló, nem gyermek kezébe való!“ — A Zsidó Egyházi Énekkar vasár­nap, folyó hó 11-én délelőtt fél 11 órakor tartja évi rendes közgyűlését a Menház nagytermében melyre ezúton is meghivja alapitó, pártoló és működő tagjait. — Szégyentől való félelemből gyer­mek gyilkosság. Nagyon nehéz problé­mák közé tartozik a titkolt szerelmi viszonyból született gyermek édesany­jának cselekedete feletti bírálat. A világ kilöki öt a társadalomból és örökös szégyenének tartják az emberi társa­dalomnak. Ettől a Káin bélyegtől ter­mészetesen mindenik szerencsétlen lány menekülni akar és a menekülés közben nem válogatós az eszközökben és igy eshetik meg aztán az is, hogy a leg­­szörnyűbb bűnök egyikére, a gyermek­gyilkosságra vetemedik nem egy szerencsétlen leány, akit elsősorban csak szánni lehet. Ez a sors jutott Koncsál Mária 25 éves szelepcsényi leánynak is, aki Ujbarson szolgált, ahol szerelmi viszonya volt, amelynek aztán következményei is lettek. A szerencsét lenségbe esett leány öltözékével igye­kezett takargatni a szerelmi viszony látható jeleit, de ez persze nem egészen sikerült. A multhéten aztán titokban megszülte gyermekét. Az újszülöttet, hogy a szégyen elől megmeneküljön, a kemencébe rejtette el, ahol az termé­szetesen hamarosan megfulladt. A dolog, illetve a szülés azonban nem maradt titokban és működni kezdett a titkos levélíró és névtelen levél menta csen­dőrségre, amire aztán megindult a vizs­gálat és kiderült minden. Közben a leány is súlyosan megbetegedett, úgy, hogy kórházba kellett szállítani. — Öngyilkosságot követett el egy katona. Beniczky József a III, huszár­ezred gépfegyverosztagánál szolgált Ko máromban, mint az egyik hadnagy tisztiszolgája. Vasárnap este 7 órakor mikor barátját felváltotta a szolgálatban, annak fegyverével főbelőtte magát. Kedden temették el kafonatársai kísére­tében az öngyilkos katonát, akinek tettéről nem tudni semmi közelebbit, mert búcsúlevelet nem hagyott hátra. Valószínű, hogy öngyilkosságát nagy­­fokú életuntságból köveiteel. — Lányok, lányok, komáromi lányok. Ez alkalommal eltérően a nóta szavai­tól, nem azt kérdezzük tőletek, hogy van e néktek berakott szoknyátok. Most félre a guvrirozott szoknyákkal! Most sokkal életbevágóbb kérdést in­tézünk hozzátok és pedig azt, hogy lányok, lányok, komáromi lányok, férj­hez akartok-e menni. A rosszmájú ol vasóink erre azt mondják: „Noná, nem akarnak férjhez menni?“ Mi azonban nem rosszmájaskodunk, hanem minden hátsógondolat nélkül tesszük fel a kérdést. Azért azonban még nem kell bennünket rosszmájúnak tartani, ha mi is megállapítjuk a száraz tényt, a hideg valóságot, amikor kijelentjük, hogy bi­zonyára nagyon sokan fognak nekünk igennel felelni és őszintén bevallják, hogy igen is férjhez szeretnének menni, mert először is ez a világ rendje és a legtöbb lány csak a férjhezmenéssei tudja biztosítani különben bizonytalan jövőjét. Csak pár álszenteskedő lesz, aki azt mondja, hogy nem akar férj­hez menni, de hát ezekre nem sokat adunk, mert úgy is tudjuk, hogy nem őszintén beszélnek. Nohát idefigyelje­tek komáromi lányok, ha akartok, most az egyszer mind, valahányan vagytok, férjhez mehettek! Nem kell attól tar­tani, hogy sok az eszkimó és kevés a fókái Nem! Ezúttal ez a régi szólás­mód is sutba dobható, mert most meg­fordított a helyzet, azt lehetne mon­dani, hogy sok a fóka és nincsen annyi eszkimó- Igen bizony, igy áll a helyzet, mert kapaszkodjatok meg, hogy el ne essetek a nagy meglepe­téstől, mert ilyen csodát még nem hallottatok és talán sohasem fogtok hallani, nem kevesebb, * mint húszezer feleséget keresnek 1 Húszezer lány me­het férjhez egyszerre! Nem csodásán hangzik ez? Sokan talán a hét legjobb viccének tartják ezt, pedig ez tény és való. A húszezer feleségnek valót ugyan nem itt keresik, hanem kissé messzebb, de egy férjhez menni akaró lány előtt nincsenek akadályok, nincsen távolság. A húszezer feleséget Belgiumban és Franciaországban keresik az afrikai gyarmatosok részére, akik nem akarnak szereCsenasszonyt vinni a házhoz fehér ember létükre, éppen azért keresnek európai, fehér feleséget. Húszezer férfi szív epekedik ugyanannyi női szív után a Kongóban és a francia kormányla­pokban szólítják fel a nőket, hogy je­lentkezzenek feleségeknek. Sajnos, minden örömbe üröm is szokott ve­gyülni és ez áli a jelen esetben is. Ez a sok-sok menyasszony keresés tényleg igaz, csak az a baj, hogy a kongóföldi menyasszonynak, illetve menyecskének az élete nem fenékig tejfel ám. Az egyenlítő alatt nem várja paradicsom a feleségeket, mert az ottani kiima nagyon is egészségtelen és a férjek állandóan veszedelmes foglalkozással keresik a mindennapi kenyerüket. Vad állatokra vadásznak és vadállatok fog­­dosásával is foglalkoznak. Így aztán a kongói menyecske hamarosan felveheti az özvegyi fátyolt. A lapok azonban mindezek dacára remélik, hogy akad azért megfelelő számú bátor és elszánt nő, aki hogy férjhez mehessen, elmegy még akár a Kongó országba is és én ugyan ezt remélem a komáromi lányok­ról is, hogy akad közöttük nem egy, ki szintén neki vág a messze idegennek, akinek hiába éneklik az itteni aranyifjak, hogy „ne menj el, maradj itt, majd meglátod, jobb lesz itt“. Erre a csa­logatásra csak azt felelheti az okos komáromi lány, hogy aki itt akar ma­­rasztani, hát az kérje meg a kezemet, mert különben meg sem állok Kon­góig. — Nagyszabású sikkasztást követtek ei az ógyailai fogyasztási szövetkezet­ben. A ógyailai fogyasztási szövetkezet Poiubszky István üzletvezető ellen csa­lás, sikkasztás és hüllen kezelés miatt bűnvádi feljelentést tett. Az üzleti köny­vek és számadások átvizsgálásakor a pozsonyi titkár azt a felfedezést tette, hogy Poiubszky nfgyértékü áiut adott el a saját használatara és az üzletet ezáltal érzékenyen megkárosította. A rovancsolást végző titkár megállapította, hogy az átuk eladási haszna a szövet­kezeti pánüár helyet! az üzletvezető zsebébe folyt be. Mindössze 150,000 korona értékű áruról van szó. A vizsgálat megállapította még, hogy a folyószámlakivonatok szerint 113.778 korona oly összegű kifizetés történt a szövetkezet nevében, amelyekről a ki­fizetési elismervények és pénztárkönyvi feljegyzések hiányoznak. Az elismervé­­nyeket és a hiányos számlákat Porub­­shy üzletvezető szándékosan tüntette el. A terhelt adatok alapján az igazga­tóság bűnvádi feljelentést tett a sik­kasztó üzletvezető ellen, akinek ingó­ságát zár alá helyeztél'. — Holttá beszéite magát. Spring­­fieldben, Minős államban egy elektro­technikus a magasfeszültségű árammal jutott érintkezésbe és szerencsétlenül járt. Kórházba vitték s az orvosok nagy faradság árán uj éleire keltették. Alig hogy jobban len, tódultak betegágyá­hoz az emberek s kérve-kérték, mondja el a hálái révpartján szerzett benyomá­sait. A szegény ember biztosította őket, hogy nem érzett semmit, de egyébként is oly kimerültnek éizi magát, hogy képtelen számot adni a történtekről. Látogatói biztatták, hogy csak szedje össze magát és rendezze gondolatait. Kétségbeesett erőfeszítései közben, hogy eleget tudjon tenni a látogatók kíván­ságának, a szerencsétlen halálos agy­­széihüdést kapott, az aztán megmenekült a kiváncsiak minden további kérdezős­­ködésétől. — Az élő holttest. A holt ember nem halt meg okvetlenül s a holttest még eleven lehet, ez a legfrissebb ered­ménye Andrejev orosz tanár, az ismert biológus kutatásának. Az említett pro­fesszor nemrég kijelentette Moszkvában, hogy betegségben meghalni „nem ter­mészetes“ s egyáltalában nem szükség­­képen bekövetkezendő halál. Természe­tesnek csak az aggkori végelgyengülés vagy a szervezetnek végképen való el­használása következtében bekövetkezett halált lehet mondani. Abszolút halál egyáltalában nir.es. Lehet, hogy meg­szűnik a szív és a iégzőszervek műkö­dése, de ez az állapot még nem egy a halállal, mert a testben még van élet, mely Andrejev szerint néha még hete­kig megmarad benne. Az emberek — mondotta Andrejev tanár — mind meg érhetik a százéves kort s még annál is nagyobbat. Feltétlen bizonyossággal ki lehet mondani, hogy a holttestet, ha nem történtek elhatározó átváltozások a test szerveiben, megint életre lehet éb resztem', Halvaszüie ett gyermekeken ad­­renálinjekcióKkn! végzett kísérletek tel­jes sikerrel jár ak, A tudomány ismer oiy eseteket is, mikor a műtőasztalon meghalt embereket ugyanazzal az eljá­rással a legrövidebb idő alatt uj életre keltették. Andrejev tanár, ki előbb ál­latokon, aztán holt embereken végezte kísérleteit, számot adott akárhány oly kísérletéről is, amikor nyilvánvalóan kimúlt kutyák, uj életre keltve, csak évek múlva hullottak el. Egy kutya, melyet kétszer öltek meg es kétszer élesztettek fel, nagy kort éri meg. Ve­gyiszerek befecskendezése által sikerült például az is, hogy egy hóit embernek levágott ujját egy hónsp múlva élővé tették. Az ujj verejtékezett s az életnek más jeleit is adta. Uj életre keltettek sziveket, veséket és egyéb belső szer­veket is, Andrejev tanár saját laboratóriu­mában uj életet öntött egy kimúlt kutya levágott fejébe is, úgyhogy reagált a szeme, mikor a nevén szólították. An­drejev tanár első iíben 1912-ben hozta nyilvánosságra kísérleteinek eredményeit. Azóta még sokat javított ezeken az ered­ményeken s bővítette tapasztalatait. Ez­­idő szerint már meg van győződve, hogy elmélete helyes. Azt hiszi, hogy a halál sokkal lassabban következik be, mint közönségesen hiszik, valóban ha­lottnak az embert csak hetek múlva lehet mondani, mikor a feloszlásnak már minden jelei mutatkoztak rajta. Az a szív, mely megszűnt dobogni, sokszor csak mérgezés következtében, vagy más ok miatt állt meg, úgyhogy csak meg kell tisztítani, hogy újra megkezdhesse működését. — A bubifrizura alkonya. A minap hire kelt, hogy az amerikai Egyesült­államok kereskedői tömegesen rendel­tek olyan fésűket, amelyek a hosszú hajhoz szükségesek. A jóérzésü keres­kedők nyilván azt tartják, hogy a höl­gyek ismét megnövesztik a hajukat. Tokióból most értesülünk arról, hogy Japánban szintén lemenőben van a bubifrizura divatja. Néhány évvel ezelőtt rohamban, hódította meg ez a divat japánt és a keleti országokat. A leg­utolsó kis faluban is bubifrizurát visel­tek, különösen a leányok. Miképpen jött a reakció, senki se tudná megmondani, de tény az, hogy legelőször japán elő­­kelő hölgyei tértek vissza a hosszú hajhoz. Később a színésznők határozták el, hogy elegáns nő nem viselhet rövid hajat. Ez a felülről jövő intés a rend­őrség gondolkodását is befolyásolta.A tokiói rendőrség főnöke rendeletet bo­­csájtott ki, amely arra inti a közegeket, hogy kisérjék figyelemmel a bubifrizu­­rás nőket. A tapasztalat azt bizonyítja, állapítja meg a rendelet, hogy a rövid­­hajú nők erkölcsi élete sok kívánni­valót hagy maga után. Ennek követ­keztében az utcán járó rövidhaju nőket éber figyelemmel kell kisérni s mihelyt gyanúsnak tűnik fel, azonnal elő kell őket állítani. Ez a rendelet arra bírta a Rikatsu fimválalatot, hogy azoknak a nőtagjainak, akiknek rövid hajuk van azonnal felmond. Ez a felmondás nem végleges, így hangzott a körirat utó­irata, amennyiben mindazok a művész­nők, akik megnövesztik a hajukat, hét éven belül alkalmazásra jelentkezhetnek. Ezeket, ha a hajuk megfele ő hosszú­ságot ért el, ismét alkalmazni fogjuk. A férfiak általában helyeslik ezt a rövid haj ellen való hadjáratot. R-Á-D-I-Ó M-Ü-S-O-R: * 12 Péntek, március 9. Budapest. 9.30: Hírek, közgazdaság-12 : Pontos időjelzés, hirek, közgazda, ság. 13: Időjárás- és vízállásjelentés. 15: Hirek, közgazdaság, élelmiszer­­árak. 16: Hans Göttling dr. német­nyelvű mesedélutánja. 16 45 : Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés, rr.o ik műsora. 17: Zongoranégyes. 18.15: Egészségügyi előadás. Gener­­sich Andor dr. egészségügyi főtaná­csos: „A tüdővész“. 19: A m. kir. Operaház Tosca előadása. 22.10: Pon­tos időjelzés, hirek. Utána: His Mas­ters Veice művész- és tánclemezek. Becs. 11: Délelőtti zene. 16; Délu­táni hangverseny. 17,40: Zenés gyer­mekóra. 1810: Ing. Erwin Deinlein idegenforgalmi heti jelentése. 18 30: A kereskedelmi és iparkamara előadása. 19,30: Olasz nyelvlecke kezdőknek.

Next

/
Thumbnails
Contents