Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-03-03 / 27. szám II. kiadás
2 oldal, Komáromi L&pck Régen bevált gyógyvíz vese és hólyagbajoknál, anyagcsere zavaroknál, terhességnél, valamint szoptatós anyáknál. — Vér tiszti tó és savoldó. — Legkitűnőbb izű frissítő asztali viz. 815 legjobban szeretnék Udrzalt vagy Strdinhót miniszíerelnökhelyettefnek és most megindult a kulisszák mögött az akció a két jelölt valamelyikének miniszterelnöki helyettessé való megbízására. Hogy az agráristák milyen eredményt fognak elérni, még egyelőre nem tudhatni, de annyi bizonyos, hogy a koalícióban Svehla betegsége óta nagyon is nyugtalanná váit már a helyze*. Itt írjuk meg, hogy a cseh nemzeti demokrata párt képviselői határozati javaslatot nyújtottak be a kormányhoz, amelyben a közélelmezési minisztérium mielőbbi végleges megszüntetéséi követelik. A kisantant konferenciája, Szombaton kezdődik a kisantant konferenciája, amelynek legfőbb tárgyát a szentgoühárdi affér képezi. A kisanlant képviselői szombaton és vasárnap arról tanácskoznak, hogy Tüulesku a népszövetségi tanácsülésen miképen képviselje a kisantantnak Magyarország ellen beadott invesztációs javaslatát. A román külügyminiszter tanácstag és a kjsaníant fel akarja hatalmazni arra, hogy a népszövetségi fanác-ülísén a Migyaro'szág el'ert beadott javaslatot a szükséghez képest egészítse ki újabb bizonyítási anyaggal, amelynek a kisantant birtokában van. A szentgotthárdi affér ügye a tanácsülésen előreláthatóan nagy hullámokat fog fölverni. A vármegyeház körül... Irta Kiszeíy Gyula, I. A vármegyeház körül tnakadam volt, de azt is szalmával hordatta meg a városbiró, a szolgabiró meg letiltotta a hetivásárt, a mely szintén a vármegyeház körül volt. A főispán bsteg. Tüdőgyulladása volt a főispánnak. Ami főorvos volt a vármegyében, tiszteletbeli, meg valóságos, konzíliumot tartott ágyánál. A méltóságos ur szervezete kifáradt a vármegye dolgától, a betegség mindkét tüdőszárnyra átment. Ne adjon az Isten komplikációt, nagy nyugalomra van szüksége a méltóságos urnák. Harmadnap pesti professzort hozat^^Jőorvosok, nyolcadnap a bécsi ^Bftáért telegrófoztak ... A maim ‘szalmáján szandlauferek, hintók, -f—bqk .ivottak fel és már a kapuban orIallo strazshajdu jelentette bánatosan, leeresztett kárcldai a notabilitásoknak: „^tftite^bÄRälil'hizony megint roszszabodoítotoVJftJOA u irfUgrált homlokkal előteremben, mm,* íteót komaasszom •: ; !^TTrpfii^%9,%^Aa P'?c.a, se •togroea a mi ,ote‘ s . nak " ,* a top? volj.\.0 ^ a mel o^f0^adtatas marorarban is iunáigfi sA .nöj>üi3jj isísaino Kőzépeurópai Locarno. Komárom, — márc. 2. A békeszerződések megkötésekor a felülmaradt hatalmak büszke hangon kürtölték világgá, hogy Európa ős a világ békéjét hosszú időre biztosították. A rettenetes igazság-alanságok megrendítő hatásától ellíábuit és megbénult középeurópai hat Imák íegázoh tehetetlenségű «ben kényszerítve voltik a halálos ítéletei aláírni, armlyeket « mámoros hangulatban levő antant hatalmak a mélyen megalázó'! és megszfcbdalt államoknak meghal gatása nélkül szerkesztettek s csak atairás coljából terjesztenek ePjük. Az egyo da u békeszerződ !s papiroson igen szépén festetr, természetesen a győztesek javára, azonban a gyakorlatban hamarosan rá kellett jönni arra, hogy a legfőbb cél, a viiágbfike, ezekkel az okmányokkal koránt sincsen még biztosítva, Ri kellett jönniök, hogy a békeszerződésekben az iga ságtaian intézkedésekkel uj háborúk magvát hintették el és olyan mélyen ütő tek sebeket a megcsonkított és jóvátétellel megnyomorítod országok kimerüli lesén, hogy azoknak meggyőgyitásához az orvosszerek nagy halmaza szükségeltetik. Rövidesen tisztába jöttek a győztes hatalmak azzal, hogy a békeszerződések teremtette uj helyzet valahogyan nem mondta, mikor a seiypeki gróf és a megyei püspök a beteg körűi ültek. — Tiz perce, hogy eszméletlen volt, köszönte a vármegyének, hogy a köz szeretet ilyen imponzánsan nyilvánul meg. . — Pótolhatatlan volna — mondotta a selypek) gróf.. . — Az Isten kegyelmes — mondta a meghatott püspök ... Akkor a vicispán jött be... Az arca, amint csak úgy az ajtónyitáson bedugta, most inkább elképedt, sem mint elborult volt. .. — Nyilas Pista van itt, — súgta be vigyázva — nem tudom, elküldjem, avagy bebocsássam... A gróf és a püspök összenéztek ... — Az ellenzék vezére — vélekedett a gróf. — Személyes ellenség is — csóválta fejét a püspök .. . A méltóságos asszony nem szólt... Tailérnyi piros folt jelent meg a márvány arcán... — Nem érdemli meg — találgatta fennhangon az alispán ... — Példát kell tenni — mondotta a püspök .,. — ... és különbséget is kell tenni — keménykedett a gróf... Ekkor megszólalt az asszony. Valami elmerült és elszánt vonás ült az arcán ... — Ellenzék és ellenség — mondta büszkén búgó hangon — a politikai porondon és a külvilágban... itt a betegszobában csak beteglátogató. Fogadni kívánom... Az urak most mind a hárman összenéztek. — Ez a keresztényi álláspont — bólintott a püspök. A másik két ur is bólintott. Aztán mind a három ur búcsúzott . . . azt a képet mutatja, mint amit reméltek és hozzá kellett fogni a szerződések kiegészítéséhez és pedig olyan módon, hogy külön szerződések kötésével próbálkoztak az alapszerződések egyes ssrí kalafos pontját biztosítani. Azt a dog! mát állították fV, hogy a békeszerződések érinthetetlenek és különösen francia oldalról hangoztatták, hogy semmiféle revízió nem jöhet számításba és a hatalmak, amelyek különösképen | érdekelve vannak a békeszerződésekben, i uj egyezményekkel igyekeztek bizton! ságurat megejősifeni. Franciaország rábírta Németországot arra, hogy Locsrnóban ismerje el keleti határait, vagyis mondjon le Elazász- Lotharingiárói, aminek ellenében Németország keleti hafá- i r^ira nézve Franciaországiéi szabad ke l zet nyert. j A világbéke egük ahpiarló pilléréj nek minösitet'ék akkor a Locrrnoban kötött szerződést és a béke hívei nagy lelkesedéssel irtás és beszéllek erről a nevezetes egyezményről. Locirno azóta >- fogalom leír, amelyre mindenük úgy hivatkoztak, mint a béke megszíiáröi ; lójára és mindazok az államok, amej Jyek a békesz rzIdősekben találják meg -I lélük aLpjá', igyekeznek a Locarnóhoz hasonló szerződések el résére. így eisősorban a kisantant államai törekednek s arra. hogy nui határaik elismerését ; biztosítsák és pedig az álla! az állam - által, ameynek kétharmad területéből , fcpp’ák saját területük lényeges részét, | amelynek biztonságát nem láijak álian f dónak, különösen a mindinkább téríí hódító bátíereviziós gondolat erősödése ; miatt, amely meg problematikusabbá | teszi a középemöpai netyzeiet. így születeti meg a középeurópai I Locarno terve és a napokban összeülő népszövetség erőit ez a terv már kon- i kréi alakot fog ölteni Benes dr. külügy- I miniszter koncepciója alapján. A kis- i antant és vele rgyütt Franciaország a | közép ufópai Locarnótól várják a hely| zet megszilárdu ását, mert ha Magyar! országot síkéiül rábírni arra, hogy a ; saját testéből ieszabdait területekről j lemondjon, és a kisantant államoknak ; mai határait elism rje, akkor azt gondolják, hogy Középeurőpában azonnal | béke lesz és senki sem fogja a kisaní tant círculusait megzavarni^ A kisantant \ ezúttal nagylelkű akar lenni, amennyi- i ben gazdasági előnyöket ajáni fel Magyarországnak, sőt a magyar nemzeti kisebbségek helyzetére nézve is kész | ígéreteket tenni. — Ma talán súlyos konfliktusokat okozna még, de idők múltával ez eiől kitérni nem lehe*^ Magyarország jól tudja ezt és azért — Helyet csinálunk — mondották egymásnak. A vicispán azután előre ment beküldeni Nyilas Pistát. A gróf pedig az előterem ablakfü.kéjébe vezette el a megyés püspököt... — És ha mégis... Isten őrizz tőle — a te álláspontod szerint ki lenne az utód... — A megye érdeke feltétlenül téged kiván — felelte a püspök... A gróf jaeharapta az ajkát és a homlokát is redőbe vonta... — Nem tudom, hogy vállalhatnám-e — mondta fanyalogva — minden esetre azonban felmegyek a miniszterhez holnap ... Az urak könnyedén üdvözölték Nyilas Pistát, aztán kezet fogtak a vicispánnal... — Nehéz a szereped — sajnálta a püspök... Nehéz — felelte a vicispán és valami követelő fürkészés támadt a szemében, a mikor hozzátette: — hanem Isten engem, nem is szolgálok több főispánt... A gróf és a püspök most nem néztek össze, Nyilas Pista után néztek, aki a betegszobába lépett... II. Akkor szembenálltak a márványhérosz férfi és a márvány-istenasszony, márványosan, lobogó tekintettel, rezgő orrcimpákkal és vergődő halántékkal néztek egymásra... — Telefonált Erna... Ahogy akkor Ígértem, itt vagyok, az első hívásra... Az asszony két királynő-lépéssel eljött a betegágy függönyétől,.. — Azt akarom, hogy megbocsásson Pista. Egyszer elhibáztam az életem, másodszor el nem hiházom... Azt akarom tudni, szeret e még Pista... 1928 március 3. nem hihető, hogy a most felajánlott kőzépeurópai Locarnoért még csak tárgyalásosba is bocsátkozzék. Ezt tudnia kell a kisáotant irányiió fejének, Benesnek is, aki pedig nagy vehemenciával veletie rá magát erre a kérdésre, amelynek megoldása elsősorban Csehszlovákiának lenne érdekében. De azzal is tisztában kell Bmesnek lennie, hogy az ő személye ebben a kérdésben minden megoldásnak ütközője, mert az a politika, amelyet tiz ev óta Magyarország ellen folytat, csak a legnagyobb bizalmatlanságot érlelte meg vere szemben a Dunán túl elterülő, megcsonkított országban s minden kezdeményezés, mely részéről történik, elutasításra talál különösen, ha olyan feltételek kísérik azt mint a középeurópai Locarno tervét. Azt máris meg lehet állapítani, hogy Magyaiország nem fogja á középeurópai Locarnot megkötni, mert ez olyan köpi uláció volna, amellyel nemzeti léiének sírját ásná meg. Erre pedig egyeben egy önérzetes s faji erejében bízó állam sem kapható. Pozsonyi Seehofer oövüoy balzsam sok orvos által ajánlva mint kitünően bevált háziszer. Rossz emésztés, ebből eredő fejfájás, eldugulás, májbaj, kólika,aranyér,vérszegénység, gyomorbaj és étvágytalanság, bélrenyheség és sárgaság ellen. Minden gyógytárban kapható. 1 üveg ára 5 Kő. Vigyázat a »VÖRÖS RÁK< védjegyre* Készíti: VÖRÖS RÁK gyógyszertár BRATISLAVA. Lerakat Komáromban: 78* Bárdos Jenő, Kovách Tihamér gyógyszertára, Ktibányi Testvérek és liiszdorfer Károly drogériában A férfi felvetette kemény áÜát... — Az erényével és a hibájával és ha van, a bűnével szeretem Erna... A márványasszony homlokán valami nagy világosság támadt. Talán a visszfénye annak az.erős ragyogásnak, amely most a szempillái alatt égett. .. — Akkor siessen Pestre, Pista. Eta tudom, hogy odafönt maga van főispánnak kiszemelve. Az uram azért üldözte úgy... csak akarnia kell és akkor egymásé leszünk mindörökre.., A márványasszony ekkor már nem volt márványasszony. Vagy ha nem változhat perc alatt az ember anyaga, hát izzó márvány volt, amelynek a kékleheietü erezése lázadva tombolt a a finom felület mesteri csiszoltsága alatt. És Nyilas Pista sem volt a márványhérosz. Nyilas Pista a megkísértett férfi volt, aki annyi esztendő előtti vágya után érzi, hogy ölébe hull, vagy rászakad az égbolt. Halálosan édes és halálosan végzetes a másik... Az egyiktől a férfibecsület csorbul ki, a másiktól kicsorbul a férfiélet... Pista az asszonytól hátrafelé tett egy lépést. A betegágy függönyére intett, ahol még vergődött egy másik férfiélet. — Az ura. Erna, még él... erős férfi... Talán nem is hal meg... A márványasszony tovább izzott. A csiszolt felület alatt talán évek asszonykájának felgyűlt zsarátnoka égett... — Az uram, — mondta megvonagló, kicsattanó szájjal — még él, ha ez élet... De meghalt már, ha az eszmélet az élet. Nekem nem hallgatta el a professzor. A szive, amely kiszáradt életében, nem bírja a lázt, porrá esik össze most. A papot kell hívni és a sirásót... — És én újra szabad vagyok — TO,W11U»1!UU
