Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-03-03 / 27. szám

1938. március 9. Komáromi Lapok 3. oldal Nyomdászaink jubileuma, Rövid egy hónap választ el bennün­ket Komárom0-egy jelentős kultur eseményétől, a komáromi nyomdász munkások egyesületének negyed­­százados fennállásának évfordulójá­tól. A grafikai munkások azok, akik a sajtó és az irodalom, de a művé­szethez is legközelebb állarak, az újságírói hírszolgálat, az írói gon­dolatok és a művészi szellem termé­keinek sokszorosítása révén. A könyv előállítása, a művészi reprodukciók sokszorosítása ma már nem az az egyszerű feladat, ami volt a múltban a technika egyszerű eszközeivel, de valóságos művészi követelményeket tételez if el. Egy jó plakátnak meg­rajzolása és előállítása igen sok tekintetben egymáshoz egészen közel hozza a művészt és a grafikai mun­kást, a tervezőt és a kivitel emberét. Komárom negyedszázados nyom­dai kultúrájának is ünnepe lesz ez a jubileum, amelyben az egyesület működése mellett alkalmi kiállítás keretében bemutatják mindazt, ami a mai nyomdai technikával előállít­ható; bemutatásra kerülnek Szlovén­­szkó grafikai és sokszorosító ipará­nak legszebb termékei és emellett helyet kapnak a helyi nyomdaipar különféle termékei is. A komáromi múzeum is 'résztvesz ezen a kiállításon az elmúlt negyed­század jelesebb nyomdatermékeivel, de bemutatja a komáromi nyomdá­szat egész múltját is és a% kiállítás így kapcsolódik bele a kultúrtörté­netbe, hogy a város ilyen irányú mívelődéstörténetének legyen beszé­des tanújává. Minden művelt embert egyaránt érdekelnek ezek a dolgok, hiszen a betű ereje az, amely ma összetart politikai pártokat, nagy lapok olvasóközönségét, a könyvek erejében rejlik a műveltség, amelyet költészet, elbeszélő művek és drá­mák, valamint a tudományos iroda­lomból szív fel az olvasó. Mindez valamikor egyszerű köntösben került az olvasó kezébe. A technika szédü­letes fejlődése az irodalmat és az ipart is munkára késztette, hogy az olvasnivaló mindenkor szép külsőben jelenjék meg, sok könyv megjelené­sének pedig egyenesen előfeltétele, hogy bennük szépérzékét is kielégítve találja az olvasó. Ezt az utat mutatja be a kiállítás, amilyen Komárom falai közt még zokogoU föl az égő márványasszoay — és újra a tied vagyok... Egyetlen szökéssel a Nyilas Pista domború mellkasán volt. A férfi nya­kába fonódtak a márványkarok, mintha nem müvésíi kő, hanem paradicsomi csdb eleven kigyói volnának. A férfi ajkára tapadtak a kicsattanó, vonagló ajkak, min ha nem modern értelem, h&nem ősösztönök szószólói volnának .. Nyilas Pista most se volt a márvány­hérosz, de a férfi se volt, aki nem tudja, rászakad vagy ölébe hull e az égbolt. A férfi volt, aki tudja, hogy az az égbolt nem égbolt, hanem csak förgeteggé gyülemleit felhődarab, amely rombolva vágtat el fölötte is, hogy tovább üldözze a maga távoli célját Csendesen eiháritotta és a saját rendíthetetlen férfiöklébe fogta a felhő asszony ölelő kezét. — Szegény Ernám, — mondotta gyengéden — magának sem könnyű az élet.., Újra szabad és újra ott áll a válaszút előtt. A régi szerelmes e, vagy a régi törtetés e. A foispán-e, vagy Nyilas Pista e... Én is tudom, Erna, hogy odafönt én vagyok kisze­melve, de tudni akarom, Erna, azt is, azért szeret e újra most, mert Pesten ki vagyok szemelve?... Erna, választania kell, a főispán-e, vagy csak a régi szerelme-e. Én, Erna, nem megyek oda, ahová ki vagyok szemelve... — Hozzám se jössz... az én ked­veméit se — vergődött az asszony — a csókomért, az ölelésemért se„. Pista keményen felkapta a fejét.,. — Nem addig, amig nem tudom az a csók, az az ölelés az élő férfinak vagy csak egy asszonyi hiúságnak szól- e ,., — Hát semmi neked az én életem — sikongott az asszony... Komárom, —március 2 i nem volt. A grafikai kiállításból meg fogja látni a közönség, hogy milyen szédületes fejlődést vett az épen azokban az években, amelyeket a 3 jubiláns egyesület működése felölelt 1903—1928 közt, A komáromi nyom­dai munkásságot is megérintette a haladás és az ipari fejlődés szelleme, amely elől senki elzárkózni nern képes és szervezeti életének esemé­nyein kívül kifejezésre fogja juttatni ennek a fejlődésnek figyelemreméltó eredményeit is. A nyomdász jubileum Komárom városának is ünnepe lesz. A nyomda, a gondolat terjesztője és a város abban külömbözik a falutól, hogy nyomdái vannak, azok lapokat állí­tanak elő, könyveket nyomtatnak és a kultúra, a társas érintkezés és a gazdasági életnek azokat a formáit állítják elő, amelyek nélkül ez az élet el sem képzelhető. Emlékeztet­jük a közönséget arra a versenyre, amelyet a mulatságok meghívóinak tetszetős kiállítása terén a nyomdák kifejtenek. A nagyvárosok meghívói valóságos beszédes példái a jó ízlés­nek, amely már a meghívóról elő­­sugárzik. A sokszorosító ipar tehát nem áll, hanem fejlődik és él. Ez az élet pedig abban nyilvánul meg, hogy mindig szebb és szebb formában állnak csatarendbe a nyomda ólom­betűi jóleső látványul szolgálva szem­nek, léleknek egyaránt. A nyomdai munkásság áll legkö­zelebb a szellemi munkáshoz és egymásra való hatásukból származik a sokszorosító ipar fellendülése. A komáromi nyomdai munkásság életre­valóságát és haladását fogjuk meg­mérni azon a jubileumon, mely egy hónap múlva, husvét ünnepén zajlik le Komáromban és a nagyközönség­nek olyan érdekes látnivalóval is szolgál, amely minden műveit embert egyaránt érdekel. A zsolnai Rémi szállóban egy nő meggyilkolta Diener Árpád töketerebesi maiomíuiajdonüst. A zsolnai Rs;mi szállóban tegnap rej­télyes gviikos ág történt, amelynek ál­dozata Diener Á'pád dúsgazdag tőke­­'erebesi inalomfu'sjdonoe. Diener két A férfi habozás nélkül felelt... — Az életedért az életemet adom... a férfi önérzetemet nem ... — A férfi hiúságodat nem — su sogta az assrony és lehanyatlottak a karjai... — Meni Pista, megmondtam, amit mondtam... A férfi összecsapta a sarkait — választottál, amit választottál... III. Háromszor zúgtak aztán a harangok... A főispán még aznap este meghalt,, Akkor a püspök zugatta végig az egész vármegyén a harangokat. Jött a nép, az egyletek, a küldöttségek, a koszorúk, virágok, szalagok, kandeliáberek és fáklyák, ének, tömjén, harsogó mon­datok... Hang, fény, füst, virág össze­fogott, hogy gyászolja a főispánt... — Főispánnak m-'g meghalni is jó! — mondotta egy népszája körjegyző.. Az uj főispán meg egy hónap múlva jött meg A selypeki gróf. A harangok akkor talán maguktól megkondultak... A nép, az egyletek, a küldöttségek, zászlók, fáklyák, virág, tömjén, hang, fény, füst összefogott, hogy üdvözölje a főispánt.. — Főispánnak még születni is jó — mondotta kissé installációs pezsgősen a népszája körjegyző... És harmadszor akkor zúgtak a ha­rangok, amikor a nászinduló búgott... Menyasszony vob uj'ra a márványasz* szony és a menyasszony újra márvány­­asszony volt. A vőlegény meg újra a főispán volt és a népszája körjegyző is újra mondta: — Hiába... főispánnak még házasodni is jó ... napot töltött a szállóban egy feltűnően szép nővel. A nő hajnalban elutazott azzal, hogy férjét keltsék fel. Amikor délben bement a szálló személyzete Dienert hét revolverlövéslői holtan ta­tálták meg. Diener utitársnője Schusdek Fiida 34 éves proppaui születésű nő, akinek nyomaverzett. A gyilkosság oka állítólag szerelem és féltékenység. Miért nem terjed el job­ban Komáromban a villa ny világítás. 4 közönség drágának tartja az áramot — Pozsonyban most szállították le a villany árakat. — Miért nem követi \ ezt a példát a komáromi villanytelep is 7 — Olcsó árak mellett növekednék a fogyasztók száma. Komárom, —március hó 2. j Olvasóink szinte megostroir.olnak ! bennünket azzal a kéréssel, hogy mi- j aél többször foglalkozzunk a komáromi ; vilhnyárakkai. Ez a kérdés nagyon is j közügy, mert a fogyasztó közönség \ érdekeit van hivatva megvédeni. De ; ez a közügy egyben belekapcsolódik a ; villamos központ üzleti érdekébe is, mert az üzieú éle*, ábécéjéhez tartozik az, hogyha valamit olcsóbban adunk, megnövekedik a fogyasztó közönség száma, a nagy fogyasztás pedig a ter- S melés kiterjesztésével jár, a termelés { kiterjesztése meg csökkenti az egyes cikkek előáliitási költségeit, tehát az alacsony árak mellett is többet ke^es a i termelő. Ez a szabály ál! természetesen a villanyáramra is, sőt kétszeresen áli. mert ha a nagyobb üzemre berende­zett gépeket csak redukált üzemre használják fel, akkor a gépekbe és a i beépítésekbe fektetett tőke nem hozza meg a kellő kamatot. De minek dol­goztassák teljes üzemmel a gépeket, ha a kis fogyasztás miatt arra semmi szükség sincs. Az okos üzleti belátásnak tehát emelni kel! a fogyasztást. A komáromi villamos központ többé kevésbbé még csak a fényüzési és a í konkurrencia ál al kívánt viliamosáram szükségletet elégíti ki. ami abból a körűimén- bői is Játszi*, hogy a villamos világítás csak a belvárosban van iga­zán elterjedve, mig a külvárosokban és a perifériákon nagyon gyéren. Ez azt bizonyítja, hogy úgy a vilianygyár, mini a villanyáram fogyasztói nem szükségleti cikknek tekintik a villanyt, i hanem fényüzési, iuxus cikknek. A belvárosban azért terjedt el csak \ a mai árak mellet! a villanyos vilá- 1 gitás, mert sok az Uziet és az üzleti konkurencia vaiósággai rákényszeritelte ’ a kereskedőket, iparosokat, hogy ha már a konkurrens cég bevezette, hát a többi se maradhat el. Ez valóságos kényszerhelyzet és erre igazán nem lehet üzleti tevékenységet alapítani. A belvárosi magánfogyasztók sem azért j vezették be a villanyt, mert az olcsóbb, \ hanem azért, mert divatba jött, igy \ hát ezek a bevezetések se szilárd ala­pok, mert a divattal való haladás a fő indító oka. A fentiekből látjuk, hegy a komáromi villanyáram fogyasztók között alig van olyan, aki azért vezede volna be, mert az praktikus és olcsó, a komáromi kö­zönség a villanyvilágítást lukszusnak, fényűzésnek tartja még eddig és nagyon sajnos, hogy a villamos központ is ezen j a nézeten van, mert a mai villanyárak j fényesen bizonyítják, hogy maga a köz- 1 pont is fényüzési cikknek tartja a vii l lányi, mert ha közszükségleti cikknek tartaná, akkor régen leszállította volna : az áramárakat és akkor Komárom félre­eső kis u cáiban is látnánk az ablakok­ból kicsillanó villanyfényt. A közönség kívánságának teszünk eledet, amikor erre a furcia helyzetre felhívjuk a villamos központ vezetősé­gét, hogy a legsürgősebben foglalkoz­zék ezzel a közérdeket szolgáló kérdés­sel, mert e kérdés elodázása nemcsak a nagyközönséget érinti, hanem magát a vállalatot is, mert a mai villanyárak mellett nem nagyon fog a komáromi fogyasztók száma növekedni, amig olcsó árak mellett n gyón sokan bevezettet­nék a villanyt. Utón-útfélen azzal fogadnak olvasó­ink, hogy ismételten hozzuk szőnyegre ezt a kérdést, amely ha kedvezően ol­Kedvelnek ~ mcmtha Bölcs Kató -. Eléraszianak .szebbnél szebb ajándékokkal. Min­dig örültem tisztelőim fi­gyelmének és leleményes - ségének, de egynek prak­tikus fölénye meglepett: - RADION-t hozott!" Kíméli a ruhát! dódik meg, a fogyasztók száma hihe­tetlen módon emelkedni fog. A nagy fogyasztás az üzemi költségeket arány­lag nagyon is csökkentené és ezzel nem csak a közönség kívánságának tenne eleget a részvénytársulat, hanem a sa­ját jól felfogott üzleti érdekeit is hatha­tósan elősegítené. Reméljük, hogy szavunk, amely a közönség szava, kellő meghallgatásra talál és amit meglehetett tenni Pozsony­ban, ahol most szállították le az ára­kat, az Komáromban se tartozik a le­hetetlenségek közé. Őszintén kívánjuk, hogy ez úgy legyen. A. komáromi aszfalt csődje. A Nádor-utcán véges végig fel­töredezett az as* falt és a kavics­­réteg bukkant elő. Ez az aszfaltburkolás nem felel meg a kikötéseknek. — Saját tudósítónktól. — — március 2. Á Komáromi Lapok legutóbbi szá­mában érintette az aszfaltburkolás ügyét, rámutatva arra, hogy a burkolás leg­több helyen megrepedezett és a felületen a kopások olyan jelei láthatók, hogy a legnagyobb aggodalommal nézhet a város közönsége ennek a burkolatnak az élet­tartama felől. A tudósítás nemcsak igaz és a té­nyeket mindenben fedi, hanem még nem is tartalmazza az uj aszfalt hibáinak teljes felsorolását. A legnagyobb hiba tényleg abban van, hogy az aszfalt alig félévi hasz­nálat után feltöredezett és abból a ka­vicsréteg kandikál elő. Ha pedig már a kavicsréteg látszik, az annyit jelent, hogy a törések helye napról-napra el­mélyül és rövid időn belül lyukakat fog alkotni. Ha megnézzük a Nádor­utcát, azt látjuk, hogy az aszfaltburkolat közepe szakadatlanul ilyen törésekkel van tarkítva és ez a burkolat rövid Hőn belül annyira meg fog kopni, hogy lyukak lesznek az úttesten. Ezeknek a lyukaknak a széle az állandó kopás következtében leiöredezik és igy az elmélyül, szóval az úttesten meg fog állni az esővíz, amely szintén ki fogja mosni a kivájt lyukat. Az aszfaltburkoláson ezenkívül lát­hatók olyan nagy repedések, amelyek az úttesten keresztben fordulnak elő. Ezek állítólag a nagy hidegek alkalmá­ból álltak elő és a nyár folyamán a meleg következtében el fognak enyészni, ha nem is véglegesen, hanem részben. Ezekbe a repedesekbe szintén behatol az esővíz és a por azt ki fogja szélesíteni, kivájni, amivel az aszfaltburkolat elve­szíti ruganyosságát. Nem ismerjük a város szerződését a vállalkozóval, azonban annak minden-

Next

/
Thumbnails
Contents