Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-03-03 / 27. szám
1938. március 9. Komáromi Lapok 3. oldal Nyomdászaink jubileuma, Rövid egy hónap választ el bennünket Komárom0-egy jelentős kultur eseményétől, a komáromi nyomdász munkások egyesületének negyedszázados fennállásának évfordulójától. A grafikai munkások azok, akik a sajtó és az irodalom, de a művészethez is legközelebb állarak, az újságírói hírszolgálat, az írói gondolatok és a művészi szellem termékeinek sokszorosítása révén. A könyv előállítása, a művészi reprodukciók sokszorosítása ma már nem az az egyszerű feladat, ami volt a múltban a technika egyszerű eszközeivel, de valóságos művészi követelményeket tételez if el. Egy jó plakátnak megrajzolása és előállítása igen sok tekintetben egymáshoz egészen közel hozza a művészt és a grafikai munkást, a tervezőt és a kivitel emberét. Komárom negyedszázados nyomdai kultúrájának is ünnepe lesz ez a jubileum, amelyben az egyesület működése mellett alkalmi kiállítás keretében bemutatják mindazt, ami a mai nyomdai technikával előállítható; bemutatásra kerülnek Szlovénszkó grafikai és sokszorosító iparának legszebb termékei és emellett helyet kapnak a helyi nyomdaipar különféle termékei is. A komáromi múzeum is 'résztvesz ezen a kiállításon az elmúlt negyedszázad jelesebb nyomdatermékeivel, de bemutatja a komáromi nyomdászat egész múltját is és a% kiállítás így kapcsolódik bele a kultúrtörténetbe, hogy a város ilyen irányú mívelődéstörténetének legyen beszédes tanújává. Minden művelt embert egyaránt érdekelnek ezek a dolgok, hiszen a betű ereje az, amely ma összetart politikai pártokat, nagy lapok olvasóközönségét, a könyvek erejében rejlik a műveltség, amelyet költészet, elbeszélő művek és drámák, valamint a tudományos irodalomból szív fel az olvasó. Mindez valamikor egyszerű köntösben került az olvasó kezébe. A technika szédületes fejlődése az irodalmat és az ipart is munkára késztette, hogy az olvasnivaló mindenkor szép külsőben jelenjék meg, sok könyv megjelenésének pedig egyenesen előfeltétele, hogy bennük szépérzékét is kielégítve találja az olvasó. Ezt az utat mutatja be a kiállítás, amilyen Komárom falai közt még zokogoU föl az égő márványasszoay — és újra a tied vagyok... Egyetlen szökéssel a Nyilas Pista domború mellkasán volt. A férfi nyakába fonódtak a márványkarok, mintha nem müvésíi kő, hanem paradicsomi csdb eleven kigyói volnának. A férfi ajkára tapadtak a kicsattanó, vonagló ajkak, min ha nem modern értelem, h&nem ősösztönök szószólói volnának .. Nyilas Pista most se volt a márványhérosz, de a férfi se volt, aki nem tudja, rászakad vagy ölébe hull e az égbolt. A férfi volt, aki tudja, hogy az az égbolt nem égbolt, hanem csak förgeteggé gyülemleit felhődarab, amely rombolva vágtat el fölötte is, hogy tovább üldözze a maga távoli célját Csendesen eiháritotta és a saját rendíthetetlen férfiöklébe fogta a felhő asszony ölelő kezét. — Szegény Ernám, — mondotta gyengéden — magának sem könnyű az élet.., Újra szabad és újra ott áll a válaszút előtt. A régi szerelmes e, vagy a régi törtetés e. A foispán-e, vagy Nyilas Pista e... Én is tudom, Erna, hogy odafönt én vagyok kiszemelve, de tudni akarom, Erna, azt is, azért szeret e újra most, mert Pesten ki vagyok szemelve?... Erna, választania kell, a főispán-e, vagy csak a régi szerelme-e. Én, Erna, nem megyek oda, ahová ki vagyok szemelve... — Hozzám se jössz... az én kedveméit se — vergődött az asszony — a csókomért, az ölelésemért se„. Pista keményen felkapta a fejét.,. — Nem addig, amig nem tudom az a csók, az az ölelés az élő férfinak vagy csak egy asszonyi hiúságnak szól- e ,., — Hát semmi neked az én életem — sikongott az asszony... Komárom, —március 2 i nem volt. A grafikai kiállításból meg fogja látni a közönség, hogy milyen szédületes fejlődést vett az épen azokban az években, amelyeket a 3 jubiláns egyesület működése felölelt 1903—1928 közt, A komáromi nyomdai munkásságot is megérintette a haladás és az ipari fejlődés szelleme, amely elől senki elzárkózni nern képes és szervezeti életének eseményein kívül kifejezésre fogja juttatni ennek a fejlődésnek figyelemreméltó eredményeit is. A nyomdász jubileum Komárom városának is ünnepe lesz. A nyomda, a gondolat terjesztője és a város abban külömbözik a falutól, hogy nyomdái vannak, azok lapokat állítanak elő, könyveket nyomtatnak és a kultúra, a társas érintkezés és a gazdasági életnek azokat a formáit állítják elő, amelyek nélkül ez az élet el sem képzelhető. Emlékeztetjük a közönséget arra a versenyre, amelyet a mulatságok meghívóinak tetszetős kiállítása terén a nyomdák kifejtenek. A nagyvárosok meghívói valóságos beszédes példái a jó ízlésnek, amely már a meghívóról elősugárzik. A sokszorosító ipar tehát nem áll, hanem fejlődik és él. Ez az élet pedig abban nyilvánul meg, hogy mindig szebb és szebb formában állnak csatarendbe a nyomda ólombetűi jóleső látványul szolgálva szemnek, léleknek egyaránt. A nyomdai munkásság áll legközelebb a szellemi munkáshoz és egymásra való hatásukból származik a sokszorosító ipar fellendülése. A komáromi nyomdai munkásság életrevalóságát és haladását fogjuk megmérni azon a jubileumon, mely egy hónap múlva, husvét ünnepén zajlik le Komáromban és a nagyközönségnek olyan érdekes látnivalóval is szolgál, amely minden műveit embert egyaránt érdekel. A zsolnai Rémi szállóban egy nő meggyilkolta Diener Árpád töketerebesi maiomíuiajdonüst. A zsolnai Rs;mi szállóban tegnap rejtélyes gviikos ág történt, amelynek áldozata Diener Á'pád dúsgazdag tőke'erebesi inalomfu'sjdonoe. Diener két A férfi habozás nélkül felelt... — Az életedért az életemet adom... a férfi önérzetemet nem ... — A férfi hiúságodat nem — su sogta az assrony és lehanyatlottak a karjai... — Meni Pista, megmondtam, amit mondtam... A férfi összecsapta a sarkait — választottál, amit választottál... III. Háromszor zúgtak aztán a harangok... A főispán még aznap este meghalt,, Akkor a püspök zugatta végig az egész vármegyén a harangokat. Jött a nép, az egyletek, a küldöttségek, a koszorúk, virágok, szalagok, kandeliáberek és fáklyák, ének, tömjén, harsogó mondatok... Hang, fény, füst, virág összefogott, hogy gyászolja a főispánt... — Főispánnak m-'g meghalni is jó! — mondotta egy népszája körjegyző.. Az uj főispán meg egy hónap múlva jött meg A selypeki gróf. A harangok akkor talán maguktól megkondultak... A nép, az egyletek, a küldöttségek, zászlók, fáklyák, virág, tömjén, hang, fény, füst összefogott, hogy üdvözölje a főispánt.. — Főispánnak még születni is jó — mondotta kissé installációs pezsgősen a népszája körjegyző... És harmadszor akkor zúgtak a harangok, amikor a nászinduló búgott... Menyasszony vob uj'ra a márványasz* szony és a menyasszony újra márványasszony volt. A vőlegény meg újra a főispán volt és a népszája körjegyző is újra mondta: — Hiába... főispánnak még házasodni is jó ... napot töltött a szállóban egy feltűnően szép nővel. A nő hajnalban elutazott azzal, hogy férjét keltsék fel. Amikor délben bement a szálló személyzete Dienert hét revolverlövéslői holtan tatálták meg. Diener utitársnője Schusdek Fiida 34 éves proppaui születésű nő, akinek nyomaverzett. A gyilkosság oka állítólag szerelem és féltékenység. Miért nem terjed el jobban Komáromban a villa ny világítás. 4 közönség drágának tartja az áramot — Pozsonyban most szállították le a villany árakat. — Miért nem követi \ ezt a példát a komáromi villanytelep is 7 — Olcsó árak mellett növekednék a fogyasztók száma. Komárom, —március hó 2. j Olvasóink szinte megostroir.olnak ! bennünket azzal a kéréssel, hogy mi- j aél többször foglalkozzunk a komáromi ; vilhnyárakkai. Ez a kérdés nagyon is j közügy, mert a fogyasztó közönség \ érdekeit van hivatva megvédeni. De ; ez a közügy egyben belekapcsolódik a ; villamos központ üzleti érdekébe is, mert az üzieú éle*, ábécéjéhez tartozik az, hogyha valamit olcsóbban adunk, megnövekedik a fogyasztó közönség száma, a nagy fogyasztás pedig a ter- S melés kiterjesztésével jár, a termelés { kiterjesztése meg csökkenti az egyes cikkek előáliitási költségeit, tehát az alacsony árak mellett is többet ke^es a i termelő. Ez a szabály ál! természetesen a villanyáramra is, sőt kétszeresen áli. mert ha a nagyobb üzemre berendezett gépeket csak redukált üzemre használják fel, akkor a gépekbe és a i beépítésekbe fektetett tőke nem hozza meg a kellő kamatot. De minek dolgoztassák teljes üzemmel a gépeket, ha a kis fogyasztás miatt arra semmi szükség sincs. Az okos üzleti belátásnak tehát emelni kel! a fogyasztást. A komáromi villamos központ többé kevésbbé még csak a fényüzési és a í konkurrencia ál al kívánt viliamosáram szükségletet elégíti ki. ami abból a körűimén- bői is Játszi*, hogy a villamos világítás csak a belvárosban van igazán elterjedve, mig a külvárosokban és a perifériákon nagyon gyéren. Ez azt bizonyítja, hogy úgy a vilianygyár, mini a villanyáram fogyasztói nem szükségleti cikknek tekintik a villanyt, i hanem fényüzési, iuxus cikknek. A belvárosban azért terjedt el csak \ a mai árak mellet! a villanyos vilá- 1 gitás, mert sok az Uziet és az üzleti konkurencia vaiósággai rákényszeritelte ’ a kereskedőket, iparosokat, hogy ha már a konkurrens cég bevezette, hát a többi se maradhat el. Ez valóságos kényszerhelyzet és erre igazán nem lehet üzleti tevékenységet alapítani. A belvárosi magánfogyasztók sem azért j vezették be a villanyt, mert az olcsóbb, \ hanem azért, mert divatba jött, igy \ hát ezek a bevezetések se szilárd alapok, mert a divattal való haladás a fő indító oka. A fentiekből látjuk, hegy a komáromi villanyáram fogyasztók között alig van olyan, aki azért vezede volna be, mert az praktikus és olcsó, a komáromi közönség a villanyvilágítást lukszusnak, fényűzésnek tartja még eddig és nagyon sajnos, hogy a villamos központ is ezen j a nézeten van, mert a mai villanyárak j fényesen bizonyítják, hogy maga a köz- 1 pont is fényüzési cikknek tartja a vii l lányi, mert ha közszükségleti cikknek tartaná, akkor régen leszállította volna : az áramárakat és akkor Komárom félreeső kis u cáiban is látnánk az ablakokból kicsillanó villanyfényt. A közönség kívánságának teszünk eledet, amikor erre a furcia helyzetre felhívjuk a villamos központ vezetőségét, hogy a legsürgősebben foglalkozzék ezzel a közérdeket szolgáló kérdéssel, mert e kérdés elodázása nemcsak a nagyközönséget érinti, hanem magát a vállalatot is, mert a mai villanyárak mellett nem nagyon fog a komáromi fogyasztók száma növekedni, amig olcsó árak mellett n gyón sokan bevezettetnék a villanyt. Utón-útfélen azzal fogadnak olvasóink, hogy ismételten hozzuk szőnyegre ezt a kérdést, amely ha kedvezően olKedvelnek ~ mcmtha Bölcs Kató -. Eléraszianak .szebbnél szebb ajándékokkal. Mindig örültem tisztelőim figyelmének és leleményes - ségének, de egynek praktikus fölénye meglepett: - RADION-t hozott!" Kíméli a ruhát! dódik meg, a fogyasztók száma hihetetlen módon emelkedni fog. A nagy fogyasztás az üzemi költségeket aránylag nagyon is csökkentené és ezzel nem csak a közönség kívánságának tenne eleget a részvénytársulat, hanem a saját jól felfogott üzleti érdekeit is hathatósan elősegítené. Reméljük, hogy szavunk, amely a közönség szava, kellő meghallgatásra talál és amit meglehetett tenni Pozsonyban, ahol most szállították le az árakat, az Komáromban se tartozik a lehetetlenségek közé. Őszintén kívánjuk, hogy ez úgy legyen. A. komáromi aszfalt csődje. A Nádor-utcán véges végig feltöredezett az as* falt és a kavicsréteg bukkant elő. Ez az aszfaltburkolás nem felel meg a kikötéseknek. — Saját tudósítónktól. — — március 2. Á Komáromi Lapok legutóbbi számában érintette az aszfaltburkolás ügyét, rámutatva arra, hogy a burkolás legtöbb helyen megrepedezett és a felületen a kopások olyan jelei láthatók, hogy a legnagyobb aggodalommal nézhet a város közönsége ennek a burkolatnak az élettartama felől. A tudósítás nemcsak igaz és a tényeket mindenben fedi, hanem még nem is tartalmazza az uj aszfalt hibáinak teljes felsorolását. A legnagyobb hiba tényleg abban van, hogy az aszfalt alig félévi használat után feltöredezett és abból a kavicsréteg kandikál elő. Ha pedig már a kavicsréteg látszik, az annyit jelent, hogy a törések helye napról-napra elmélyül és rövid időn belül lyukakat fog alkotni. Ha megnézzük a Nádorutcát, azt látjuk, hogy az aszfaltburkolat közepe szakadatlanul ilyen törésekkel van tarkítva és ez a burkolat rövid Hőn belül annyira meg fog kopni, hogy lyukak lesznek az úttesten. Ezeknek a lyukaknak a széle az állandó kopás következtében leiöredezik és igy az elmélyül, szóval az úttesten meg fog állni az esővíz, amely szintén ki fogja mosni a kivájt lyukat. Az aszfaltburkoláson ezenkívül láthatók olyan nagy repedések, amelyek az úttesten keresztben fordulnak elő. Ezek állítólag a nagy hidegek alkalmából álltak elő és a nyár folyamán a meleg következtében el fognak enyészni, ha nem is véglegesen, hanem részben. Ezekbe a repedesekbe szintén behatol az esővíz és a por azt ki fogja szélesíteni, kivájni, amivel az aszfaltburkolat elveszíti ruganyosságát. Nem ismerjük a város szerződését a vállalkozóval, azonban annak minden-
