Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-03-01 / 26. szám

1998. március 1. Komáromi Lapok 3. oldal Kittenbetger Kálmán Kelet-Afrikában 199 fényképpel, két rajzzal és egy tájkép melléklettel A legszebb magyar könyv vadászoknak és természetbarátoknak! A könyv ára 208 ckorona A könyvet 40 koronás Kapható a Spitzer-féle könyvesboltban, Komárom | havi részletre szállítom Hogyan játszik gyermekeivel H. G. Wells. A nagy regényíró harca a gyermekjátékok megreformálásáért. (Cecil Palmer után ) ügy (udorn, Wilde Oszkár volt az, aki megvallotta, hogy mindennek ellen tud állani, csak a kisértésnek nem. Én is kisértésbe estem, hogy megírjam ezt a cikket, amely H. G, Wellsnek, a sokoldalú Írónak egy kevéssé ismert oldalát ismerteti. Íróknak és Írónőknek egy minapi gyűlésén nagy elálmélko­­dósomra arra a felfedezésre jutottam, hogy egyetlen egyik sem ismeri Wells­nek gyermekek számára irt könyveit. Annál inkább meglepett ez a fölfede­zés, mert a gyűlésen jelenvoltak leg­többje azt erősitgette, hogy olvasta „Az uj Machiavelli“-1, amely könyvében Wells leírván hősinek gyermekkorát, elbeszéli, milyen csodálatos játékokat játszott ő gyermekszobájában. Kétség­telen ez volt a csirája két későbbi könyvében „A gyermekjátékok“ és az „Apró háborúk“ címűben megvalósított elgondolásának — nézetem szerint az egész világ gyermekirodalmában nin­csen ennél a két könyvnél megraga dóbb olvasmány. Néhány évvel a háború előtt indi tóttá meg hadjáratát Wells a gyermek­­játékok reformja érdekében. Miközben ezeket a sorokat írom, előttem annak az inlervjunak a feljegyzései, melynek során Wells maga fejtegette előttem, mi bírta rá arra, hogy megtámadja a haszontalan és értéktelen játékokat gyártó cégeket és mi késztette arra, hogy kiszibaditani törekedjék a gyer­mekszobát a maguk gyermekkoráról megfeledkező szUtők zsarnokságából. Ezeket mondta Wells: — Ma is elevenen emlékszem arra a szivetfacsaró kiábrándulásomra, amit egy cfra, nagyigényü gyermek­­játék okozott, mely egy heti hizeike­­désembe és álmatlanságomba került. Mikor letették asztalomra és működés­nek indították, egyszerűen felmondta a szolgálatot. — Egy vagy két ilyen kiábrándulás és a gyermek élete megtelik a csalódás emlékeivel. — Fiatal koromban — mint tudja — tanító voltam Hampseadban. Ennél­fogva értek valamennyire gyermekek­hez és szeretem őket. És most, hogy magamnak is két fiam van az a leg­nagyobb gyönyörűségem, ha részt ve­hetek játékaikban; természetesen pie desziálról, mint tanácsadó és szervező, akinek vétójoga van. — Nos, hát mi hamarosan megsza­badítottuk magunkat a tucatnyi jiték kockától, amelyet fáradságosan szokás elrendezni az asztalon, minekelőite min dent letakaritottak róla. Helyette min­denféle méretű és alakú deszkát és téglát hordtunk össze, számra, mé­retre való tekintet nélkül. A játék szín­helye a parafapadozat, amelyre azt fir­kálhat bárki krétával, ami neki tetszik, — A legnagyobb deszkák a szigetek, vagy a városok. Egy egy négyszög yard, vagy valámivel több nagyságúak. A kisebb deszkák és téglák arra valók, hogy templomoka', városházákat, alag­­utakat, hadihajókat, áruházakat és pa­­lo'ákat építsünk belőlük. — Miután a szigetet jelentő deszká­kat leraktuk helyükre, a padozatnak bedeszkázatlan részei jelentik a tengert, melybe minden szirtet és zátonyt és a tengerészre nézve egyébb veszedelmes helyet krétával rcjzolank bele. A desz kákban fúróval megfúrt apró lyukak vannak, amelyekbe fűszálakat és gá­lyákat tűzünk s melyek együttvéve vadállatokkal teli őserdőt jelentenek. — A játékgyáros mindig ulunban van. Mert a piac számára semmi olyan játékot nem készít, aminek mi­litarista ize ne volna. Katona — ka­tona mindenhol. — A szervezetünk még korántsem tökéletes. De tessék csak megnézni, milyen szép játékot játszunk. Vadem berek támadnak ránk, mi védekezünk ellenük, bevonu unk országukba és kiaknázzuk bányáikat. Hajóink a parafa­padozat Jegtávolibb sarkaiba'ellátogat­nak és egzótikus árukkal megrakodva térnek vissza. Nekünk is megvannak a mi városházi!*zavaraink, politikai vitáink és szociális konferenciáink. — És a parafapadozatnak egyenlő arányban való megosztása két fiam közt, miközben lehetővé teszi számunkra, hogy egymás zavarása nélkül tegyék rajta azt, 'ami neki tetszik, megtanítja őket azt együttműködés előnyeire is a tulajdonjog érvényesítése keretében. — É'dekes emlékezetbe idézni, hogy mikor Wehs „Apró háborúk“ cimü könyvét kiadta (a emlspján mint a Gyermekjátékok és számos kisebb mun­ka szerzője, irta kőiül magát) elismerte, hogy aző szobajátékának megkezdését a rugós hátultöltő játékágyu föltalálása btte lehetővé. „Az itt leírandó játék föltalálásának érdeme a „Három ember a csónakban“ kitűnő szerzőjét, néhai Jerome K. Jerome ol illeti. Ezt az ér dekes tényt igy beszélte el könyvében Wells: — E sorok írója egy barátjával reg­gelizett együtt (enged essék meg, hogy nevét a J. K J kezdőbetűkkel jelezzem) egy kisfiú gyermekjátékainak roncsaival teleszórt helyiségben. Közelünkben egy asztalon ; négy|vagy^öt játékkatona ál­lott és egy rugóra járó hátultöltő játék­ágyu. Mr J K. J. széket tolt a kis aszta! elé, leült rá, hallgatva szemügyre vette a kis ágyút, megtöltötte és célzott vele és belelőtt az egyik katonába Az a lövési visszhangjával az egész világot bejárta.“ — Abban a reményben, hogy a vissz­hangot sikerül mindenkoru gyermekek örömére ; felfogni,\ kockáztattam meg, hogyíWells elmés"és megragadó játé­kára vonatkozó emlékeimet megrögzit­­sem itt. A közönség köréből. A lakásínség enyhítése. Ma a fejlődés, haladás korát éljük. A népoktatás, meg minden párt, tehát az egész társadalom a kultúrát írja a zászlajára. A kuhurával akarnak ersölcsöt javítani és jólétet teremteni. Hogy a magas kulturamennyire te­remt erkölcsöt, ha nem jóirányban fejlesztik, legyen példa rá a nagy Görögország és a még nagyobb római birodalom. Arra pedig, hogy a kultúra mennyire hoz jóléte*, elég a mai helyzet. Nekem pedig legyen sza­bad a mull és jelen tanulságaiból le­vonni, hogy a kuliura csak akkor teszi erkö'csössé a világot s teremt jólétet, ha helyes irányban halad.. Vájjon a repülőgépek és ä tengeralatt­járók mi üdvös szolgálatot tesznek, ha gyilkolásra használják? Sőt, még ha helyes irányban halad is, vájjon nem fogjuk-e meg8inyleni? Mert milyen jó­létet teremt a hatalmas gyáripar, ha majd alig foglalkoztat emberi kezet, amikor a gyárakból nemcsak az ipari cikkeket, de kész házakat szállítanak az utcára a gépek. S végül miiyen hasznos szolgálatot tesz a kuilura, ha csak az igényeket emeli, de azt kielégí­teni nem tudja? Az élet célja: élni egyszerűen, em­beri módon. A mai kultúra hatalmas igényeket támaszt, de kielégíteni még csak annyira sem tudja, mint a régi. Közelebb csak a mi városunkban is az emberek föld­alatti barlangokban laknak vakondok módjára Sót már megtörtént, hogy kint a szabad ég alatt is. Ha olyan hatal­mas a mai haladás, miért nem adnak az embernek emberi lakást ? Igaz, hogy az itt letelepedettek emelik a lakóssag számát, tehát a lakásínség nagyobb lett. Az új lakástörvény még rosszabb hely­zetet teremt. A házigazda, ha csak teheti, nem adja ki a lakást, mert a csekély jövedelem nem éri meg a la kókkal való barátkozást. Sok olyan la­­•kás van, honnan a házigazda — törvé­nyesen — kilakoltatta a lakót, de he­lyette más! nem fogadott, mondván, hogy a lakás saját céljaira kell. Az uj lakástörvény alapján pedig az egész rokonság helyeifoglalhat a házban, még pedig, akinek eddig csak egy szoba kellett, ezentúl majd annyi, hogy senki idegen meg ne férjen ott. Több a lakós, tehát több lakás kel). • Sokszor hallja az ember a panaszt és sokszor olvassuk szép cikkekben a la­kásnyomort, de orvosságot nem adnak a befegségre. Szerénységemnek engedtessék ineg, hogy ajánljak orvosságot amelyet aztán én is beveszek. A Kossuth-téren találnék olyan he­lyet, ahol lehetne építkezni. A Mátyás­utcával (Kötélverőhety) és az úgy neve­zett: dombba! párhuzamosan lehetne házsort húzni. Tizenöt húsz ház meg­férne e helyeken. Itt építkezhetnének hivatalnokok s egyéb foglalkozásúak is egyaránt, akinek” módjuk lenne. Az ellenvetésre érvnek felhozom, hogy a kötélverőplatzot még az én gyermek­koromban kötélgyártó helynek hasz­nálták, tehát, ha akkor arra a célra lehetett használni, miért ne lehetne most nemesebb célra? A domboldali rész pedig igenis nem kell az állat­­vásárnak. A régibb időkben nagy állat­vásárok voltak s mégis megfértek volna, ha egy házsor kisebbítette volna is a té t. S ha nem is igy volna, akkor is emberiesen gondolkozva: első az ember. Végül kis szerénytelenséggel azt is lehetne kívánni, hogy a sétatér bal ré­szén építenének lakóházakat, de mert ez kincstári teiület, laknának ott a vá­rosban lakó katonák, hogy igy aztán ezek lakása felszabadulhatna a polgári lakósságnak. Legvégül pedig, ha bárki is ennél valami jobbat tud ajánlani, minél előbb tegye, hogy ez a kinzó nyomor vala­mennyire is enyhítlessék. Tóth Imre, Nagyszabású Menza-est a magyar diákok javára a Kultúrpalotában A Jókai Egyesület és a Dalegyesület közös rendezése művészi műsorral. Richter János szenátor előadása az anyáról. A Komáromi Lapok időnként hoz híreket, hogy adakozások történnek a Prágában, Brünnben, Pozsonyban, Bodenbachban tanuló magyar főisko­lások javára, akik messze a szüíői ház meghitt otthonától nem is anyanyelvükön kénytelenek végezni tanulmányaikat. A magyar társadalom szive megmozdult fiaink iránt és már országszerte tekin­télyes összeg gyűlt össze a magyar diákság számára. Komáromban a főgimnáziummal kap csolatosan szintén működik egy diák­menza, melynek áldásos tevékenysége szemeink előtt folyik le már hetedik éve. Ez az intézmény is főleg a társa­dalom jótékonyságára van utalva. In­nen is kei ültek már ki diákok, akik hálás szívvel gondolnak azokra, akik ezt az intézményt adományaikkal vagy munkájukkal fenntartják. A közönségnek fel kell karolnia eze­ket a jótékony intézményeket, ha a magyar középosztályt, amely legtöbbel szenvedett a háborúban és a háború után meg akarja erősíteni. A magyar főiskolás diákok támogatása nemzeti érdek és magunkkal szemben gyakorolt kötelesség. Erre kiván alkalmat adni a két komáromi kulturális egyesület, mely ezt a rendkívül nívós és vonzó előadást rendezi. A vasárnapi előadáson Richter sze­­ná'or, a kitűnő szónok és előadó tartja meg rendkívül érdekednek Ígérkező előadást Az anyáról. Azt hisszük, hogy anyák és gyermekeik egyaránt örömmel hallgatják meg a fejtegetéseket. A Dal­egyesület férfikara két számmal szerepel a menzaesten A főgimnáziu n pompás szalonzenekara Krizsán József zenetanár vezetése alatt három darabol játszik, köz­lük Carmen operából a Fel toreador indu­ló* is Sikerült az estén való fellépesre meg­nyernie a rendezőségnek Kohn Ibolyka urhölgyel, Komárom egyik legialenlu­­mosabb zongoristáját, aki Plerné Etude Komárom, —február 29. de Concírt-jét játssza. A műsoron sze­repel még szavalatszámmal Basilides Iván, akit már nem kell külön bemu­tatnunk a közönségnek. Az előadást Alapy Gyula szavai vezelik be, aki az országos diáksegélyző bizottság nevé­ben jelöli meg a mozgalom céljait. A Menza-estén, amely pontosan dél­után 6 órakor kezdődik, nem lesz be­lépődíj, hanem a műsort kell megvál­tania a közönségnek, amely az elő­adást látogatja. Akik adományaikkal a nemes célt támogatni kívánják, azok azt feljegyezhetik a kitett iveken. Az estenek egész bevétele a főisko­lás menzákat és a komáromi menzát illeti. Legyen ott egész Komárom ezen az estén és gondoljon a szegény, a szü­lői otthontól messze idegenben nyo­morgó magyar diákokra. CSÜTÖRTÖK. Voronoff felesége, a Lokalanzeiger tudósítása szerint váló­keresetet nyújtott be férje ellen, akitől azért akar elválni, mert a lanár két év óta Cannesben tartózkodik, kizárólag tudományos kísérleteinek él és őt Párisban hagyta. * 5000 farsangi bál volt idén Becsben, amelyek belépli­­jegyekben 15 miilió shillinget jövedel­meztek. Érdekes a vigalmi adóosztály­nak az a megállapítása, hogy az idei úgynevezett fényes és nagy táncmulat­ságokon kevesebb volt a közönség, mint a megelőző évben és főleg a ki­sebb mulatságokat kedvelte a nép. # A handloval bányászsztrájk, mely a csehországi bányászsztrájkoí

Next

/
Thumbnails
Contents