Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-02-25 / 24. szám
4. oldal, Komáromi Lapok 1938. február 25. HOFHERR-SCH RANTZ-CLAYTON-SHUT ÍLEWORTH Telafon 17—85. BRATISLAVA Lörinokapu u. 12, ajánlja világhírű gőz- és motorcséplőkészleteit, valamint elsőrangú WALLIS TRAKTOROKAT I (20—30 HP, súlya kb. 1SOO kg, kezelése egyszerű, petróleomfogyasztása csekély). Úgyszintén eredeti EBERHARDT traktorekéket s traktor után akasztható eszközöket és ezek alkatrészeit. iskoláin járó tanulókkal. Komárom város katolikus egyházközségének meg kell mozgatnia mindent és mindenkit, hogy ez a szép kul urális terv meg valósítható legyen. Mint értesülünk, az egyházközség most készítteti el a terveket, amelyek alapján kellő anyagi eszközök birtokában annak megvalósiiásához lehet fogni. Az uj óvodaépület a katolikus zárdaiskolát annyira visszaadja rendeltetésének, hogy az ott hivatását minden zavaró körülmény nélkül végezheti és folytathatja áldásos hivatását felszázados eredményes közhasznú tevékenysége után a magyar kultúra javára. Ipartársulati közlemények. Kik kaphatnak segélyt gépbeszerzésre. Bratislava Pozsony nagymegye bizottsága 1927 év november hó 25 én tartott ülésén hozott határozata értei, mében a pozsonyi Gepbeszerző Szövetkezet részére adott szubvencióból a kővetkező feltételek mellett adható segély: 1. Kisiparosoknak, akiknek állandó lakhelyük Pozsonymegyében van. 2. Elvileg csak abban az ipari szakmában adható segély, amely ipari szak mában az illető járás területén hiány mutatkozik. 3 A segély kiutalása iránt benyuj tott kérelmeknél figyelembe kell venni a kérelmező vagyoni, kereseti, erkö csi viszonyait 4 Segélyek csak gépbeszerzésre ad hatók, mely gépek a Szövetkezet u ján szerzendők he. 5. A segély nem készpénzben fizettetik ki, hanem a gép árának első részlete lefizetésére használható fei 6. A segély nem haladhatja túl a gép árának 40 % át. 7. A segélykérő viszonyaira, valamint a járás, község ipari viszonyaira vonat kozó véleményt az illetékes járási Ipartársulatok adják meg. Hitelsegély. A fennii, kizárólag gépi berendezés beszerzésére vonatkozó me gyei támogatáson kívül, kisipirosok 1000 Ke összeg erejéig készpénz hitel segélyt is kaphatnak. E hitelnyújtás akkép történik, hogy a megyei bizottsághoz intézendő kérelem teljesítésével a megyei bizottság egy, a kisiparos részére hitelt nyújtó pénzintézetnél, a hiteltélvező kisiparos részére ívujiott hüeüökéből a megyei bizottság 1000 Ke összeget megtérít kamatmentesen. E megyei kölcsönre való igényt az illető pénzintézetnél keli bejelenteni, ahol a hitelt felvenni szándékozik. iparos és kereskedő forduljon adó ügyeiben az Ipartdrsulathoz. Az Ipartársuiat gondoskodott arról, hogy különösen az adóvallomások szakszerű kitöltésében és minden adóügyi kérdésben szakszerű felvilágo-itást nyújtson tagjainak. Felhívjuk ezért ipiros és kereskedő tagjainkat, hogy adóügyeikben elsősorban társulati irodánkhoz forduljanak, ahol a társulati tisztviselőkön kívül egy adóügyekben elismert pénzügyi s ad ügyi szakember áll min den nap d. e 9—12-ig és d. u. ^1^3 — 1li6 óráig rendelkezésükre. Tekintettel az idő rövios^gete ami meg a vallomások beadásáig fennáll, szükséges, h< gy az irodánkoz forduló tagok a vallomások kitöltéséhez megkívánt Írásaikkal, üzleti feljegyzéseiket, adókönyvecskét, stb. hozzák magukkal Az adóvallomások előírásszerű s a kereskedő és iparos üzlet vezetésének gondos figyelembevétele mellett leendő pontos kitöltése mig egyrészt törvényszerű kötelesség, másrészt biztosíték is arra, hogy adóvaüo másaikat a kirovásnál figyelembe fogja venni a hatóság és adókive őbizotiság. Bízza tehát az egész egzistenciájára kihító fontosságú ügyét a kereskedelmi és ipari viszonyokkal ismerős, de az adózási kérdésekben is hivatásaiknál fogva jártas szakemberekre, hogy saját érdekében megóvja magát oly kellemetlenségektől és büntetésektől amelyek a helytelen s a valóságnak meg nem felelő vallomásokból reá háru halnak. Az ipanárhUlatnak vidéki tagjai részére is természetesen a társulati iroda minden adóügyükben is rendelkezéser áll. Ford szerint a lustaság okozza a háborúkat, a forradalmakat és a világ boldogtalanságát. Beszélgetős Henry Forddal a világháború tanú ságairól, a tőkéről, a munkáról és arról, hogy a legnagyobb jótékonyság, ha munkát adunk az embereknek. Reumatikus és izomfájdalmakat, valamint végtagok szakítását a legjobban csillapítja a Dl. IMIIM HER Pl EMI Óvakodjunk u;ánzatoktól! Valódi c«»k a „RICHTER“ névvel és „VoRÖS HORGONNYAL“ ellátott. Ára: Ke 20—, 12'—, 7-50. Ahol nem kapható, közvetlenül küldi: Dr Richter győgy- 1078 szeriár, Prága 1, Revoluéní 5/551. 1915 ben ismerked'em meg Henry Forddai. Én is Ford „bákehajójmak“ vendége voltam akkor. Azt a véleményemet, ami akkor kialakult róla, erősen megingatta 1920 májusában az a cikksorozat, am-iy lapjában, a „D -arb rn Independent“ ben jelent meg s amely „szenzációs leleplezéseket“ közölt a nemzetközi zsidósávról. A mu't év júliusában azonban Ford minden feltétel nélkül visszavonta ezeket as állításait s bocsánatot kért a cikkekért Ekkor meggyőződtem róla. h gy Ford jó természetével és gyanútlan őszinteségevei csu >ván visszaéltek egyesek, akik fetde megvilágításban tártak eleje bizonyos dolgosat. Most meg akartam látni az új Fordot, Nun az új Föd-kocsit, hanem az új Hen.y Fordoi. M kor Di'roitba érkeztem, hogy előadásokat tartsak a bolsevizmusról, a fasizmusról, az antiszemitizmusról és a viiágbékéről, elmentem Ford irodájába és másnapra interjúi kértem. Tulajdonképpen legelőször csak azért akartam látni Fordot, hogy kezetszoritsak vele és fölelevenitsem régi isme retségünket. De visszaemlékeztem arra is, hogy mennyi mélység van Ford egyszerű „paraszti eszű“ filozófiájában és ezért szerettem volna, hogy a nyilvánosság számára is nyilatkozzék. A Dearborn-ban látogattam meg Fordot. Egy napot töltölem vele. Megvitattunk sok fontos kérdést, a háború és béke, a tőke és a munka, Szovjet- Oroszország a kereskedelem fejlődése, a Ford művek, a jótékonyság, a zene és a színház problémáját. Ford először megkért, hogy írjam le a kérdéseimet. — Ma éjjel tanulmányozni fogom a kérdéseket és holnap majd felelek rájuk. Át is adtam a ieirt kérdéseket és másnap reggel találkoztunk Ford dolgozószobájában. Kertelés nélküli egyenes válaszait mély őszinteség jellemzi. Nagyon egyszerűen és nagyon komolyan beszél és időnként jóságos mosoly jelenik meg arcán. Első kérdésem az volt, hogy mik a világháború tanulságai? Erre Ford így felelt: — Egy nagy tanulsága van a világ háborúnak — megtanultuk a munkát értékelni. A háború alatt mindenki dolgozod Egyesek termelő, mások puszti ó munkát végeztek. Ha a háború előtt mindenki dolgozott volna, nem következett volna be a háború. A lustaság minden bajnak a forrása, ez a háború főoka. A lustaság okozza a háborúkat, a forraddmakat és a világ boldogtalanságát. Kell valamit találnunk, ami a háborút helyettesül. Ei pedig az, hogy az embereket hozzászoktatjuk a munkához. — N igymériékben segítségére lesz a béke ügyének a nyelvi problémák megoldása Biztos vagyok benne, hogy egyszer sikerül majd megvalósítani az egységes világnyelvet, Azt is biztosan tudom, hogy ez a „világnyelv az angol lesz“, amely már ma is egyre jobban terjeszkedik. Ez lesz a béke egyik legfontosabb tényezője, ez fogja lehetővé tenni, hogy a föld népei jobban megértsék egymást. A tőke és a munka kérdésével kapcsolatban Ford ezt mondta: — A kapitalisták is munkások. Igen fontos szerepük van a világ munkájában. Ismerem a radikálisok pszichológiáját. Ezek arról beszélnek, hogy a kevesek vagyonát fei kell osztani a nélkülöző tömegek között. Ezek csak bestének és olyan elméleteket prédikálnak, amelyeket nem lehet megvalósítani, Gyakran beszélgetek a munkásaimmal. Tudom, hogy van köziük sok radikális es ismerem panaszaikat a kapitalisták eilen De ezek közül a radikálisok kö zül egy sem volna hajlandó magára vállalni felelősséget valamely nagy vállalkozásban és még ha meg is próbálnák, akkor sem lud ták Megelégszenek a beszéddel. Ha valamelyik radikális ember felelős helyzetbe kerű', ha ő is munkaadó lesz, akkor azokkal a szegény embeieskel, akikről annyit beszélt régebben, húszszor olyan rosszul bánik, mint a kapitalista munkaadó, E'Uián pedig az uj Ford kocsi kerüit szób<. — Fiam és én nagy munkába fog tunk. E határoztuk, hogy egy uj kocsitipust készítünk, igen olcsó áron. Minthogy ez óriási feladat, igen szívesen fogtunk hozzá. De szívesen valósítjuk meg ezt a tervünket azért is, mert rengeteg embernek ed kenyeret. — Egyes szakemberek nem tudják elképzelni, hogy miként tudjuk veszteség nélkül előállítani ezeket a kocsikat? Azt hiszem, áprilisban naponta 2500— 3000 darabot fogunk gyártani. Ford az utóbbi időben alaposan tanulmányozta a kereskedelem uj, fejlett módszereit, amelyek most a nagy áru házakban divatosak. — Ezek a nagy áruházak — mondotta Ford — mindent házhoz szállítanak, még akkor is, ha a vevő a várostól távoleső faluban lakik. Tanulmányoztam ezeknek a nagy szervezeteknek a hitelviszonyait is. Csodálatos-k ezek a módszerek és azt hiszem, ü - még további fejlődés és tökélete ,dés várható a nagykereskedelem terén ... Azt kérdi, hogy tudfam megjósolni as egyes eseményeket és a fejlődés egyes fázisait ? — mondta Ford mosolyogva. — Hát én mindig üzemben tartom az agyamat. Mennél többet dolgozik az ember, annál többet gondolkozik és annál messzebbre lát és mennél messzebbre lát valaki, annál biztosabb a siker. — Az ifjúságnak csak ezt tudom tanácsolni: csak a hasznos munka hozza meg az igazi boldogságot. Aki tétlenségre vágyik, az örök bukásra és kudarcra vau kárhoztatva, — Az iskolákban alaposabban kellene foglalkozni praktikus ipari jellegű oktatással. Az a helyes, hogy a tanulók a gyakorlati eredményekből szűrjék le az elméletet, ne pedig a kész elméletekbe próbálják a való életet és magukat is beskatulyázni. Edison is szóba került a beszélgetés során. —> Mindenki iudja, — mondotta Ford — hogy Edison zseni, de azt kevesen tudják, hogy miiyen nagy ember. A jóság és a gondosság megtestesülése ő. Mi állandó érintkezésben állunk vele. Legutóbb egy kis gummivállalatot alapborunk, ami most sok munkát okoz nekünk. — Hogy hiszek e lélek halhatatlanságában? — felelte újabb kérdésemre Ford. Azért vagyunk a világon, hogy tapasztalatokat szerezzünk és odamegyünk. ahol ezeket a tapasztalatokat felhasználhatjuk. — Jótékonyság? A legnagyobb jóiékényság az, ha munkát adunk az embereknek. — Színház ? Zene ? Csodálatos dolgok ezek és alkalmasak arra, hogy boldoggá (egyék az embert. Egy detrioli színház homlokzatán láttam egy felíratott, amely az én véleményemet is ki fejezi a színházak kérdésében. Ez a felirat igy szól: „You now have habits, dances, scenes and rhymes — High language often, aye, and sense sometimes.“ („Van itt toalett, tánc, kép, vers, gyakran szép stilus és néha még érlelem is “) Lerakat Komáromban: Bárdos Jenő, Kovach Tihamér gyógyszertára, Kubányi Testvérek és Bisxdorfer Károly drogériában Olvassa és terjessze a legjobb magyar lapot a Komáromi Lapokat
