Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-02-21 / 22. szám

1928 február 21 Komáromi Lapok 3. oldali A világhisü ' 10—20 és 15-30 HP :i llandóau nagy rali táron a vezérli ép viseletinél i Bacher Rudolf — Melichar Fr. — Umrath r. t. eladási Központja Szlovén- zKó és Podkarpatská Huss részére , Bratislava, Köztársaság-tér 38. Telefon 17—Ö7. Táviratcím: Kultúra. Kérjen érajánlatot I 48 Sággal, a sülyesztő lyukban szorult „háttérbe“. És lányok ifjak nemcsak a szerepszövegei íudják, de»rneg is ját­­szák, bátran, úgyhogy iit a legalaacso­­nyabb fokú lámpalázról még a leg­szigorúbb kritikus sem beszélhet. Nem kell drukkolni a szereplőkért, itt nem szepegő, a százszemü közönség vizsga szeme elől féíőaen bújó gyerekek reci­­tázióit halljuk, hanem spontán kitörő jóizü kacagással kisérhetjük az iró­­müvész mozgalmas jelenetekbe foglalt szellemességét s követhetjük lépésről lépésre az iró hírneve mellett is pa­­pucshSssé vedlett Alberti iró kedves, komikus szorult helyzeteit. Vázsonyi István az iró szerep ben pompás ala­kot mutatott be, akinek félszegségéböl, eredő, a háztartásban a kalapot hordó feleséggel szemben kényelmeden szituá­cióit a Klein doktor szerepét adó Drelich Rezső oldotta meg a közönség állandó kacagáséval s tapsaival honorált olyan alakítással, amely öreg műkedvelőknek is dicséretére válnék. Aiberiiné szerepé­ben D.*Ak Rózsika, elismerésre érde­mes játékkal segített összebogozni, majd megoldani a szertpbeli bonyodalmakat, Schleer Manci bájos jelenség volt Ge deon Ilonka szerepében Braun Juliska mint Kozma Karola kiváló komikénak bizonyult, akinek pompás jeleneteinél sem takarékoskodott a közönség t etszé­sének kinyilvánításával, Tassy Maca szerepében Léránt Bözsi a flörtölő S2i nésznőt alakította kedves mozgékony­sággal, sok taps között, Drost Mariska mint Kati, „a mindenes“ sok élénkséget vitt jeleneteibe, a tárogafózó főportás szerepében Heiterer Károly, Gedeon Alajos fagylal gyáros szerepé­ben Juhász József, a gimnazista szere­pekben: Rnedl Fererc, Kadlcsek István mulattatták a közönséget. Dréiich Re zsőre ismertünk K eh szappar-gyáros pompásan, szír padi rutinnal megját­szott, gok bohósággal, jókedvvel fűsze­rezett szerrpébea is, Máinay Tibornak, a szemfüles és szerelmes gyári „kép viselődnek szerepét adta, aki nagy üggyel b jjd tud kimenekülni azoktól a bonyodalmakból amelyekbe képvise­lői buzgalma melleit szerelmes szive keverte. Alakítása elsőrendű, mintha már egypár színpadi szereplés lenne hátamögött, könnyen, intelligenciával adja teljes illúziót kellő és megérdemelt tapsokkal a közönség részérői szívesen honorált szerep 9, kitűnő játéka viszi a darabot. Kisebb szerepekben Bajkai Kaincz Maiiska, Nagy Elia, Nagy Erzsi, Singer Anr.uska, Dobis János, Fodor, Tóth L*jos, Édes János mind nagy igyekezettel és megérdemelt elismerés­sel oldották meg feladataikat. Á'talábin az egész előad is zökke­nésmentes, gyors, gördülékeny volt, érdeme lévén az ifjúságnak, s elsősor­ban fáradságot nem kímélő főrende­zőnek Telkes Mihály igazgatónak és Drelich Rezső rendezőnek. A sner iga­zol, s méltó megelégedésül, tlismeré-. sül és a jövőre biztatásul szolgál a Tanoncotíhon érdemes igazgatójának és egész tanszemélyzeíének az az el­ismerés, melyet az előadás egésze a közönségből kiváltott. De buzdításul szolgál a siker az ifjúságnak elsősor­ban arra, hogy hasonló nemes szóra­kozással s a Tanonco (hon nyújtóba másirámu eszköz,'ivei a művelődés megszerezhelésének fáradjon jókedvvel, munkakészséggel a maga kutturnivó­­jának emelésén. R műjük, hogy az elő dást megismétlik még, mert az első előadás után biztosan számíthat a műkedvelő gárda a nagyközönség is­métlődő nagy érdeklődésére, sőt üdvös lenne, ha bemutatnák a darabot a já­rás több nagyobb községében s más ipartársulat központjain is, Somorján, Dunaszerdahelyen, Léván, Érsekujvárott, hogy e haladás jegyében történő pro­paganda másutt is felébressze azokat, akiknek a tanoncoktatás és tisztes ne­velés az egész iparos társadalom ja­vára elsősorban kötelességük. Annyit tnég az igazság kedvéért megjegyzünk, hogy a zsúfolt házban aránytalanul kevés iparost láttunk, s nem mernénk mást feltételezni csak azt, hogy a távolmarad ak a darab második előadásában bízva, maradtak ki a jelenvoltak jegyzékéből. Amennyire ismerjük, a szinielősdás anyagi szem­pontból is jutatott a Tanoncotíhon alapja javára néhány száz koronát. sok orvos által ajánlva mint kitünően bevált háziszer. Rossz emésztés, ebből eredő fejfájás, eldugulás, májbaj, kólika,aranyér,vérszegénység, gyomorbaj és étvágytalanság, bélrenyheség és sárgaság ellen. Minden gyógytárban kapható. 1 üveg ára 5 Ke. Vigyázat a »VÖRÖS RÁK* védjegyre. Mi: ÜSS Él m IMIM. A Duna rohamosan apad! — Saját tudósítónktól. — — február 21. A hirtelen bekövetkezett hűvös idő­járás következtében a mellékfolyók áradása megszűnt és így a Duna is rohamosan apadni kezdett. Komárom­ban már el is érle a kulmin'ciőí, tegnap délután.566 cm. magas volt a viz, úgy hogy a veszedelem teljesen elmúltnak tekinthető. Az alső csallóközi ármente­­siiő társulat szivattyútelepei a felfakadí belvizek eltávolítására üzemben vannak. A Estit. Egyh. Énekkar dalestélye. — február 19. A báltermek esti hangos, nagy hajrá­jában észre sem lehet venni, hogy minden a megsemmisülésnek van kitéve, Persze elfelejteti ezt a tánctermek alkalmi dekorációja, esti kivételes lámpafínye, melyek a belépőnek előlegezik a vig hangulatot, ehhez a választékos öltözék, aminek együiiese azután, jó cigány mellett kiváltja a mulatós érzését. A poharakba, kerüli ital gyöngyözésével kí­vánatossá lesz, az ember kedvét annyira fokozza, hogy kitör belőle a soh’ sem halunk rneg. Ez ismétlődött meg va­sárnap a Legényegyleiben a Ka holikus Egyházi Énekkar családias jellegű nagy daiestélyén, Ahogy megfigyelőn, az ösztönös érzés váltotta ki a jpenvol­­takbói a különös jókedvet, a han­gosabb mu’atásk Később ezt kifejezésre is juttatta egy mellettem elhaladó szőke szépség. Sokatmondó, választ váró nézéssel kisérve figyelmeztebe gavallér­ját, hogy a farsang utolsó vasárnapja rohan el felettünk. Képzeletük biztosan tovább nyargalt a jövő boldogságába Na, majd meglátjuk, hogy hányán lesznek azok a bátor aranyifjak, akik ideális érzéssel szerették meg az általam szintén akceptálandó nótát, ho^y „Édesanyám, kösse fel a kendőt a fejére“... A farsangi vig vasárnapokat befejező, tánccal egybekötött dalestély a legtel­jesebb siker jegyében folyt le. Ezt kö­szönheti az Egyházi Énekkar jó nevé­nek. Szívesen keresik fel mulatságait a város notabilitásain, közönségén kívül a helybeli énekkarok tagjai, ez u tál a testvér városok dalárdáinak kiküldöttei is. A várakozásnak meg is felelt az ének­kar müködőkara, sőt a férfikara meg­erősödve az ifjú generációval, az általa előadott Népdalegyveleg és Bordal pre­cíz nagy hatást ki válté eléneklésével teljes elismerést váltott ki a közönség soraiból. A vegyeskara szintén két szsmmai lé­pett a közönség elé. Már megjelenésé­vel hatást ért el. Tudása a karnak első­re !dü, amit már több esetben fényes sikereivel bizonyított. A Domnánovits Bö­zsike és Tóth Bözsike (duett) által el­énekelt dalok szűnni nem akaró tapso­kat arattak, háromszor adlak ráadást. Á prológot TőröárTeruska sok kedvesség­gel mondta el. Á műsor bohókás, tréfás számait „Az utolsó szoba" cimü 1 felv. bohózat es egy amerikai női zenekar A komáromi törvényszéken tegnap folyt le az egyetlen téli esküdiszéki tárgyalás idén, amelyen Csontos József pei belei napszámos ügye került a bí­róság elé. A tárgyalást Soós Imre dr. táblabiró vezette, Talcsik és Kriz bírák szerepeltek mint tanácsbirák. A vádat Moes Géza vezető államügyész képvi­selte. a vádlott védelmét pedig Barta Lajos dr. ügyvéd látta el. A vádirat Csontos József 23 éves magyar8Óki születésű, perbetei lakóst szándékos emberölés bűntettével vá­dolta, ezenkívül tiltott fegyverviselés kihágása miatt emelt ellene vádat. Csontos József Perbelén tavaly április 20-án éjjel 11 órakor Szekeres Ilonát szándékosan, de anélkü1, hogy szándé­kát előre megfontolta volna, megölt­­oly módon, hogy a sörétre töltött egy csövű puskával /áiőtt úgy, hogy az elszenvedett sérülés után nyomban meghalt. Csontos József a nyomozás során a vizsgálóbírónak azt adia elő, hogy a megölt Szekeres Honának 1924 tavasza óta udvarolt, házához gyakran eljárt, ott házi és mezőgazdasági teen­dőket is végezte. Tavaly április 20-án, a leány anyjátó’, özvegy Szekeresnétől meg is kérte a leány kezét, akitől azt a választ kapta, hogy nem bánja. Áp­rilis 16 án Szekeres Ilona azt a kíván­ságát fejezte ki Csontos előtt, hogy ön­töző hétfőn ne jöjjön el hozzája, amire a férfi azt válaszolta: — Ha bolonddá teszel engemet, úgy végzek veled. Április hi 20-án este 9 óra tájban Szekeresékhez elhozta magával a pus­kát, amit az udvaron levő szalma­­kazalban elrejtett és a hozzávaló töltényt a zsebében hagyta. Ezután benrnt a házba, ahol beszélgetett Sze­keres Ilonával, úgy ennek anyjával is, ! akik, amidőn ő újra előállt a ieányké- j réssel, kinevették őt és Szekeres Ilona j nevetve kérdezte tőle: — Tehát te elhitted azt, amit én neked mondottam? Csontos ekkor elkeseredett Ielkiálla- j pótban kiment a kazalba rejtett puská- j ért, azzal belépett Szekeresék lakásába, ahol e szavak kiséretében :- Miért tettél engem szerencsétlenné? — célzás nélkül egyszer rálőtt Szekeres Ilonára és kifutott a házból. Az orvosok a boncolás adatai alapján megállapították, hogy a lövés mintegy félméternyi távolból sült el és a sörétek szátroncsolták a tüdőt és a szivet úgy, hogy a halál nyomban bekövetkezett. Á vád;ott a tegnapi tárgyaláson ki jelentette, hogy nem érzi magát bűnös­nek, meit nem volt szándékában Sze­keres Ilonát meggyilkolni Szekeres fellépte töltötte ki. Előbbi szereplői Tamasek Antal, -Veleba Antal és Argay Lajos szerepeikben kiváló alakítást nyúj­tottak és sikerre vitték a darabot. A >női zenekar összeállítása Katona Rudolf leleményessége volt. Hatást érték él öltözetűkkel s a közönség jól mulatott rajtuk. Zeneiíudás tekintetében jó! összetanult jazz-band volt, A műsor végeztével táncba kezdtek; amely kivilágos virradatig tartott. Az egész estély rendezése Molecz Tivadar karnagy kezeiben futott össze. Munká­ját siker koronázta. Babérkoszorújára munkásságával újabb levelet szerzett. Hangi Béla. Komárom, -—február 21 Honával évek óta hitegették őt és a kérés napján a viselkedésük hozta őt ki a sodrából. A vizsgálóbíró előtt tett vallomását azzal módosítja, hogy a puska s leány anyjával való dulakodás közben sült el véletlenül. A leány anyja, özvegy Szekeresné ezzel szemben azt vallja, hogy nem dulakodott a vádioítal, csak félretolta őt, arra azonban maga sem emlékszik, hogy a vádlott célzott volna a fegy­verrel a leányra. A tanuk nagyrésze a vádlott mellett vall és elmondják, hogy •. a vádlott már évek óla járt Szekereséi­hez, akol mint a leány vőlegény jelöltjét kezelték, később azonban az anyja biztatására, aki nyilván nem akart zsel­lér vőlegényt a leánynak, mivel nekik már volt pár hold földjük, a leány el­­hidegült tőle. A legény biztosra vette a kijelentések alapján, hogy a leány az ő felesége lesz és mint a tanuk vall­ják, Szekereséknél évek óta dolgozott házi munkát és keresetét, amit mint vasúti napszámos szerzett, Szekeresék­kel osztotta meg. Délután az or­vosszakértők kihallgatására került a sor, majd a vád és védbeszédek elhang­zása után megszövegezték az esküdtek­hez intézett kérdéseket. Az állatnügyé8z szándékos ember­ölésre vonatkozó kérdésén kívül a vé­delem indítványára felvették még az erős felindulásban elkövetett száridékos emberölés és az erős felindulásban elkövetett halált okozó testi sér­tésre vonatkozó kérdéseket, ezen kívül pedig a kérdések közé vették a gon­datlanságból okozott halál kérdését is. Az esküdtszék verdiktje a késő esti órákban készült el. Eszerint az esküdt­szék magáévá tette a védelem állás­pontját és a vádlottat nem szándékos | emberölés, de halált okozó súlyos testi ! sértés bűntettében és az engedélynél­­, küii fegyvertartás kihágásában mon­­s delta ki bűnösnek és ezért ; a vádlottat hat évi fegyházbünte­tésre Ítélte eb Az ügyész az ítélet ellen semmiségi panaszt jelenteit be, mert az esküdtek szándékos emberölés helyett halált okozó testi sértésben mondottá]? ki bű­nösnek a vádlottat, aki pedig a védő­vel együtt azért támadta meg. sem. mi­­ségi panasszal az ítéletet, mert az es­­j küdtek nem mondlákki a cselekményt | efősfeíindu’ásban el követettnek-és mert s ä bíróság a fennforgó enyhitő körül­­! ményeíc ellenére nem alkalmazta a büh­­| t$tés méttékének kiszabásánál á B. t. k. 92. § át. A komáromi téli esküdtszék egyetlen tárgyalását a perbetei szerelmes zsellér bűnügye képezte, aki puskával leteritette a menyasszonyát, mert nem ment hozzá feleségül. — Saját tudósítónktól, —

Next

/
Thumbnails
Contents