Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-02-14 / 19. szám
2. oldal. 1928. február 14. mét Riszdorferné Moly Margit szerepelt, aki Lehár Ferenclől Vilja dalát énekelte el a Vig özvegyből, majd kuruczdalokat énekelt tomboló sikert aratva. A Komáromi Esttel a Jókai Egyesület újra bebizonyította, hogy hivatásának magaslatán áll és mindig lelkes szóvivője marad a magyar kultúra ügyének, amelynek Komárom egyik gócpontját képezi. tani Mól liiiGDy Mim sok orvos által ajánlva mint kitünően bevált háziszer. Rossz emésztés, ebből eredő fejfájás, eldugulás, májbaj, kólika,aranyér,vérszegénység, gyomorbaj és étvágytalanság, bélrenyheség és sárgaság ellen. Minden gyógytárban kapható. 1 üveg ára 5 Ke. Vigyázat a »VÖRÖS RÁK« védjegyre* Készíti: Iff® RÁK gyógyszertár lllll. Jubileumi ünnepély. Tóth István ref. énekvezér ünneplése. Komárom, —február 12-én. Bensőségteljes és meghatóan szép ünnepély színhelye volt a Kollégium nagy terme február 12-én, vasárnap este. A komáromi református egyház és a kebelében működő, egyháztársadalmi és kulturális munkát kifejtő egyesületek részesítették őszinte s meleg ünneplőben Tólh István énekvezért abból az alkalomból, hegy mostanában töltötte be tanítói, kántori és költői működésének félszázados évfordulóját. Az énekvezér hosszú tanítói pályáján sokat táradozott a magyar nemzeti nevelés érdekében s egész generációkat nevelt föl, tanítványai ezreinek szeretetétől és hálájától kisérve. Mint kántor, egyike a vidék legjelesebb orgonistáinak és mini zongorista is nagy elismerésnek örvend, ö ven év óta fejt ki irói működést és mint Arany János kasszikus iskolájának hive, a magyar nemzeti hagyományok hűséges ápolója, kinek költeményeiben törhetetlen nemzeti érzés és mély vallásosság jut kifejezésre. Több száz költeménye a magyar szépirodalmi lapokban jelent meg, a kilencvenes években a Petőfi Társaságban is nagy tetszés mellett mutatták be verseit, vallásos irányú költeményeit pedig a protestáns egyházi lapok közölték. Sok kedves, hangulatos müdal és népdal gazdagítja maradandó érdemeit, amelyekben zeneszerző talentumáról tett fényes tanúságot. Harmadik éve működik a komáromi református egyháznál, mint énekvezér és hitoktató és ez idő alatt úgy az egyház vezetőségének, mint a híveknek teljes elismerését érdemelte ki. Pályájának jelentős évfordulóját Komáromban érte meg és a komáromi ref. egyház, valamint a Protestáns Jótékony Nőegyiet, a Ref. Ifjúsági Egyesület és Ref. Konfirmált Leányok Köre örömmel ragadta meg az alkalmat arra, hogy a három irányban is fáradhatatlanul munkálkodó érdemes férfiúval szemben lerója az elismerés és tisztelet adóját. Vasárnap este 6 órakor a Kollégium zsúfolásig megtelt nagytermében a jubiláns érdemeihez méltó ünnepély folyt le, amelyen rézztvettek az egyház vezetőségének is több tagja és a gyülekezet tagjai nagy számban. Az összeállított alkalmi műsor zenei, ének és költeményszámait a jubiláns szerző müveiből állították össze és valamennyi szám a megjelenteknek igazi lelki gyönyörűséget szerzett. Végh István nyug. igazgató tanitó lendületes, szép beszédben méltatta Tóth Istvánnak a népnevelés terén kifejtett munkálkodását, Galambos Zoltán ref. lelkész pedig költői és dalköltői működése előtt hajtotta meg meleg, bensőséges szavakkal az elismerés zászlaját és az egyház és az ünnepélyt rendező egyesületek nevében megragadó beszéddel üdvözölte a jubilánst, akinek az egyház és az egyesületek emléktárgyát, egy ezüstkoszorut nyújtott át. Az ünnepelt hitvesének pedig, akivel évtizedek óta él boldog családi életet, gyönyörű csokrot adott át kedves megemlékezés jeléül. A polgári leányiskola református növendékei szép csokorral ünnepelték a jubilánst. Tóth István mélyen meghatva köszönte meg az ünneplést, amelyért az Istennek adott hálát, aki megengedte Komáromi Lapok érnie a szeretetnek iránta való megnyilatkozását.- Az ünnepi műsor többi pontjai következők voltak. A „Büszke légy!“ kezdetű vegyeskart az ifjúsági egyesületek jól szervezett vegyeskara adta elő precízen, Végh Mariska a jubiláns alkalmi költeményét szavalta el hatásosan, majd az ünnepelt énekelte el „Föl, égbe szállnak . . ." kezdelü szép vallásos énekét. Ének u'án költeményeiből olvasóit föl több értékes poémát,. amelyek közül különösen a Jókai-óda, a Szabolcska Mihályhoz irt költői levél, az Ifjak közön cimü költemény ragadta meg a hallgatóságot, amely a jubiláló költőt szeretetteljes tapsaival percekig ünnepelte. Göttl Erzsiké remek előadásban szavalta el a jubiláló költőnek hitvesé hez irt megkapóan szép költeményét, majd több diait énekelt saját szerzeményéből az ünnepelt, akinek végül „Régi város Rév Komárom“ c. mókás dalát a vegyeskar adta elő igen ügyesen, a szerző vezetésével, amelyet a zugó tapsokra meg kellett ismételni. A szeretet jegyében lefolyt ünnepség j kedves emléke marad nemcsak a jubi- Iáló énekvezérnek, de az ott megjelent közönségnek is. A zsidó egyházi énekkar hangversenye. Élénk figyelemmel kísérjük az egyes énekkarok működését s megállapíthatjuk, hogy a zsidó énekkar hatalmas hanganyagával, komoly törekvésével, fegyelmezettségével az elsők közé küzdötte fel magát. De azt is leszögezhetjük, hogy a sikerek láncolata Krausz Mórnak, az ideális lelkületű, nagy tudásu, fáradságot nem ismerő karnagynak köszönhető. Krausz Mórnak nem kell vezénylő pálca, — ő ujjaival vezényel. Mintha klaviatúrán játszana, úgy csalja ki a fortékat, pianókat, pianisszimokat, a hangfestést az egyes szólamokból. Vasfegyelmet tart s ezáltal eléri azt is, hogy a szövegkiejtés mintaszerű. A jeles énekkar a február 11-iki hangversenyen nem csak saját tudását mutatta be, hanem alkalmat adott, hogy városunk zenekedvelő közönsége két müvésztalentumával megismerkedhessék és azáltal hangversenye nívóját is módfelett emelte, úgy hogy az estéiy valóságos ünnepi színezetet nyert. Az est sikeréért sokat köszönhetünk Kincs Izsó elnök, Goid Benő ügyvezető elnök, valamint Gutman Béla titkár fáradhatatlan agililátásának. * Az estélyt az énekkar a „Teremtőhöz“ cimü Schubert szerzeményével vezette be. Hatalmas, mélyen szántó mű, amely a lelkeket Istenhez emeli fel. Nehéz feladat elé állítja az énekkart, de az énekkar fényesen gyűri le a nehézségeket. A közönség, mely a termet zsúfolásig töltötte meg, nagy elismeréssel adózott a jeles karnak. Majd az est első szenzációja, Földes Bandi lépett a dobogóra, A kritikus először a gyermek ifjút látta maga előtt, de csakhamar ráeszmélt arra, hogy teljesítményét komoly szemmel bírálja. Földest műsorának választékossága és művészi kivitele a súlyos zongoraművészek közé emeli. Nem sablonos, külső hatásokra nem törekszik, bensőséges. Technikája briliáns, akkordjai egybefogok, fortái hatalmasak, pianói olvadékonyak. Scarlotti két szonátáját, majd Schumann Poppilonsját játszotta el. A közönség szinte frappirozva szűnni nem akaró tapsorkánnal honorálta Földes Bandi művészi teljesítményét. Földest Vajda Lili váltotta fel. Szimpatikus megjelenésével már is meghódította a hangulatos közönséget. Értékes orgánum, zengő, tömör tónus, ezüstcsengü alt, kifinomitolt technika, művészi lendület jellemzi előadását. A művésznő Brahms egy műdalát és Franz „Ősszel“ és „Eljött a párom“ cimü müdalokkal mutatkozott be. Hatalmas hanganyagával, terjedelmes skálájával, meleg, szivek húrjait megrezzentő hangjával hatalmas sikert ért el. A művésznőnek nagy elismeréssel adóELEGANS FÉRFIINGEK MÉRTÉK SZERINT NŐI FEHÉRNEMŰEK BABY KELENGYE A G Y N EMU vAszonáru zott a hálás publikum. A műsor következő számát az énekkar foglalta le Lányi E. „Jaj de nagyon keskeny ez az u ca“ cimü népdalcsokorjával, amellyel a kar szép sikert ért el. Szünet után az énekkar Dürner: „A viharban“ cimü müdalt adta elő. Hatalmas szerzemény. A kar basszusa szinte dermesztőleg ecsetelte fortissimojában a vihar irtózatát s az ember rettegésében egyedül a Teiemtöben találja menedékét. A kar nagyszerű átérzéssel interpretálta a müvet s a szólóban Goidring Soma szép baritonja csak emelte a műdal szépségeit A hallgatók elismerését a kar egy tüzes bordallal hálálta meg. A következő számot Vajda Lili töltötte be, aki Mayerber „Prótétájának“ és Saint Saens „Sámson és Delila“ operák nagy áriáit. Vajda Lili itt mutatta be énekesnői mivoltát s minden alap meg van arra, hogy mihamarább nevét a nagy művésznők sorában találhatjuk. A nagy tapsra és újrázásra Dienzi: Lilio nszál és Kurucz Jánost „P.ros rózsa, fehér rózsa“ cimü dalokkal toldotta meg. A songoránál ismét Földes Bandit találjuk, Schurnan, Debussy, Bortkievic darabokat adott elő. A nagytehetségű ifjú játékával szinte elbűvölte a közönséget s a hosszas elismerő tapsokat ráadással hálálta meg. Nem mulaszthatjuk el Vajda Lili kísérőjét dr Rohonyiné Weisz Ibolyka úrasszonyt felemlíteni, akinek finom diszkrét kísérete nagy feltűnést okozott s általános elismerést szerzett. Reméljük, hogy dr, Rohonyiné játékát önálló hangversenyen is élvezhetjük. A program utolsó pontja Révffy: „Megint ősz van“ daicsokorja volt, amelyet az énekkar vervvel adott elő. A közönség emelkedett hangulatban oszlott szét s kívánjuk, hogy a zsidó egyházi énekkar még sok ilyen estével kedveskedjék Komárom zenekedvelő és műértő közönségének. Senex feanne-Marie Darré „a zongora ifjú királynője“ vasárnap Komáromban játszik. A bájos fiatal párisi leány egy csapásra Európa első pianistája lett. — Siját tudósítónktól. — Komárom, — február 12. Jeanne-Maria Darrél Aki a kontinens nagy városaiban, a mondain világ csak milliomos tagjainak hozzáférhető fürdőhelyeken egyszer hallotta, az mindig hallani akarja a világ első pianistáját, akinél könnyedebben, graciózusabban egyetlen zongoraművész sem játszik ma Európában s akit csak a legnagyobbak egy Sauer és egy Rubinstein mértékével lehet és szabad mérni. Jeanne-Marie Darré Komáromba jön — ami nem volt programjában, — de hirneves müvészföldink, Schmidthauer Lajos kérésének engedve berlini hangversenye előtt Komáromban tölt két napot a „zongora ifjú királynője“, mint őt a francia zenekritikai lapok becézik. És ez nem túlzás. Ha olvassuk a róla megjelent kritikákat, látjuk a szédületes emelkedését a magasba. A fiatal és bájos párisi leány ma a legnagyobb nevek között szerepel Európa művészei között. Egyetlen protektora volt az istenáldotta tehetsége. Már mestere, Isidor Philippe megjövendölte róla, hogy nagy művésznő lesz. Mikor egy iskolai hangversenyen fellépett a tizenkét éves tanítvány, oly döbbenetes mélységet árult el muzikalitásában, oly biztonságot és eredetiséget a felfogásban, hogy a jelenvoltak megjegyezték maguknak Jeanne-Marrie Darré nevét. Nem is felejthették el, mert mikor első nyilvános koncertjét rendezte, a kritika is feljegyezte nevét. Ettől kezdve pedig a világsiker szegődött a nyomába. „Nyelve a nagy művészek nyelve.“ A csodagyerek, a zenei fenomén, aki 13 éves korában egy komoly zenei versenyen az első dijat viszi el, a kis szőke leányka Franciaországban a szakadatlan ünnepiédes sodrába került. Hangversenyei Párisban és a vidék nagy városaiban a sikerek tüneményes láncolata. Majd húszéves korában bejárja Angliát, Hollandiát, megfordul Svájcban, Luxemburgban, Olaszorságban Spanyolországban. Bécsi sikerei után Budapestre megy, ahol egy szezonban négy hangversenyt kell adnia, amelyekre hetekkel előbb minden jegy elkel, Hangversenyezik a* filharmonisusokkal nagy zenekar kíséretével, egyedül és mindenütt hódit hihetetlen tudásával és megállapítják róla egy értelemmel a kritikusok, hogy „nyelve a nagy művészek nyelve “ Montacarto. Nizza, Ostende, Vichy, Cannes, az előkelő világ találkozó helyei ép úgy tapsoltak neki, mint leglelkesebb hívei a zenekonzervatóriumok kis növendékei, akik talán nagy titokban álmodnak néha Jeanne-Marie Darréról is és legalább néha álmukban ennek érzik magukat... Lássunk néhány kritikát a világ legismertebb zenekriiikai lapjaiból: „Meglepő erő és bámulatos biztonság jellemzik játékát. Nem tudjuk megállapítani, hogy a tökéletes precizitásban nagyobb-e mint a nagymesterek zenei gondolatainak frazírozásában. Játékában levő bájos elegancia megvesztegeti hallgatóinak Ízlését. Monde Musical.“ „A zongora ifjú dicsősége Jeanne- Marie Darré, aki előtt a legfényesebb jövő áll. Courrier Musical.“ „Jeanne-Marie Darré interpretációi biztosak, egész játéka a finomságnak és az eleganciának valóságos költői kifejezője. Matin.“ „Jeanne-Marie Darré a zongora legnagyobb mestereinek első sorában szerzett helyet magának. Arnhemsche Courant. (Hollandia)“ „Itt a tavasz és megjelent annak egyik legszebb bimbója — Jeanne- Marie Darré. ... finom muzikalitás, a legtökéletesebb technika és utolérhetetlen grácia jellemzi játékát. Pester Lloyd. 1927, márc. 18.“ „Jeanne-Marrie Darré a Schubert- Liszt fantáziát játszotta a legnagyobb virtuozitással. O ma „zongora ifjú királynője“ (La jeune reine du piano.) Sikere felülmúlhatatlan volt. The Courrier Musical, 1928.“ A zongora ifjú királynője. Sikere mindenütt felülmúlhatatlan, mert a legnagyobbak közül való, aki valaha zongora előtt ült. A zongora engedelmes, vak eszköze neki érzéseinek, lelkének kifejezésére, melyet a zenén keresztül értünk meg igazán. Jeanne- Marie Darrénak még egy szövetségese van: az ifjúság bája. Olyan jelenség, amely mindenkit meghódít felülmulhatlan gráciájával. Páris szólal meg benne utóierhetlen kultúrájával.
