Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-07-30 / 91. szám

1937. jgjias 30. Komáromi Lapok 7. oldal. tatai (ezt a leveléből kihagyta, csak szóval mondta), hogy 6 nem megy férjhez, mert nem feleségnek teremtette a jó isten, mert ő kacér és nem hiszi, hogy sokáig szerelmes tudna lenni egybe. Hát bravo kislány! Lássa ez tetszik nekem. Már t. i. nem az, hogy maga két ilyen nagy hibában leledzik, hanem az tetszik nekem módfelett, hogy ezt a két nagy hibát, amellyel olyan sok-sok nő meg vagyon verve, vagy áldva, nyiitan, becsQletesen bevallja. Hát én megjósolom magának, hogy ezzel a nyílt, becsületes őszinteségével maga még nagy hódítást, nagy karriért fog elérni. Tudja, az emberek szeretik a veszedelmet, van bennük valami, ami keresi az izgalmat, az élettel való ját­szást. Ezért vannak oroszlán vadászok, oroszlán szeliditők, kötéltáncosok, artis­ták, bátor evezőtök, úszók és egyéb veszedelmes foglalkozást űző taposói ennek a világnak. Maga is kész vesze­delem, igaz, hogy szép veszedelem, de veszedelem és ez lesz magának a leg­jobb fegyvere a férfi nemmel szemben. Ezzel fog maga nagy hódításokat csi­nálni, mert a hiúsággal tulon megvert férfiakat nagyon fogja ambicionálni, hogy magával vegyék fel a harcot, azzal a kitűzött céllal, hogy magát a kacérságról le, a hűségre pedig rászoktassák. A bevallott gyengeség, hiba, már nem is tűnik fel annak. És ha fel is tűnnének, vannak nagy nagy szerelmesek, akik a drága lényt minden bűnével együít sze­retik. Hogyan is van az a nóta ? Vala­hogyan úgy kezdődik, hogy: Atya. Fíu, meg aztán a Szentlélek, — Hárman tudják, hogy szeretlek én téged! Vaia- I hogy igy kezdődik és benne van az a két — a nagy szerelmet kifejező sor, ; hogy: Kacérkodhatsz, meg is csalhatsz! Mit nekem ? Hiszen én a bűnödet is szeretem! Megjósolom, hogy magának sokszor ' fogják ezt a két sort, ha más szavakkal is, elmondani. De most lássuk a levelet, amelynek első eredeti példánya a Kisduna hullá­maiban lelte halála* és most valószí­nűleg a Kisduna Tritonjai, Najádjai, Neptunjai, Néreidáf, Nausikái lent a viz mélyén iszap kerevetekers és sezlonokon heverészve nagy érdeklődéssel olvassák a maga levelét, amely hangzik imigyen: Kedves Faun! Én ugyan írni nem nagyon szeretek, de nagy kedvelője vagyok a faunok és minden ilyanféle teremtményeknek, úgy hogy a maga iránti mély szimpátiám legyőzi még lustaságomat is. Amint láttam egynéhány leveléből, sokat foglalkozik a nő és a fétfi közti viszonnyal. Ez tényleg aktuális kér­dés és ennélfogva engem is nagyon érdekel. Megoldásával már régóta fog­lalkozik az emberiség, minden kor meg­fejti szükség és értelem szerint — egész természetesen és jól, ami abból látható, hogy az emberek épugy szaporodnak, élnek és halnak, mini ötezer évvel ez­előtt. Hogy mi azért mindig uj megol­dását keressük ennek a kérdésnek, hogy sohse vagyunk megelégedve, az csupán azért van, mert az ember szá­mára valami csak akkor lesz ténnyé, ha problémát csinálhat belőle. Ezek azonban olyan dolgok, amelyekről le­het sokat gondolkodni, de jobb róluk | nem beszélni, mivel ezt már megtette a világ kezdete óta majdnem minden második filozófus — és mert nem ért el vele semmit — hagyjuk tehát. Ha jól emlékszem, egy megjegyzé- j sem nyerte meg múltkor becses tét­­gyeimét, kedves Faun, amikor beval­lottam ugyancsak nyiitan és hősiesen egynéhány „női hibámat“, például a kacérságot, hűtlenséget stb. Itt most két kérdés vetődik fel: 1. Lehet-e eze­ket hibáknak tartani; 2. Lehete női hibáknak mondani. Hogy hiba-e, azt csak szubjektív szempontból lehet meg­ítélni, mert ugy-e a kacérság az aktiv félnek, annak, aki kacérkodik, rendesen nagyon kellemes és kedves dolgot jelent, az pedig, aki áldozata lesz, tel­jes joggal hibának jelentheti ki. Most az a kérdés, hogy mindig a nő-e az, aki háborgatja a férfiak lelki nyugalmát némi helytelen, vagy nagyon is helyes szempillantásokkal, mosolyok­kal stb., vagy csakogyan nem kölcsö­nös eszköze-e ez mind a két nemnek 8 mind a ketten egyformán nem hasz­nálják-e? Az én szerény meggyőződé­sem szerint a kacérság egyenletesen van kiosztva férfi és nő közt, csak ta­lán az eszközök különbözők. De az se mindig. így azután tényleg csak azon függ, hogy ki tudja magát a helyzet fölé emelni. Egy kisebb-nagyobb harc, amely mindig némi dühbe vagy két­ségbeesésbe hozza a gyöngébb félt, mert önkéntelenül érzi védetlenságét az erősebbel szemben. Jelent ez tehát va lami gyöngeséget, hiányt, amelyet min­denki bizonyos körülmények közt fáj dalmasan érez, — mint a keze, lába, szeme hiányát. Ennélfogva a kacérság nem hiba, sőt mondjuk, hogy ezt fej­leszteni kellene, mint valami nagyon is szükséges izmot, amellyel az ember harcol az életben. Azután pedig, ha jól emlékszem, a hűtlénségről volt szó. Mi is a hűtlen­ség? Az emberek többé-kevésbbé ál­landó szerelemre vannak diszponálva. Az objekt természetesen változik, né­mely embernél sokszor, sőt néha foly­tonosan, némelynél keveset Ez a vál­tozás nagyon szükséges és egészséges berendezése a természetnek, mivel az egy és ugyanazon ember vagy dolog iránti érdeklődés az embert kifárasztja és megfosztja minden ambíciótól. Ezek a változások éppoly szükségesek és egészségesek, mint — mondjuk — a levegőváltozás. Látáskörünk megna­gyobbodik, megtanuljuk ismerni az embereket, jobban el tudjuk nézni hi­báikat, mivel sohase koncentrálódik minden érzelmünk, minden reményünk és hitünk egy ember körül és ennél­fogva sohse lehet egy emberben any­­nyira csalódni, hogy ennek lehetnének nehezebb következményei életünkre és boldogságunkra nézve. Így tehát, kedves Faun, látja, hogy csalódott, mikor ámuiva ezt kérdezte: „hát lehetséges-e az, hogy egy nő be­vallja hibáit ?„ Én ezt a két dolgot csupán azért vallottam be, mert nem tartom hibáknak s meg vagyok győ­ződve ártatlanságukról. Épp úgy, mint minden ember, ha bevall ilyesmit, vagy nem tartja hibának, vagy csak nagyon is lényegtelen sőt szimpatikus kis hi ánynak, amellyel még kacérkodni is lehet. Különben kedves Faun, ha hibáknak is tartaná ezeket, ne izguljon, mert úgy se javít a dolgon — ötezer s több esztendeje kacérkodunk, szeretünk és elhagyunk ideákat, munkákat, embere­ket, férfit ás nőt. Ez az, ami életet ad az életnek, mint a fény é3 az árnyék csillogása hoz örök mozgást a termé­szetbe. F. E. Eddig a levél, amelynek első mon­data is raár csupa kacérság és el akarja vetem hitetni, hogy velem a 6000 éves öreg Faunnal szimpatizál. A kacérság bün-e? Talán nem, mert a női hódítás leghatalmasabb fegyvere. Kedves E. — egyes tételei azonban sántítanak. A kacérság tényleg jól es­­hetik annak, aki kacérkodik és annak akivel kacérkodnak,de mivel maga a vál­tozatosság hive, tehát ma nekem, holnap neked, tehát amig örömei szerez annak, akivel ma kacérkodik, de megsebzi azt, akivel tegnap kacérkodott. Lehet, hogy gyötörni akarja a tegnap uralkodó pla­nétáját azzal, hogy ma mással kacér­kodik, lehet, hogy nem is szivből, csak hogy a tegnapit bosszantsa, gyötörje a maival. Tehát nem áll az a tétele, hogy a kacérság mindig jó dolog, mert azzal sokszor rettenetes lelki fájdalmakat le­het okozni. Hogy a férfiak között is vannak fea­­cérak, lehet, de azokat csapodároknak hívják ős a kacérság sok nőnek jól áll, de ugyanezt nem mondhatjuk el a fér­fiakra. A hűség, azaz a hűtlenség tétele is sántít kedves E. ! Maga azt hiszi, hogy akkor boldog, ha minél több férfi fejét el tudja csavarni, ha nem is egyszerre, de egymás után. Es azt hiszi, hogy a szerelem csak Ti3za virág, rövid életű, mint a iehelleí a fükörlapon. Jjj kedves kicsi lány, mennyire nem ismeri még maga a nagy szereimet. Ma még azt hiszi, hogy nem tud egyet sokáig, egy egész életre szeretni. Ma azt hiszi, mert még nem jött el az igazi Amit eddig érzett, futó, múló érzés volt és rövid életű, mint egy kellemes csőnakkirán­­dulás, talán hullámokat is vert fel a lelkében, de azok hamarosan elsimultak, mint a Kisduna hullámai ott a Sport­telep körül. De majd ha eljön az igazi, akkor hiába mosolyogja le a hűségről, az egész életre szóló szerelemről hir­detett tanokat, maga a kacér, a kacagó | kis leány, kezes báránya lesz annak, * FÉRFIINGEK aki egy egész életre szóló csónakkirán­dulásra viszi el magát és akkor nem is maga fogja kormányozni a csónakot. Még szerencse lesz, ka a nagy, örök szerelem olyan iránt lobban föl a szi­vében, aki hive az örök szerelemnek, az örök hűségnek, mert jaj lesz magá­nak kedves E., ha olyan iránt lobban lángra, aki éppen olyan tanokat hirdet, mint maga és nem ismeri a hűséget. Gondoljon erre és ne fesse, az ördö­göt a falra, mert még megsirathatja titkon, éjszakákon át, hogy maga leki­csinyelte azokat, akik hittek az örök szerelemben és akik hűséget kínálnak a nőnek és hűséget is kérnek tőle. Majd egyszer eszébe jutok én és ak­kor elismeri magában, hogy annak a vén, öreg Faunnak mégis csak igaza volt. Mire maga erre a meggyőződésre jut, akkorra talán én már nem leszek ezen a Földön és átmegyek a Marsra, vagy a Vénuszra, meri abban már magának van igaza, hogy hiába eről­ködöm, úgysem tudom m3gjavitani ezt a világot, mert igy volt ez 6000 évvel ezelőtt is és igy lesz ez mindig : maguk kacérkodnak és a férfi nép bomlik maguk után. Szívélyesen üdvözli Faun Romlott húst foglaltak le Komáromban. — július 30. A komáromi városi hatóság kiküldöttei a napokban egy értesítés alapján meg­jelentek az itteni jéggyárban, amelynek raktárhelyiségében eddig páratlanul álló látvány fogadta őket. A beraktározott söröshordókon és söröspaiackokon felhalmozva fe­küdt huszonöt levágott sertés, amely a helyiséget kellemetlen bűzzel töltötte be és a zöidszinü húsról meg leheteti állapítani, hogy a hús a felbomlás állapotában van. A megjelent Göndör Ábris dr. fő­orvos a husi azonnal lefoglaltatta és a szappangyárba száliittatta, ahol a hatósági kiküldőitek jelenlétében megkezdték a romlott hús feldol­gozását. A vizsgálat során ezuián megállapítot­ták, hogy a húsrakomány, amely a Pécs testvérek tulajdonát képezte, még juüus 19 én került a jéggyárba. A Pécs testvérek cég egyik tulajdonosa Pécs József az Ulmann-féle uradalom­tól július I5-én megvett 115 sertést de mivel az ottani uradalomban sertés­vész volt, Pécs még helyben szabály­szerűen levágatta a disznókat és Sticho dr, párkányi járási állatorvos bizonyítványa szerint teljesen egész­séges, élvezhető állapotban szán­totta el Komáromba, ahol ugyan­csak a városi állatorvos helyettese egészségesnek találta a húst. Pécs számított arra, hogy a nagymennyi­ségű húst a helybeli henteseknek, mint azt már többször tette, egy-két nap alatt el fogja adni, ami azonban csak rész­ben sikerült néki, úgy hogy vagy har­minc sertést átadott még a hatósági mészárszéknek is,a többit pedig berakta­­rozía a jéggyárba. Itt azonban utolérte Pécset a balszerencse. A jéggyárban ugyanis két napi üzem­zavar állott be, a jég kifogyott és a hús romlásnak indult. A vizsgáló bi­zottság, miután nem találta meg az összes sertést, Pécs műhelyében és üz­letében is szemlét tartott, ahol szintén talált ebből a romlott húsból. Pécs ki­jelentette, hogy a húst egyáltalán nem volt szándékában forgalomba hozni,csu­­pán a műhelyben azért tartotta a romlott hU3t, hogy elszállítsa a szappangyárba. Az üzletben és a műhelyben talált kész árukról kiderült, hogy azok egészséges húsból készültek és teljesen élvezhetők, bár óvatosságból ezekből fel küldtek vegyvizsgálat végett Pozsonyba. A vizsgálatot kővető napon újabb nagymennyiségű romlott húst ta­láltak, részben már hordókban besózva és két magánlakás pincéjében, ahol a Pécs testvérek szokták a húst beraktározni. Megáliapitották, hogy a romlott húsból még semmi nem került forgalomba, s igy a a hatóság idejekorán lépett közbe. Mindenesetre Pécs, akit hibájain kívül ért ez a balszerencse, ott követte el a hibát, hogy a romlott húst nem jelentette be haladékta­lanul a hatóságnak, de hibás a jéggyár is, amelynek nem lett volna szabad a húst beraktározásra elfogadni, ha nem rendelkezik megfe­lelő hűíőhelyiséggel ilyen nagymennyi­ségű sertéskészlet részére. * Illetékes helyen utánajártunk az ügy­nek és a Pécs Testvérek husügyere vonatkozóan a következőket közölték velünk. A Péc3 testvérek esetét huspana­­mának beállítani nem lehet, mert Pécs József a romlott hús forga­lomba hozataláért kihágással vá­dolni teljes lehetetlenség, amenyi­­ben ők ezt meg sem kísérelték. A Pécs Testvérek az UJmann cég bélapusztai uradalomban 115 drb. leöit sertést vásároltak, ame­lyeket az ottani hatósági tiszti orvos igazolványával, mely szerint a hús teljesen egészséges volt, Komá­romba szállítottak. Megjegyzendő, hogy a fellépett sertésvészre való tekintettel az Uimann uradalom 3000 sertést szuratott le, me­lyeket szintén szabályszerű orvosi vizsgálat után közfogyasztásra Brünnbe és Pozsonyba szállítot­tak. Ezekből vásárolt Pécs 115 drb-ot és mivel ezt a helyi pi­acon elhelyezni nem tudta, a jég­gyár hűtőjébe küldötte. A hű­tőkészülék időközben felmondta a ssülgálatoi és ennek következté­ben a hús megromlott, amelyet a hatóság lefoglalt és azonnal a szappangyárba szállíttatott. A Pécs Testvérek jóhiszeműsége kétség­telen és ők semmi büntetőjogilag üldözhető kihágást el nem követtek. — Martosnak a Kultúrpalotában. Az augusztus 14—21 között Komáromban megtartandó mezőgazdasági, ipari, népviseleti kiálliiás alatt több előadás, ünnepély fogja szórakoztatni a kiállítás látogatóit. A kiállítás ünnepélyes meg­nyitása napján a komáromi dalos egyesületek nagy dalversenye fogja szórakoztatni a közönséget. A kiállítás bezárásakor, aug. 21-kán egy nagyon érdekes előadásban gyönyörködhetünk. Ugyanis a martosi derék műkedvelők a világhíres martosi népviseletben elő­fogják adni a legnépszerűbb népszin» művet: A falu rosszát. De nemcsak a martosi népviselet fogja emelni az él­vezetes előadás értéket, hanem az a sok drága, értékes kézimunka, amely a szereplő lányok öltözetét díszíteni fogja. Elmondhatjuk, hogy ez az elő­adás valósággal egy élő, eleven mozgó néprajzi kiállítás lesz, amelynek kere­tében szebbnél szebb martosi népvi­seletben, kézimunkában gyönyörköd­hetünk. A nagy érdeklődést felkeltő előadásra még többször lesz alkalmunk visszatérni. — Nagy olcsóság. Angol Krepp férfi ing 2 gallérral 47 korona EL­­BERTNÉL,

Next

/
Thumbnails
Contents