Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-07-26 / 89. szám
^eyjrvemiyoloadik évfolyam, 89. szám. Kedd, 1987. jalins 86. POLITIKAI-LAP 4löfi*etési fa csehszlovák értékben: l*l»ben és vidékre postai szétküldéssel: *Sés« érre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 30 K. - %fllföldön 150 Ke. • yei nám ér» t 80 Hllit. j(kniodi.Mnosj Komárom, — julíui 25. Ma reggel hat órakor feltüzték a magyar Sión ormára a fekete zászlót, mely az esztergomi főegyházmegyén kívül az ossz s mái gyár katolikus egyháznak gyászát hirdeli. Csernoch János, a magyarok hercegprímása szűnt meg élni és nemes szive nem dobog többé. Sajátos véletlene a magyar sorsnak, hogy Csernoch hercegprímás ült az esztergomi érsekek trónján akkor, amikor végigsepert a háborúban vérvesztes országon a trianoni ciklon és elseperíe annak kétharmadrészét négymillió magyarral együtl. Ez az egyházfejedelem ugyanis szegény szlovák földmives szülőktől származott és mint pap, elérte a legnagyobb egyházi méltóságot, amelyet előtte uralkodó házak sarjadékai viseltek, elérte a saját maga erejéből, kivételes tehetsége révén és ezzel megcáfolt egy nagy történelmi hazugságot, amellyel még ma is áltatják a világot, hogy Magyarországon ezer év óta elnyomták a szlovák nemzethez tartozókat. Csernoch hercegprímás nemcsak élő cáfolata volt ennek a mesterségesen szított hazug rágalomnak, de maga mutatott rá minden egyes alkalommal, hogy Szent István országában az állampolgárok egyenlők voltak minden tekintetben és aki hű fia volt ennek az országnak, az előtt megnyílott az érvényesülés útja minden téren. Csernoch János az érvényesülésnek volt az embere és ritka egyénisége a néppárti nemzetiségi képviselőtől kezdve a liberalizmus vizeiig, amelyekre átevezett, a nagy karriérek hordozója volt. Simor hercegprímásnak egykori oldalkanonokja és irodaigazgatója igen jól ismerte az embereket és a magyar viszonyokat. Pálfordulása őszinte volt, mert különben a legnagyobb élő magyar politikust, Tisza István grófot nem tévesztette volna meg, hogy Vaszary Kolos után a hercegprimási méltóságra, Magyarország első közjogi méltóságára ajánlja. A nagystílű emberek és papok sorába tartozott mindenkor és voltak távlatai emberekről, politikáról és az egyház hatalmas szervezetébe bele tudott illeszkedni nagy terveivel, amelyek egy részét keresztül húzta Trianon. Elveszítve a főegyházmegye birtokainak túlnyomó részét pz esztergomi főegyházmegye összezsugorodott a legkisebb egyházmegyévé, mert híveinek. százezrei idegen impérium alá kerültek. Ez$ a csapást is igazi ] férfi módjára viselte, valamint azt ! ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr* is, hogy a nemzetéhez tartozók megtagadták és sajtójukban renegátnak Mrde.ték. Holott Csernoch János sohasem tagadta meg szlovák származását és lelkében együtt érzett nemzetével, amelyet felemelt a forgandó szerencse, mig a magyarságot a porba sújtotta. Méltán gyászoljuk meg benne az igaz és hitéhez a hitvallók módjára ragaszkodó főpapot, az egyházi hierarkhia legmagasabb méltóságára emelkedett bíborost és azoknak a kiváló politikusoknak egyikét, akik a politikai magyar nemzet tagjának vallották és hirdették magukat. Hányán vannak ma is ilyenek Magyarországon a legmagasabb hivatali és birói állásokban, akik nem tagadták megfnemzetiségüket,de a magyar állameszme alapjára helyezkedtek és elérlek mindent, ami munkával és szorgalommal elérhető Ezek között vezet és évszázadok múlva is ragyogó példája marad a magyar türelemnek és objektiv politikai szemléletnek Csernoch Jánosnak, a szegény szakolcai szlovák fiúnak az esete, aki a Bakocz Tamások és Pázmány Péterek utóda lett Esztergom ősi egyházában. Csernoch János örökkévaló bizonyítéka marad a magyar liberalizmus mindent nivelláló erejének és türelmes felfogásának. De azt is konstatálnunk kell, hogy ez a d szes szék, melynek fénye semmit sem vesztett ezeréves ragyogásából, benne kiváló birtokosra talált, aki hitének igazságait emelkedett szellemmel hirdette és mindhaláláig bízott az isteni örök igazságban, amelynek hatalmas, erős szavával röppent el törékeny lesléből a fenkölt és csodálatraméltó emberi lélek. * Csernoch János esztergomi érsek és bíboros hercegp imás Szaftolcr város kában született 1852 június 18 án, tehát most múlt 75 esztendős. Szülei szegény, szlovák földmivesek voltak, akik a négy középiskolát is nehezen tudták vele kitanittatni és azután Esztergomba adták növendékpapnak. Simon hercegprímás, aki a szlovák papoknak nagy pátronusa volt és az esztergomi kanonokok, akiknek túlnyomó többsége akkor szintén a szlovák nemzetiséghez tartozott, vették a pártfogásukba az eleven eszü fiúcskát, aki a teológiai tanulmányokat is elvégezve Simor hercegprimás szentelt 1874 nov. 19-án áldozó pappá. A jeles képzettségű pap ekkor magasabb tanulmányok végzése céljából az 1875—6. években Bécsben tartózkodik a Pazmaneumban és 1876-ban a ttoloda doktorává promoveálták a hécrf egye’emen. Mint segédlelkész, Felsőrados községben kezdte meg működését, majd rövidesen Budapestre került, ahol Budán, a Krisztinavárosban,' majd ay terézvárosi p ébánián működött 1879 ben az esztergomi pap- » nevelőinté/et tanára lett, a követnező évben pedig udvari szertartó és a pri má-si levéltár őre lelt. 1882 évben került a primási udvar hoz ahova, udvar; titkárra és szentszéki jegyzővé nevezte ki Simor prímás, aki ezóta nagy patrónusa lett a tehetséges fiatal papnak. Ebben az évben pápai t. kamarássá is kinevezte a római kúria az érdemes ifjú papot. 1887 ben az udvar kegye is feléje fordult és tiszte’ I. ti udvari káplánná nevezte ki Ferenc József király a hercegprimás előterjesztésére. Ezóta fokozatosan és gyorsán emelkedett. 1888 évben primási irodaigazgató, majd oldalbanonok, az 1890. evben schavniki Boldogságos S:üz Máriáról nevezett cimzetes apáttá nevezi ki a király, 1893. évben pedig az esztergomi székesegyház plébánosa lett. A milleneum évében a főegyházmegye cenzorává nevezik ki, majd fokozatosan előlépések folytán 1899 ben nógrádi főesperes, főegyházmegyei bírósági Ülnök és a plébánosi vizsga bizottság tagja 1901. évben Epeit országgyűlési képviselőnek néppárti programmal és Szakolca, szülővárosának kerülete adott neki mandátumot az 1905. és az 1906. években is. 1905 ben székesegyházi főé* per esi rangot éri el a székesfőkáp talanban és a szentgyörgymezei prépostságot nyeri el. Ugyanebben az év ben Szakolca város díszpolgárává választotta. Még ebben az évben őrkanonoki tisztségre emelkedik. Mindenki bizonyosra vette, hogy a kiváló egyházi férfiú csakhamar egyházmegyéhez is jut. Az alkalom nem is váratott sokáig magára és Dessewffy esanádi püspök halála után 1908 jan. 12 én ezen egyházmegye élére állítja a királyi kegy püspöknek. De ezt az egyházmegyét, amelyet akkor még Temesvárról igazgattak, nem sokáig kormányozta, mert 1911. évben március 8 án kalocsai érsekké nevezik ki. A Csanádi egyházmegyében nagy és gazdag egyházi alapítványokat telt és ezekkel irta be nevét egyház megyéje történetébe, 1911 április 20 án iktatták be magas egyházfejedelmi méltóságába a főpapot és 1911 junius 1-én foglalta el érseki székét négy ünnepségek között. Ugyanebben az évben nevezte ki Fererc József császár és király belső titkos tanácsosává és Zenta város díszpolgárává választotta érdemei elismeréséül. Ekkor Vaszary Kolos ült az esztergomi prímások ősi székében. Testében elgyengülve, de szellemi erejének teljes birtokában élt az egyházfő Budapesten és Balatonfüreden. Ezt a körülményt sokan az egyházi körökben kihasználták és lemondásra bírták ezt a klasszikus miveltségü és tudós egyházfejedel met. Lemondása után 1912. nov. 20 án Tisza István gróf akkori magyar miniszterelnök ajánlatára esztergomi érsekké és Magyarország hercegprímásává nevezte ki a király és ezzel elérte a legmagasabb egyházi tisztséget. 1913, január 1-én foglalta el primási trónját, amelyen tizennégy és fél éven keresztül kormányozta a főegyházmegyét. 1920- tól kezdve pedig dunajobbparti csonkaegyházmegyét. A világháború kitörése előtt, 1914. május 25. a római katolikus szent egyház presbyter bíborosává (áldozás) nevezte ki X. Pius pápa. Ugyanez évben Esztergom székvárosa választja meg díszpolgárává. A világháború második évében 1915 október 5 én a Szent István Rend nagyker sztesévé ég a rend főpapjává nevezte ki a király. Emlékezetes msrad a világháborúban vitt szerepe, amely ben p királynak frtiséees tanácsadója vol\ Ő volt az, aki Ferenc József király halála mán a budavári Nagyboldotjassronyról nevezett koronázó templomban megkoronázta az utolsó Habsburg királyt, IV. Károly. 8»erke»*tőség ét kiadóhivatal; Nidw-n. üt. Megjelenik hetenkiüt hiiomsxori kedden, csütörtökön és szombaton. A proletárdiktatúra kitörése után Esztergomban tartózkodott és sdk kel' lemetlenségen esett át, de ezeket keresztényi türelemmel viselte. A herceg* prímás Komáromban is többször megfordult és kiszolgáltatta a bérmálás szentségét. Igen sokat tartózkodott kedvelt bajcsi nyaralójában és személyesen ellenőrizte birtokainak vezetését. Általában kitűnő gazda volt és nagyszerűen adminisztrálta az esztergomi főegyházmegyét. A trianoni béke után a dunabalparti egyházmegyerész elszakadt tőle és annak élére Jantausch Pál dr. nyitraiádányi plébánost nevezték ki helyettesévé, apostoli adminisztrátorrá Rómában a cseh kormány megkérdezése nélkül, miután előzőleg a kormány a szentszék által javaslatba hozott hat egyén kinevezéséhez nerii járult hozzá. Az apostoli adminisztrátor azonban nem tárgyalt a hercegprímással és az egyedül vitte a pereket, amelyeket a csehszlovák állam eilen indított az egyházi birtokok lefoglalása miatt. Ebben az Ügyben u óbb egyezség jött létre és a csthszlovák kormány ötmillió cseh korona fizetésére kötelezte magát a hercegprímást személyes tulajdonát képező birtok felszerelésért. Komáromban a hercegprimás halála hírére kitűzték a gyászlobogókat a Szent András főtemplomára és minden katolikus középületre. Komáromban Galba Károly nyug. vármegyei árvaszéki üg> esz iskolatársa volt az elhunyt hercegprímásnak valamint a Gutáról eltávozott Palkovich Viktor esp. plébános is, aki nagy tisztelői sorába tartozott. A ko máromi hívek az ő ajánlatára választották meg dr. Majer Imre párkányi plébánost és pápai titkos kamarást komáromi plébánossá, akit előzőleg bélai cimzetes apáttá nevezett ki Ccernoch hercegprimás, akinek Majer Imre kedvelt papjai közé tartozott. Temetése iránt még nem történtek intézkedések, de kétségtelen, hogy ez nagy egyházi fénnyel és pompával megy végbe, amelyen Komáromból és környékéről is többen vesznek részt. POLITIKAI SZEMLE. Komárom, —julius 25. Ismét uj terminus a községi választásokra. Csehszlovákiában minden politikum. De legfőképen a közigazgatás az, amely az egyes községeknek némi autonómiát hagyott meg gazdasági ügyekben, egye bekben azonban a jegyző vétója a mindent elnémító hatalom. A községi képviselőtestületek az országos politikai pártok szerint állíttatnak össze és így abba a testületbe, amelyből egyébként száműzték a politikát, már a megalakulásával politikát vittek bele. Hogy a politikai pártok szerint választott képviselőtestület ekként nem képviselheti a községek terheit viselő autcchton polgárság érdekeit, azt a letűnt négy esztendő alatt sok példa igazolta, De épen mert tisztára politikum a községi választás, a kormány és pártjai előtt nagy fontossággal bir és azért nagy előkészületeket tesznek a pártok a választásokra. A kormány régi szokásához híven taktikázik és egyezkedik, közben titokban pedig intézkedik, hogy a hatóságok miképen készülődjenek elő az őszi választásokra. Ismert, takdkaja a kormánynak a választási határnapok ide oda tologatása, úgy hogy egyes kormány lapok minden héten más és más terminust adnak közre. Legutóbb azi a hirt közölték, hogy a válasziások október négy vasárnapján lesznek és
