Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-12-31 / 157. szám
1927. december 31. Komáromi Lapok 3 oldai Újévi alkalmi vételek ELBERT-nél Nádor-n. 19. Eli. dacra kerülnek ameddig a készlet tart S3 'era ■JacS cca tts» Férfi és női fehérnemű Kötött pulóver és mellény Nyakkendő különlegességek Mosó és Tráma selyetiiharisnya Angol gyapjú- és flórharisnya Manikür-, Retikölerszény Üres és herendezett tőrkazetta Játszóbaba gyermekkocsi Hó- és sárcipő Pamut- és vászonzsebkendő Férfi és női Pyjamas Teveszőr- és prémmel bélelt keztyü Szőrmeboa kiárusítás Színes és fekete selyemernyö Mosó- és glottkötény Női és férfi selyemsálok Selyem és gyapjú alsónadrág bőr-Egyleteknek meleg- alsó ruhádat. Harisnyánál nagy árengedmény. Tagadhafalian, hogy Komárom város adózó polgárságának a munkáspártokkal tarló része a novemberi választáson megpecsételte saját sorsát, de egyúttal tisztában kell lennie azzal is, hogy ezzel a lépésével a választás eredménye szerint reáháruló felelősséget is viselnie kell mindazokért, amelyek a város gazdasági életében a négyéves cikluson az adózó polgárság terhére bekövelkezendók lesznek. A polgári egyesüli pártoknak az adózó polgárság nem adott annyi erőt hogy érdekeit minden irányban képes lenne inegvédelmezni, a megválasztott tizenkét képviselő részére csupán az ellenőrzés marad fenn, hogy ez milyen terméketlen munka lehet, azt könnyű megítélni, hogyha figyelembe vesszük, hogy velők szemben 5 csehszlovák nemzetiségi kormánypárti, 15 osztályalapon szervezett munkásképviselő áll, sőt egész bizonyosra lehet venni, hogy lesznek kérdések, amelyeknél a különben polgári színezetű zsidópárt tagjai támogatását sem fogják megnyerni. A képviselőtestületben a választás eredménye szerint az állásfoglalás súlya a munkások képviselőin van, akiknek egy cseppet sem fáj, hogyha a városi pótadót 100 vagy 200 szá zalékkal tesz kénytelen a város fölemelni. Az u'j képviselőtestületnek ilyen összetétele mellett egy cseppet sem közömbös az a kérdés, hogy a város ügyeinek intézésében micsoda befolyások érvényesülhetnek. Tény az, hogy a városra igen fontos teendők háramolnak a közel jövőben, mii—H» fgv-araaa, — Kérem Csányí, ha már mindenáron el akar veszíteni, legalább a férjemet kímélje meg, engedje le őí a gépiől, én magával rohanok tovább, a halaiba is, ha akarja! Mi nt az édes ölelés, úgy karolták át Csányi lelkét ezek a szavak. —- Hát vele jönne a halálba? Hiszen akkor szereti, persze, hogy sze réti s aki szeret, annak meg kell bo csátani. összerázkódott. Egyszerre kijózanodott. Elzárta a g zt, * gép sebessége hirtelen lecsökkent. Ördögbe is, — mormogta Csár.yi, — majdnem őrültséget köve'tem el. A távolban fehérvár tornyai nyuj togatták karcsú nyakukat az ég felé A hatulülők megkönnyebbülve sóhajtottak fel. — Hála Isten, — mondta a férj. — Ha Fehérvárra érünk, mindaketíen kiszállunk. C-ányi gúnyosan mosolygott és bólintott a kjével, aztán, mikor pár perc múlva betértek a városba, a szálloda előtt megállóit — Parancsolnak ez uraságok? — Igen, kiszállunk, majd innen másik autón megyünk tovább. Ha tudtuk volna, hogy önt . . . hogy mir két . . . azaz, hogy mindakét fél részéről ilyen kellemetlen h fyzetbe kerülünk, nem vettem volna igénybe a gróf ur szívességé' és autójái. — Óh, kérem — felelt Crányi és meghajolt az uraságok előtt — csu pán az autó soffőrjét f lejtették el erre az alkalomra kicserélni. Aztán, mint aki lidércnyomástól szabadult, met?fordította az autóját és vi dámán eltöfögött vissza Budapest felé. olyan leendők, amelyek egyúttal súlyos problémák is, de amelyeknek megoldása elől nem lehet elzárkózni. Mindenekelőtt a város utcarendezésének programja vár teljes kereszíülvilelre, amit a város érdekében az 1928. évben be kell fejezni Mert az igazán abszurdum volna, hogy akkor, amikor a külvárosi utcák egyrésze, a jámbor hasított körmüek korzója is, új burkolatot nyert, a Jókai és Deák utcák továbbra is abban a leheleden állapotban maradjanak, mini most vannak. Ebben a város egész lakossága egyetért és bizonyára nem riad vissza bizonyos áldozatoktól sem lit azonban nyomatékosan meg kell jegyezni, hogy a fölmerülő óriási költségek végzetes befolyással lehetnek az 1928. évi költségvetésre, ha a város uj vezetősége nem lesz képes megfelelő kölcsönről vagy pedig, —amit kétkedéssel irunkle — államsegélyről gondoskodni. A város utcarendezési munkaterve mintegy 6—7 millió költségbe kerül, amelyre eddig 4 és fél millió kölcsön van biztosítva, a még hiányzó kölcsön megszerzése az uj vezetőség és tanács dolga lesz. De a jövő évben egy különösen nagyhorderejű kérdés megoldása válik aktuálissá és pedig a város villamosítása amelyre nézve már több Ízben folytak tárgyalások, sőt a város szerződést is kötött egyes kérdésekben a Délszlovenszkói Villamos Részvénytársasággá*. E cikknek nem az a célja, hogy fölfedezze a villamosság praktikus és gazdaságos voltát, erről a mostani időben már nem kell beszélni, de az elvifalhataflan, hogy Komáromban általános óhajjá vált immár minden vonalon a villamosítás és ez elöl a város aligha térhet ki. Van azonban a dolognak egy igen nagy bökkenője a városra nézve, amelynek kitűnően működő és jól jövedelmező gázgyára van, amelynek a villamostársaság által leendő kisajátításának kérdése szoros kapcsoialban áll a város villamosításának tervével. Ha a város a lövő évben abba a helyzetbe kerül, hogy a gázmű megváltásáról érdemlegesen kell tárgyalnia, akkor a város vezetőségének és tanácsának ugyancsak résen kell állnia, hogy a város kárt ne szenvedjen. Hogy micsoda nagy felelősség hárul ennek a kérdésnek elintézésénél a város vezetőire, de a képviselőtestület tágjaira is, azt talán felesleges különösképen hangsúlyozni. Feltételezzük a zöld asztalnál ülő pártok tagjairól, hogy a város e jelentékeny vagyonrészének kisajátításánál ezúttal egyedül csak a város érdekeit fogják szem előtt tartani és nem esnek abba a bűnös könynyenhivőségbe, amelybe az Öt év előtti „városi szocialista rezsim“ tagjai eslek, amikor a város tiz millió értékű ingatlanát jóreménység fejében, potom áron adiák el az államnak, aminek megismétlődni még az osztályalapon álló munkásképviselők részéről sem szabadi A jövő év teendői közé tartozik még a város súlyos kölcsöneinek további kedvező konvertálása, amely által a város tetemes kamatmegtakarítást érhet el. A városi kölcsönök egy részét sikerült kedvező feltételek mellett konvertálni, reméljük, hogy ugyanilyen alapon lesz keresztülvihető a további konvertálás is. A szociális kérdések sorában első helyen áll a lakásínség megszüntetne, amelyet szintén a jövő év feladatai közé kell iktatni azzaí, hogy azt a problémát lehetőség szerint, teljes megoldásra kel! juttatni. Súlyos közegészségügyi és közigazgatási okok kényszerítik erre a várost, amelynek végre komolyan meg kell lennie a lépéseket az államnál, hogy megfelelő kincslári területeket engedjen át az új lakások és házak építésére és részesítse kedvező feltételű kölcsönökben az érdekeltséget, A város nincsen abban a helyzetben, hogy a szükséges kiterjedésű területet e célra rendelkezésre bocsássa az arra rászorulóknak és igy az államhoz kell folyamodnia, hogy a lakásmizériákon végre valahára segítve legyen. Ide tarlozik még a városi tisztviselők fizetésrendezése s a nyugdíjasok illetményeinek a rendezése is. Evek óla tengerikigyója ez a kellős kérdés a város közgyűlésének, amely ■ az elmúlt cikluson tőle telhetőén | igyekezett a jogos panaszokat or- S vosolni és a jogos igényeket kieié| giteni. A várost, amelyet községgé í sülyesztett az uj törvény, még ma j is akkora apparátussal igazgatják, j amely a fokozott bürokrácia köveí telményei mellett sem áll arányban : az elvégzendő munkával, amely nagyon is megcsőkent. Itt i in rs más halra/ mint a közgyűlés által még 1926 ban elfogadott szervezet szabályzat teljes terjedelemben való végrehajtása, azonban ehhez addig, mig a járási hivatalnak jóváhagyni nem tetszik, hozzányúlni nem tehet. A jóváhagyás mint tudjuk, az új közigazgatási reform életbeléptetésétől függ, amiről pedig ismeretes, hogy semmi jót nem hoz a volt városra. Minthogy a városi alkalmazottak fizetésrendezése, de még inkább a nyugdíjasok illetményeinek végleges megállapítása sürgős, minden bizonnyal be fog következni a jövő évben ennek a kérdésnek is elin; tézése, ami szintén nehéz dió a ' város részére, mert a fizetések és j nyugdijak közel félmillió kiadási ! többletet jelentenek, amire pedig fedezetet kell találni, különben a pótadóemelés elkerülhetetlen! Csak néhány fonlosabb feladatra mutattunk itt reá, de ezeken kívül j van még több olyan kérdés, (moziszinház, uszoda, sertésvagóhid stb.) amelynek megoldása szintén elhalaszthatatlan teendője lenne a városnak. Mindeme feladatok megoldása az adófizető polgárság áldozatkészségére appellál, mert hiába köntörfalazunk az államsegély üres reménységével, végső eredményben mégis csak ; ennek a városnak kell gondos-i kod i felvett kö'csönének, adós: ságának és egyéb fizetnivalóinak I letörlesztéséről, azért tehát a képviselőtestület minden egyes tagjának, nagy felelőssége j tudatában arra kell törekednie, hogy I a szükséges fedezetről a város pol• gárságának újabb megierhelése nél• kül gondoskodjék. Erre nézve pedig • jánlhafjuk, I hogy a város leendő vezetősége • szerezze meg Komárom részé| re a kikötőben átrakott szén-I szállítmányok után járó minimális íranzitó vámszedési jogát, mert ezzel o yan jövedelemre tej hetne szert, amely a ki kötő állandó j fejlődése mellett Komárom adósl ságainak amortizációjára biztos fe| dezetet nyújthatna. Elég potom áron jutott az állam ahhoz a hatalmas terűidhez, amelyen a kikötőt feín|A N A 3T »ósborszea* 1 A n gyógyít A _ I A N D 1 erősít Meghűlésnél, rheumánál, torokes fogfájásnál, mindennemű fáradságtól eredő ideghántalmaknál első segítség a házban. | MINDENÜTT KAPHATÓI épitetíe, a tranzitó vám szedési jogának megadásával rekompenzálhatná azt a nyomorúságban tengődő várost. Ha a város uj vezetősége ezt ki (udná eszközölni, az egész város hálás lesz iránta, mert ezzel hosszú időre biztosítaná a forgalmi lehetőségeitől megfosztott, fejlődésében megakadályozott, sinylődésre kárhoztatott város boldogulását. Polgár. Az építőiparosok védelme. Az idevonatkozó szigorú rendeletek. Az épitőkedv csökkenésével az építőiparosok a legnagyobb tétlenségre leltek kárhoztatva Ehhez járult még az, hogy nagyon sok jogosulatlan kontár és vállalkozó azt a kevés munkaalkalmat is elkaparintolta. A jogosult adóval túlterhelt szakiparosok ökölbe szorult kézzel voltak kénytelenek nézni a e nagy pusztulást Pedig e sérelmek ellen már régen megvolt az orvosság, csak az épilőipariszak művelői nem törődlek a védelemmel, megelégedtek az örökös panaszokkal De nem vették komolyan a hatóságok sem a minisztérium rendeletét s azért burjánzott a sok visszaélés Nagy hiba az is, hogy ez a fontos rendelkezés csak az államnyelven jelent meg s igy iparosaink túlnyomó része nem szerezhetett róla tudomás!. A minisztérium még 1921. évben kiadott e tárgyban rendetetef, amit ha a szaktársak figyelemmel kísértek, s minden egyes visszaélést az illetékes iparhatóságnál feljelentettek volna, uagyon sok károsodástól megmenekülhetlek volna. A minisztériumot nem az építőiparosok iránt érzett szeretet kényszeritette e rendeletek kiadására, hanem csak is egyedül az, hogy a kontárok könnyebben kibújtak az adózási kőit lezett ség alól s ezáltal az államnak igen nagy károkat okoztak. Még mindig nem késő a segítség, azért fordításban közöljük ezt a minden jogosított építőiparost nagyon közelről érdeklő rendetetef, Egyben a saját jól felfogott érdekében felkérünk mindenkit, hogy a rendelet eilen vétőket az illetékes 1. toku iparhatóságnál jelentsék fel, mert csakis a saját kezdeményezésünk utján várhatjuk a javulást. A rerdelet szövege a következő: S zlovenszkói T eljha talmu Minisztérium Közmunkaügyi kormányrefer nse. Tárgy: Vállalkozóknak jogosítványok kiadása. 1921. márc. ?2. 4298. II. J921 Valamennyi Zsupáni Hivatalnak. Állandóan ismétlődnek panaszok.,hogy az n. n váltakozók Szlovenszkón, akik a szolgabirói hivataloktól a keresk. min. 1891. aug 25 röl kelt 42493 sz. rendelefe alapján kisebb kőműves, ács vagy kőfaragómunkák végzésére iparigazolványt kaptak, túllépik jogosítványuk hatáskörét s olyan munkálatokat végeznek, amiket csak szak-
