Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-12-22 / 153. szám
^*87vennyolcad*le évfolyam. 153. szám. Csütörtök, 1087. december 22. POUT1KAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAT JÓZSEF dr. POLITIKAI SZEMLE üMisetégi ár ««ehiudovák értékben: füttyben éi ridékre poitai »Stkűldéiiel: é^lsa érre 80 K, félém 40 K, negyed érre 20 K. — lölföldÖD 150 Ki. «7«mb »iáin áras 80 fillér. Benes békeszózata Komárom, — december 21. Igazán cem vagyunk elkényeztetve Benes külügyminiszter részéről mi, magyar nemzeti kisebbség. Kilenc esztendő alatt kevés jó szava volt hozzánk és még a legszerencsésebb eshetőség az volt a számunkra, ha agyonhallgatott bennünket. Abban, ha beszélt rólunk, igazán nem volt köszönet. Emlékezünk jól arra a gesztusaira, amelyekkel a lefegyverzett Magyarország ellen fenyegetőzött és nem feledjük el azon kijelentését sohasem, hogy mi, magyarok most megbünhődünk a fehérhegyi csatáért. Ebben a kijelentésében benne volt az összesürilett gyűlölet a magyarsággal szemben, amelynek pedig, mint nemzetnek igazán semmi köze sem volt a fehérhegyi csatához, ahol a katolikus cseh rendek éppen úgy harcoltak a protestánsok ellen, mint az osztrák németek, a birodalmi németek és a magyarok. A gyűlölet politikája azonban nem lehet sohasem hosszú életű, hiszen gyűlöletre államot építeni nem lehet és Benesnek is meg kellett térnie a negatívumok álláspontjáról a pozitívumhoz. Dicsekedve is említi a locarnői megegyezést a németekkel, amiben neki ugyancsak kevé3 része volt, most pedig a légionárius ünnepségen a magyarokkal való megegyezés szükségéről tesz politikai hitvallást. Meg is lephetne bennünket ez a nagy véleményváltozás és szinte várjuk a benesi szócsövet, Hrusovszky doktor alakjában, aki viszont neki ugrassza harci paripáját a fegyvertelen Magyarországnak és vitézi győzelmet arasson felette szóval. Mert Benes nyilatkozatai sohasem voltak olyan őszinték, hogy azokban elveket kereshettünk volna. Hangulatokat talán igen, diplomáciai semmitmondást még többet, de programot, amelyre építeni is lehetne, soha. Mostani magyar-német kisebbségi politikája sem a meggyőződésnek, vagy a politikai szükségességnek a vetülete, hanem az európai és — hozzátehetjük — az amerikai közhangulatnak, amely végre észrevette a magyar kérdést is és most már a kisebbségi probléma is napirendre került. Nem túlozunk, ha ezt vonatkozásba hozzuk a Rothermere akcióval, amely Európa közvéleményét megváltoztatta, a magyar-román optáns perrel, amelyben Magyarországnak igazsága kétségtelen és ennek az igazságnak erejét Benesnek is éreznie kell, aki sietett memorandummal megvédeni a földreform demokráciáját, azt a demokráciát, amely a reformot a nemzeti kisebb-Komárom, —december 21. Megegyezett végre a kormány a Vatikánnal. A két év óta húzódó és számtalanszor megszakított tárgyalások Prága és Róma között végre eredménnyel végződtek. A módus vivendinek nevezett megegyezést szcmbatcn parofdltdk és ezt azonos szövegű jegyzékek kieset élésével fogják ratifikálni, Az olasz sajtó értesülése szerint a két évvel, a Huszflnr.ep miatt keletkezeit nézeteltérés is megoldást nyert. Ez a nézeteltérés az ismert Marmaggi-affórra vonatkozik, finely miatt a pápai rurcíus elhagyta Prágát. Hogy a Vatikán és Csehszlovákia között a diplomáciai jóviszonyt újra fö veszik, bizonysága annak az, hogy a pápa a csehszlovák kormánynak a tárgyalásokkal meghatalmazott képviselőit magánkihailgctáson fogadta. Egyes néppárti lapok, köztük a S ovák, azt írják, hogy a Szentszék követe, Marmsggi pápai nurcius, a jövő év januárjában, valószirüleg Vizkereszt napján visszatér Prágába. A csehszlovák hivatalos távirati iroda ezzel szemben illetékes helyről nyert értesülése alapján közli, hogy Msgr. Marmaggi viszszaíérésére vonatkozólag megegyezés nem történt. A kisantant konferenciája és Lengyelország. A kisantant eddigi terv szerint januárban tartja iegkőzelebbi konferenciáját Bukarestben. A párisi sajtó igen élénken foglalkozik ezzel az üléssel és politikai körökben azt hiszik, hogy a konferenciának nagy jelentősége fesz nemcsak Romániának a Bratianu halála következtében megváltozott politikai magatartása miatt, hanem azért is, mert a kisantant államok most azt várják, hogy Lengyelország csatlakozni fog a kisantan hoz. Lengyelország állítólag megfigyelő álfái fogja magát a konferencián képviseltetni, amiből a párisi lapok azt következtetik, hogy a nem hivatalos részvétel után rögtön lehet számítani Lengyelországnak a kisantanthoz való csatlakozásával. Évről-évre megjelenik ez a hir a frarcia sajtéban, de Lengyelország még eddig nem csatlakozott a Magyarország teljes izolálására összeállóit három utódállam e szövetségéhez s több mint bizonyos, hogy ezúttal sem fog a Benes által sugalmazott francia szirénhangoknak enkedni. A konferencián egyébként szóba fog kerülni a kisanfanínak Magyarországhoz való viszonya és a Rothermere lóid akciója, de tárgyalni fogják a gazdasági dunai föderáció megteremtésének kérdését is, amelyben Franciaország és Németország támogatásában biznak. A kisantant legközelebbi konferenciájára tehát ismét megkondultak a francia sajtó lélekreklám harangjai, de hogy januárban meg lesz-e tartható a tanácskozás, az még a politikai viszonyok aiakulásátói függ. ségek rovására hajtja végre. Benes a magyarokkal és németekkel való megegyezésnek szükségességét hangsúlyozza, mert érzi, hogy ez ma a belpolitika egyetlen jegecesedési pontja. Ha nem volna erre akkora politikai szükség, akkor még hallgatna rólunk egy pár évtizedig Svehla miniszterelnökkel együtt. Mivel azonban ezt a kérdést, amelyről Európa beszél, to-Benes reméli, hogy sikerülni jog a megegyezés Magyarországgal. A francia kormány 1917 decemberében elismerte a külföld különböző államaiban a háboiu alatt megalakult csehszlovák hadsereget. Ennek tizedik évfordulója alkalmából a csehszlovák legiónárius szövetség Benes külügyminiszter és Udrzal nemzetvédelmi miniszter védnöksége mellett ünnepélyt rendezett, amelyen megjelent Masaryk dr. köztársasági elnök is. Az ünnepi beszédet Benes dr. csehszlovák külügyminiszter tartó:ta, aki kiemelte a csehszlovák hadsereg háboiu előtti megszeivezésérek jelentőségét és hangsúlyozta, hogy a csehszlovák nemzet ma békét, munkát, megértést és elismerést akar. Az állam az uj Európa felépítésén dolgozik a többi államokkal együtt, így dolgozik küer c év óta Franciaországgal karöltve, így egyezett meg Locarnoban Németországgal. Benes reméli, hogy sikerülni fog a megegyezés rövidesen Magyarországgal is. így dolgozik a kormány a belpolitikában is a németekkel és magyarokkal való megegyezés irányában. A brünni légionáriusok is megünnepelték az évfordulót. Walkó külügyminiszter Magyarországnak a szomszédos államokkal való viszonyáról. — december 21-én. Walko Lajos, megyar külügyminiszter a feisőház külügyi bizottságában tájékozást nyújtott a népszövetség ülésszakáról és egyéb fontos poü ikai kérdésekről tarlóba meg nagyobbsztbásu expozéját. Magyarországnak a szomszédos államokkal való viszonyáról a következőtet mondotta: Jugoszláviával helyzetünk kedvező és remélem, hogy a megindult javulás tar tósodni fog. Politikai tárgyalás nincsen közöttünk folyamatban, de más tárgyalásokon 11 különböző kérdésről megegyeztünk. Romániával a viszonyunkat megzavarták a birtokper és a legutóbbi er délyi események. Anélkül, hogy Románia belügyeibe akarnék beleavatkozni, rámutatok arra, hogy a testvéreinket nem részesítik a megfelelő védelemben, ami lehetetlenné teszi a jó szomszédi viszony kialakulását, amit a magvar kormány ludomására is hozott Romániának. A csehszlovák köztársaságban állandó izgalmat okoz a revízió gondolata, mellyel az európai és amerikai közvélemény mind szélesebben foglalkozik. Sajnos, hogy ennek az izgalomnak káros következményei is vannak, melyek az oltani magyarsággal való keményebb bánásmódban nyilvánulnak meg. vább agyonhallgatni nem lehet, barátságos arc fordul felénk. Vigyázni kell különösen a könnyenhivő és könnyen hevülő magyaroknak, hogy ez az arc nem Jánus-arc-e és csakugyan bízni lehetne-e benne. Mi csak az egyik arcot látjuk, a másik nem fordul felénk és nem ismerhetjük fel rajta az igazi arckifejezést. , Sxerkeiztőiég éi kiadóhivatal; Nidor-o. ifi. Megjelenik hetenkint háromszor! kedden, csütörtökön és szombatos. Egyházkerületi közgyűlés. A dunáninneni református egyházkerület évi rendes közgyűlése Pozsonyban. — december 20. Nagy érdeklődés előzte meg a dunáninneni ref. egyházkerület közgyűléséi, amelyet december 20 án, kedden tartottak meg a pozsonyi ref. egyház tanácstermében Balogh Elemér püspök és Szilassy Béla dr. kerületi főgondnok együ tes elnöklete mellett. A közgyűlés elé azért tekintettek nagy várakozással, mert ezen a gyűlésen számolt be az egyetemes ref. egyház konventi bizottsága arról a tárgyalásokról, amelyeket december közepén folytatott a kormánnyal, illetve Hodzsa miniszterre*. A tárgyalások eredményéről Sörös Béla egytiazkerüieti aljegyző, a konvent által kiküldött bizottság egyik tagja referált, bizalmas közlései azonban nem eléghették ki az egyházkerület közgyűlésének tagjait, mert azok a részletekben nem voltak teljesen összhangban a konvent elnöksége állal a Pr. M. H.-ban, pár nappal ezelőtt közreadott bizakodó hangú jelentéssel. A közgyűlést hétfőn délután előkészítő értekezlet és kerületi bírósági ütés előzte meg. Kedden reggel 9 órakor gyűltek egybe az egyházkerüieti közgyűlés tagjai, akik között az elnökség tagjain kivül megjelentek Pabiy Károly, Gyalókay László, esperesek, Tóth Kálmán tb. esperes, Akucs Lajos, Gálffy Gíza, Bihary Kálmán, Sörös Béla lelkésztanéctbirák, Gaái Gyula dr. egyházkerüieti főjegyző, Mohácsy János dr. kerületi főügyész, N.gy Nándor egyházmegyei gondnok, Tcthkároiyi Lajos, Salamon Ferenc dr., Schmidt Imre kér. tanécsbirák, Soós Károly, Boross Kálmán, Fekecs Sándor, Csegledy Pál, Csekey Dávid, Fülöp Zsigmond, Kenessey Kálmán dr. egyházkerületi képviselők, Nemes Kálmán területi pénztáros, Kovács Alajos kér. taniióképviselő, Végh Kálmán püspöki titkár és mások. A közgyűlést Balogh Elemér püspök magasszarnyalásu imaja után Szilassy Béla dr. kerületi főgondnok nyitotta meg, magasröptű, gondolatgazdag beszéddel, amelyben az egyház mai helyzetével foglalkozva, a vallásos élet hatalmas építő és fentartó erejére mutatott rá, mint amely egyedül képes az egyházat megtartani. A lelkeket megragadó, mélyen járó beszéd után Gyalókay László esperes, keiületi főjegyző jelentett a megüresedett .egyházkerüieti tanácsbirói tiszt betöltésére történt szavazás eredményéről. Egyházkerüieti világi tanacsbirónak a kerület nagy szótöbbséggel Schmidt Imrét, a Pénzintézetek Egyesülete ügyv. elnökét választotta meg, aki a hivatalos esküi letette. Az uj tanécsbirót Balogh Elemér püspök üdvözölte igen meleg szavakban. A kormánnyal folytatott tárgyalásokról Sörös Béla konventi képv., kiküldőit bizots. tag számolt be röviden. A bizottságot Hodza minisz'er fogadta, akivel a zsinati törvényekre, a szlovák egyházmegyére az elmaradt államsegélyekre, a teológiára, a lelkészek és tanítók állampolgárságára vonatkozó kérdésekről folytatott megbeszélést. Az egyház törvényeit a január 24 iki zsinat fogja a megbeszélés szerint véglegesen megállapítani 8 megígérték, hogy az állampolgárság kérdését a belügyminiszter esetről esetre fogja elintézni, az 1927. évi államsegélyt kiutalják és az 1919— 1920 évi elmaradt államsegélyre nézve a pénzügyminisztériumban fognak szükséges intézkedéseket tenni. Minthogy
