Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-12-17 / 151. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1M7. december 17. Régen bevált gyógyvíz vese és hólyagbajoknál, anyagcsere zavaroknál, terhességnél, valamint szoptatós anyáknál. — Vértisztító és savoldó. — Legkitűnőbb ízű frissítő asztali víz. 81*4 ják megtartani. A legközelebbi találkozónak határidejét a jövő év elejére, január hó végére, vagy február eUÖ napjaira tervezték. A zágrábi Obzor jól informált körösből most arról értesül, hogy a konferencia ügyében az előkészületeket még nem tették meg, mert előbb a romániai költségvetési vita bnfejezését fogják megvárni, mert a konferencia egybehivása attól függ. hogy a jelenlegi román kormány hadimon marad e vagy esetleg uj veszi át a hatalmat. A kisantant államainak külügyminiszterei tehát egyelőre várakozó álláspontot foglalnak el és főképen a csehszlovák és a jugoszláv kormányok tekintgetnek idegesen Románia felé, ahol az u*óbbi idők n?gy botrányai igen könnyen válságot idézhetnek elő. Kritikus helyzet a köztársasági agrárpártban. A kormány legnagyobb és legbefolyásosabb pártjának, a köztársasági agrárpártnak válságáról imák a lapok. A párt keretén belü’, — ami különben nem újság a csehszlovák pártoknál, — éles nézeteltérések keletkeztek egyes vezető politikusok közölt, — akik azután a párt tagjait is igyekeznek a maguk részére megnyerni. Már régebb idő óta észlelhető ellentét Hodza Milán dr. iskolaügyi miniszterrel szemben, aki a konzervatív irányzat hive. Az el lentét a napokban nyíltan is kitört, aminek Srobár Lőrinc dr., volt miniszter szenátusi beszédében adott érthető kifejezést. Srobár az éles antiklerikális irányzat hive és mint ilyen beszédében világosan tudatta Hodzsával elégedetlenségét. Szerdán este már a paria mentben ismeretessé vált, hogy Srobár és Hodza között gű szakítás komoly, úgy, hogy Srobár elhatározta, hogy a szociáldemokraták vezetőivel és Hrusovszky cseh nemzetiszocialistával együtt egy uj harcias szlovák lapot ad ki, amely a klerikálisok, a korrupció elieh és a realisztikus propaganda mellett harcolna. Az a cél, hogy az összes haladószellemü szlovákokat tekintet nélkül arra, hogy milyen párthoz tartoznak, az uj alakulásba bevonják. Hí ez az uj alakulás tényleg megtörténik, az agrárpártban komoly válságra kerül a sor. Nem lesz közlekedésügyi minisztérium. A prágai lapokban az a hír jelent meg, hogy a közmunkaügyi miniezté riumot megszüntetik és ehelyett feláilit- I ják a közlekedésügyi minisztériumot. Ezt a hirt illetékes helyen kategóriküsan megcáfolták. Az egész hírből csak annyi az ig*i, hogy a közmunkaügyi és a földmivelésügyi minisztérium ügykörében némi változás fog beál ani az által, hogy a vizgazdasági ügykört úgy osztják föl, hogy a fflidmiveiesügyi minisztérium hatáskörébe csak azoknak a folyóknak vizgazdasága fog tartozni, amelyek a mezőgazdasági meliorációval szoros összefüggésben vannak, ugyanakkor a köemunkaflgyi minisztérium teljesen átveszi a vidék államosításának ügykörét. 160 Leánybarátság. Irta Kiszely Gyula. I. Otthon nem kellettem sehol... Nem csoda. Száznyolcvan centiméter, diplomás és rangos ember, de élhetetlen voltam. Komolyan vetlem a jelszavakat és otthon akkor többtermelés volt a jelszó. Másként nem ment akkor, kötést csináltam műtrágyákra Idegen valutában... Többtermelés nem lett a dologból, még mielőtt lehetett volna, jött egyik „korona sture“ a sok közül. Elment a birtokom a differenciákra. Ami büróban kopogtattam, már az előszobában a B-lista fogadóit, ahol másutt kopogtattam, a helyszűke fogadott... t így szorultam ki félig technikai íökélyü járműveken, félig gyalog az uj Európából az ősi Ázsiába ... És ekkor jutott eszembe a Körösi Csorna Sándor ... A nélkülözéssel is lehetett szerezni kenyeret.. Sőt hírnevet. Halhatatlanságot... Csak nem közönségesen, hanem felsőbb célra kell nélkötözni. Helyes, felsőbb célra fogok nélkülözni. Felsőbb célnak ott volt mindjárt a Dawalghiri. Olyan égbenyúlóan meredt elém, megértettem, miért nem mászta meg senki. Mikor közelebb értem, azonban megértettem, hogy a Dawalghirit nagy apparátussal másszák évek óta az angolok. És nekem nem volt nagy apparátusom. Száznyolcvan centiméter csont és izom, négy végén két talp és két ököl. Ötödik pólusnak egy fej. Ebben a vállalkozásban azonban a fej keveset számított. Maradtam hát a Körösi Csorna Sándor-nyomon. A száznyolcvan centiméteremen néhány fellah-rongy, az öklömben egy görcsös bot. A lámák misztikus országának határán igy fogott el egy’brit királyi patrul . . . Az a hűvös nembánomság, amelylyel a túlerő bilincseit magamra rakattam, az angol flegmára rokonszenvesen hathatott, mert mire valami főhadiszállásra jutottunk. Colonel O’Brian, a parancsnok leszedte rólam a farkasguzst, fürdőt és angolos ruhákat adatott, elvitt a klubházba és az olvasóteremben a Times egyik karosszékre boruló példányának azzal mutatott be: — Egy önnek való gentleman. Miss . . . A Times mögül ekkor csakugyan kibújt egy miss. Nem volt már fia°|o Komárom, —dsc. 16. Miként a melegben a higany emelkedik felfelé, épen igy emelkedik évről évre az úgynevezett nagymegyei pótadó. A múlt évben még 113°/° volt, most már büszkén felemelkedik 160°/°-ra. A mindig leócsárolni szokott magyar rezsim alatt a megyei pótadónak maximuma volt az 5°/°, ennél magasabb pótadót csak a törvényhozás hozzájárulásával lehetett kivetni. A pozsonyi nagyraegye nagyhivatalnokai azonban minden esztendőben ilyen csendes meglepetéseket tartogatnak az adózók számára. Tegyünk egy kis számvetést. Mit is is jelent ez a 160°/® Komárom városra nézve? Ha a város adóalapját az eddigi 600.000 K ra becsüljük, ennek 160°/°-a kerek 960.000 koronát tesz ki. Ezzel szemben a városi pótadó 200°/°-a csak 1,200.000 koronát tesz ki, amit mindig kizárólag komáromi helyi célokra használnak fel. Ellenben mire használják fel a megyei pótadót ? Arra, hogy Nagyszombat megyei kórházat építsen belőle, hogy a szlovák vidékek utait nagyszerűen megcsinálják. De vájjon költenek-e egy fillért is a komárom—gútai megyei útra, melynek 3-7 kilométer szakasza egyszerűen járhatatlan ? Vájjon költenek-e belőle Komárom szociális és kulturális kiadásaira egy fillért is? Nemmel kell felelnünk. Komárom lakossága egymilliós nemzeti ajándékot ad a nagymegye számára az 1928. esztendőben. Mit adott eddig Komárom városnak a nagymegye? Egyszer már küldött a komáromi járás számára (beleértve Komárom várost is, Gutát is) száz pár gyermekcipőt és talán ugyanennyi haA N gyógyít A N A erősít I D Meghűlésnél, rheumánál, torok- és fogfájásnál, mindennemű fáradságtól eredő idegbántalmaknál első segítség a házban. MINDENÜTT KAPHATÓI risnyát.. Azt kérdezzük, nem futná a a millióból egy kissé több cipő a a gyermekek számára ? Már kapott a komáromi gyermekkonyha is ezer korona segítséget a zsupáni hivataltól; de az is elmaradt, mióta a nagy adó olyan szépen emelkedik fölfelé. A nagymegye kulturális kiadásai között szerepel mindenféle rendű és rangú szlovák intézménynek a segítése, vájjon nem volna e köteles segíteni a nagymegyének a magyar kultúrintézményeket, a magyar színészetet,. a magyar iskolákat? De ezekre nem jut, mert a sovinizmus, amely a pozsonyi megyeházára befészkelte magát,, ezekre nem juttat egy fillért sem. Komáromnak is vannak szociális és kultúrintézményei, amelyek ezelőtt rendesen segélyeztelek az állam és a megye részéről. Jut e a milliós pótadóból ezekre valami? Kötve hisszük. A megyei pótadó emelkedése ilyen hallatlan mértékben a legsúlyosabb teher, amely az adózó rétegekre nehezedhetik, mert ellenértéket nem lát érte. Etzel szemben jogosan vethe'jük fel a kérdéseket, hogy jobb-e az uj koztál és rövidlátó volt, de nem pápaszemet viselt, hanem vastagüvegü monoklit. És hetyke etonfrizurát. A ruháján látszott, hogy nemrég tenniszezett . . . — Kész ön velem jönni — kérdezte üzleti egyszerűséggel . . . — A pokolnál nem rosszabb helyre, miért ne — válaszoltam kérdéssel a kérdésre . . . Ekkor mind a hárman elmosolyodtunk. A miss úgy, mint az aszszony, aki elmés bókot kapott, a colonel úgy, mint aki szereti a hazárdságot, én magam úgy, mint aki azért mosolyog, mert a miss mosolygott . . . II. En megint a régi fellah rongyaimban voltam és miss Alicia ugyanolyan rongyokban volt. A harmadik társunk nem volt rongyokban, a harmadik társunk egy fehér szamár volt, aki a koldusholminkat hordta. Hárman hetek óta róttuk a tibeti vadont . . . Reggel orgonasip módján lornvosuló sziklák, estére sirveremforma szakadék, amelyben a hegyipárduc temetkezik. És reggeltől estig agyforró hőség, estétől reggelig meg ránkdermedtek a zuzmarás rongyaink. Ilyenkor a fehér csacsi voll a párnánk. Lefektettük Daddie-t a kvarcos homokba és a négy patkóban lába közé kuporodtunk. Miss Alicia a kedves kis állat gubancos szőrére hajtotta a fejét az én fejem mellé és Istenem, ilyenkor be sokat gondoltam Köröst Csorna Sándorra, Mi sokat szenvedtünk, de együtt szenvedtünk ... Csillagtalan éjben ezer biztatással foszforeszkált felém a leány szembogara, és farkasnyüszitéses éjben is álomba zsongitott a leány barna mellének nyugodt hullámzása. Ö nyugodtan piheni. Hogyne. Hisz reá vigyáztam én és én rám vigyázott Daddie ... Az ő bennszülött ösztöne valami okos rúgással, vagy * egy harsány ordítással előre hirt ' adott, fejük fölött kóválygó szirti keselyükről, vagy a talpunk alatt nyüzsgő skorpiókról . , . Körösi Csorna Sándornak nem volt, aki hirt adjon és a magyar hitén kívül nem volt. aki a leikébe foszforeszkáljon. Úristen, nálánál mennyivel boldogabbak voltunk és azon az estén mégis kétségbeesettek voltunk ... Az utolsó hegyi pásztorfalunál nyomát veszítettük a mongol bandának, amely a hegyekbe hurcolta Alicia barálnéját ... Angol lapok akkor sokat írtak erről, expedíciók Rövidebbek lesznek a napok, korán sötétedik, Ön megerőlteti a szemét, a munkája terhessé válik, ha nem rendelkezik elsőrangú világi- £ tási berendezés felett. A fényesen vilá- T^TT XXÖT? A AT gitó és rendkivül hosszú élettartamú X LJ 11 VXkXXYjjÍAl_jLtX lámpa megkönnyíti munkáját a sötét évszak alatt.
