Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-12-10 / 148. szám
2. oldal Kamáromí Lapok 1927. d«e«n*h«r 1#. Régen bevált gyógyvíz vese és hólyagbajoknál, anyagcsere zavaroknál, terhességnél, valamint szoptatós anyáknál. — Vértisztító és savoldó. — Legkitűnőbb ízű frissítő asztali viz. 815 konyhás lakásokra nézve pedig 1930. január 1 -töl kezdve, míg a kétszobás konyhás lakásokra nézve 1931. január 1 tői kezdve szűnjék meg a lakóvédelem. Nagy üzemi helyiségeknél 1930, január l ében, kis üzemi helyiségeknél 1931. január 1-ében javasolja megálla pitani az egyesület a lakásvédelmet. A cseh építőmesterek eme javaslatukat a népjóléti minisztériumhoz nyújtják be és remélik, hogy a törvény módosításánál azokat figyelembe fogják venni. A. „ T ÜNDÉR UJJA K“ Magyar Kézimunka Újság megrendelhető a SPITZER féle könyvesboltban. Megrendelésre házhoz szállítom. Memento' a kormánynak Komárom, —december 9. Keserves panaszok hangzottak el a napokban a köztársaság legfontosabb intézményének, az igazságszolgáltatás funkcionáriusainak ajkáról. A birák és ügyészek szervezete a prágai törvényszék nagy esküdtszéki termében tiltakozó ülést tartott, amelyen állást foglaltak a fizetési törvény és az állások endszeresitésének kérdésében. A napirenden huszonkét szónok beszéde hangzott el, akik komoly megszívlelésre szolgáló hangon adtak kifejezést a bírák és államügyészek elkeseredésének, ami abból a szomorú gazdasági helyzetből keletkezett, hogy a köztársaság bírái állásuknak és nagy felelősségüknek meg nem felelő fizetésben részesülnek, pedig a munka, amelyet végezniük kell, ma háromszor akkora, mint a háború előtt volt. A tiltakozó gyűlés határozatot hozott, amelyben teljes nyomatékka! fölhívják a közfigyelmet a bírói kar kritikus helyzetére és azt hangsúlyozzák, hogy a bírósági viszonyok nem méltók egy kulturáltamhoz és elháriihatatlanul az igazságszolgáltatás összeomlására vezetnek. A határozatban kifejezésre juttatják, hogy az uj fizetési törvénnyel és az abból folyó rendszeresítéssel nem értenek egyet s követelik a birói pragmatika törvénybe iktatását. Igen súlyos okoknak kell fennállaniok, ha a köztársaság e legkomolyabb tiszteletreméltó testületé állást kénytelen foglalni gazdasági helyzetének megjavítása érdekében és arra határozza el magát, hogy a köztársaság figyelmét magára irányítsa. Tény az, hogy a birói és ügyészi kar túl van zsúfolva munkával, aminek első sorban a birói hiány az oka, mert az köztudomású, hogy a köztársaságban ezidőszerint 377 betöltetlen birói állás van A kormá nyok sok képzett és a régi magyar igazságszolgáltatás terén kifogástalanul működött bírót nyugdíjaztak, akiknek legnagyobb része meg olyan korban volt, hogy elsőrendűen el tudta volna végezni dolgát, dehát politikai okokból igy kellett cselekedni. Utánpótlás azonban egyelőre nincsen s igy a számá ban megcsappant birói karnak kell elvégezni azt a felszaporodott munkát, ami a részben betöltetlenül maradt fbirói hivatalokra háromszoros teherrel hárul. Csodálkoznunk kellene, ha nem fudnók azt, hogy a köztársaságban az a fuxsa fölfogás érvényesül, hogy egyedül a fizikai munkát kell értékelni, mig a szellemi munka hordozóival szemben a szükebblüség elvét érvényesítik. Az állam legképzettebb, legintelligensebb köztisztviselői mostoha gyermekei a köztársaságnak, holott mindenkinek tudnia kellene, hogy az igazságszolgáltatás e nagy felelősséggel működd tényezői magának az államnak tekintélyét képviselik és szolgálják naprúlnapra fontos munkájokkal. Ilyen Körülmények között lehetetlen fel nem figyelni a birák és ügyészek jog03 követeléseire és lehetetlen, hogy a legilletékesebb körök is meg ne szívleljék az igazság letéteményeseinek kívánságát. Magas képzettséeük, nagy felelőséggel járó hivatásuk megköveteli, hogy az állam úgy gondoskodjék róluk, amint azt ennek a testületnek függe lensége és tekintélye megkívánja, hogy egyszersmindenkorra biztosítva legyen részükre az anyagi gondoktól való mentesítés, hogy minden tudásukat annak a szent ügynek áldozhassák, amelyre elhivattak. Az igazságügyi kormánynak nem lehet elzárkózni a birák jogos követelése elől, hanem annak mielőbbi teljesítését kell biztosítani. Nagyszabású kongregációs ünnepségek Komáromban. — Saját tudósitónktól. — Komárom, — dec. 8. Komárom katolikus egyházközségének bensőséges és szép ünnepe volt december 8 an, Mária szeplőtelenségének ünnepén. A katolikus egyház ke■maun» ■Hannái ■ i <m mi mi—iwursawwa a *»; N A A N gyógyít A N A erősít I D Meghűlésnél, rheumánál, torok- és fogfájásnál, mindennemű fáradságtól eredő idegbántalmaknái első segítség a házba». MINDENÜTT KAPHATÓ! belében működő Mária-kongregációk e napon nagyszabású egyházi ünnepeket rendeztek, amelyeknek első része a Szent András főtemplomban folyt le. A Szent- Benedekrendi főgimnázium ifjúságának uj kongregánista újoncait reggel 8 órakor tartott felavatási ünnep keretében vette fel Gidró Bonifác főgimnáziumi igazgató és bencés házfőnök a kongregációba. A megindító ünnepségnek nagyszámú közönség volt a tanúja. Majd Gidró igazgató nagy papi segédlettel ünnepi szentmisét celebrált, amelyen a főgimnázium egyházi ének- és zenekara Lipp Missa sanctae familiae jét adta elő Biró Lucián főgimnáziumi tanárnak, a Mária kongregáció prézesének vezénylete alatt. A templomot megtöltő hatalmas közönségnek Hajdú Lukács dr., főgimnáziumi tanár mondott szentbeszédet a kongregációk céljairól és színes szavakban raj zoita meg azok életét és az ártatlan ifjúi és gyermeki telkekre gyakorolt jótékony hatását. A kiváló szónoknak beszéde mély benyomást tett a hallgatóságra. Délután 3 órakor a város összes kongregációi felvonultak a Szent András főtemplomba ünnepélyes fogadalom megújításra, mely Majer Imre dr. pápai Az élettárs. Irta Czájlik K. Hanna. A gyorsvonat simacsuszásu luxusfülkéjében egy férfi ült. Fölötte a hálóban sok cédulával átragasztott bőröndök feküdtek halomban, szémben meg egy furcsa, idegen formájú kutya támaszkodott az ablakrámára. Viharvertek voltak mind a ketten, akár a böröndhalmaz és mind a ketten a vidéket nézték. A kutya lustán, kényelmesen, mintha az uj vidék élvezetében elmerült volna, — a férfi feszülten, fáradhatatlanul, mintha régi emléket keresne a réglátott vidéken. Rohant a vidék előtte, mint a gyerekek teregetős képeskönyve, úgy gombolyodott le sorban a ferdén elkanyarodó aranysárga magyar vetések sora, majd meg esőtől frissen zöldmezőség, — a távolban kéksejtésü hegyek, versenyt úszó felhőrongyok odafenn, közben messzi égre rajzolt zsindelyes faluk, templomok megcsillanó tornya és útközben mindenütt az elhagyott kultúra utolsó, hazavágtató felkiáltójelei, a távirópóznák .. • Milyen csodálatosan, édesen ismerős volt ez mind, milyen rég nem látott és milyen szomorú . .. Megtiporva, vérbe-porba sújtva és mégis élőbb, forróbb, igazabb, mint valaha. így érezte ezt, most, mióta elhagyták a határt és benn dübörgött a vasparipa az ország kalásztengerében. És aztán később kékes sejtés csillant meg ... és aztán közbelépett a Duna. A férfi ott, a magányos, szivettépő vártán előredőlt, szomjas, olthatatían rajongással és hosszan elnézte a nagy, fényes vizhátat Otthon volt. A Duna mentén született. A nagy, fehér kőházban. Ott ugrálta a gyerekkorát a rekettyés partján és ezerszer és ezerszer állta a hullámok játékos ölelését. És most Palm-Beach minden csodája, a Missziszipi gigászi szépsége, a Riviéra azuros, szerelmes öblei után is felsírt benne a nagy, régi gyerekszerelem a Duna iránt. Ügy érezte, a Dunában van eltemetve az ő egész fiatalsága, a maga tüzes, akaratos, izmosodó szilajságában, — és a nagy folyó partján, az öreg, fehér ház négy fala közt van eltemetve mindaz is, ami könnyelmű és szép volt az életben. Mert szép volt az élet és könnyelmű akkor, régen. Bolond forró napok kacagós lánca ... O akkor azt hitte, hogy a lánc végtelen. És akkor nagyot ütött a sors. Jött egy nap, amely nem hozott sem csókot, sem kacagást. Beborult még az ég is és nehéz, sötét felhőkből rázúdult az egész élet átka. Kitagadták, száműzték a fehérházból. O meg elment. Keserű, kemény daccal, vérző szívvel, búcsú nélkül. Este ment. A viz csobbant, — a hold a fehér ház falán muzsikált. Senki sem kisérte. — Senki sem mondta, hogy hü lesz hozzá, Csak azt tudta, hogy fenn a nagy erkély oszlopos árnyékában két fáradt, finom öreg kéz imára kulcsolódik és egy mártirasszony az ő boldogságáért cserébe a sajátját ajánlja az Égnek. Ez mind régen volt. A mártirszivü asszony rég meghalt. Nem élte soká túl a fia távozását. És meghalt az öreg ur is. A keménykötésü öreg sas, aki felemelte a botját és úgy mutatott ajtót. Csak Minka él. A kis kuzin. Akibe egy életen át szerelmes volt. Aki ott élt a fehér házban és egy volt a szerelmes szép múlttal. És él egy rettenetes, hidrafejü számsor. Egy borzalmas, kemény ellenség, amely úgy árnyékává szegődött az ő életének, mint egy átok. Vele virrasztott, vele dolgozott, vele csüggedt és őrjöngött. Az otthonhagy0tt adósságának a számsora volt ezf amely megkeserített minden falat kenyeret és izzóvá hevitette a feledés kelyhét. Nem volt feledés, Pillanatra sem. Ez az adósság, amely a vállára nőtt, mint egy förtelmes erkölcsi púp, űzte-hajtotta. Rabja volt. Ezerszer próbált feledni. Aztán megcsikorgatta a fogát Nem. Nem pihen. Nem nyugszik. Egyszerre fog fizetni. Kell. Pénz. Hatalom. Nem önmagáért.Csak azért, hogy levesse a terhet. Megölje a hidrát. Akkor majd kiegyenesedik, belenéz a napba . . . Emelt fejjel él majd minden örömet habzsolva, minden kelyhet ürítve — szabadon , . . Addig pedig orral túrja a rögöt, ka kell. És most, — most ütött a nagy óra. Mindent megvont magától, — a lehetetlennek látszó percért. És a lehetetlennek látszó perc most küszöbön áll. Rohanó vonaton hozza az uj világ miliárdjait, a felszabadulás árát. . . Már nőnek a hegyek ... Benépesül a láthatár. Távolban Esztergom rajzolódik az ég aljára ... A vonat csúszik, — zökken — és mire lelép, magyar talajon áll. Szeretne felujjongani, hangosan, mint aki végigálmodta a rossz álmot és derűs napra ébred, — hanem aztán észbe kap, — és csendesen végigsimogatta a kutyája szögletes fejét.Az állomáson az ügyvéd várta. Id<e kiSZB Iparvállalatoknak világos és intenzív fényre van szükségük, hogy eredményes munkát végezhessenek. A kevés áramot fogyasztó és fényesen világitó „TUNGSRAM lámpák elősegítik eztja célt.
