Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-12-01 / 144. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1927. december 1. Nagy karácsonyi vásár! Kertész J. Jenő üzletében (Komárom) Komárno. Nádor-utca 35. mélyen leszállított árak az összes női és úri divatáru cikkekben. 400 drb női és leányka kabát lesz elárusítva minden elfogadható árban. másolat maradt a Népszövetség archívumaiban, tekintettel arra, hogy minden dokumentumról nagyon sok másolat készül. Nem közük ez adatok a főtitkári hivatalhoz beérkezett levelek számát, de értesülésünk sz rint ez évente meghaladja az egymilliót, mert a hivatalos leveleken kivül a magánosok nagy tömege is gyakran a Népszövetséghez fordul a legkülönbözőbb információk kikérésére ... A működés nagy ... hogy haszna is nagy-e az más kérdés. Seréfly Jusztin lesz az esztergomi érsek—december 1. Az Osservatore Romano hivatalosan közli, hogy a pápa Serédy Jusztint esztergomi érsekké nevezte ki es öt a legközelebbi konzisztóriumon biborosi méltóságra fogja emelni még négy más egyházfővel együtt. A lapok dicsérő jellemrészíket közölnek Serédy személyéről és kinevezését nagyjelentőségűnek tartják. iskolák valláserkölcsi nevelés tekinteté, ben ma már alig jöhetnek számításba, nem is beszélünk, hiszen az irányzat ma egészen más, mert a modern pedagógusok nagyképűen azt tanítják, hogy az iskolának számolni keli a realitásokkal és az ifjúságot az életre kell nevelni. Igen, de a nevelés csak akkor járhat eredménnyel, hogy ha az iskola munkája a léleknek és szívnek harmonikus kiművelését tartja szem előtt, A szlovákoknak panaszaiban az a sérelem is kifejezésre jut, hogy Szlovenszkóban a középiskolákban olyan tanárok működnek, akik még szlovákul sem tudnak és cseh nyelven tartják előadásaikat. Ha ez sérelem a szlovákokra, mennyivel fájóbb sérelem az itt élő magyarságra az, hogy régi magyar középiskoláit átszervezték szlovákká s hogy a magyar nemzeti kisebbségnek egyetlen egy magyar középiskolája van, amely felett már szintén készülnek megcsenditeni a lélekharangot. Az iskolaminisztérium élén álló Hodza könyörtelenül keresztül akarja vinni a közoktatás terén is elnemzetietlenitő politikáját és ahelyett, hogy a törvény szerint biztosított magyar iskolák számát szaporítaná, ahol csak lehet, mesterséges utón is igyekszik kevesbíteni azokat, A magyarságnak nincsen egyeteme, holott milliós számaránya szerint jogosan megilletné őt a főiskola, de fájdalom, a magyarság képviselőinek szava csak kiálló szó marad a pusztaságban. A kormány ridegen elzárkózik és megy kitűzött célja felé, amely a nem zeti állam kiépítésében csúcsosodik ki és minden rendelkezésére álló eszközzel azon van, hogy a nacionalizmus diadalmaskodjék. A magyar nemzeti kisebbség szomorú jövö felé sodródik s csak nemzeti öntudata és a fajában rejlő erő mentheti meg. Azért magyar testvéreim, eszméljetek rá végre arra, hogy drága nyelvetek és nemzeti szent hagyományaitokat saját magatoknak híven kell megőriznetek és ápolnotok. Bethlen István gróf is Genfbe utazik. — november 30. A népszövetség decemberi üléseit megelőző pénzügyi bizottsági tárgyalások ügyrendjén a Magyarországnak nyújtott népszövetségi kölcsön még hátralevő részének feloldása szerepel. A pénzügyi bizottság tárgyalásaira Bethlen István gróf miniszterelnök is Genfbe utazik, kíséretében Walko Lajos dr. külügyminiszter, Búd János d. pénzügyminiszter és Szabóky Alajos dr.pénzügyi államtitkár utaznak Genfbe. A népszövetségnek december 5-én kezdődő ülésszakán, mint ismereles, a magyar-román agrárperek vitás kérdése is szerepel. Ebben a kérdésben Magyarországot ezúttal is Apponyi Albert gróf képviseli. 73.733 leuél. 184 741 ngomíatuáng és 12438306 leuélmásolat . . . A Nípszövetség főtitkári hivatala érdekes statisztikai adatokat bocsátott nyilvánosságra. Élénken illusztrálják ezek a Népszövetségnek egy évi időtartama alatt végzett munkáját. E statisztika szerint 1927-ben, azaz ez év első kilenc hónapjában a Nép szövetségi tanács már három rendes ülésszakra gyűlt össze (március, junius, szeptember), mégpedig mindhárom alkatommal Genfben, ami egyáltalában nem kötelező, miután a népszövetségi paktum értelmében a Népszövetségi Tanács a világ bármely városában ütéíre ülhet össze. Ez évben ezenkívül még öt nagy nemzetközi konferenciát tartottak a Népszövetség égisze alatt, amelyek a következők voltak: nemzetgazdasági konferencia, a veszettség elleni nemzetközi küzdelemre vonatkozó (Párizs, Pasteurintézei) kongresszus, az állandó nemzetközi segélyalap létesítéséi célzó nemzetközi konferencia, nemzetközi közlekedésügyi kongresszus és a nemzetközi sajtókonferencia, amely múlt hónap végén zajlott le Genfben. A Népszövetség különböző állandó bizottsági (lefegyverkezési, gazdasági, pénzügyi, szellemi együttműködési) nem kevesebb, mint 16 ülésszakon gyűlt egybe az 1927. év folyamán. Ezenkívül rengeteg albizottsági és alkalmilag létesült bizottsági ülést tartott a Népszövetség. Ez?k között a leglényegesebbek a gazdasági, lefegyverzési, a hamis pénz forgalombahozatala ellen alakult, egészségügyi stb. albizottságok, amelyek nem kevesebb, mint 45 szőr ültek össze tanácskozásra ez év folyamán, főleg Genfben. A szellemi együttműködés népszövetségi albizottságai nem kevesebb, mint 15 különböző nemzetközi értekezletet tartottak. Ennél rnég érdekesebbek a főtitkárság amaz adatai, amelyek az 1926-ik évre vonatkoznak s amelyek élénken fényt vetnek arra az adminisztrációs munkára, amely a Népszövetség keretein belül egy év alatt lefolyik. A közölt adatok szerint 1926 ban 73.733 levelet küldött el a szélrózsa különböző irányában a genfi főtitkári hivatal, nyomtatványt pedig 184.741 et A különböző dokumentumok illusztrálására a Népszövetség 89.348 klisét készíttetett s az összes elküldött iratokról 12,438306 „Tapasztalatlan kínai“ fog elnökölni a népszövetség decemberi tanácsülésén amelynek egyik legfontosabb problémája a magyar-román birtok por. — november 30. A népszövetség tanácsának decemberi ülése előtt az angol sajtó felfogása szerint a két legsúlyosabb probléma a lengyel-litván konfliktus és a román magyar optánspör. Az angol sajtó kívánatosnak tartja, hogy Anglia őrizze meg elfogulatlan sem legességét. Ezzel kapcsolatban nagyon érdekes a Times egyik legutóbbi számának vezércikke, amely azt fejtegeti, hogy a népszövetség régi tanácsában, amelyben a szövetségesek egymás között voltak, sokkal könnyebben lehetett volna megoldani ezt a két szövevényes kérdést, mint a mostani tanácsban, amelynek 14 tagja van, köztük Németország is. A Times szerint Németország jelenléte a népszövetségben hátráltatja a civódások kiküszöbölését, ami nélkül a tanács végleges döntést nem hozhat. A bajokat tetőzi az a tapasztalatlan kinai, akinek sorrend szerint elnökölnie kell, — folylatja a Times vezércikkében, legkülönösebb pedig az, hogy nem átafl beülni az elnöki székbe, noha Kina a népszövetség fenntartásához szükséges hozzájárulási illetékkel még mindig adós Kié legyen a gyermek? (És a milliók...) Paul Boncour és Millerand viaskodnak Max Linder véres érnyéka körül a párizsi törvényszék előtt,.. — A vidám ember szomorú életének prózai epilógusa ■ ■> Viktor Hugo „Nevető ember“-e óta ezersier feldolgozták annak az ember, nek a tragédiáját, aki a nevettetés értékes tudományáért saját boldogtalan életével fizet. A közönség a színházban megsiratja a bajazzókat, de haza menet már nem sokat gondol rájuk és ha megkérdeznék az emberek véleményét, alig akadna néhány, akt tiz százalék valóságot 8 zavarna meg ezekben a romantikus históriákban. Ha azonban a modern statisztikusok közül valamelyik egy napon kutatni kezd majd a nevettetés nagymestereinek sorsa után, akkor ... A modern ba j ázzék tragédiája. Akkor ki fog derülni, hogy csupán a legutolsó generáció nagy mulattatói közül majdnem mindegyiket utolérte Bajazzó végzete. Fatty irtózatos históriájára, aki megölte menyasszonyát, mindenki emlékszik még, Charlie Chap tin szomorú életéről majd mindennap újabb adatok kerülnek nyilvánosságra. London kedvenc bohóca, Marcelin, nemrégiben lett öngyilkos. És Chaplin előde és talán mestere, Max Linder, aki annyi embermílliót nevettetett meg, ugyanasak az öngyilkosságot választotta karrierje befejezésére. Max Linder tragédiáját felidézte most a párizsi polgári törvényszék. Még mindenki emlékszik arra a kettős öngyil kosságra meiyet a két évvel ezelőtt a Champs-Élysées egyik előkelő hoteljében követett el Eu-őpa leghíresebb filmstarja, Max Linder és a felesége. 1923-ban Chamonix ban ismerkedett meg a tizenhatéves Peters kisasszony nyal Max Linder és a szülők minden ellenzése dacára augusztusban feleségül is vette a nála húsz esztendővé fiatalabb amerikai leányt. Már nyolc nappal később belátta tévedését. Levelek és végrendeletek. 1924 év elején Bécsben kísérelt meg legelőször öngyilkosságot Max és tíz hónappal később Párizsban. Mindkét esetben szerencsésen megmenekült a haláltól. Végre 1925 október 31 röl november 1-re virradó éjszaka feleségével közös elhatározással sikerült eredményesen leszámolnia az élettel. Mielőtt meghalt, öt levelet irt. Az egyiket az anyósának: — Asszonyom, örüljön, ez az ön műve. Egy barátjának pedig ezt: Mindent megtettem az utolsó két esztendőben, hogy feleségem visszarántsam annak a mélységnek a széléről, melybe mindenáron bele akart esni. Hiába I És a svájci események után lemondtam a küzdelemről. Engedtem, hogy kövesse hajlamait. Éjekről a „hajlamok“-ról sokat panaszkodott a barátainak. Perverz, romlott nőnek tartotta fiatal feleségét. Menthetetlennek. És meg akart halni, mert remegett, hogy kislányát, akit imádott, ilyen anya nevelje fel. Linderné is irt egy levelet a halála előtt az anyjának, mely azonban eltűnt és néhány tanú szerint körülbelül ez volt a tartalma: Drága kis Mamám, vigyázz az én kis babámra. Vigasztald és mondd meg neki, hogy sohasem csaltam meg a férjemet. Bocsásd meg ezt az utolsó szomorúságot, melyet neked okozok. Max Linder végrendeletében, melyet 1925 október 18-án irt, meghagyja, hogy szeretném, ha fivérem Maurice lenne Öröm dolgozni az olyan szobában, ahol a világítás egyenletes és jó. Lássa rp I I \T fZ Cp A A/í U el dolgozószobáját és munkatermeit ^ ^ ^ ** * * * lámpákkal, mert azok megfelelnek a fenti követelményeknek és emellett kis áramfogyasztásuk következtében még gazdaságosak is.
