Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-11-26 / 142. szám
1927. november 26. Komáromi Lapok 6. oldal. Nagy karácsonyi vásár! Kertész J. Jenő üzletében (Komárom) Komáruo, Nádor-utca 25. mélyen leszállított árak az összes női és úri divatáru cikkekben. 400 drb. női és leányka kabát lesz elárusítva minden elfogadható árban. leménynek, amely a Le Journál ismert körkérdésére nyilvánult meg, hogy a francia nő férjhez mehet né methez, de egy francia nem vehet el német nőt. A teljes francia környezetbe került német asszonyt gyorsan elnyeli a francia környezet, mint ahogyan a Prágába férjhez ment magyar lányból előbb utóbb cseh asz szony lesz és a Budapestre röpitett cseh lányból magyar asszony. A levegő, a miliő környezet, az emberekkel való érintkezés előbbutóbb átformálja az asszonyt és elveszik a saját nemzetisége részére. 0 még fentartja ugyan az érintkezést, de gyermekei, az unokái már csak a családban fenmaradt hagyományból tudják meg azt, hogy anyai ágon milyen nemzetiség vére is csergedez ereikben. Hogy vannak kivételek és az erélyes anya kivételt alkot a felállított szabályokon, az nem változtat a dolgon. Varnak hőslelkü asszonyok, akik daco'nak a környezettel és a Maiakat is megtudják hódítani a saját nemzetiségük számára. Ezek azonban nagyon ritka kivételek. Kedves t-i. magyar asszony, ezzel be is fejeztem ezt a témát, amely őszintén szólva nem az én elemem. Ebbe már politikát is bele lehetne keverni és azt én nem nagyon kedvelem. Legyen szíves tehát más témát adni. Szives üdvözlettel Faun. A csallóközi ár mentesítő társulat betöltötte néhai Bartal Ferenc örökét. Hatalmas érdeklődés mellett folyt le a közgyűlés, mely egyhangú ag Nagy Nándor földbirtokost emelte az elnöki székbe. Az egyik alelnöki tisztséget Baital Iván nyerte el. — Saját tudósítónktól. — Komárom, 1927 november 25. Pénteken folyt le Komáromban az Alsócsallóközi Árrrentesilő és Belvizlevezető Társulat érdekeltségének közgyűlése. amelyre a komáromi, dunaszerdahelyi és csilizközi járások gazdaközönsége olyan impozáns számmal vonult fel, hogy a komáromi városháza terme szűknek bizonyult. A nagy arányokban megnyilvánult érdeklődést a társulati elnök megválasztása keltette fel a közönségben, amelyre a magyarságnak, sőt az egész érdekeltségnek egyetlen jelölje volt: Nagy Nándor, nemescsőcsai földbirtokos, a pozsonyinegyei képviselőtestület tagja a magyar nemzeti párt megbízásából, aki néhai Bartal Ferenc h-lála után a társulat ügyeit eddig a legnagyobb körültekintéssel vezette, mint a társulat ügyvezető aleinöke. A közgyűlésen jelenvoltak közül a komáromi járásból ott láttuk: Aranyossv Kászló. Eggerhoffer Béla, Darányi Gvörgy, Golschmied Marcell, Galambos József. Csorba István dr, Hickisch Károly. Galgéczy Antal, Holczer Sándor, Kiss Endre, Ruttkay Béla, Ghyczy János dr., Singer Andor, Vörös Ede és Zsigmond földbirtokosokat, a dunaszerdahelyi járásból megjelentek; Bírtál Aurél nvug. főispán, Bartal Iván, Brokés Ede, Bognár Ignác, Mészáros Károly, Mészáros Lipót, Pálffy Andor (gróf) Pucher József dr., Bleyer Miklós, Wei8z Géza, Kuffner Oszkár (báró) Rosenberg Elemér, a Csilizközből Síbö Gábor, Komárom város képviseletében Füssy Kálmán és Csizmazia György városbiróföldbirtokosokat.jK eib Károly nagybérlőt, számos község biráját és jegyzőjét. A hatóság képviseletében megjelentek Novotny Rikárd dr. járási főnök, a társulat aleinöke, Csernó Vilmos műszaki főtanácsos, a földművelésügyi minisztérium és Viest Dusán építészeti főbiztos a közmunka referátus képvi seletében. A társulat tisztikarát Bálint István műszaki tanácsos, igazgató, Gyaloksy Miklós és Méhes Rudol sza kaszmérnökök képviselték. Az elnöki megnyitó. N?gy Nándor elnök a megalakulás és igazolási eljárás befejezése után féltizenegy órakor nyitotta meg a közgyűlést és emelkedett szavakkal parentálta el Bartal Fereicet, aki hat éven át, mint a társulat elnöke, példás ügybuzgósággal és lelkiismerettel vezette a tárrulat ügyeit, de annak hosstu éveken volt választmányi tagja is Az elnök indítványára a közgyűlés felállással tisztelte neg nemes emlékét és azt jegyzőkönyvébe Íratta. Majd a kelet szavaival emlékezett meg Darányi Ignác, dunaörsi földbirtokosnak, a vo t magyar földmivelésügyi miniszternek elhunytéról is, akinek minisztersége alatt a társulat nagyszabású támogatásokat kapott és igy Darányi neve a társulat renesszánszához fűződik. Emlékét s.intén a jegyzőkönyvbe foglalják. Majd bejelenti az elnök a kiutalt államsegélyeké», amelyet évi 150000 K-ról 240000 K-ra emelt felt a földmivelésügyi miniszter. Ez alkalmat felhasználja az elnök a kormány képviseletében jelenlevő Csernó műszaki főtanácsos és Viest Dusán építészeti főtanácsos jóindulatú támr gatásáról való megemlékezésre is, akik a társulat ügyei iránt mindenkor jőakaraiu figyelmet tanúsítottak A pénzügyi kormány az eddigi 220000 K sdóvisszatérftési segélyt 275000 K- ra emelte fel, mindezekért köszönetét mondott a közgyűlés* Óriási lelkesedés melleit választják meg Nagy Nándort társulati elnökké. A közgyűlésen Galba Károly nyug. árvaszéki ügyész vette át az elnökséget és a közgyűlés áttért 8z elnökválasztásra. Ennél a tárgynál Bartal Aurél volt pozsonyvármegyei főispán emelkedett szólásra és hódolva az ősi szokásjognak, a pozsonj megyei elnök ölökébe komárommegyei éidekeltségi tagot ajánlott Nagy Nándor eddigi alelnök személyében. Viharos éljenzés fogadía Bartal szavait és a közgyűlés egyhangúlag választotta meg a társulat uj elnökévé Nagy Nándor nemesócsai földbirtokost. Galba Károly üdvözlő szavai után Nagy Nándor foglalta el az elnöki széket és nagyszabású programot adott székfoglaló beszédében reámutatott azokra a feltétlenül szükséges reformokra, amelyek a társulat eredményes vezetéséhez feltétlenül szükségesek. Ezeket két főcsoportba sorozza. Az első csoportot alkotja a társulat csatorna rendszerének alapos műszaki revíziója, 27 éve elmúlt, hegy ezek a műszaki alko'ások kiépültek, azóta azonban az idő fatális tele'ével. a talajviszonyok következében azokban nagy változások álottak be teljesúöképessé gük rovására. A teer dőa másik nagy csoportja a belvizek terén keresendő, ahol szintén nagy beruházásokra lesz szükség, hogy a közelmúltnak kataszt tófális jelenségei többé nug ne ismétlődjenek. Számit a társulat érdekeltségének á dozatkérzségére, amely esek látszólagos áldozat, de a sikerrel folytatandó védekezés ereién bőségesen visszatér ül minden áldozat a több termelésben. Számit 82 állam támogatására is, hiszen az állam érdeke párhuzamossan haled a társulati érdekeltségével és a földmive és eredményei az államnak is a hasznát és közgazdasági előnyét jelenük. Számit a társulat műszaki személyzetének a támogatására Is, hogy eredményes munkát végezhessen. Akit a hözérd* k uh v szolgálatára, úgymond, snnak helyt is kell állnia. Minden erejével, tudásával, azon lesz, hogy a társulatnak igazságos és hasznos vezetője li hessen. A viharos éljenzéssel fogadott elnöki székfogláló után a kormány képviselői üdvözölték a társulati elnököl uj lisztében és elsőnek Viest Dusán építészeti főtanácsos mondott meleg üdvözlő szavakat, amelyekben az uj emök munkásságát, erélyét igen hatásos szavakkal emelte ki és szerer ekésnek tartja a választást a társu'aii érdekfltség szempontjából Csernó Vilmos műszaki főtanácsos a kormány képviseletében mondott meleg üdvfz'ő szavakat az újonnan megválasztott elnökhöz, kiftjve azt, hogy a kormány mit denk or megértőén fogja támogalni a társultot, amikor uj elnökiben a közügyesntk és az érdekeltségnek ilyen önzetlen munkását látja, akihez a kormány képviselői is tisztelettel és megéléssel közelednek. Az uj elnök néhány szóval megköszönvén a szives üdvÖ2iö szavakat, a választmány megalaknása kövekezett, melyet ajánla«á»a tgyhangúig a követ, kezűkből választottak meg : Komáromi járás; Aranyossy Lász ó dr., B>se János, Bödök Sándor, Egeerhofftr Gyula, Füssy Kálmán, H ck'sch Károiy, László János, Petr Vladimir Ruttkay Béla, Selmeczi István dr, Szandtner Henrik, Vörös Ede; a dunaszetd-helyi járásból: Bognár’Ignác, Márk Mihály, Mészáros Lipót, Pá ffy At dór (gróf), Peczár Béla, Pucher József dr.; Csilizközből: Dvorzsák Károly, Sebők Gábor. Ezt követte a negyventagu védblbizottság megvüasztása. Zárószámsdás, alkalmazottak fizetésrendezése, költségvetés, Ezek után Bálint István társulati igazgató előadásában a közgyűlés vita nélkül elfogadta az 1926 évi zárószámadást 3 376 554 K bevétellel szemben 3 365 951 K kiadással és igy 10 602 K készpénz és 79 252 K ériékmaradványnyal és az ezzel kapc ola'os beruházási és alapok zárszámadásait is. Majd szintén vita nélsüi rerdszeresitette a társulat tisztviselőinek i letményét, melyeket öss. hangba igyekezett hozni az állami illetményekkel, amenynyíre ezt a társulat anyagi helyzete engedte. Több személyi tárgy és ki sebb jelentőségű ügy után a folyó évi költségvetés keiült napirendre, melvet 2,182.830 K bevétellel szember 2 161.902 K kiadással és 20927 K maradvánnyal állapitalt meg. A közgyűlésen több felszólalás hangzott el főleg a csatornák rendbehozása ügyében és a közgyűlés > határozattá emelte az elnök azon irditványát, hogy egy medern és n2gy teljesítőképességű uj kotrógépet szerezzen be a társulat 5— 600 000 K költségen az á Lmsegély és a behajtandó hátralékok terhére. A nagy érdeklődés mellett lefolyt közgyűlés egy óta előtt ért véget. SZOMBAT. „Soha többé háborút“ jelszóval értekezlet nyílott me* Londonban a napokban, amelyen Njtti ereket mondotta : A háborús veszé]y soha nem volt oly nagy, mint m°st ^ ma még nagyobb, mint 191A-ban Németország, Ausztria, ^*agva*-or«7á«r és Bulgária lefegyverzése után £urApa ma csaknem egymillió emberrel tart többet fegyverben, mint a háború előtt és katonai célokra évenként 2200 millió dollárt ád ki. A valóság e>s*váft<*lAn nem változtatnak a genf; beszédek. Tanácskoznak ugyan a fejrvverkeTés csökkentéséről, ^ de a fegyverkezés tovább folyik Nitii ezután megtámadta a fasizmust, amely szerinte Olasrországban minden szabadság elnyomója és azt mondta, hogy Mussolini sohasem titkolta háborús akaratát. Végűi megismételte, hogy Genfben sohasem nyilvánult meg komoly szándék, hogy a fegyverkezéseket csökkentsék. * Halála után káplár lett a hős Kiss Ferenc, a baktapusztai közkatona, akit az időkörben felakasztott Ltcian haramiavezér üldözése körben halálra sebzett. A honvédelmi ?r ípífC'ytérium Kiss Ferenc szüleinek 10000 csehszlovák koronát küldött Masaryk elnök utasítására, hogy sírján emléket állítsanak fel. * Győr uj színházat kap végre-valahára, mert a színházépítés előkészítésére kiküldött bizottság egyhangúan megállapította, hogy az uj színházra szükség van és a város költségvetésének keretében az építkezés költségeire fedezetet lehetett biztosítani. A költség, hozzávetőleges számítás szerint, 1,200.000 pengő. * Aljechin ötödik győzelméről számol be a Buenos Airesből érkezett jelentés, hogy a világbajnoki mérkőzés harminckettedik játékát, amely ötórás kü/deiem után a negyvenedik lépéssel függőben maradt, a kővetkező napon Aljechin hatvanhárom lépésben megnyerte. Aljechin ötödik győzelme a legnagyobb szenzáció, mert a mérkőzést már nem veszítheti el. A szabályok szerint ugyanis a küzdelem, amely tudvalévőén hat nyert játékra megy, 5:5 arányú állása esetén döntetlenül végződik Cspablanca világbajnoksága most már a legnagyobb veszedelemben forog, mert Alj-chin öt nyert játékával szemben csak háron* győzelme van s így két győielmet kell aratnia, hogy eldöntetlenné tegye a mérkőzést, mig Aljechin további egy győzelemmel má r a „világbajnok“ büszke cimét hódítja el a cubai világbajnoktól. vanülincúkát használja Ahol a kecske is ember számba megy. Egy kecskés ember kalandja a vasúton. — Jegyet váltott a kecskéjének is, mintha ő kecskesége is ember volna — Riadalom a vonaton. — „A kutya se ember és mégis utazhatik— Hol itt az igazság és főképpen hol itt az egyenlőség? A kecskéről, errről az ugrifüles, eleven állatról, már ugyancsak sok jó és sületlen viccet faragtak. Sőt a kecske neve belekerült a közmondásba is, amely a vén kecskét hozza vonatkozásba a sóval, azt állítván, hogy a vén kccske^is megnyalja a sót. Természetesem tt a vén kecske C3ak szimbólum, mert a még öreg korában is sót sze-T
