Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-11-26 / 142. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 13*7 november 26. Régen bevált gyógyvíz vese és hólyagbajoknál, anyagcsere zavaroknál, terhességnél, valamint szoptatós anyáknál. — Vértisztító és savoldó. — Legkitűnőbb ízű frissítő asztali víz. 815 mán államvasutak szolgálatába lépett. 1895-ben képviselő, 1897 ben belügyminiszter. 1910 ben veszi át a liberális párt vezetését és Sturza bukása után a miniszterelnöki székbe jut. 1913-ban Bratianu sodorja bele Romániát a második Balkán-háborúba, és neki sikerül az elvérzett Bulgáriától Dobrudzsát megszerezni, A világháború elején Braiianu Románia semlegessége mellett foglalt állást, azonban ez a semlegesség a központi hatalmak ellen irányult. Carol király a fennálló szerződések alapján az antant ellen akar fordulni. Bratianu „semlegessége“ 1916. augusztus 27-én odafejlődött, hogy Románia hadat viselt a központi hatalmak ellen. A bukaresti béke (1917 május 7) úgy látszott, hogy Bratianunak és politikájának bukását fogja jelenteni Annál nagyobb volt a diadala 1918 őszén a központi hatalmak összeomlása után. Románia megkapja Erdélyt, a Bánát egy részét, Bukovinát és Besszarábiát. Azonban Bratianu számított arra, hogy a győzelemért Romániának nagy árat kell fizetnie Azzal az ürügygyei, hogy a párizsi békekonferencia nem honorálta teljes mértékben Ro Könyvbarátok Lapja — Sikabonyi Antaldr. uj folyóirata. — Sikabonyi Antal komáromi származású író, aki, mint a Magyar Nemzeti Muzeum könyvtárának buzgó és lelkiismeretes tisztviselője nem találta elegendőnek magára nézve oeuvre-je kiteljesitéséhez a könyvtáros szűk feladatkörét. Hiszen lehet valaki anélkül is a könyvek barátja, sőt rajongója, hogy csak egy betűt is írna, elég: ha egy könyvtáros tudásában el vannak raktározva azok a titkok, amelyeket a rég elfeledett könyvek rejtenek magukban, ha bibliográfiái ismereretei gazdagságában át tudja tekinteni egy vagy több nemzet irodalmának széles területét Sikabonyi ezzel nem elégedett meg és minden szabad idejét az irodalommal való tényleges kapcsolatnak szenteli. Ez a kapcsolat nála többféle alakban jelentkezik Mint iró és esztétikus, irodalmunk nem egy érdekes kérdéséhez nyúlt és annak megfejtéséhez hozzájárult. Első könyve, amely az akkor már elfeleledett nagytehetségű filozófus költőről, Komjáthy Jenőről szólott, már nagy figyelmet keltett és azóta minden könyvében hoz újabb és újabb gondolatokat. Az írónak az irodalommal való kapcsolatán túl nemzeti irodalmunk vezető egyéniségeivel való mánia igényeit, Bratianu 1919 december 19 én lemondott. A magánéletbe visszavonulva, azonnal hozzáfogott, hogy újra szervezze a liberális pártot és újra szervezze magának a hatalmat Vajtoianu, Vajda Voj voda, Averescu és Take Jonescu következik, 1922 január 17-én Bratianu elérkezettnek látta az időt, hogy ismét kezébe vegye a kormányt. Take Jo nescu helyébe lép, uj választásokat rendel el, amelyek természetesen óriási többséget biztosítanak az ő pártjának. Bratianu most már a kormányon lázas munkával kezdi megszervezni a Bratianudinasztia uralmát. A liberális pártnak kezében van minden anyagi eszköz, mig más párt nem is gondolhat Bratiauutól független kormányzásra. A maroknyi ellenzék egyik rohamot a másik után indítja a kormányzás rendszere ellen. 1926 március 27-én Bratianu okosabbnak találta ismét visszavonulni A kormányzás ódiuma ekkor már fojtogatni kezdte a pártot. Formális szer ződést köt Averescuval Averescunak i elsősorban köteleznie kellett magát, | hogy a liberális pártra bízott állami • javakat meghagyja a liberális párt kezében, Averescu exCints hűséges szövetségese volt Bratianuaak. Keresztülhajszolta Carol száműzetését is Akkor azonban Averescu elég erősnek érezte magát ahoz. högy megkezdje az állami javaknak az állam számára való visszaszerzését. Ez természetesen felbori otta Averescu pozíció ját Ferdinánd király ez év tavaszán a nemzeti egység kormányáról álmodik. A nemzeti egység Stirbey herceg nek, Bratinau sógorának vezetése alatt még is alkotja a kabinetet, de csak azért, hogy néhány nap múlva Jonel Bratianunak adja át a helyét. A nehéz időkben, a halálosan beteg király mellett, Caro! .^s a fenyegető ellenzék szellemével magának a diktátornak, Bratianuoak, kellett szembeszálnia, A haldokló Ferdinand mellett, majd Ferdinand után diktatórikus erővel nyom el minden zavargást. Megakadd lyozza C.rol visszatérését Hatalma eilen az első komoly lázadás a Manojlescu-itélet volt és a világ feszülten leste, mint oldja meg a nagy Bratianu a román politika e súlyos problémáját. Bratianuban Romániának koronázatlan. teljhatalmú ura halt meg, Bratianu, ez a hallatlan, szinte misztikus akaraterejű balkáni politikus maga teremtette meg a hozzátartozó pártot, egymaga alapozta meg azt a hatalmas szervezetet, amely saját előrelátása szerint még további négy évig az ő számára biztosította volna a hatalmat. Bratianu halála és Károly trónörökös. Az ujonan alakult kormány azonnal figyelmeztette az ellenzék vezéreit, hogy ne kísérletezzenek Károly volt trónörökös visszahívásával, mert ebben az esetben a kormány a rendelkezésére álló eszközök felhasználásával minden áron megakadályozza a törvényes rend megváltoztatását. Sokhelyütt Romániában azt beszélik, hogy a miniszterelnököt megmérgezíék oly módon, hogy lázcsillapító helyett gyorsan ható mérget adtak be neki. Szabadkán pedig az a hir kapott lábra, hogy Manoüescuék katonai segítséggel fegyveres felkelést csináltak Bukarestben, amelynek során Bratianut lelőtték. Egész Romániában pánikot idézett elő Braíianu halála és bizonyosra veszik hogy a belpolitikában súlyos változások wüí «sít:® i í í^insiais»mm mm 1 ÚJRA KAPHATÓI 1 1 SÓSBORSZESZ § ! ÜDIT-GYÓGYIT | E EREDETI BEVÁLT MINŐ | E SÉGÉBEN MINDENÜTT | l r — történnek Általában azt hiszik, hogy Károly ex rónörökös visszatérését Bratiautn Vmtilának nem lesz ereje megakadályozni EWWMg'iaMMMI' mil IUI III« IMIIM A decemberi népszövetségi ülésen Apponyi, Walkó és Búd képviselik. Magyarországot. — november 25. A népszövetség legközelebbi tanácsülése december 4 én kezdődik meg Genfben- A népszövetség ismét tárgyalni fogja a magyar-román birj tokpert és ezenkívül tárgyalásra kerül Magyaror zág egyes pénzügyi kérdése is. A szanálási kölcsönből még harm'nckét millió aranykorona és az átmeneti kamatok állanak Magyarország rendelkezésére, erre azonban csak a jövő évi julius 1-től kezdve lesz szükség. Bethlen miniszterelnök oda nyilatkozott, hogy a magyar-román birtokperben Magyarországot ismét Apponyi Albert mint ma. Nem jut levegőhöz. A magyar könyvért küzdeni keli. S ebben a küzdelemben a magyar könyvek barátai — saj os — egyedül a maguk erejére vannak utalva. Talán mindennél előbbrevalő, kiváltkép napjainkban, hogy legyen egy folyóiratunk, áldozati helye a szép és jó könyv kultuszának. Egy folyóiratunK, amely lisztén a magyar könyv kultuszának szolgálatában, de belekapcsolódva a kulturális élet nemzetközi mozgalmaiba, segit megteremteni azt a szellemi légkört, amelyben a magyar könyv eredményesen mutathatja fel a külföld felé és bent az országban a magyar lélek teremtő erejét.“ A pacifizmus legerősebb és leghathatósabb fegyverét az egyetemes kultúra szolgáltatja. Ha a magyarság bebizonyítja, hogy ennek a kultúrának évszázadok óta küzdő részese, nyert ügye van a külföld előtt. Tehát az uj folyóiratnak meg kell irnia a magyar könyvnek a történetét, a könyvek útját nyugatról keletig és annak egész sorsát. Jelenében pedig keresni ked azokat az utakat, amelyeken belekapcsolódunk az uj európai szellemi áramlatok körébe Ezért Európa csaknem minden államában kiépíti a tudósítói hálózatot, sőt megkeresi az amerikai, tengerekentuli kapcsolatokat is, hiszen ott is nagy számmal élnek szétszórt magyarok. ..........tjCTOJWWHrereew* ■........................ ■ Iparvállalatoknak hogy eredményes munkát végezhessenek. A kevés áramot fo- Jungsram/ gyasztó és fényesen világitó ' D PTfA HAJ JONES világos és intenziv fényre van szükségük, ff lámpák elősegítik ezt a célt. meghitt viszonya olyan ismeretek letéteményesévé teszi, amelyek perspeklivájáí kiszélesítették és az esztétikusnak teremtek gazdag gyű mölcsökef. Csak Rákosi Jenővel, a legnagyobb élő magyar publicistával való barátságára és Riedl Fri, gyesre, a korán elhunyt nagylehetségü egyetemi profeszorra gondo- j lünk, akinek Petőfiről szóló post- » humus munkáját Sikabonyi rendezte ! sajtó alá a tudós szerző jegyzeteiből j vállalva a formábaöníésnek nagy és ‘ nehéz feladatát is. Ezeken mind túl Sikabonyiban j él a könyvnek olyan szeretete, amely ; csak kevés embernek adatik ősz- j tályrészüi és mivel megérezte ma- j gában, hogy ezen a téren tenni kell, j elsőnek a Bibliofil Szemlével kisér- j letezett, megmutatva, hogy egy iró- j dalmi folyóiratnak milyen szinvona- j lat kell tartania, azután pedig bele- I fogolt mostani nagy vállalkozásába, a j j Könyvbarálok Lapja szerkesztésébe, j Rákosi Jenő, a magyar siilus atya- \ mestere, az ö utolérhefetlenül gaz- j dag jellemző tehetségével és írói j megérzésével ezeket írja Sikabonyi j válalkozásáról: ... Előttem fekszik egy uj folyóiratnak első száma ... egy eke, melynek szarvát izmos és öntudatos kéz tartja s melynek ekevasa mélyen szánt le a termőföldbe, melyből a ' magyar kultúra vetésének kell kisarjadzania. Sikabonyi Antal szerkeszti. Nekem régebbi jóbarátom ugyan, de én mégis csak jót tudok róla mondani. Komoly elme, lendületes temperamentum, vakbuzgó magyar és apostola annak, ami a földön, akár mint Isten alkotása, akár mint emberi mű, szép és tiszta . . Akiről egy Rákosi Jenő tesz ilyen hitvallást, annak szerkesztői hivatását és komoly fogadkozását, hogy vállalkozásával a magyar könyv ügyét fogja szolgálni, nem csak, hogy elhiheljük, de el is kell hinnünk azt a kijelentéséi, hogy ez a folyóirat nemcsak ma, de később is nélkülözhetetlen forrásmunka leend mindazok számára, akiket a magyar j könyv sorsa, élete érdekel. Ez a hit a mi hitünk is, akik a magyar miveltség ügyét nem tudjuk elválasztani a magyar könyvtől, Sikabonyi a könyvek szerelmese, aki nemzetünk nagy tragédiájában talán legelsőnek látta meg irodalmunknak nagy veszteségé! és az elsők közt van, akik a magyar könyv kapcsolatával igyekeznek megtalálni a magyar nemzeti lélek produktiv, termelő erejét.Beköszöntőjében ezeket a gyönyörű szavakat írja: „Egyre uj lapok indulnak útjukra. Csak a magyar könyvnek nincs orgánuma. A magyar könyvnek a sorsa mindig mostoha volt. De soha oly mostoha,
