Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-07-16 / 85. szám
6. oldal. Komáromi Lapok 1927. jnlius 16. sikerrel is járt, amit az alábbi kedves levél is igazol: Kedves Faun bácsi I Talán nem fog rám haragudni, hogy ceruzával irok, de olyan helyzetben vagyok, hogy nem juthatok tintához. Azt hiszem, hogy emlékszik rám kedves Faun bácsi? Én vagyok a csúnya Mária Magdolna. Tegnap kaptam a húgomtól levelet és a levélben tessék csak kitalálni, hogy mi volt benne!? Egy Komáromi levél hozzám. Nagyon boldog vagyok és ezúton mondok köszönetét kedves soraiért. Mit tetszik hozzá szólni ? Az ideálom kezébe is került ez a Komáromi levél és eltette emlékbe, amint a húgom írja, de én úgy veszem észre, hogy azóta egy kicsit nagyra van, t. i. azért, hogy én olyan szerelmes vagyok és riikább is a levele. De én azért nem izgulok. Iparkodok több lelki szépségre szert tenni és talán akad még a világon egy szép fiú az én számomra is, ha ö hűtlen talál lenni. Mégegyszer nagyon köszönöm a kedves sorait. Ha talán az újságban lesz számomra valami, a húgom elküldi nekem, csak arra kérem, hogy a szombati újságban tessék írni. Szeretettel üdvözli Mária Magdolna. Eddig szól a levél és igazán nagyon örülök, hogy nemcsak Farkas Imre, a Színházi Élet-beli lelkiszanatóriuma dicsekedhetik gyógyult betegekkel, hanem az én lelkiszanatóriumom is, amelynek eredetét már az ősidőkre vissza lehet vinni, amikor Szemirámisz kertjeiben, a piramisok tövében szerelmi bánatban búslakodó nők is örömmel felkeresték azt. Hát kedves kislány, nagyon örülök, hogy már az első lelki receptem ilyen nagy nekilendülést eredményezett a gyógyulása terén. A levelében jelzett, de fentebb nem közölt dolgokat ne úgy küldje el, hanem ha erre jár, személyesen adja át. Ez a következő okból is szükséges. Magácska folyton azt állítja önmagáról, hogy csúnya és lehet, hogy ez túlzott önbirálat és az egész csak beképzelés és erősen hisszük, hogy az öreg Faun ' bácsinak sikerül magát meggyőzni, hogy dehogy is csúnya maga. Nagyon helyesen teszi, ha igyekszik minél több lelki szépséggel gazdagodni, mert higyje el, hogy a legszebb nő is üres léleknélküli báb lelki szépségek nélkül és sajnos a szép nők jórészt ebben a hibában leledzenek, mert azt hiszik, hogy nekik elég a testi szépség is, minek vesződjenek ők még a lelki gazdagságokra is. És igen sok sok nőnek az volt a veszte, hogy szép volt minden lelki szépségek' nélkül, mert csak a hasonlóan üres lelkű férfiakat (udott magához láncolni és elképzeiheti, hogyha egy lelki sivárság is lehangoló, hát mire vezet az, ha mind a két fél lelke üres, sivatag lelki oázis nélkül. A szépség igen sok nőnek szerzett szomorú véget. A szépség nyomában ólálkodik a Sátán, a Lucifer, a csábítás és az üres lélekben nincs meg az a lelki páncél, az a lelki vért, amely a Sátán nyilait ártalmatlanná tenné. De ha nem is vesszük a testi szépségnek mindjárt a legnagyobb vészé delmét, a legtöbb szép nő beképzelt, elkapatotí és fulzott hódolatot követel a férfiaktól, pedig erre csak akkor van joga, ha a lelki szépséggel hódítja meg a férfi szivet. Éppen azért ne feltétlenül szép fiúban keresse meg ideálját, ha annak a szép fiúnak a lelke nem szép, mert higyje el nekem, öreg Faunnak, hogy ha kiálhaiatlan és nem rokonszenves egy beképzelt szép nő, hát százszor az, ha egy férfi büszke a testi szépségére és emellett lelke sivár, mint a Szahara, Gobi sivatagok együttvée. Éppen azért csodálkozom kedves levelének azon kitételén, hogy akad még a világon egy szép fiú a maga számára is. Magácska kesereg azon, hogy csúnya és nem gondol arra, hogy a csúnyaság miatt nem egy fiú szintén kesereg, és mégis csak a szép fiukra gondol. A fétfitk részéről azonban nem olyan veszedelmes a dolog, mert az igazi okos férfiú sohasem busul azon, hogy csúnya és hogy vannak nála szebbek is, mert tudaiában van annak, hogy az okos, művelt, intelligens és lelki szépségekben gazdag nőknél a férfi szépség nagyon is mellékes dolog, mert a férfi tudatában van annak, hogy kedvességgel, előzékenységgel, figyelmességgel, udvariassággal, észszel, intelligenciával, szóval lelki kin csekkel meg lehet hódítani nemcsak az egész világot, hanem a földkerekség legnagyobb kincsét, a női szivet is 1 Szomoiu világ volna, ha csak a szép fiukra mosolyogna a női szív meleg sugara, szerelme és hűsége. Nem 1 Ez a boldogság a nem Adonisz férfiaknak is kijut és kijár és ez az igazság. A csak a csinos fiuk iránt való érdeklődés már azért is veszedelmes, mert azt állandóan félteni kell, hogy nem kaparintja-e el valamelyik vesze; delmes vetélytársnő. I Szóval se a csúnya leányoknak, se ! a csúnya férfiaknak nincsen okuk a : busulá8ra. Hogy néha megesik, hogy : egyik-másik nem tudja meghódítani éppen azt, akibe szerelmes, ez nem csak a csúnya férfiak és nők fátuma, mert fölös számmal vannak esetek, amikor ez a lelki szomorúság a szépekkel is megesik. Amint a hangszerek is akkor adnak élvezhető összjátékot, ha össze vannak hangolva, éppen úgy csak azok a lelkek találhatnak egymásra, akiknél meg van a rokonszenv, a szimpátia egymás iránt és akkor az egész életre kiható lelki szépségek a fontosak, nem pedig a múlandó testi szépségek. Haladjon tehát a lelki szépségekhez vezető utón és -ekkor a boldogságból magának is kijut, amit őszintén kíván öreg barátja Faun. HIBKK. — Király József ünneplése, Vasárnap este vesz búcsút a komáromi katolikus közönség Király József volt komáromi káplán és dunahidasi adminisztrátortól a Katholikus Legényegyletben rendezendő társasvacsora köretében. A katolikus közönség gyönyörű emléktárgyat nyújt át a távozó lelkésznek ragaszkodása és szeretete jeléül. — A Kollégium uj vaskerítése. A komáromi reformáius egyház ősi Kollégiumának hatalmas udvarát a háborúig fakerítéssel zárták el Ez a falécekből álló kerítés azonban a háború utáni forradalmi időkben eltűnt a helyéről, a kerítést tartó falo3zlopok közül, sőt az udvaron végighúzódó kerítést is elhordták a forradalom buzgó hívei. Nyolc évig állott kerités nélkül a Ko! légium és az egyháza háborús viszonyok következtében szenvedett nagy veszteségei folytán beállott súlyos helyzetében nem volt képes kerítést készíttetni. Az egyház vezetősége a hívek buzgalmára appelláiva, mozgalmat indított egy vaskerítés és egy vaskapu elkészítésére, szeretettet szólítva föl az áldozatrakész tagokat a költségekhez való hozzájárulására. És a mozgalom dicsére tes eredménnyel járt, az elnökség által megindított gyűjtés rövid időn belül előteremtette a szükséges összeget, amelybe a vaskerítés és a vaskapu előállítása került. Az adakozásban az egyház elnöksége és presbitériuma járt szép példával elől, de az egyház bülömböző intézményei is készséggel adakoztak a kerítésre. És most már áll az uj kerités és a három szárnyú vasajtó, hosszú időkre hirdetve a reformáius hívek áldozatos buzgalmát és hűséges szereteiét egyházukhoz. A barokksíilusban épült kerítést és kaput Tölök András jónevü mülakatos-mester tervezte és készítette, a különböző mellékmunkákat Fehér József építőmester, Tóth József festő és Komáromi Viktor kőfaragó végezték a vasanyagot Szunyoghy Testvérek szállították. Az impozáns és díszes vaskapu és kerités, amely nemcsak a ref. egyháznak, de a városnak is díszére váiik közel 10000 koronába került és annak költségeihez a ref. egyház minden számottevő tagja jószivvel adta tehetsége szerint pénzadományait. Ovációval fogadták Király József káplánt. A napokban Komáromba érkezett Király józaef dünahidasi adminisztrátor, akit az állomáson az esle 9 órakor befutó vonatnál tisztelőinek nagy serege várt ée zeneszóval fogadott. Majd melegen üdvözölték a Komáromból elszakadt lelkészt és testületileg kisérték be a városba. A lelkészt igen meglepte híveinek ez a ragaszkodó szeretete és tüntetése, melyért kereset ELEGÁNS FÉRFIINGEK MÉRTÉK SZERINT NŐI FEHÉRNEMŰEK BABY KELENGYE G Y N EMU v Aszón áru len és szivből jövő szavakban mondott köszönetét. — Meghalt Emich Gusztáv volt magyar kereskedelmi miniszter. A bécsi Lőw féle szanatóriumba a napokban meghalt Emich Gusztáv volt magyar kereskedelmügyi miniszter majd berlini követ, akit néhány nappal ezelőtt súlyos torokgyíkkal szállítottak be a szanafóriumba. A hatvanegy éves államférfit megoperálták, de a műtét már nem használt. Emich Gusztáv 1866 ban született Budapesten. Az elhunyt a magyar könyvnyomtatás legkitűnőbb vezéralakjának és a Pesti Napló megalapítójának volt fia. Emich Gusztáv 1919- ben lett államtitkár, 1920-ban pedig kereskedelemügyi miniszter a Simonyi Semadán kormányban. Rövid idő múlva berlini követté nevezték ki, ahol egészen 1925 ig maradt. — Északamerikai tanulmány ut. Karle Sándor kedves ismerősünk és lapunknak népszerű munkatársa, a komáromi bencésfőgimnázium volt tanára és a komáromi cserkészet lelkes megalapítója, a pannonhalmi főgimnázium igazgatója középeurópsi tanulmányútra indult, Junius hó 10 én indult el és keresztül utazott Komáromon, ahol komáromi barátai melegen üdvözölték és szerencsés utat kívántak neki. Érdekes utjának főbb állomásai: Prága, Berlin, Kopenhága, Osló, a fjordokon álhajózás Bergenbe, Norvégia csodás partjai, Trondhjem (a legészakibb áiiomása ut jának), innen a skandináv Alpokon át Upsalába, Stockholmba, a Balti-tenger fürdőiből vissza Berlinen át Drezdába, Prágába és aug: 7-én Komáromon át haza. Karle Sándor társaságában utazott dr. Mihályi Ernő főiskolai tanár is. Szives Ígéretét bírjuk Karle Sándornak, hogy pár utleirással felfogja keresni lapunkat, amit már előre is nagy érdeklődéssel várunk. Aladár dr. egyesületi titkárt kérte fel. Végül beszámolt a titkár az egyesület [havi közsegélyzetfeiről, mely után a választmány több uj, arra rászoruló protestáns szegénynek havi rendes segélyt állapított meg. — Elnyert aranyérem. Amint az amerikai lapok hírül hozzák, ismét szép kitüntetés érle Simor Jenő hegedűművész földink egyik tanítványát New Yorkban. Amint ismeretes, Simor Jenő hegedűművész földink, a marosvásárhelyi zeneakadémia népszerű tanára ötödfílévvel ezelőtt kiment New.Yorkba, ahol ma már Ntw York egyik előkelő negyedében ismert és nagyon népszerű Stúdiója van, amelynek tanítványai nemcsak, hogy számban növekednek, hanem zenchangversenyeken dijakat is nyernek. New Yorkban, ebben a hatalmas világvárosban ugyanis szokásban vannak a zeneversenyek. A versenyek New York város kerületeiben kezdődnek és a zsűri ezeken a kerületi versenyeken csak a legritkább tehetségekei eresztik át. Még több ilyen verseny van, amelyeket joggal nevezhetünk akadályversenynek és a céljuk az, hogy a főversenyre minél kevesebben és természetesen a legkiválóbbak jussanak el. A mi Simor Jenőnk Stúdióját már többször érte az a kiváló szerencse, hogy nem egy tanítványa ment át ezeken az akadályversenyeken és a főversenyen a legnagyobb dijat, az aranyérmet kapta meg. Simor Jenő, mint tudjuk, a múlt héten hazajött. Elutazásakor a versenyek folyamatban voltak é3 a végleges eredményeket még nem tudhatta. Mint a ntw yorki Times most érkezett szánéban olvassuk, a főversenyen megint egy Simor tanítvány nyerte el az első dijat, az arany érmet. Az első dijat nyert Simor tanítvány Serly Lajosnak, a hires magyar dalköltő, a többek közölt a Kék nefelejts és a Búza földön, dűlő utón megy a lány — A Komáromi Kereskedők Testületé e hő 13 án, szerdán Fried elnökleteié mellett megtartott választmányi ülésén, mely a tagok élénk érdeklődése közben tárgyalta az egyesület folyó ügyeit, behatóan foglalkozott tagjainak a városunkban a jövő hó 14 én megnyitandó mezőgazdasági, ipari és népviseleti kiállításon való részvételének kérdésével. A választmány kimondta, hogy a kereskedők minél nagyobb számban állítsanak ki s elhatározta azt is, hogy a kiállítás nagy idegen forgalmára tekintettel, a kiállítás ideje alatt díjazással összekötött kirakatversenyt rendez. A versenyben az egyes üzletek az élelmezési, ruházati (texii!) és a vegyes kereskedelmi szakmákban alkalmazott segédek utján vehetnek részt. A versenydijak szak mák szerint, egyenlő összegben állapíttattak meg akkép, hogy az első díj mind a három szakmában 150 K, a második dij 100 K. Ezenkívül még 5 egyenkint 50 koronás dij kiadását határozta el a választmány ízléses kirakatok rendezőinek jutalmazására. Pénzbeli jutalmakon kívül elismerő okleveleket is osztanak ki a versenyzők között. A választmány a további részletek kidolgozására szükebbkörü bizottságot küldött ki. — A Komáromi Protestáns Jótékony Nőegylet köréből. Folyó hó 12-én tarlolla a Protestáns Jótékony Nőegylet választmányi ülését Papp Kovách Elemérné - egyesületi elnök elnöklete mellett a Kollégium kistermében. Az ülésen ígó Aladár dr. egyes, titkár beszámolt az egyesület éleiében a legulóbbi választmányi ülés óta törlénfekről. Majd elhatározta a választmány, hogy a régi hagyományos nyári mulatságát az idén is megtartja a Dalárda kerti helyiségében augusztus 7-én. A főrendezésre a választmány Igó stb. népszerű daloknak a szerzőjének unokája Biummer Andor, akinek édes atyja Ntw York egyik legelőkelőbb ir.ű kereskedője, akinek még Párisban is van fiók Üzlete. Az első dijat nyert Brummer Andor tavaly is nyert aranyérmet szóló játékával, most pedig a kamarazenében a szonáta csoportban nyerte el az egyetlen első dijat. Erről a győzelemről a new-yorki lapok mind megemlékeztek, megemllitvén természetesen, arról is, hogy a győztes Simor Jenő tanítványa, amely a legnagyobb elismerése Simor Jenő S'udiojándk. — Daltestülotek monstre hangversenye a DalegyesQlet helyiségében. Röviden rregirluk már, hogy augusztus 14-én, a magyar népgazdasági, ipari és népviseleti kiállítás megnyitásának nap ján, városunk négy elismert dalosles tülete nagyszabású hangversenyt rendez. A Komáromi Dalegyesület kezdeményezte ezt a komáromi dalkultura fejlődés bemutatására hivatott dalosestély rendezését s a Kaih. Egyházi Énekkar, a Zsidó Egyházi Énekkar és az „Egyetértés“ Munkásdalárda dalosai örömmel tették magukévá a gondolatot, egyhangú lelkesedéssel mondván ki, hogy a hangversenyt a dalegyesüietek közösen rendezik. Ez ügyben a négy daltestület képviselői folyó hó 13-án este a Daiegyesület hely iségéb n Bartos Frigyes dilegyesüled társelnök elnöklete mellett értekezletet tartottak, amelyen a hangverseny rendezésére vonatkozó összes teendőket Fiilöp Zsigmond ügyv. elnök előíer jesziése alapján megbeszélték és a rendezés részletemé nézve is megállapodtak. A hangversenyen két közös kar' (120 férfi énekessel), két vegyes kar és hét szabadon választott karral fognak közreműködni a dalárdák, amelyek nagy lelkesedéssel készülődnek a dalünnepélyre. Közös karral Them