Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-11-19 / 139. szám
üfAgyreniiyoloadik évfolyam, 199. iKám. Szombat, 1027, november 19 KOMAROMI LAP DK POLITIKAI* LAP. vMt*«tési ái ««ebiilOTák értékben; «oifbe» éi ríSékre poitai nétkflldéml: *<m *rre 00 K. félén* 40 K, negyedőne 20 K. — I «földön 150 IÉ, yet "mám éra ■ 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. SierkeutSaéf da kiadóhÍTatal: Nidor-u. 88., Megjelenik hctenkint háromszori Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. kedden, csütörtökön és szombaton. Komárom magyar választói! — november 49. Holnap virrad ránk a Dap, amelyen Komárom városnak ujahb Dégyévi sorsát fo^ja megpe bélelni. Ez a né^y fszlecdö azonban csak keret és (orma, mert ha a választás e város őslakosait háttérbe találná szorítani a város vezetésében, akkor elkérő hét arra, hogy hosszú időre megbénul az ős'ako sok akarata, szőke, akik ebben a városban születtek, itt élik le munkás élelüket és tevékenységüknek minden szála ehhez a városhoz fűzi Őket. Mi bizton bizur k az őslakosság j< bb belátásában, hogy azoknak ad többséget, akik az igazi őslakosakaratot képviseik, akiknek érdekei fűződnek ahhoz, hogy enDek a városnak a jövő sorsa ne legyen az e nyomó nacionalizmus türelmetlen mohóságának ocsó prédája. A szomorú emlékű októberi forradalomig Komárom városában nem volt kérdés sohasem az, hogy magyar pártok veszik-e kezükbe a város vezeiését, mert más pártok nem vo tak még akkor. Ma azonban változott a helyzet és köiös körül vagyunk véve ellenséges indulata pártoktól.-Egész Stloveoszkó tekintete erre a városra irányul holnap: mi fog történni a magyar határvárosban, amely a magyar kisebbségi politika és kuitura annyi országos mozgalmának volt a bölcsője a lefolyt tizedfél esztendő alatt. Ha a magyarság kiállja az erőpróbát, akkor ezzel lelket önt az egész magyar nemzeti kisebbség telkébe a további küzdelmekhez, kitartást és bá oritást fog belőle meríteni további nagy útjához. Komárom város, amely a kiegyezéstől kezdve az őszirózsás összeomlásig eltelt félszázad alatt emelkedett fel a magyar városok sorában a törvényhatóságok közé, mindenkor fontos szerepet töltött be a városok közölt. Ezalatt a félszázad alatt épült ki a város, a hivatalok egész sora települt meg Komáromban, iskolapalotái emelkedtek ki a földből mintegy varázsütésre, közegészségügyi nagyszerű berendezkedése: vízvezeték, csatornázás, közkórház ez alatt az idő alatt létesült és a jobbparti városnak csatlakozása belekapcsolta a világforgalomba, mert ott gyárak emelkedtek, az ipar és a kereskedelem soha nem sejtett mértékben indult fejlődésnek. Azután elkövetkezett az 'államfordulat és Trianon kettészelte ezt a várost és két csonk maradt az egykor virágzó, egységes és fejlődésképes városból. kla elzárt határváros, amelynek a Duna félőbhatársorompó akasztja meg forga mát. Keresitek benne a virágzó ipart? talá hxttok munka nélkül gunnyasztó építőm un k ásókat A sorompó nem ereszti őket, pár kilométerre tőlünk pedig azt kérdik tőlük, hogy tudsz-e csehszlovákul, akkor kaphatsz munkát. Hol van a régi kereskedelem ? Az országos hirü fakereskedés, a virágzó gabona és liszlkeresktdés, a csendesen forgó kerekű dunai malmok ? Hol vannak a régi jó birnevü bankjaink ? Ha seregszemlét tartunk a nyereség oldalon is a vereségek felszámlálása utáD, amelyek közt nem utolsó helyre kerülnek a hadikölcsöneink, a nyereségekre csak nem tudunk rátalálni. Az állami kikötőt tarják annak, amelyből — elismerjük — néhány száz munkás él e város falai között, ezeknek nagyrésze azonban idegenből vándorolt be hozzánk és ma is idegen maradt, amig a mi munkáskezeink tétlenségre vannak kárhoztatva. Ez a kikötő volt Komárom városnak hatvan esztendő alatt megkötött legrosszabb üzlete, amelyhez értékének egynegyed részén ajándékozta el az adósságokkal túlterhelt város a lelket, dunai partjo.át ésa Ki'duna egész medrét kilomé ereken végig.Nyeresége a füst és a szénpor, amely házait megüli. Még van hasonló nyereségekre kilátás, ha kisajátítják a város egyetlen sétahelyét, az Erzsébetszigetet. Ez m radl meg a lakosságnak üdülőhelyül, meri a régi sétatéren tehervonatok sétá nak. Nincsen épitőteike másutt, csak az egészségtelen mocsaras Kisér partjain, de a kincstár mégsem ad egyetlen négyzetölet sem erre a célra, hanem ellenkezőleg a határnak legjobb pontját akarja kisajátítani rendező pályaudvar céljaira bizonyára nemzeti ajándékul. A komáromi őslakossággal könynyen beszélnek, mióta falusorba sülyesztelték ősi varosát: mindig csak adni, ez a jelszó, de mikor kap egyszer már az adósságokba sülyedt város valamit, ezt kérdezzük mi, őslakosok a választások előestéjén! Mindig csak mi adjunk, koldus szegény sorsra jutott, faluvá degradált Városimért tiz esztendő óta ezt a -nótát halljuk verklizni a városháza környékén. Adni, csak adni egyre és mindig nagyobb köztér-' heket, százbusz percenttel emelt ^városi, tizpercent járási, százhúsz percent megyei pótadókat fizetni, amiből aztán az ország más vidékének kiépítik az utait, kibővítik a közkórházait, de a Csallóközről egészen megfeledkeznek. És a közterhek emelkedése nem állt; meg, mert vegyék tudomásul, hogy az aszfaltozás és kövezés igen drága beruházás és a milliókat nemcsak el lehet költeni, de azokat vissza is kell egyszer fizetni. Akik itt államsegélyre spekulálnak, azok nem őszinték veletek szemben Komárom őslakosai! Komáromban ezernél több itt született vagy legalább is évtizedek óta itt élő lakosa a városnak nem fog holnap választani. Ezek a proskribáltak, az állam nélküli állampolgárok, akiknek egy része itt vénbedett meg ebben a városban, de akiknek nem jutott a demokrácia jogaiból, mert nem idevalók, ha itt is születtek. Régi törvényeink értelmében ma is azok volnának, ha a bírósági döntvény ereje ma nem volna súlyosabb, mint a régi törvény. Ezek majd talán fognak egyszer állampolgárságot is kapni, ha megvárják türelemmel,mig rájuk kerül a sor. Ma azonban nem választanak. Valamikor ők is választottak. Most csak egy kilátásuk van, az, hogy nemzetközi útlevelet kapnak a tölcs népszövetségtől, ami azonban még nem állampolgárság, mert A föidmivelésűgyi minisztérium költségvetésének bizottsági tárgyalásán résztvett Srdinko földmivelésügyi miniszteren kivül Vozenilek is, az állami földhivatal elnöke, aki felszólalásában rámutatott arra, hogy a földhivatal nem csinál titkot működéséből, hanem terjedelmes jelentéseket tesz közzé, hogy az egész közönség megismerje munkáját. Az eddig odaítélt ingatlanok ára nemsokára a két milliárd koronát fogja elérni. A földreform végrehajtásánál folyó év szeptember hó végéig 63000 alkalmazottat foglalkoztattak 260 miliió korona költséggel. 1928 ban még 14 millió kell erre a célra. A földosztás súlypontja most Szlovenszkóra esik, ahol a jövő évben a földosztással nagyjában készen lesznek. Ez a munka azonban nagy nehézségekbe ütközik, mert a birtokok nagyságának és tulajdonosaiknak megállapítása is bajos sok esetben. A jövő évben 120000 hektár földet osztanak föl, ebből a legnagyobb rész Szlovenszkóra jut. A szétosztott földterület 1,117.000 hektár, a lefoglalás alól csak 600000 hektárt hagytak ki. Akik azt követelik, hogy ne létesítsenek maradékbirtokot, azoknak kijelenti, hogy a földhivatal gyakorlata azt mutatja, hogy itt észszerű kompromisszum szükséges. A szétosztásra kerülő összes földbirtokból 80 százalékot kicsinyben osztanak szét és csak 20 százalékban alkotnak maradékbirtokokat. Kram ár dr. -nyilatkozik a békeszerződések revíziójáról. A *seh nemzeti .demokrata párt versére, ’ Kratüár dr., hosszú Interjút adott a Neue Freie .Presse munkatársának, amelyben a háború «lőni politikájáról ezeket, szegényeket egy állam sem akarja elismerni és befogadni. Komárom őslakos választói, igy látjuk mi a helyzetet Komáromban a választás előtt való napon. Rajtatok a sor, hogy nyilatkozzatok az urnáknál ezek felől. Ha ragaszkodtok a régi Komáromhoz, mely megélhetést adott minden lakosának, amely nem osztályozta azokat nemzetiség szerint, amely annyit áldozott a magyar kultúráért, lakosainak jólétéért: akkor szavazataitokat azokra adjátok, akik az őslakosok érdekeit akarják szeretettel és meggyőződéssel szolgálni a városházán. Ha pedig idegen bálványok oltárán akartok áldozni és faragott képeket imádni, moszkvai, bécsi internacionálékat, nemzeti szocialista, nemzeti demokrata, csehszlovák szociáldemokrata nagyságokat ugrándoztok körül, Hodzsát, Hlinkát a magyarok e nagy ellenségeit tömjénezitek, akkor megérdemelitek sorsotokat és a magyarság eitemetkezhetik a vörös szemfedél alá. Mi azonban biztosra vesszük, hogy a holnapi választáson Komárom őslakos választó polgársága élni akarásáról tesz tanúbizonyságot, ami úgy is legyen! IO. Liki ÖUII UUOU puiltl kánkban, — úgymond — sem külpolitikai vonatkozásban nem vagyunk námetelíenesek. Az uj Ausztriával szemben Csehszlovákiában egyáltalán nincs semmiféle antogonizmus. Ami a német birodalmat illeti, természetesen csak a^t a politikát folytatjuk, hogy ügyeljünk arra, hogy nagy szomszédunkkal, akivel olyan fontos gazdasági kötelékek kapcsolnak bennünket össze, minél biztosabb viszonyban éljünk. A békeszerződések megváltoztatása, amennyiben Csehszlovákiáról van szó, még vita tárgya sem lehet. Ebben a tekintetben azonban nem németelíenes megfontolások vezetnek bennünket. Én azon az állásponton vagyok, hogy védekeznünk kell, ha ismét megkísérlik, hogy nehezen kivívott szabadságunkat elvegyék. Az „Autonómia*• kritikája Blinkáról.^H ^ Megjelent az „Autonómia“ első száma és a lap olyan éles kritikát mond a szlovák néppárt vezéréről Hlinka Andrásról, hogy az beillenék súlyos támadásnak is. A lap, amelyről azt állítják, hogy Juriga és Tomanek képviselők állanak mögötte, ugyanis többek között a kővetkezőket írja: A politikai pártok történetében még nem volt példa arra bogy valamely párt vezetőség olyan lelk ismeretlen magatartást tanufitson a választókkal szemben, mint amilyennel a S2lpvák néppárt vezetői vádolbatók.' Bünük, amelyet a kormányba való belépésükkel elkövettek, ennél nagyobb, mert a szlovák népet rászedték. Minden hü szlováknak kell, hogy vérezzen a szive, ha látja, hogy egyesek anyagi érdekei is a vezetők hibái miatt magának a pártnak kell szenvedni. Nem az agrárpárt, nem a cseh néppárt vagy POLITIKAI SZEMLE Komárom, —november 18. A földhivatal elnöke nyilatkozik a földrejormról. nyilatkozik s miután a mostani csehszlovák kormány működését megvilágítja, véleményt mond a békerevizió k£rH£a£rftl ic ___ Mi eam KalnA mÁch
