Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-10-29 / 130. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1927 október 29. Régen bevált gyógyvíz vese és hólyagbajoknál, anyagcsere zavaroknál, terhességnél, valamint szoptatós anyáknál. — Vértisztító és savoldó. — Legkitűnőbb Ízű frissítő asztali viz. 815 a kormány a Hus-emléknap megünnepléséből származó konfliktust is. A tárgyalások anyagát képezte az egyházmegyék beosztásának és az egyházi méltóságok betöltésének kérdése is. Ez ügyekben sem történt változás és mint már tavasszal kijelentette, a mai politikai helyzetben az egyháznak az államtól való radikális elválasztásáról tdigyalni sem lehet, aminthogy konkordátum megkötéséről sohasem tárgyalt a kormány és nem is tárgyal. A Vatikánnal folyó tárgyalások egyébként kedvezően folynak. A költségvetés bizottsági tárgyalása. Az 1918. évi költségvetést a képviselőház előkészítés céljából a költségvetési bizottsághoz utalta, amely szerdán tartotta első ülését az őszi ülésszakban. A bizottság a költségvetés előadójának ismét Hnidek dr.-t (agrárpárti) választotta meg. Ezután a költségvetés főfejezetét referálásra kiosztották a különböző pártok képviselőinek, akik között vannak Zoch Sámuel püspök, Lábay dr. szlovák néppárti képviselő, Windirsch német gazdaszöveiségi és Slenzl német iparospárti képviselő. Törvényjavaslat a munkanélküli segélyről. A rendkívüli munkanélküliség esetén állami munkanélküli segély nyújtására vonatkozóan 1921-ben törvényt hoztak, amelynek módosítására most a kormány javaslatot terjesztett a képviselőház elé. A törvényjavaslat alapelve abban áll, hogy az állami segély ugyanolyan nagy legyen, mint a szakszervezeti segésy. Kivétel csak a rendkívüli munkanélküliség esetén tehető, amikor az állam hozzájárulása a szakszervezeti segélynek a kétszeresét teheti ki. Ez azonban csak akkor alkalmazható, ha a szakszervezetek a munkanélküli segély normáját a rendes munkanélküli segély egy harmadára szállítják le. A leszállított munkanélküli segély naponta nem lehet kevesebb 66 Jillérnél, az állami segély viszont nem tehet ki többet napi 18 koronánál és az összsegély nem lehet nagyobb, mint a segélyezett munkanélküli utolsó bérének két harmada. Ha a munkanélküli segély ezt a kétharmadot túllépi, akkor az állami segélyt leszállítják. A belföldi munkapiac védelme. A kormány a belföldi munkapiac védelméről törvényjavaslatot készíttetett, amelyet a nemzetgyűlés elé terjesztett. A javaslat mindama rendelkezéseket felöleli, amelyeket más államok már eddig is megtettek belföldi munkapiacuk megvédésére. A leendő törvény rendelkezései szigorúak és nemcsak éles fogalom-meghatározásokat tartalmaznak a külföldiek távoltartására, hanem azonkívül még fölhatalmazási szakaszokat is, melyekkel a külföldieknek már amúgy is szűkre szabott foglalkoztatási lehetőségét még jobban korlátozni lehet. A törvény külön is nagy jelentőséggel bir, mert a csehszlovák köztársaság ettől teszi függővé az egyre alkalmatlanabbá váló vízumkényszer megszüntetését, vagy könnyítését. m 1 jiMli IlítiS. maguknak az önkormányzati testületeknek kell arra törekedni, hogy a legtakarékosabban gazdálkodjanak, mert csak igy lehet az állam általános gazdálkodóiban javulást muató eredményt elérni. Engiis dr. maga megmondja, hogy az önkormányzati testű letek eddig az államra támaszkodtak, azonban az állammal szemben támasztott igények olyan magasak, hogy már regen túlléptek azt a határt, amelynek keretén belül az államsegélyek folyósithaíók lennének. Bizonyos, hogy az autonóm testületek igen sok áldozatába kerülnek az államnak, sajnos azonban, hogy az állam áldozat készsége nem egyenlő arányban nyilvá nul meg valamennyi igénytámasztóval szemben, mert az állam a nemzetiségekkel szemben nagyon is szűk marku, akisnek jogos igényeit vagy egyáltalában nem, vagy csak a legminimálisabb mérvben elégíti ki. Érről a több száz százalékos pótadóval küzdő magyar községek ezrei tehetnek bizonyságot. A pénzügyminiszternek azt az intelmét, amelyet a népnek ad a fényűzés és éivtiajhászás redukáláséra nézve, mindenki aláírhatja, mert az bizonyos, hogy e tekintetben nagyon sok kifogásolni való van köztársaságszerte. De ebben a kérdésben megának az államnak kellene szigorú intézkedéseket len ni, amelyek az erkölcsi romlásra vezető fényűzés és divathóbort mérséklésére szolgálnának. Igen szép elv a takarékoskodás, de itten is magának az államnak kellene jó példával előljárni. Mert a2l csak nem lehet állítani, hogy az állam szigorúan szem előtt tartja a takarékosságot, amikor azr kell látnunk, hogy az 1928 évi költségvetésben még mindig mäsfdmilliárd koronára van szükség, hogy a nemzetvédelmi tárca kiadásai fedezve legyenek. Ez a tétel az állam imperialista jellegét ugyan szembetünően domborítja ki, azonban igen szomorú érzést kelt mindazokban, akik a békében bíznak es az általános leszerelést nemcsak politikai jelszónak tekintik. Ez a tétéi az állam improduktív befektetése, amely évrőí-évre hatodrészét emészti föl az állam bevételeinek s amelynek csökkentésére egyetlen komoly lépés sem történik. Pedig hány iskolát, Kórházat, árvaházat és menhelyet lehetne építeni abból a feleslegből, amelyet ennél a tárcánál meg lehetne takarítani hogyha komolyan vonnák a leszerelés kérdését, hány szegény nyugdíjasnak, özvegynek és árvának lehetne szerény megélhetését biztosítani abból, amit a hadsereg molochja elnyel! A pénzügyminiszter takarékossági elvét, ennél a tárcánál kellene érvényesíteni s akkor az egész költségvetés reálisabb lehetne és jobban megfelelne az állam és adózói teherbíró képességének. De amikor a köztársaság fennállásának kilencedik évében is még 5608059,000 korona állami adót és illetéket kell a köztársaság adófizető népének fizetnie, akkor nern lehet még a legkiválóbb szakértelemmel rendelkező pénzügyi kormányférfiu ellenjegyzésével ellátott költségvetést sem bizalommal fogadni, mint ahogy nem lehet bizalommal viseltetni az iránt a kormány iránt sem, amelynek költségvetése szépséghibákban szenved. Az 1928. évi költségvetés még mindig arról tanúskodik, bogy az állam konszolidációja igen nehezen jut a befejezéshez, pedig nagyon iit volna már az ideje annak, hogy az általános megnyugvás végre az egész vonalon bekövetkezzék. Komárom, — október 28, A nemzetgyűlés keddi ülésének legfontosabb eseménye kétségkívül az 1928. évre szóló költségvetés és az. ezzel kapcsolatos felhatalmazási javaslat benyújtása volt, amelyet Engiis dr. pénzügyminiszter expozéja követeit, Csehszlovákia pénzügyi politikájának irányítója s a köztársaság közgazdasági életének főszabályozója a pénzügyminiszter, akinek szavára felfigyel min denfci, mert az államkormányzat legreálisabb, legközvetlenebb hatású ügyeinek intézése van reá bízva. És tagadhatatlan, hogy a csehszlovák pénzügyek jelenlegi vezetőjének érdemes meghallgatni minden szavát, amely az állam gazdálkodásának irányítására vonatkozik s amelylyel megvilágítani kívánja a helyzetet és megértetni azokat az elveket, amelyeket azállam pénzügyi egyensúlyának megtartásában érvényesíteni szükségesnek tart. Engiis dr.-nak expozéja mindenkor kirneniő tájékoztatási nyújt az általános pénzügyi viszonyokról és még j politikai ellenfelei sem tagadhatják meg tőle a tárcájának vezetéséhez szükséges kivételes tehetséget, de azt a nagy | koncepciót sem, amelynek a csehsziovák Köztársaság súlyos pénzügyi problémáinak megoldásánál többször tanújelét adta. A keddi nemzetgyűlésen elmondott expozéja nemcsak számbeli adatainál fogva, de a helyzet általános jellemzésére és a részletek feltárására vonatkozó találó megjegyzéseinél fogva is különösen figyelmet érdemel. Ennek a legközvetlenebb hatása máris megnyilvánult abban, hogy a prágai tőzsde megszilárdult, ahol messzemenő következtetéseket fűztek a pénzügyminiszter beszédéhez. A pénzügyminiszter expozéjában a takarékosság szükségességét hangoztatta, ami olyan fontos és súlyos elv, hogy bizony mindenki által megszívlelhető. Ez a takarékosság első sorban vonatkozik a közhivatalokra, amelyekben szintén meg kell teremteni az államháztartás egyensúlyát s elsősorban «06138! I Benes dr. külügyminiszter expozéjában nyilatkozott a Rothermere-akcióról. A képviselőház külügyi bizottságának szerdán megtartott ülésén Benes dr. külügyminiszter expozét mondou az akmä.is külügyi kérdésekről és ismertette a nemzetközi helyzetei. Előbb ismertette a genfi tárgyalásokat es a lefegyverkezés korlátozását célzó konfe rencia eredményeit, majd a Vatikánnal való tárgyalásokról és az egyházpolitikai kérdések rendezéséről referált ba. Beszédjének további során rátéri a genfi román-magyar konfliktusra, amely március óta foglalkoztatta Genfet. — Formailag arról volt szó — mondta Benes dr. expozéjában, — hogy a nép szövetség bírót küldjön ki a románmagyar döntőbíróságba, amely elé magyar részről a földreform kérdését terjesztették. A valóság azonban az, hogy az egész román, jugoszláv, csehszlovák stb. földreformot nemzetközi törvényszék elé akarták vinni, úgy hogy azt minden irányban felülvizsgálják. Külügyminisztériumunk még ezt a kérdést gondos figyelemmel kisérte és már márciusban többizben interveniált Géniben,'valamint tárgyalt az érdekelt tényezőkkel. A konfliktus a népszövetségi tanács szeptemberi ülésén érte el tetőpontját. Megállapíthatom — folytatta Benes dr. — hogy a konfliktusba való közvetlen beavatkozásunkkal Románia képviselőivel együtt sikerült nagymértékben hozzájárulni az egész kérdés jogi megoldásához. Itt tulajdonképen olyan akciónak egy részéről van szó, amely az utolsó évben Nyugateurópában erősen kifejlődött, kiinduló pontját bizonyos szociális, politikai és nemzetközi érdekközösségben álló körökben kell keresni^és egyes nemzetközi jogász tekintélyek segiiségével azt a célt követi, hogy ezeknek az áliamok— október 27. nak földreformtörvényeit vagy legalább is e törvények lényeges alapelveit felborítsd. De nem is Kételkedem abban, hogy az akció teljesen meg fog hiúsulni. Á Rothermere akcióra nézve Benes dr. külügyminiszter ezeket mondotta : — Megállapítom, arra való tekintettel, hogy az Londonból indult ki, hogy az angol kormánynak az akcióval semmi közössege nincsen, az akció nein áll az angol kormány intenciójában és egyenesen az ő politikája ellen irányul. Fontosnak tartom figyelnaeziemi a mi nyilvánosságunkat arra, hogy ez az akció olyan jellegű volt, hogy esetleg „az idős jelének“ volt feltüntethető. Hasonló akciók nemileg feszült időkben és tisztázatlan nemzetközi helyzet közepette mindig fel fognak merülni vagy meg fognak ismétlődni. Ez arra késztet bennünket, hogy résen legyünk és az iiyen természetű, különböző veszedelmeket ne tévesszük szemünk elől. Én mindig azt mondtam, hogy a bekeszerzödések nem alkotnak tökéletes müvet, de azt állítottam és állítom ma is, hogy a dolgok mai állása mégis sokkal jobb, mint a háború erőtti állapot. Tudtuk és mindannyian meg voltunk arról győződve, hogy az uj, valamint a régi államokban nagyobb vagy kisebb kisebbségek maradnak. Ez okból fogadtuk el a kisebbségek védelmére szolgáló szerződések eszméjét. A kérdés megoldása kizárólag az államoknak és nemzeteknek határaikon belül való együttműködése, a kisebbségekkel szemben való liberális politika, a gazdaságilag szomszédos államoknak szoros együttmüködése Öröm dolgozni az olyan szobában, ahol a világítás egyenletes és jó.Lássa TITNfwQRA IV!“ el dolgozószobáját és munkatermeit yy " U 1 ll vJ O ÍV AJ 1 lámpákkal, mert azok megfelelnek a fenti követelményeknek és emellett kis áramfogyasztásuk következtében még gazdaságosak is.
