Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-10-25 / 128. szám
2. oldal, Komaromi Lapok 1927. október 2». Határozottan megbánja, j aki ndi vagy leányka téli kabátszükségletét beszerzi, mielőtt az alanti cég óriási nagy választékú raktárát meg nem tekinti. A meglepő olcsó árak miatt kéretik személyesen érdeklődni | Kertész J. Jenő üzletében | j (Komárom) Komáruo, Nádor-atca 25. I ■ Nagy választék női és férfi gyapjumellények és pullove- 1 ' rekben, harisnyák, keztyük stb. női és úri divatcikkekben. I; a kisebbségi jogok kivívásával kívánja mai súlyos helyzetét elviselhetőbbé tenni. Mi a magyarság ütőerén ma sem érzünk nagyobb izgalmakat; az atmoszféra sem a mi hibánkból lett nyomasztóbbá. Komolytalan szenzációkra ma sem éhes a magyar kisebbség, amely tudja, hogy nem kérdezték meg akaratát az uj államok kereteibe való sorozásakor, úgy a béke megváltóztatását is azoknak kell elintézniük, akik a mai helyzetért felelősek. Most pedig szenteljünk néhány szót annak a bizonyos józan belátásnak. Ezzel talán még sem mi vagyunk az adósak, akik eddig ennek teljes híjával kisebbségi életünket fáradtan vonszoljuk, hanem inkább azok, akik a kisebbségi életet úgy tekintik és minket úgy kezelnek, mintha fegyverrel hódítottak volna meg. Pedig tudniok illenék azt, hogy a magyart a világháborúban egyetlen nemzet katonája sem győzte le, a háború összeomlását annak túlságos hoszszura nyújtása és ebből eredő kimerültsége idézte elő, amelyben erős keritő volt a destrukció, amely megfúrta az állam hajóját. Az is tisztán állhat most már mindenki előtt, hogy a háborúért nem a magyar nemzet a felelős és mégis úgy kezelik, mintha bűnt követett volna el az emberiség ellen és olyasmiért bűnhődik, amit nem követett el. Ezt józanul be kell látniok mindazoknak, akik a történelmet elfogulatlanul lapozzák vagy azt figyelő szemekkel élték át. A józan belátásra velünk szemben hivatkozni annyi, mint nyitott ajtót betömi, mert ez nem belőlünk hiányzik. Itt senki sem zavargást, sem viszályt előidézni nem akar; mi békében és nyugalomban voltunk akkor is, amikor minden vasárnap más városban gyaláztak és pellengéreztek ki bennünket. A magyarságnak valóban bámulatos és fölényes nyugalma mindezeket békén eltűrte, mert felismerni volt kénytelen ebben a bábeli hangzavarban ellenfeleinek gyengeségét. Kulturértékeinket szívesen fejlesztenők ki és szívesen élnők mi az Osusky tanár ur által elismert nemzeti egyenjogúságot, de hát ez a törekvésünk egyenlőre ezer akadályba ütközik, amiről a tanár urnák ketfx legjobban tudnia. Az anyagias világnézet, mely ebben a köztársaságban ma felülkerekedett, a földön kúszik és az anyaghoz tapadva az érzelmi szempontokat semmire sem értékeli. Már pedig bennünk eszmények élnek, amit a nag, összeomlásból is átmentettünk magunkkal, mint Aeneas Trója égéséből: a múltnak szimbólumaként: az apát és a jövő reménységét, fiát, uj hazájába. Eszményeinkért pedig soha senki kedvéért lemondani nem fogunk. —MWMMBMHaBM Választási statisztikák. Komárom, — október 24. Az egy héttel ezelőtt lezajlott községi választások eredményei még nem is kerültek hivatalos megáílspitasban nyilvánosságra, egyes lapok máris számba veszik a tudósítások révén megismert választási adatokat és a saját maguk által összeállított statisztikából vonnak le korai következtetéseket a választásokra és a résztvevő pártokra nézve. Hogy ez a statisztika legalább is egyoldalú és a következtetések tévesek, azt nem nehéz megállapítani, ha tekintetbe vesszük,, hogy ezek a lapok — elenyészően csekély kivétellel — valamennyien csak mint szorosan vett párüapok jöhetnek figyelembe, már pedig a mostani sajtót tekintve, a tárgyilagosságot alig lehet, egynek-kettőnek kivételével, a szemére vetni. Most ugyanis a .gyors- és jólérte sültség“ korában, amikor a lapok mindent szenzációképen akarnak tudomására hozni az arra rászoktatott és felületesen itéikező nagy közönségnek, nem csinálnak a pártlapok lelkiismereti furdalást abból, hogyha közleményeik nem is fedik száz százalékban a valóságot, a fő az, hogy az olvasók elernyedt idegeit néhány perc e fölvillanyozzák „szenzációs“ cikkeikkel. íme, a lapok es elsősorban a kormány különböző nyelven megjelenő lapjai hamarosan megállapították, hogy melyik párt milyen eredménnyel zárta le a választásokat, hogy melyik párt erősödött meg és melyik gyöngült, melyik lett a győztes és melyik veszített. Nagy az öröm a kormánypártok berkeiben Különösen az agrárpárt, vagy amint annak egyik szárnyát Szlovenszkóban hívják: a Csánki párt kürtöli nagy hangon, hogy mennyire meggyarapodott és rámutatnak arra, hogy milyen érzékeny vereséget szenvedett a szlovák néppárt, mert Hlinka hívei elpártoltak vezéreiktől. Hogy persze a magyar pártok választási eredményét is sietnek számszerűen megállapítani, az is bizonyos, de hogy tulajdonképen megfelel-e ez a valóságnak, azzal nem törődnek. Amint nem törődnek azzal sem, hogy igen sok községben még hátravannak a választások s hogy különösen Szlovenszkón több városban és nagyközségben olyan eredmények várhatók, amelyek az eddigi választások eredményeit jelentékenyen megváltoztatják. Ez a körülmény világosan megmutatja, hogy mit érnek azok a statisztikák, amelyeket a különböző pártok orgánumai saját pártjuk előnyére készítettek s amelyeket a választások után rövidesen közre is adtak. Pedig a helyes statisztika csakis akkor lesz összeállítható, hogyha a köztársaság egész területén befejezést nyertek a választások. A hivatalos statisztikára vonatkozó adatokat most állítják, össze a járási hivatalok és ha ezek elkészüllek, lehet csak megfelelő kimutatáshoz jutni. Addig, míg ez el nem készül, legalább is hézagos minden választási statisztika és a hozzáfűzött következtetések is hasonló értékkel búnak. Az eddig közölt statisztikák igen kedveznek a kormánynak, azonban ha minden adat együtt lesz, aligha mutatkozik a kormány számára olyan rózsásnak a helyzet, mert az ellenzéki pártok több helyen megerősödtek, amit a hivatalos választási jegyzőkönyvek ‘tényleges adatai igazolni is fognak. És a még ezután lefolyó választások csakis az ellenzéki pártok erősödését fogják bizonyítani. aEHMBaOMHHMUHMiaaBUHHBBBBBB Rothermere-ellenes gyűlés Komáromban. — Saját tudósítónktól. — Komárom, —okt. 23 Vasárnap délután 2 órakor tartottak Komáromban Rothermere-ellenes népgyűlést, amelynek összehívó piahálja Pozsonyban készült és csütörtökön kér rült a faiakra. A népgyülest megelőzően a legnagyobb apparátussal indult meg az agitáció a népgyülés közönségének összeíoborzása érdekében. Minden a kormánytól függő elem sietett azon részivenni: igy első sorban a gúlái Céánki-párti fötdmives-csoport, melynek pár száz főnyi csoportja volt a nepgyülés zöme, de ott láttuk az összes berendelt Községi jegyzőket és állami hivatalnokokat, azonban a szlovák telepek kolonistái közül igen kevés jelent meg a gyűlésen, ahol mintegy ezer főnyi hallgatóság gyűlt össze. A gyűlést a helybeli Gajda-iskola egyik tanítója nyitotta meg szlovák beszéddel és átadta a szót Osusky pozsonyi tanárnak, aki beszédében kiderült minden provokációt és a magyarságot — mim ezt minden Roíhermeregyülésen megtették eddig — nem becsmérelte és inkább argumentumokkal igyekezett tárgyilagosságát alátámasztani. Hogy ezek az argumentumok azután nem állják ki mindenben a kritika tüzpróbáját, arról a tanár ur sem tehet. Osusky beszédének a gondolatmenete a Következő: A beteg, akit nyavalyák viselnek meg, pihenést és nyugalmat igényel a szervezete részére, miután a betegséget kiállta. Ami az emberi szervezetre vonatkozik, az az. államokra is alkalmazható. A társadalom még fáradt, mert nem pihente ki a világháború vérveszteséget. Bűnös az a kéz, amely ismét háborúba akarja hajtani a nemzeteket és azokat egymás ellen uszítja (Rothermere békés utón harcol a revi zió mellett. Szerk.) A szlovák-magyar testvériség. Történelmi adatokból állapítja meg a szónok, hogy a szlovák és magyar nemzetek békében éltek egymás mellett és viszonyukat semmi sem zavarta meg. A világháború azonban jelentékeny eltolódásokat okozott, mindent demokratizált és főleg az eddig önállóságot nélkülöző nemzeteknek adta vissza nemzeti önállóságát. Az 1848 as és a megelőző időknek minden vívmánya, ameiy a népre vonatkozott, csak a format érintette, a lényeget nem. Ez ugyanaz maradt és nem változott. Itt a nép résztvesz a kormányzásban az általános választói jog révén és befolyását minden irányban érvényesítheti. Megengedi, hogy az itt nagy számmal élő magyarok azt mondhatják, hogy sorsuk nem ehhez az államhoz van kötve, hanem a történelmi múlt Magyarországhoz fűzi őket, de az embert nemcsak érzelmei vezetik, hanem az agya és az esze is. Középeurópa egyetlen állama sem lehet el nemzetiségek nélkül. Statisztikai adatokat olvas fel, hogy Budapest környékén mennyi volt ezelőtt pár évvel is a német és a szlovák lakosság száma. (Ez is fényes bizonyíték ugyebár a nemzeti ezeréves járom mellett ? Szerk.) Osusky végső konklúziói ezek : etnográfiái határokat alkotni nem lehet anélkül, hogy vagy itt vagy ott nemzetiségek ne csatoltatnának a nyelvtöbbseget alkotó állam polgáraihoz, tehát a mai áliamkereteknek meg keli maradni és ebben minden nemzetnek egymást kell tisztelnie és egyenlő jogokhoz jutnia. A beszédnek — elismerjük — konci* Gitt szellemét rima csend fogadta. A I szónok ebből két következtetést js szűrhetett le: a hallgatóság egyetért fejtegetéseivel, vagy annak az ellenkezőjét. Nagy kár azonban, hogy ilyen beszedek, amelyek a nacionalizmus izgalmait lehűteni volnának alkalmasak, nem oh Hangzanak el, ahol arra szükség volna. Pl. a Szlovák Liga bojkotton hirdet a magyar iparos, kereskedő, orvos, ügyvéd elten, ami nagyszerűen jellemzi az itt uralkodó „egyenlő“ jogokat, ebnen csak naiv professzori lelkek hisznek még, akik a katedrán álmodoznak. A gyűlés másik szónoka a Csánkipártnak közismert demagóg vezére, Csömör István vágfarkasdi gazda volt, aki beszédében általában a magyar mágnások ellen mondta el betanutt frázisait és közismert ferdítéseit. Nagy derültséget keltett egyik nagymondása. Harmincnyolc magyar mágnás ment Genfbe — úgymond — hogy ott bevádoiják a csehszlovák köztársaságot, hogy Europa kellős közepén kommunista államot alapit. Egy hang: Éljen a kommunista állam.! (Altalanos mozgás és derültség.) Csömör szerint út minden rendben van, gazdának, iparosnak, kereskedőnek jói megy a dolga, panaszra nincsen semmi ok sem es Rothermere, aki beavatkozik a köztársaság ügyeibe, menjen Magyarországba, ott igyekezzen demokráciáit csinálni, az emigránsokat hazaengedni és a börtönöket megnyitni. A lord akciója derékban törheti ketté a földreform áldásait (Most már látjuk, hogy van újabb ürügy a magyarságnak a földreformból való kizárására! Szerk) Ezután a népgyülés elnöke határozati javaslatot terjesztett elő, amely szerint az kimondja, hogy a mai határokhoz ragaszkodik és azt vérével is hajlandó megvédeni, tiltakozik a kul- I turális, szociális és gazdasági fejlődés | megzavarása eilen is. Szóyal felolvasta j a Slovenská Liga nyiiatkozatblanket- I tájat. | A népgyülés minden zavaró incidens (j nélkül néma csendben zajlott le. A legbiztosabb és legenyhébb csokoládé hashajtó Főlerakat: VÖRÖS RÁK GYÓGYTÁR BRATISLAVA. Egy doboz ára Kő 3‘60 1 üetlen ueiebedetekkel akarták elérni, ; bőgj a Nemzeti Szilhát «tóráiéi le! vegyék Simoty Dezső darabját. — október 24. a Pénteken és szombaton este Buda| pesten tüntető« megakadályozták, nogy | a Nemzeti Szinhazoan simán tefoiy- I hasson a Nagyasszony elöadasa, me| lyet tudvalevőén a zsidó valiásu f Szomory Dezső irt. Mar jóval az I előadás megkezdése előtt nagy nép| tömeg csoportosult a Nemzeti Színház * előtt, ahot azonban szembe miatta l magát az erős rendőri keszünsegi! gél. Amikor az előadás megkezdődött, a tömeg zajongam kezuett es megakarta ostromolni az epületet. A karzatról többen büzbombákat doDtak le mindkét előadáson es ailandűan megzavarták az előadást füttyökkel, zajjal, pisszegéssel, úgy, hogy az előadást csak nagynehezen lehetett meg. tartam. Több fiatalembert előállított a rendőrség és ktha)gatá8uk után őrizetbe vették őket, A szombat esti tüntetés miatt többen megsebesültek. A „Hétfői Napló“ szerint a tünteseseket az Eoredő Magyarok Egyesülete rendezi s hír szerint hétfőn estere ujabö tüntetésre készülnek. Az egyetemi ifjúság szervezetei, az Ifjúsági Nagybizottság vasárnap délelőtt ülést tartott, amelyen egyhangúan kimondották a Nemzeti Színház boj&ott-
