Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-10-04 / 119. szám
r'íegfyveimyolcadik évfolyam, 119. szám Kedd, 1937. október 4. POUTIKAI-LAP. llSűsetégi ár e*eh«xl0T6k értékben; | $e!yfcn é* vidékre postai **étküldé»sel: j TSísüw tm* 80 K, félévre 4© K, negyedévre { 20 K. — Külföldön 150 Ki. «lén éra s 8® fillér. ALAPÍTOTTA í TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B AS ANY A Y JÓZSEF dr. \ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-n. tt., Megjelenik hetenként háromszori kedden, csütörtökön és szombaton, 9i ni ui Komárom, okt. 3. Szombaton este folyt le a magyar pártok tanácskozása, amely minden választót megnyugvással tölthet el, mert ezen a tanácskozáson, amely a városi választások elvi részét tisztázta, olyan határozatokat hoztak, amelyek a magyar tábor egységességét bizonyítják. Nem titkoljuk, hogy örömmel tölt el bennünket ez az eredmény, amelyet vártunk is pártjaink vezetőségeitől, hogy e komoly napokban egymásra találnak és egymás mellett mennek egy utón karöltve egymással. A magyarság nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy holmi községi gazdasági és színtelen pártocskák alkalmi egyesüléseinek a szekerét tolja, mert ezekről tudnia kell, hogy a kormánynak a támogatására használják a pártonkivüliség álarcát. Ám menjen a kormány pártjainak a támogatására az, aki gazdasági és politikai helyzetével megvan elégedve, akinek semmi se fáj és aki elmondhatja magáról, hogy jjmindene megvan. De azok, akik itt érzik a kisebbségi élet reájuk nehezedő minden súlyát, akik nem találják a gyakorlatban megvalósítva az állampolgári egyenlőségnek demokratikus dogmáját: azok csatlakozzanak a küzdők táborához, amely az állampolgári egyenlőségért küzd minden téren. Tudjuk, hogy ennek első állomása a községi élet. Nekünk ezt a tábort kell erősítenünk, amely megalkuvás nélkül küzd a jogegyenlőségért és a gazdasági léttentartás eszközeiért. Ezek az eszközök, jól tudjuk, hogy előlünk el vannak zárva, mert nekünk nem mérnek egyforma mértékkel. Különösképen meggyőződhetik mindenki erről most, ha figyelemmel kiséri a cseh és a szlovák sajtónak ellenünk való tajtékzó kirohanásait, amelyeket gyűléseiken sem rejtenek véka alá a szónokaik, feltéve, hogy azokat meg is hallgatják. Az érsekujvári eset azt bizonyltja, hogy büntelenül mégsem lehet gyalázni a magyaiságot. A községi választások a legjobb alkalmat nyújtják nekünk az állásfoglalásra mindezekkel szemben. Azt hangoztatják, hogy a községi életbe nem helyes a politikát bevinni. Nagyon helyes az elmélet, de akkor első sorban a törvényt kell megváltoztatni, mely a községi élet kormányzására a politikai pártokat delegálja. Nekünk a vi szonyokhoz keli alkalmazkodnánk és a törvények alapjára állanunk. A másik nem kevésbbé örvendetes jelenség az, hogy a komáromi jogpárt is egyesült a magyar Egységes választási klókba tömörültek a komáromi magyar pártok a novemberi választásokra. — Saját tudósítónktól. — — október 3. Paféelögue-íerv a csehszlovák kommunisták lapjának tükrében. — október 3. A komáromi ellenzéki pártok, az országos keresztényszocíalista. párt, a magyar nemzed párt és a jogpárt megbízottai szombaton este tanácskozásra gyűltek Ö8^ze, melyen Dosztál Jakab városi képviselőtestületi és tanácstag elnökölt. Az éitekez.leí célja volt mindazoknak az elvi kérdéseknek a tisztázása, amelynek alapján a községi választások az ellenzéki pártok résztvenni fognak. Igen örvendetes jelenség, az hogy a pártok teljes és egyöntetű megállapodásra jutottak és határozataikat egvhangú megállapodások alapján hozták. A másik örvendetes jelenség gyanánt jelentkezik az a körülmény, hogy az egységes községi pártba, amelyet st ellenzéki magyar pártok alkotnak, belép a jogpárt is és igy a pártszövetségben egyesülni fognak a minden pártárnyal álhoz tartozó választók, akik igy bizonyosan elérik a leadandó szavazatoknak a többségét. A pártközi tanácskozáson történt elvi megállapodásokon kivül mássá! nem foglalkoztak és a jelölés kérdését későbbi időpontra halasztották. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — október 3. Október 25-én tart ülést a képviselőház. A községi választások nagy általánosságban október 16-án fognak lefolyni és a kormány megvárja ezek befejezését, hogy azután a törvényhozás hozzáfoghasson munkájához. A képviselöház október 25-én tartja első üléséi. A parlament őszi mű kedése igen változatosnak Ígérkezik, amint azt a miniszterelnök lapja, a Venkov írja, amely közli a polgári koalíció nyolcas bizottságának kommünikéjét legmóbb tartott üléséről. Az 1928. évi költségvetésen kívül legelsősorban a szociális biztosítás noveliázásáró! szóló javaslat kerül tárgyalásra, amelyet szintén az első ülésen fognak beterjeszteni. A földművelésügyi miniszter több törvényjavaslatot fog beterjeszteni és pedig a tagosításról, a mezőgazdasági kamarákról, az elemi biztosításról, a mezőga?dasági munkások és munkaadók viszonyának újrarendezéséről, a mezei kihágásokról és a vadászati törvény reformjáról. Ezenkívül a többi minisztérium is sok törvényjavaslatot, számszerint 60-at terjeszt a parlament elé. Ezek között lesz a magánhivatalnokok aggkori és rokkantbiztositása is, a közigazgatási reform és ezzel kapcsolatban a büntető perrendtartásról szóló törvényjavaslat. Az iskolaügyi minisztérium a szlovenszkói és ruszinszkói tanítók nyugdijának rendezéséről, a nem állami nép és polgári iskolák szervezési előírásáról, a tanítók fizetéséről és szolgálatáról szóló javaslatokat fogja beterjeszteni. Az igazságügyminisztérium a fiatalkorúak büntetőtörvényét, a magasabb magánalkalmazásban álló tisztviselőkről és a szenny irodalom megszüntetéséről szóló törvényeket nyújtja be a képviselőháznak, mig a külügyminisztérium több kereskedelmi szerződést és a Franciaországgal kötött kereskedelmi szerződés revízióját fogja beterjeszteni. A nemzetgyűlés elé kerül ezeken kívül a rádiókészülékek gyártásáról, eladásáról és behozataláról, a szeszes italok kiméréséből eredő bevételekről szóló törvény ellenzéki pártokkal és igy három párt jelöltjeit foglalja magában az a jelölő liszta, melyet ezek a pártok a jövő hóban megejtendő községi választásokra benyújtanak. Erős reménységet Dyujt ez az iránt, hogy Komáromban is, más megszüntetéséről és az ipartörvány kiegészítéséről szóló javaslat. A vasutasok éles harcra vannak elkészülve Najman miniszter ellen. Najman, a cseh iparos párt részéről tagja a kormánynak és mint turócszentmárloni szerepléséből ismeretes, igen nyíltan szokott beszélni még olyan dolgokról is, amelyek tulajdonkénen politikai titkot képeznek. Nos hát ez a férfiú, aki a vasutak élén áll, néhány lí*p szerint elhatározta, hogy lemond a vasutügyi minisztéeiumról, azonban az a hir, amelyet a Rude Právo kommunista lap közöl, egyelőre még teljes aktivitásáról szól a vasutügyi miniszternek. A nevezett lap a kormány ellen uszítja a vasutasokat és azt írja, hogy a vasutas szervezet végrehajtó bizottsága október 6 án országos kongreszszust tart, ezt megelőzően azonban kedden küldöttség fogja felkeresni Naj mari var-ulügyi minisztert, akitől a szolgálati szabályzat rendszeresítését fogják követelni. Amennyiben a miniszter válasza nem lesz kielégítő, akkor a nevezett lap szerint a vasutasok nem fogják tovább tűrni, hogy az Ígérgetések komédiája megismétlődjék, hanem a legélesebb harcot proklamálják majd az országos kongresszuson a miniszter ellen. Csekély mértékben akarják korlátozni a lakóvédelmet. A népjóléti minisztérium a mostani labóvédeími törvény gyakorlati eredményeit vizsgálja, aminek az a célja, hogy ezeket a mutatkozó eredményeket alapul használhassák fel az uj lakástörvény kidolgozásánál, mely némileg korlátozni fogja a lakövédelmet. Az eddigiek alapján meg lehet állapítani, hogy a lakóvédelem továbbra is megmarad és az eddigi védelem korlátozása igen csekély lesz és csak nagyobb lakásokra és üzemhelyiségekre fog vonatkozni. Olvassa és terjessze a legjobb magyar lapot a Komáromi Lapokat magyarlakta többségű községben is a magyar pártok kerülnek többségbe és veszik át a vezetést, amely évszázadokon keresztül az ő kezeikben volt és azt semmiféle kompromisszummal elhomályosítani és befolyásolni nem engedik. > Mint ismeretes, a Budapesten megjelenő Magyarság c. napilap a múlt héten arról irt, hogy Paléológue, akkori francia külügyminiszteri államtitkár 1920 jűnius havában állítólag egy memorandumot intézett az akkori magyar kormányhoz, amelyben felajánlotta Franciaországnak messzemenő támogatását abban az irányban, hogy Magyarországnak uj határai megállapításánál az akkor már elhatározott trianoni határok helyet?, a mainál sokkal kedvezőbb határokat eszközöl ki, amely szerint Magyarország állítólag visszakapta volna Nyitra, Kassa, Rozsnyó, Léva, Nagyvárad, Arad, Zombor, Szabadka és más városokat is. A föltétel azonban az volt, hogy Magyarország 100—150.000 katonából álló hadsereggel vonuljon segítségére Lengyelországnak a bolseviki előrenyomulás feltartóztatására. Ez a hadsereg francia vezetés alatt, francia felszerelés és ellátás mellett vonult volna ki a harctérre. Ez állítólagos francia terv körül, amelynek eredetijét sem a magyar, sem a francia külügyminisztériumban nem találják, nagy hírlapi polémia folyt úgy Magyarországon, mint az európai sajtóban, a legbülönbözőképen magyarázva a szóbsnforgó állítólagos diplomáciai okirat jelentőségét. Természetes, hogy a csehszlovák sajtó is foglalkozott az üggyel, amelyről igen érdekesen és jellemzően irt a csehszlovák kommunista lap, a Rude Právo, mely hosszasan tárgyalja a rejtelmes ügyei és többek között ezeket irja: — Hogy a francia jegyzéket jobban megértsük, vissza kell tekintenünk arra az időié, amelyben ez a jegyzék készült. Akkor a lengyeleket Kievné! megverték és Varsó felé menekültek. Csehszlovákiában akkor a Tusar kormány volt a hatalmon, a szocialista párt még egységes volt. A baloldalnak akkor sikerült a fegyveres intervenciót Lengyelország javára (?) megakadályozni, ami a kapitalista nagyhatalmakra nagyon rossz hatást tett. Éhbe az időbe esett a kisantantnak az alapítása. Benes külügyminiszter beutazta a kisantant fővárosait és megegyezett velük egy uj biok alakításáról, amely általános nézet szerint Magyarország ellen irányult Csehszlovákia politikai köreiben akkor már tudtak a francia akcióról és nyíltan arról beszéltek, hogy a magyar hadsereg Csehszlovákián keresztül fog Lengyelország segítségére sietni. Egészen közömbös. hogy akkoriban hivatalos jegyzékről, vagy jegyzőkönyvről, avagy kölcsönös tárgyalásokról volt-e sző, a francia jegyzéknek ismerete mindenesetre rendkívül fontos, a nagyhatalmak külpolitikájának a megvilágítására. A jegyzék azt bizonyítja, hogy a nyugati nagyhatalmak Középeurópa kis államaiban csak a szovjetellenes politika eszközét látják és Magyarország utján akarják Középeurópa államait arra kényszeríteni, hogy Szovjetoroszország elten esetleg katonai erővel is felvonuljanak. A kommunista lap továbbá utal arra, hogy a most megismert francia jegyzék szerint Franciaország már 1920-ban Középeurópa vasutaira befolyást akart gyakorolni. Most ped g megismétlődik az 1920 iki eset Csehszlovákiára vonatkozóan, mert hiszen ismeretes, hogy épp oly tárgyalások folynak Párisban abban az irányban, hogy a csehszlovák vasutakat egy francia érdekcsoport kibérelje.
