Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-10-01 / 118. szám

1927. október 1.

Komáromi Lapok

7, oldal.

A legbiztosabb és legenyhébb

csokoládé hashajtó

FSlerakat: VÖRÖS RÁK GYÓGY TÁR BR %TISLAVA. Egy doboz ára Ké 3'60

rajta, közben a 7960 korona készpénze is eltűnt. A kihallgatott tanuk igazolták a íettlegességet, de a tárca ellopására lellő bizonyitékot nem szolgáltatlak. A bíróság ezért csak festi sértésben mondotta ki bűnösnek a vádlottat, akit feltételesen 14 napi fogházra és 80 korona pénzbüntetésre itéif, a lopás vádja alól pedig felmentette. Az államügyész megnyugodott az Ítéletben, a sértett és képviselője három nap alatt nyilatkoznak.

— Veszedelmes betörőt fogtak Komáromban Izgalmas estéjük és éjszakájuk volt a Jókai és a Deák Ferenc u ca sarkán levő úgynevezett Ihász-híz lakóinak. A dolog úgy kezdődött, hogy Dr. Konkoly Th. Balázs ügyvéd, akinek ügyvédi irodája a ház földszintjén van, este 8 órakor hálószobájában ülvén, észrevette, hogy valaki nagyon lassan, hogy zajt ne csináljon, nyitogatja az ajtaját. Ennek azonban nagyobb fontosságot nem tulajdonított még akkor, mert azt hitte, hogy valamelyik elkésett

kliense akar meggyőződni arról, hogy otthon van-e? Nyugodtan elment vacsorázni. Később a ház emeletén lévő tisztviselői menza felügyelőnője arra lett figyelmes, [hogy válási ide-oda jár lassan a házban. Azonnal szólt Rauscher dr.-nak és igy az egész ház népe aiarmirozva lett és viilanylámpákkal keresték a titkos látogatót, akinek sikerült szemük láttára kisurranni a kapun, azonban utánameníek és éppen egy rendőr arrament és felkérték, hogy igazoltassa a sielős 1 építi ismeretlent, aki, hogy magát gyanússá ne tegye, nem eredt futásnak. A rendőr elérte és igazolásra . szólította fel, mire azt mond'a, hogy a házszámot eltévesztette, mert ő Bírta dr. ügyvédékhez akart menni, akinek szobalánya neki jó ismerőse ás azzal akart beszélni. Közben bekísérték a rendőrségre és oda be akarták idézni Baríáék szobalányát szembesítés végett. Mikor az idegen látta, hogy komoly fordulást vesz a dolog, a rendőrségi szobából őrült iramban megakart szökni és csak az utcán a járókelők segítségével sikerült elfogni. Vallatóra fogták, a rendőrségen mire kiderült, hogy egy nagyobb szabású betörést sikerült megakadályozni az elfogással mert, a tett színhelyéhez közel egy csomó legmodernebb beíörőszerszámot találtak elrejtve, amelyeket valószínűleg többed- | magával akart felhasználni. Nigy a | valószínűség, hogy nein az Ihász-féle j házban akarták elkövetni a betörést, | hanem a szomszédos Főldmives Köl- § csönös Pénztárban. A nyomozás folyik ! tovább és a részletesről lapuik leg- | közelebbi szamában számolunk be.

Miívéssizet.

Rauscher György kiállításának nagy sikere

Budapesten.

Őszinte örömmel és büszkeséggel közöljük Rauscher György kivételes nagy budapesti sikereit. Az Ernsztmuzeumban rendezett kiállításával nemcsak szakkörökben keltett nagy feltűnést, de a napi sajtó is elragadva fogadta a fiatal művésznek frappánsan újszerű érdekes munkáit. Még azok is, akik kivételes tehetségnek tartották ezt a fiatal festőt, meglepődve állottak mélységesen emberi megnyilatkozásé képei előtt. Mindenki, még a legnagyobb-nevíí magyar festők is konstatálták, hogy Rauscher György jelenti a portréfestés forradalmát és benne és vele fejlődik az uj magyar festőművészet egyik legszebb Ígérete.

Most kiállított anyagának nagy része itt készült Komáromban, ezekről a képekről részletesen beszámoltunk, egyik Rauscher Györgyről szóló művészeti cikkünkben. Most csupán a budapesti kritikákat hozzuk, azt az erős viszhangot, melyet ennek a tehetséges fiatalnak szava keltett. Örömmel és lelkesedéssel gratulálunk 1

(Az Est):

Rauscher György dekadens művészete egészen különálló, mindenkitől f üggetlenjjelenség. Mintha valami magus titokzatos műhelyében készültek volna ezek a képek. — Nyugtalanítanak és vonzanak, hirtelen nézésre idegenek, hogy aztán nagyon jó barátokká váljanak — Szomory Dezső atcképe és „Cigányok“ c. képe, gyűjteményének remeke.

(Pesti Hírlap):

Rauscher művészete asztetikusan hideg. Érzésvilágát jóformán csak a beszédes szemek érdeklik. Szomory Dezső képmása a maga nemében egyedül-álló. — Megkapó képei. „Apácák“ ,>Fürdőzők“ — „Merengő zsidó“. —...

(Az Újság):

Rauscher György egészen fiatal művész. Rendkívüli tehetség, hogy meddig terjed majd képessége azt mostani anyagából megítélni még nem tudjuk. „Gyüge“ c. képe kompozícióban is, kifejezésben is kiváló.

(Magyar Hírlap):

Rauscher György pikturájában túlsók Urát hoz. És ez a lira nem ifjú és teli indulatokat zeng, keserű, szomorú, egzaltált, sötét k világszemlélet indula— szeptember 30.

taiból fakad, még a legvilágosabb színek eszközeiben is. Van egy képe, fiatal pár mezőn ülve. Pikturai értékek, komoly kvalitások vannak ebben a képben, de soha vigasztalanabb^ nyomottabb kedélyű képet nem láttunk még. g Effeminált férfifigurái, rajzban és festői j értékben kiváló arcképei, egy öreg- j asszony portréja mind érdekesek, csak { éppen a pesszimizmusok nehezen megközelíthető. . . .

(Nemzeti Újság):

Rauscher György egészen fiatal kiál- jj litó. Píkturája kemény, színeiben domi- jj nálnak a szürkék, karakterízáió ereje j nagy. — Szomory Dezső portréja, mint j a dekadencia szimbolikus víziója a leg- j kifejezőbb. — Igen erős stúdium a I „Gyüge“ is, sok karakter van „ikrek“ jj című képében is, amely tatán kompo- \ ziciónak is a legjobb. . . .

(Pesti Napló):

Rauscher Györgynek, a nagytermet lefoglaló kollekciója a kiállítás egyik legszimpatikusabb és leggazdagabb igéretű erőssége. — Lefokozott színei egyszerre születnek a lágyságba hajló, dekadens formákkal, s kivált portréi (Szomory Dezső, — Kovács Kálmán) két nagyszerű vászna. — Míndmegaauyi, valami bensőséges, halk költészet nemes liráját csendítik meg. Virtuóza a festői kifejezésnek és minden képe csupa artisztikum.

(Magyarság):

Rauscher György nagyon szereti a finomkodó szomorúságot, a szomorú szürke színeket. Jellemző ereje bírja ezt az önszabta korlátozást, arcképei értékesek, Igazi festői teljességben talán akkor mutatkozik majd, ha színesebben lát és érez . ..

(8 órai újság):

Rauscher György a túlzó realizmus utjain indul, s bár ezen az utón nem mindig tudjuk követni, egy öregasszony portréjában s egy nagy férfíarcképében értékes talentum komoly mondavalóit látjuk, bizonyságát hivatott talentumának, amely meg fogja találni a maga igazi formanyelvét • ..

(Nyugat):

Rauscher Györgynek csak jövője van, múltja még nincsen. Még nem látni eléggé mi válhat belőle. Modoros festő ? Vagy a továbbtanulás folyamán

megtisztuló egyéniség? Képzelete torzítva látja a valóságot, az Ízlése, az érdeklődése pedig egyenesen keresi a természet eltorzult jelenségeit. Eredendő mély részvét ez az emberi szenvedések iránt? Vagy csak az érdekesnek hajszolása a szokatlannak utján? Egyelőre csak tehetsége látszik munkáin „Gyüge“ című festménye megragadó kép nemes-k kifejező erejénél, hanem megkomponálásának módjánál fogva is. — Finom szinárzéknsk jelei mutatkoznak képein. Szinérdeklődásének a köre a szürkék és árnyalataira terjed ki, de ezeket a színeket finoman keveri és szépen egybefolyó harmóniában helyezi el egymás szomszédságában.

(„Mindnyájunk Lapja“):

(Uj művészeti, színházi, kritikai hetilap).

Egészen szokatlan veritásuak Rauscher György képei, melyek olykor, hogy úgy mondjuk a leleplezés erejével hatnak. Rippl-Rondi .óta ilyen szuggesztiv kifejszőerejű tehetséget nem igen köszönthettünk a magyar Oiympon. — Egy van Döngeti merészségével és brutalitásával csapja a tűrhetetlen hanyatlás igazságát a „jó társaságok“ szemébe és annyi humánumot, nyers őszinteséget és természetes előkelőséget visz gonddal harmonizált színeibe, tömör és Összefoglaló kontúrjaiba, hogy a képeiről ierivó dekadenciát csak érvényesülési eszköznek tekinthetjük. — Rauscher G/örgy azon kevesek sorába tartozik, akiknél a festés ethikai lett.

„KÚT“ (Művészeti folyóirat).

Rauscher G/örgy elsősorban portréista. A legnagyobb festői feladatot vállalta. Az arckép kötött formájában, a lélek teljes gazdagságát visszatükrözni. — Rauscher vállalja az ezzel járó1 teljes nehézséget. Nem könnyíti meg a feladatot. Nem azt festi meg amit a pillanat láttat meg vele, minden ! arcképen ott vannak azok a kozmikus vonatkozás ek amelyek a lelkek mélyén nyugszanak. Neki nem alkalom, neki Studium az ember, az ember arcképében, 8 a sors az élet, a környezet igazságát | keresi. Nem riad vissza semmitől, a I legőszintébb festő, szinte brutálisan az, f Arcképein a kereső, a nyugtalan, az | üldöző, üldöíött lélek ezernyi vibrációja í elevenedik meg.

Nem a pillanat életét közvetítik ezek | az arcképek hanem a teljes élet ke- 1 resztmetszetét adják. — Meztelenül és | nem minden önkmzás nélkül követi f Rauscher a missziója útját. Egyre erő- | sebben fúródik bele az emberi lélek mélységeibe ezt bizonyítja Szomory Dezsőről festett arcképe is. — Ilyen egy férfi-arc képe, és önarcképe. Teljes életet ad, teljes lelki-tükröt. Mintha külön lélekre-beállított, fotografikus erősségű lencséje volna. Rauscher portréiban az embert festi meg, az embert, ! az élet közepén.

A Harmos-iskola j

képkiáilitása. |

— szept. 30.

Komirom művészi életéhjz, mely az ulóooí evekben oly szép lendületei veit, hozzátartozik, hogy a szezont Harmos rail vész-iskola kiállítása nyissa meg az elsőnek a kuüurpilota terme. A fi- j atalos közül, akik bemutatkoztak a kö- ; zönségnek, Ztierella Árpád nem mindennapi rajztudisávii tép meg iöbb szenrajz arcképen, a biztos vonatvazeiés szép igereteket nyújt a jövőt illetőleg; olajfestményei, főteg gyümölcs csendéletei jó meglátásról tanúskodnak. Ozordk Imre oiaj és akvareil tájképekkel vonul fel, ahol a lágy tónusokat kedveli; a képek egy része még nyers, de iöob tájkép levegős és friss. Székházi Tódor csendéletei es rajzai fejlődést mutatnak; nőt arcképe egyenesen figyelemreméltó. Lengyel Zoltán rajzaiban sok a jellemző erő, mely kellő önkritikával művészetté izmosodhatik. Tehetséges rajzoló Taub Imre, akinek megfigyelő képessége és leleménye, ötletei szép jövőt jósolnak. Akvareiijei m ég kissé zavarosak tónusban, de ezek közt is akad sokat ígérő. Rásztvett a kiállításon Apró Mirgit, aki már budapesti míivésznóvendak, két érdekes tanutmányfejjel, Horváth Gitta hangulatos pasztelíekkel és atcvareiiekkel szerepel, mig Germán István, Denk Béla sikerüli rajzokkal kelteitek feltűnést. Osztényi Leonka ügyes tusrajzai és Tau* binger István linoleummeíszetei is hozzájárullak a kiállítás sikeréhez, melyet már eddig is többszázan tekintettek meg. A látogatók elismeréssel adóznak a mesternek, aki Komáromban megteremtette a virágzó művészi életet e$ a kicsiny, de kvalitásokban kiváló m üvésztelepet.

Törvénykezés,

(§) A szaraiéra vége — lopás miatt

kát nőnapi fogház. A komáromi állam, ügyészség vádiratot adott be Acs Ferenc Komáromi cipész ellen, amelyben lopás bűntettével vádolta, mert Komáromban, az idén augusztusban Greít Máriától 2300 Korona értékű ruhaneműt elvitt, a vádlott a napokban megtartott tárgyaláson beismerte, hogy a ruhaneműt elvitte a sértett ruhaszekrényeoői, azonban nem érzi magat bűnösnek. Vallomása szerint a kérdéses junanemüt ő vásárolta egybe s mivei összevesztek, a sértett odaadta neki a kulcsot, hogy vigye el a ruhákat. A nyomozás során kihallgatott sertett azonban azt vallotta, hogy a terhelt a kulcsot tudta nélaül vette el tőle és a ruhákat is beleegyezése neikíit vitte ei. A bíróság bűnösnek mondotta ki a vádlottat és az enyhitőszákasz alkalmazásával jogerősen két hónapi fogházra ítélte.

(§) Kát koositatigetyart nágy hónapi Fenér Mihaiy bátorkeszt lakos lopás büntette miatt, Czibor András ugyancsak batorkeszi lakos pedig orgazdaság büntette miatt állottak a napokban d komáromi törvényszék előtt, mert Bátorkeszín február 23 an Knőpfmfllier Izidor sörgyarostói egy tűzvész alkalmával két darab kocsitengelyt ellopott es Czibor Andrásnak ajánlotta fel megvételre, aki meg is vette azokat. Fehér beismerte, hogy a tengelyeket es a nyújtót elvitte, de azért nem érzi magat oütiösnett lopásban, mert azokat az utcán találta meg. Czibor pedig azzai védekezett az orgazdaság vádja ellen, hogy nem tudta, hogy azok lopásból eredtek. A bíróság az enyhítőszakasz alkaimazasavai Fehér Mihályt négy hónapi es 14 napi fogházra ítélte, Cztoor Andrást pedig felmentene az orgazdaság vádja aloi. Az íléiét jogerős.

Közgáz

• ___

I légi ieiizMM uMi

— üüczuít Gyula nemzetgyiiieis Képviselő

a magyar szövetkezetekért, —

Komárom, — szeptember 30.

A Csehszlovákiában levő régi magyar : hitelszüveiKezete«re a fordulat tppen I olyan végzetes csapást mért, mint más ! fajia magyar pénzintézetekre. A iutel; szövetkezetek veszteségeit a iiadikö'j csőn elértéktelenedésé es a körülmény 1 idézte eiő, hogy mint a budapesti O. j K. fiinak tagjai, a központi intézetnél | Helyezték el oetetfelesiegeikei. A szanaciós törvény szerint az önhibájukon kívül bajba került szövetkezetek veszteségének rendezésére 33,716.504 Kc-t irányozták elő, amelyből 261 mtelszövetsezet nap segélyt. Az igenyelt szauaciós összeg 35,048.706 Kc-t tesz ki, ami 1,332,201 Kc-vai több, mint az előirányzat.

a pozsonyi Központi Szövetkezetét bízták meg a szanálás foganatositasavai, amely a szükséges előmunkálatokat már meg is kezdte es 97 szövetkezetnek kiegyenlítési számláját a Központi Sző vetkezetek prágai Közponijanoz meg is küldötte. A szankciós segély iránti kérvények eiintézese évek óta húzódik, ami a szanálásra szorult szövetkezet ek helyzetet bizonytalanná teszi és nem lehet csodálkozni azon, hogyha a háború előtt alakult s akkor virágzó, de a politikai fordulat következtében válságba került régi közhasznú szövetkezetek jogos panaszuknak hangol adnak, különösen, ha tekintetbe vesszük azt, hogy a kormány áltál szuoveacionált Hodzsa-féie íó;dmive$ pénztárak alapításával erős konkurens szövetkezeteket alakítottak és nogy a cseh és morva nagy oankosnak milliárdra menő kormanysegélyt nyújtottak.

Ezek miatt hangzottak el panaszok a pozsonyi Központi Szövetkezeinek szeptember 29-én megtartott IX. évi rendes közgyűlésén, amelyen a régi hitelszö-