Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-09-27 / 116. szám

IBSfizsté*; ár esebnlovák értékben; helyben éi vidékre postai szétküldéssel: \ Sgéss évre 80 X, félém 40 K, negyedévre j 20 K. - Külföldön 150 Kö. rjei mása áras 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. j Sierkesztöiég é* kiadóhivatal: Nidor-a. 59,, Megjelenik hetenkint háromszori | kedden, csütörtökön és szombaton. 110. szám. Kedd, 1927, szeptember 27 UNegryveiMiyoleadlk évfolyam. POLITIES SZEMLE Október 20-án lesz az első képviselőházi ülés. — Az orsz. kér. szcc. párt járási ülése Párkányban. — Az igazságügyminiszter nyilatkozott a Bother­­mere ügyben. — Meglepetések a választások kiírásá­nál, a kormány újabb trükkje. Komárom, — szeptember 26 JliHi PiÉ” Komárom, —szept. 26. Ez a program a községi válasz­tásra vonatkozik és a Rramár-féle nemzeti demokrata párt egyik lap­jából röppent fel, amely tudvale­vőleg Ivánka Milánnak, ennek a hires magyarfalónak a házilapja. Ez a program nem uj a nemzeti demokraták részéről, akik a köz­társaságot megajándékozták a fa­sisztákkal. Most egy kissé szégyen­ük az apaságot értük, de ez mind­hiába, mert azt vállalniok kell. A cseh nemzeti demokraták »nincs pardon!« csatakiáltása azonban aligha reánk vonatkozik, bár min­ket, magyarokat neveznek meg ezzel kapcsolatban. Első sorban is, mi nem kértünk pardont még sem Kramártől, sem Ivánkától, mert nincsen miért. Ezt legfeljebb szatirikus formában tehetnénk meg, pardon, nemzeti demokrata uraim: engedelmet ké- ' rünk önöktől, hogy mi és őseink j ezen a magyaroktól lakott földön pillantották meg a napvilágot és itt élni bátorkodtak ezer és egy­néhány esztendeig, pardon, hogy szívjuk a magunk levegőjét, amit irigyelnek tőlünk, pardon hogy itt vagyunk a még mindig szinma­­magyarnak tartott területeken, sőt benne vagyunk a júniusi választói összeírásban is, pardon, hogy ezen az alapon választani fogunk és pedig akár tetszik önöknek, akár. nem tetszik: a mi jelöltjeinket fog­juk megválasztani. Hiszen elhisszük, hogy nehéz dolog lenne önöktől kegyelmet kérni és kapDi. De azért csak tü­relem és kitartás uraim. Kissé mo­hón fognak a mi eltörlésünkhöz a föld színéről, szabatosabban kife­jezve a mi saját földünk színéről. Nem kell a pardonjuk, mert nincs rá szükségünk. Pedig harci bárdot sem forgatunk, de védőpajzsul azokat a törvényeket tartjuk ma­gunk elé, amelyekkel ünnepélyes ígéretet tettek Európának felőlünk, hogy megbecsülnek és jő dolgunk lesz az uj otthonban. Az Ígéret be­váltása elhúzódott kilenc esztendeig. Az önök pártjának,, amely nem­zeti is, meg demokrata is, a jel­szavát ismerjük, magyarul nem tudjuk kifejezni, mert ez a kife­jezés a magyar alkotmányjogi szó­tárból hiányzik. Az önök egyik főtisztviselője hangoztatta még mindjárt a legelején megismerkedé­sünknek, hogy „Macht geht vor Recht..“ Vezérük Kassán azt jelen­tette ki, hogy harminc év óta gyű­löli a magyarokat. És ez a jeles politikus persze elfogulatlan volt a magyarokkal szemben miniszter­­elnöksége idejében. Vannak olya­nok is, akik ezt elhiszik. De ezt s kibírtuk és ki fogjuk bírni Kra-Október 20-án ül össze a képviselőház. A hosszú nyári szünet után október 20-ár a hívják össze a képviselőhdzat, amelynek napirendjére fontos gazda­sági kéidések fognak kerülni. Legelső­­sorban az 1928■ évi költségvetést fogják beterjeszteni, amelyhez Englis dr. pénz­ügyminiszter megfogja tartani expozé­ját. A költségvetés részletes tárgyalása az arra hivatott különböző szakbizott­ságokban fog lefolyni s mive! csak ke­vés teljes ülés állhat e költségvetésnek leiárgyalására, a kormány arra törekszik, hogy a bizottságok teljesen kidolgozott és részleteiben is véglegesen meg­állapított javaslatot terjesszenek a plé­­num elé. A többségi pártok nyolcas bizoltsága a legközelebbi ülésen fogja meghatározni az ülések tárgysorozatát s ugyanezen ülésen igyekeznek a pár­tok a szociális biztosítási törvény no­­vellálása tekintetében is egyezségre jutni. Összesen négy törvény novellá­iba kerül napirendre. Az országos keresztényszociálista párt járási választmányi ülése Párkányban. Az országos keresztényszocislista párt népesen látogatott járási választ­mányi gyűlést tartott a napokban Párkányban. A gyűlésen tizenegy köz­ség (Ipolyszalka, Bény, Ipolykiskesz», Kéménd, Kőhidgyarmat, Bajta, Ebed, Szőgyén, Kicsind és Muzsla) képvise - tette magát, azonkívül megjelent Böhm Rezső országos főtitkár a párt köz­pontjának képviseletében. Nemes Fló­rián alelnök nyitotta meg a gyűlést és üdvözölve Böhm Rudolf országos fő titkárt, kérte őt a közelgő választások­kal aktuállissá vált teendők kifejtésére. Bőhm Rudolf mélyen szántó magvas be* szédbenecsefelte a keresztényszociálista párt megalkuvást nem ismerő gerinces politikáját, mely mindeddig a legéle­sebb elenzékbcn maradt, amíg az ős­lakosság minden sérelmét nem orvo­solják és törvényadta jogait nem biz­tosítják. Igen nagy jelentőségűk van úgymond a községi választásoknak mert ma minden politikum és csakis a politikán keresztül lehetséges jogaink kiharcolása. A külföld is tudomást szerez a választások eredményéből arról, hogy mily erős itten az ellenzék. Ha nem tömő. ül az őslakosság pártunk mögé, úgy helyrehozhatatlan hibákat követhetünk el. Figyelmezteti a jelen­levőket, hogy ne higyjenek a földet ígérő kormánycsatlósoknak, akik mint a földosztás eddigi végrehajtása mutatta, magyar embernek nem juttatnak az anyaföldből. A vallás, az erkölcs egye­máréknak ezt a választási hadjá­ratát is, amelyen nem ismernek többé pardont. Tartunk azonban attól, hogy a hangos gascognei legények nagyoo elcsitulnak a harc végével, mert kevesen jönnek vissza majd a harcból, ezekből a nagyotmondó politikai gascogneiakból. Kezünkben Idüli támasza minden népnek és meg­dől az a nemzet, amely erkölcséből és vallásából kiveiközik. Hosszan zúgó elismerés kővette a mélyen szántó I szavakat, majd Répássy Károly mérnök emelkedett szólásra, aki az iskolakc-r­­déssel foglalkozott és kitért arra, hogy magyar iskolai célokra Párkányban sikerült a párthivek áldozatkészsége révén tanalapot teremteni. Nagyhatású beszédét azzal fejezte be, hogy a várt siker érdekében olyanokat támogasson a magyarság, akikben mint az orsz. kér. szoc. párt vezetőiben megvan az akaraterő és munkakedv önzetlenül fáradni a közért. Mészáros László kör­zeti titkár buzditó szavai után a ma­gyar nemzeti párttal való kooperáció módozatait tárgyalták meg, majd Nemes Flórián záróbeszédével véget ért a lel­kes hangulatú gyűlés. Mayr—Harting igazságügyi miniszter és a Bothermere akció. A német keresztényszocialista párt részéről a kormányban helyet foglaló Mayr— Harting igazságügyminiszter nyi­latkozatot edott Prágában egyik hír­szolgálati iroda képviselőjének. A mi­niszter a nyilatkozatában a Rothermere akcióra vonatkozó: n azt mondotta, hogy a német kormányzó pártok az adott tények talaján állanak. Feladatukat abban látják, hogy hogy harcoljanak a népek egyenjogúságának gyakorlati megvalósításáéit az állam keretén be tül. Éppen azért fáradozásukban min­den külföldi támogatást üdvözölnek, visszautasítják azonban az olyan kül­földi beavatkozást, amely alkalmas a békés belpolitikai fejlődés megzavará­sára és Europa békéjének veszélyezte­tésére. Ugyanezen okokból teljesen visszautasító álláspontra helyezkednek a cseh fasiszta mozgalommal szemben is. A kormány meglepetésekkel dolgozik a községi választások kiírásánál. A csehszlovák nacionalista politika rendszeréhez tartozik, hogy valahány­szor választásokra kerül a sor a köz­társaság területén, azokat minden idő­ben halogatások előzzék meg, ami nem más, mint taktikázás a kormány részé­ről. A választások kiírása meglepetésre történik, ami egyúttal nagyfokú hatá­rozatlanságra is vall s épen ezért a pártok már eleve előkészülnek az ilyen eshetőségekre és aszerint teszik meg az előkészületeket. A községi választá­sok határnapját október 16 ában álla­pították meg, legalább is a legtöbb helyen ezen a napon folynak le a vá­lasztások. Azonban egyes helyeken az utolsó percben a tett rendelkezéseket ' megváltóztatták. A németnyelvű féihi. nincsenek fegyverek, sem a cseh kapitalizmus hatalmas választási kasszájához nincsen kulcsunk, csak egy fegyverünk van, de az súlyos: az igazság, amely szivén találhatja a legerősebb Góliátot is, aki azzal indul harcnak, hogy nem ad par­dont. vatalos először azt irta, hogy több vá­rosban, köztük Pozsonyban is, később lesznek a választások, azonban Prágá­ban hirtelen mást gondoltak és a vá­lasztást szintén október 16-ára tűzték ki, amennyiben szombaton, tehát egy nappal később érkezett a pozsonyi fő­jegyzői hivatalhoz a távirati rendelkezés, amelyet aznap, déli 12 óra előtt pár perccel publikáltak. A közzététel érthető meglepetést keltett városszerte. Viszont Léván október 16-án kellett volna a törvény szerint megtartani a választá­sokat és a város csak a legutolsó perc­ben tudta meg, hogy egyelőre nem választ még. Léva a választásra vonat­kozó falragaszokat nem kapta meg és az illetékes járási hivatal főnökétől nyert értesülés szerint csak a jövé év­ben fognak Léván választani. Ez csak két kirívó példa, amelyhez hasonló eset nagy számban fordul elő. A kér. szoc. párt nagy népgyülése Gután. — Saját tudósítónk jelentése. — Gáta, szept. — 26. Az országos kér. szoc. párt varár­­nap bontott zászlót a küszöbön álló községi választással kapcsolatban, ami­kor Gregorovícs Lipót jókai plébános nemzetgyűlési képviseld tartotta meg ha­talmas beszámolóját. A népgyüiésen nagy számmal vettek részt a község la­kossága és választói, akiknek soraiban ott voltak a köztársasági földmives párt előőrsei és a kommunista párt rohamcsapatai, akik azonban hasztalan igyekeztek az impozáns lefolyású nép* gyűlést éretlen közbekiáltásokkal meg­zavarni. A népgyülést dr. Ölvedi László a neves magyar költö nyitotta meg len­dületes szavakkal és foglalkozott azok­kal a kérdésekkel, amelyek ma a Szlo­­venszkóba zárt magyar nemzeti kisebb­ségeket legközelebbről érintik Ismertette és párisi lapokból felolvasott idézetek­kel támogatta azt a kialakult meggyő­ződést, hogy a magyar kisebbség ügye most már külföldön is a legélénkebb érdeklődés tárgyát képezi. Lendületes szavakkal ostorozta a földreform hibáit, amelyeknek tulajdonítható, hogy ez a kérdés is a külföld itéiőszéke elé került a vele kapcsolatban ‘megindított akció következtében. Öivedi lendületes beszé­dét sokszor szakította meg a helyeslés moraja és a felhangzó éljenzés. Utána Gregorovits Lipót, jókai plébá­nos és nemzegyülési képviselő lépett a szónoki emelvényre. Gregorovits ko. rábban Pál követi Viktor volt esperes plébános oldalán működött több thint egy évtizeden keresztül és részt vett nemcsak a község közéletében, hanem a gutái választók megbízásából tagja volt a megyei törvényhatósági bizott­ságnak is. Beszédét azzal Vezette be, hogy most kedden lesz 13 éve anftak, hogy kedves gűtai híveitől elbúcsúzni volt kénytelen. A gutái lakosságról sok kedvezőtlen hir került forgalomba, azonban ezek a bírálatok méltatlanul érték Gúta lakosságát, melynek szine előtt önérzetesen jelenti ki, hogy soha a gutái népnél jobb környezetben nem volt. Majd tartalmas beszámolójában ki­terjeszkedett az egészpo Etikai helyzetre és széles vonásokkal vázolta ai. orszá­gos her. szoc. párt ellenzéki politiká­ját amelyet a tények és á következmé­nyek teljes mértékben igazoltak. Hatal­mas filippikát mondott a főldbirtdkre­­form végrehajtása ellen és árról a törekvésről, mely az itt élő magyarság nemzeti vagyonát, földbirtokát kisajátítja

Next

/
Thumbnails
Contents