Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-09-27 / 116. szám
IBSfizsté*; ár esebnlovák értékben; helyben éi vidékre postai szétküldéssel: \ Sgéss évre 80 X, félém 40 K, negyedévre j 20 K. - Külföldön 150 Kö. rjei mása áras 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. j Sierkesztöiég é* kiadóhivatal: Nidor-a. 59,, Megjelenik hetenkint háromszori | kedden, csütörtökön és szombaton. 110. szám. Kedd, 1927, szeptember 27 UNegryveiMiyoleadlk évfolyam. POLITIES SZEMLE Október 20-án lesz az első képviselőházi ülés. — Az orsz. kér. szcc. párt járási ülése Párkányban. — Az igazságügyminiszter nyilatkozott a Bothermere ügyben. — Meglepetések a választások kiírásánál, a kormány újabb trükkje. Komárom, — szeptember 26 JliHi PiÉ” Komárom, —szept. 26. Ez a program a községi választásra vonatkozik és a Rramár-féle nemzeti demokrata párt egyik lapjából röppent fel, amely tudvalevőleg Ivánka Milánnak, ennek a hires magyarfalónak a házilapja. Ez a program nem uj a nemzeti demokraták részéről, akik a köztársaságot megajándékozták a fasisztákkal. Most egy kissé szégyenük az apaságot értük, de ez mindhiába, mert azt vállalniok kell. A cseh nemzeti demokraták »nincs pardon!« csatakiáltása azonban aligha reánk vonatkozik, bár minket, magyarokat neveznek meg ezzel kapcsolatban. Első sorban is, mi nem kértünk pardont még sem Kramártől, sem Ivánkától, mert nincsen miért. Ezt legfeljebb szatirikus formában tehetnénk meg, pardon, nemzeti demokrata uraim: engedelmet ké- ' rünk önöktől, hogy mi és őseink j ezen a magyaroktól lakott földön pillantották meg a napvilágot és itt élni bátorkodtak ezer és egynéhány esztendeig, pardon, hogy szívjuk a magunk levegőjét, amit irigyelnek tőlünk, pardon hogy itt vagyunk a még mindig szinmamagyarnak tartott területeken, sőt benne vagyunk a júniusi választói összeírásban is, pardon, hogy ezen az alapon választani fogunk és pedig akár tetszik önöknek, akár. nem tetszik: a mi jelöltjeinket fogjuk megválasztani. Hiszen elhisszük, hogy nehéz dolog lenne önöktől kegyelmet kérni és kapDi. De azért csak türelem és kitartás uraim. Kissé mohón fognak a mi eltörlésünkhöz a föld színéről, szabatosabban kifejezve a mi saját földünk színéről. Nem kell a pardonjuk, mert nincs rá szükségünk. Pedig harci bárdot sem forgatunk, de védőpajzsul azokat a törvényeket tartjuk magunk elé, amelyekkel ünnepélyes ígéretet tettek Európának felőlünk, hogy megbecsülnek és jő dolgunk lesz az uj otthonban. Az Ígéret beváltása elhúzódott kilenc esztendeig. Az önök pártjának,, amely nemzeti is, meg demokrata is, a jelszavát ismerjük, magyarul nem tudjuk kifejezni, mert ez a kifejezés a magyar alkotmányjogi szótárból hiányzik. Az önök egyik főtisztviselője hangoztatta még mindjárt a legelején megismerkedésünknek, hogy „Macht geht vor Recht..“ Vezérük Kassán azt jelentette ki, hogy harminc év óta gyűlöli a magyarokat. És ez a jeles politikus persze elfogulatlan volt a magyarokkal szemben miniszterelnöksége idejében. Vannak olyanok is, akik ezt elhiszik. De ezt s kibírtuk és ki fogjuk bírni Kra-Október 20-án ül össze a képviselőház. A hosszú nyári szünet után október 20-ár a hívják össze a képviselőhdzat, amelynek napirendjére fontos gazdasági kéidések fognak kerülni. Legelsősorban az 1928■ évi költségvetést fogják beterjeszteni, amelyhez Englis dr. pénzügyminiszter megfogja tartani expozéját. A költségvetés részletes tárgyalása az arra hivatott különböző szakbizottságokban fog lefolyni s mive! csak kevés teljes ülés állhat e költségvetésnek leiárgyalására, a kormány arra törekszik, hogy a bizottságok teljesen kidolgozott és részleteiben is véglegesen megállapított javaslatot terjesszenek a plénum elé. A többségi pártok nyolcas bizoltsága a legközelebbi ülésen fogja meghatározni az ülések tárgysorozatát s ugyanezen ülésen igyekeznek a pártok a szociális biztosítási törvény novellálása tekintetében is egyezségre jutni. Összesen négy törvény novelláiba kerül napirendre. Az országos keresztényszociálista párt járási választmányi ülése Párkányban. Az országos keresztényszocislista párt népesen látogatott járási választmányi gyűlést tartott a napokban Párkányban. A gyűlésen tizenegy község (Ipolyszalka, Bény, Ipolykiskesz», Kéménd, Kőhidgyarmat, Bajta, Ebed, Szőgyén, Kicsind és Muzsla) képvise - tette magát, azonkívül megjelent Böhm Rezső országos főtitkár a párt központjának képviseletében. Nemes Flórián alelnök nyitotta meg a gyűlést és üdvözölve Böhm Rudolf országos fő titkárt, kérte őt a közelgő választásokkal aktuállissá vált teendők kifejtésére. Bőhm Rudolf mélyen szántó magvas be* szédbenecsefelte a keresztényszociálista párt megalkuvást nem ismerő gerinces politikáját, mely mindeddig a legélesebb elenzékbcn maradt, amíg az őslakosság minden sérelmét nem orvosolják és törvényadta jogait nem biztosítják. Igen nagy jelentőségűk van úgymond a községi választásoknak mert ma minden politikum és csakis a politikán keresztül lehetséges jogaink kiharcolása. A külföld is tudomást szerez a választások eredményéből arról, hogy mily erős itten az ellenzék. Ha nem tömő. ül az őslakosság pártunk mögé, úgy helyrehozhatatlan hibákat követhetünk el. Figyelmezteti a jelenlevőket, hogy ne higyjenek a földet ígérő kormánycsatlósoknak, akik mint a földosztás eddigi végrehajtása mutatta, magyar embernek nem juttatnak az anyaföldből. A vallás, az erkölcs egyemáréknak ezt a választási hadjáratát is, amelyen nem ismernek többé pardont. Tartunk azonban attól, hogy a hangos gascognei legények nagyoo elcsitulnak a harc végével, mert kevesen jönnek vissza majd a harcból, ezekből a nagyotmondó politikai gascogneiakból. Kezünkben Idüli támasza minden népnek és megdől az a nemzet, amely erkölcséből és vallásából kiveiközik. Hosszan zúgó elismerés kővette a mélyen szántó I szavakat, majd Répássy Károly mérnök emelkedett szólásra, aki az iskolakc-rdéssel foglalkozott és kitért arra, hogy magyar iskolai célokra Párkányban sikerült a párthivek áldozatkészsége révén tanalapot teremteni. Nagyhatású beszédét azzal fejezte be, hogy a várt siker érdekében olyanokat támogasson a magyarság, akikben mint az orsz. kér. szoc. párt vezetőiben megvan az akaraterő és munkakedv önzetlenül fáradni a közért. Mészáros László körzeti titkár buzditó szavai után a magyar nemzeti párttal való kooperáció módozatait tárgyalták meg, majd Nemes Flórián záróbeszédével véget ért a lelkes hangulatú gyűlés. Mayr—Harting igazságügyi miniszter és a Bothermere akció. A német keresztényszocialista párt részéről a kormányban helyet foglaló Mayr— Harting igazságügyminiszter nyilatkozatot edott Prágában egyik hírszolgálati iroda képviselőjének. A miniszter a nyilatkozatában a Rothermere akcióra vonatkozó: n azt mondotta, hogy a német kormányzó pártok az adott tények talaján állanak. Feladatukat abban látják, hogy hogy harcoljanak a népek egyenjogúságának gyakorlati megvalósításáéit az állam keretén be tül. Éppen azért fáradozásukban minden külföldi támogatást üdvözölnek, visszautasítják azonban az olyan külföldi beavatkozást, amely alkalmas a békés belpolitikai fejlődés megzavarására és Europa békéjének veszélyeztetésére. Ugyanezen okokból teljesen visszautasító álláspontra helyezkednek a cseh fasiszta mozgalommal szemben is. A kormány meglepetésekkel dolgozik a községi választások kiírásánál. A csehszlovák nacionalista politika rendszeréhez tartozik, hogy valahányszor választásokra kerül a sor a köztársaság területén, azokat minden időben halogatások előzzék meg, ami nem más, mint taktikázás a kormány részéről. A választások kiírása meglepetésre történik, ami egyúttal nagyfokú határozatlanságra is vall s épen ezért a pártok már eleve előkészülnek az ilyen eshetőségekre és aszerint teszik meg az előkészületeket. A községi választások határnapját október 16 ában állapították meg, legalább is a legtöbb helyen ezen a napon folynak le a választások. Azonban egyes helyeken az utolsó percben a tett rendelkezéseket ' megváltóztatták. A németnyelvű féihi. nincsenek fegyverek, sem a cseh kapitalizmus hatalmas választási kasszájához nincsen kulcsunk, csak egy fegyverünk van, de az súlyos: az igazság, amely szivén találhatja a legerősebb Góliátot is, aki azzal indul harcnak, hogy nem ad pardont. vatalos először azt irta, hogy több városban, köztük Pozsonyban is, később lesznek a választások, azonban Prágában hirtelen mást gondoltak és a választást szintén október 16-ára tűzték ki, amennyiben szombaton, tehát egy nappal később érkezett a pozsonyi főjegyzői hivatalhoz a távirati rendelkezés, amelyet aznap, déli 12 óra előtt pár perccel publikáltak. A közzététel érthető meglepetést keltett városszerte. Viszont Léván október 16-án kellett volna a törvény szerint megtartani a választásokat és a város csak a legutolsó percben tudta meg, hogy egyelőre nem választ még. Léva a választásra vonatkozó falragaszokat nem kapta meg és az illetékes járási hivatal főnökétől nyert értesülés szerint csak a jövé évben fognak Léván választani. Ez csak két kirívó példa, amelyhez hasonló eset nagy számban fordul elő. A kér. szoc. párt nagy népgyülése Gután. — Saját tudósítónk jelentése. — Gáta, szept. — 26. Az országos kér. szoc. párt varárnap bontott zászlót a küszöbön álló községi választással kapcsolatban, amikor Gregorovícs Lipót jókai plébános nemzetgyűlési képviseld tartotta meg hatalmas beszámolóját. A népgyüiésen nagy számmal vettek részt a község lakossága és választói, akiknek soraiban ott voltak a köztársasági földmives párt előőrsei és a kommunista párt rohamcsapatai, akik azonban hasztalan igyekeztek az impozáns lefolyású nép* gyűlést éretlen közbekiáltásokkal megzavarni. A népgyülést dr. Ölvedi László a neves magyar költö nyitotta meg lendületes szavakkal és foglalkozott azokkal a kérdésekkel, amelyek ma a Szlovenszkóba zárt magyar nemzeti kisebbségeket legközelebbről érintik Ismertette és párisi lapokból felolvasott idézetekkel támogatta azt a kialakult meggyőződést, hogy a magyar kisebbség ügye most már külföldön is a legélénkebb érdeklődés tárgyát képezi. Lendületes szavakkal ostorozta a földreform hibáit, amelyeknek tulajdonítható, hogy ez a kérdés is a külföld itéiőszéke elé került a vele kapcsolatban ‘megindított akció következtében. Öivedi lendületes beszédét sokszor szakította meg a helyeslés moraja és a felhangzó éljenzés. Utána Gregorovits Lipót, jókai plébános és nemzegyülési képviselő lépett a szónoki emelvényre. Gregorovits ko. rábban Pál követi Viktor volt esperes plébános oldalán működött több thint egy évtizeden keresztül és részt vett nemcsak a község közéletében, hanem a gutái választók megbízásából tagja volt a megyei törvényhatósági bizottságnak is. Beszédét azzal Vezette be, hogy most kedden lesz 13 éve anftak, hogy kedves gűtai híveitől elbúcsúzni volt kénytelen. A gutái lakosságról sok kedvezőtlen hir került forgalomba, azonban ezek a bírálatok méltatlanul érték Gúta lakosságát, melynek szine előtt önérzetesen jelenti ki, hogy soha a gutái népnél jobb környezetben nem volt. Majd tartalmas beszámolójában kiterjeszkedett az egészpo Etikai helyzetre és széles vonásokkal vázolta ai. országos her. szoc. párt ellenzéki politikáját amelyet a tények és á következmények teljes mértékben igazoltak. Hatalmas filippikát mondott a főldbirtdkreform végrehajtása ellen és árról a törekvésről, mely az itt élő magyarság nemzeti vagyonát, földbirtokát kisajátítja