Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-07-12 / 83. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1927. jaiius 12. Intézeti fehérnemű és egyébb felszerelések legolc86bban ELBERT-nélNádor-u. 19. Dús választékban: férfi és női fehérnemű (mérték sze­rint is), Pyjamas, angol férfi, női flór és mosó selyem harisnya, Vulkán és bőr koffer, uíazó­­kosár, zsebkendő, Retikül, Clolt és Lüsler kötény stb. Gyári raktár sport- és szekrény gyermekkocsikban. A román kormán; terrorja miatt az eddigi 17 mandátum helyett csak 10 mandátummal lesz képviselve Erdély magyarsága a bukaresti parlamentben. — Saját tudósításunk. — — julius 11. A napokban megejtett választás — amelyet a román kormány féktelen ter­rorja jellemezett leginkább Erdély ma­gyar lakta részein, eredménye hozzá­vetőlegesen a következő Bratianu liberális páríja 328 mandá­tumot ért el, a nemzeti parasztpárt 46-ot, a magyar — német kisebbségi blokk 18-at. Averescu nem is jött be a parla­mentbe. Ugyancsak kiesett a Jorga és Cuza féle párt is. A választásokon összesen két és háromnegyed millió választó jelent meg az urnák előtt. Ebből a liberális párt 1,700.000 szavazatot kapott (ami a leadott szavazatok 62.8 százalékának felel meg), a paraszt párt 600.000 sza­vazatot (22.1 százalék) a magyar—né­met kisebbségi blokk 182 ezret (6.65 százalék). A parlament csupán e hó 17-én ül össze, aminek oka főleg abban rejlik, hogy a román király állapota ismét na­gyon komolyra fordult. Bratianu miniszterelnök ma Sinajába utazott, hogy a választások eredmé­nyéről a királynak jelentést tegyen. A szenátusi választásokat is megtartották azóta. Ezen azonban a kisebbségi pártok immár nem is vesznek részt, mivel a parlamenti választások teljes kudarccal végződtek. Hasonlóan nem vesz részt a szenátusi választásokon a nemzeti parasztpárt sem. Romániában 150 szenátusi tagot választanak, s ezekután a szenátusi tagok legnagyobb része a liberális párt tagjaiból fog kikerülni. A magyar kisebbségek a múlt évben még egyedül 17 mandátumot tudtak elérni, mig az idén a magyar német egyesült blokk csupán 18-at, amiből a magyarokra 10 képviselő esik. A megválasztott magyar képviselők a kővetkezők: Jakabffy Elemér (Aradmegye). Kócsán János (Biharmegye). Laár Ferenc és Wilier József (Csik­­megye). Bethlen György gróf, pártelnök, (Kolosmegye). Szobotlay László (Maros-Torda). Paál Árpád (Szatmármegye), Jósika János báró (Szilágy). Gyárfás Elemér (Küküllö) és Szentkereszthy János (Háromszék). Nagy érdeklődés mellett tartotta meg gyűlését a Komáromi Járási Általános Spartársulat a lakásépítő akció tárgyában. Komárom, — július 10. Julius hó 10-én, vasárnap délután tartotta meg első tájékoztató érte­kezletét a Komáromi Járási Általános Ipartársulat a társulati székházban, melyen állami, városi- és magántiszt­viselők, iparosok és munkások nagy számban vettek részt. Az érdeklődés igazolta, hogy a társulat által az építtető lakásigénylők érdekében megindított mozgalom megértésre talált A lakásépítési akció sikere érdekében a már e téren gazdag ta­pasztalatokkal rendelkező pozsonyi tisztviselőlakásépitő szövetkezet agi­lis titkárát, Hirschler Artur és Schreiber Gábor műépítészt hívták meg hogy az állami garancia felhasználásával építendő házak részére megadott kedvezményekről az érdeklődőknek pontos tájékoztatást nyújtsanak. Boldoghy Gyula társulati elnök az értekezletet megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy Komáromban uralkodó lakásínség megszüntetése közös érdeke a város minden pol­gárának s hogy az ipartársulat vette kezébe az akció megindítását, kész­ségét kívánta kifejezni a lakásépítők ügye iránt, mert meg van győződve afelöl, hogy egy nagyobb arányú építési munka a város valamennyi lakosának s igy az egész város javát és érdekét mozdíthatja csak elő. Ezért gondoskodott a társulat arról is, hogy az építési törvény nyújtotta kedvezmények tekintetében eléggé nem tájékozott érdeklődőket felvilá­gosítandó, az ily építkezések keresz­tülvitelében már járatos egyéniségek nyújtsanak tanácsot az állami ked­vezményekkel építendő lakásokat igénylők számára. Felkérésére Hirsch­­ler Artur, a pozsonyi tisztviselő lakás építő szövetkezet titkára ismertette a lakásépítést előmozdító törvényeket, röviden vázolván a régi és az uj épitőtörvény közötti küiömbségeket. Mig a régi épitőtörvény effektiv pénz­beli támogatást adott, az 1927. évi törvény megszüntette az állami anyagi támogatást, s helyette az építkezésekre felveendő kölcsönökre vonatkozó állami garanciái vezette be. Ez az állami garancia abból áll, hogy az állam az épitteíőkből alakított szövetkeze­tek által az épülő házakra felveendő kölcsönt 40 %-ig garantálja a köl­­csöntnyujtó banknál, megengedvén, hogy a tőkeérték további 60 °/p — 65 %-ig. rendes bankkölcsönnel, a még fennmaradó 25 % az építtető effektiv anyagi hozzájárulásával fe­deztessék. Ezek szerint tehát az építtetőnek 25 %> erejéig kell anya­giakkal rendelkezni, a többi 75 % pedig betáblázott kölcsönnel nyerne fedezetet Rámutat arra, hogy a törvény nyújtotta garancia mellett is nagy fáradozásba kerül a kölcsön megszerzése, de amint ismerős az e téren működő szövetkezetek ügyé­vel, eddig mintegy 80 hasonló irányú szövetkezet valamennyié meg tudta oldani az építési akciónak e legne­hezebb részét is. Tekintettel arra, hogy a törvény máicias 31 ig megkezdetnek (a pince­résznek kell elkészülni) sok halogatásra nincs idő, s teljes felkészültséggel kell megindítani a munkát. Bármennyire okoznak is nehézséget az utánjárá­sok az anyagiak megszerzésére, a munkát azzal kell megkezdeni, hogy az építési költségekre valamely banknak hitelnyújtása biztositassék. Fried Jenő ipartársulati elnök ag­gályát fejezi ki, hogy az akció sikerülhetne, mert a legnagyobb ne­hézséget az alkalmas telek hiánya okozza J Tudomása van arról, hogy a város az állammal tárgyalásokat folytat ez utóbbi által a kikötő kibővítésére szükséges városi telkeknek kincs­tári területekkel való átcserélése tárgyában s ha e tárgyalások sikerrel járnak, úgy alkalmas hely is állna ren­delkezésre. Ezek a tárgyalások azon­ban elhúzódhatnak az őszi időig, úgyhogy a törvény megszabta ter­minusra a lakásépítést megkezdeni sem lehetne. Nem kívánja, hogy fiaskóval végződjék az egyébként jószándéku mozgalom s mert rövid az idő a kivitelre, igen is meggon­dolandónak tartja, hogy egyáltalán költségekkel is járó szervezés indul­jon meg, legalább is addig amíg alkal­mas terület nem áll rendelkezésre. Többek felszólalása után Ivánfy Géza társulati titkár annak a véle­ményének ad kifejezést, hogy a túl­ságos aggályoskodás már magában megakadályozója a mozgalomnak. Mindenki tisztában van azzal, hogy egy ilyen esetleg több milliós munka nem csekély energiát követel. De I miként más városokban tudtak e téren sikert elérni, az építtetők kö­zös és egymást támogató munkájá­val, Komárom is remélheti, hogy a sok milliós államgaranciának része­sévé válik. Az állam eddig több mint 3 és fél milliárd összegű ga­ranciával állott a lakásigénylők támo - gatására s éppen, mert főleg az állami tisztviselők tisztességes la­káskérdésének megoldásáról van szó, számíthatunk az állam részéről és a garancia ügyében eljáró ható­ságok részéről támogatásra. A kér­dés nemcsak az épittetőket érinti, akik számára lakás kell, hanem a város valamennyi lakosát, iparost, kereskedőt, munkást, akik a fellen­dülő építkezés folytán munkához, keresethez jutnak. Hivatkozik arra, hogy ezt a mozgalmat támogatni fogják az ipar és kereskedelmi ér dekképpviseletek, jelesül a pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamara is, amint erre vonatkozólag ígéretet is kapott az ipartársulat. Sajnos, nagy válasz­ték telkekben nincsen, ez azonban nem jelentheti azt, hogy a mozgal­mat abbahagyjuk. A szövetkezet megalakítása formai kérdés, amely­hez csak az érdekeltek akaratnyil­vánítására van szükség. A szövet­kezet részjegyei összegszerű megál­lapításával a szövetkezet tagjai na­gyobb anyagi felelősséget nem vál­lalnak magukra. Indítványozza, hogy a szövetkezet megalakítására az az összes hivatalok s egyéb érde­keltek részéről egy-egy megbízott­nak bevonásával szükebb körű bi­zottság tárgyalja meg a szövetkezet megalakítását rövid határidőben, hogy a kölcsön és államgarancia elnyerése iránt mielőbb lépéseket tenni lehessen. Boldoghy Gyula elnök a telkek és kölcsön kérdésében azt a felvilá­gosítást adja, hogy a Kereskedelmi és Iparkamaránál a lakásépítő akció­val kapcsolatos ügyekben tárgyalván, ígéretet kapott arra, hogy a Szoci­ális Biztosító Intézettől kérendő köl­­csöntárgyalásokhoz legmesszebb­menő támogatásra számíthatunk. A Szociális Biztositó Intézethez járu­lékokkal a komáromi lakosság is | nagy összegekkel járul, s a még ] egyelőre igénybe nem vett hatalmas összegű járuíéktőkének ránk joggal I eső hányadára számithatunk. A telek | kérdésénél nem tehetjük függővé a 1 város és állam egymásközti tárgya­lásától az építési mozgalmat, illetve rajta kell lenni, hogy a város, amely­nek nemcsak érdeke, de kötelessége is a lakáskérdés megoldása, maga is forszírozott tempóban szorgal­mazza az ügyet. Renner Miksa felszólalásában ileg ismert firifttlj! Kellemes nyaralóhelyt pompás vidékkel Wienből 35 perc alatt elérhető. Naponta cca 100 vasút és 80 viliámos közlekedik. 4 szanatórium, 1 a középosztály részére, 1 gyermekszanutórium, 41 nagy szálloda, pensiók, számtalan vendéglő. Lakás és ellátás minden árban. Világhírű kénesfürdők! „Iszapé somagolá su Ivókúra Szőlőkura Újonnan épült strandfürdő! Ügetűversenyek, autó-, motor- és csónak­­kirándulás. Magas művészi nívójú városi színház nyári színkörrel. Elsőrangú zene csodaszép parkban. Több mozgószinház állandóan változó műsorral. Viliámos, taxi-autó, bérkocsi, egyfogatu. Felvilágosítással szolgál i mum mii sei « Telefon: Baden 243. 476 szerint állami garanciában csak azok „ .—„„ ________„ a házak részesülnek, melyek 1928. f ugyancsak arra kéri az érdekelteket, hogy tegyenek meg mindent, hogy a mozgalom sikerrel járjon s indít­ványt tesz az első érdemleges tár­gyalások megindítására. Hirschler titkárnak több felszólaló által feltett kérdésére adott tájé­koztató felvilágosításai után Bol­doghy Gyula elnök összegezi az értekezleten elhangzót akat és meg­állapítván, hogy a mozgalom sikere csakis az akarattól és egymás tá­mogatásától, kitartásától függ, fel­ajánlja, hogy az ípartársulat a leg­rövidebb idő alatt kérdőíveket fog kibocsátani a hivatalok számára, s minden egyes érdeklődő számára, amelyben az épittetni szándékozók közele bi formában jelöljék meg lakásigényeiket, melyeknek össze­gyűjtése után a Szövetkezet formá­lis megalakítása is megkezdődhetik. Köszönetét fejezi ki-azért az önzet­len szívességért, amellyel Hirschler Artur titkár és Schreiber Gábor műépítész gyakorlati tanácsaikkal álltak az épittetni szándékozók támogatására. Kijelenti, hogy az ipartársulat az építési mozgalom megindításánál arra törekedett, hogy az építések megindítása révén saját tagjainak is és a munkásságnak, a kereskedelemnek munka- és kere­seti alkalmakat nyújtson, s ezt a közvetett érdeket teljes önzetlen­séggel kapcsolja össze az építtetők érdekeivel. Bízik abban, hogy az állami hivatalok vezetői is s min­denki, aki csak befolyással bir az építési mozgalom sikerre vezetésé­ben, ezt a törekvést minden mel­léktekintet nélkül támogatni fogja, s ezzel az egész város javát moz­díthatják elő. A tatabányai bányamun­kások titokzatos ülést tar­tottak az erdőben, mikor a csendőrök meglepték őket —julius 10. Még a múlt héten a Szár köz­ség határában fekvő erdőben az egyik erdőkerülő különös felfedezést tett. Az erdőkerülő mintegy száz­nál több férfitársaságra bukkant, amely az erdő mélyén ülést tar­tott. Az ülés résztvevői csaknem mind a tatabányai szociáldemokrata bányászcsoport tagjai voltak. Az erdőkerülő azonnal értesítette a bánhidai csendőrséget, amely öt járőrt küldött ki, akik körülfogták az ülés részvevőit és közülük 69 at elfogtak. A rendőrség megindította a nyomozást. Az erdőkerülő elő. adta, hogy több ismeretlen arcot Iá

Next

/
Thumbnails
Contents