Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-09-20 / 113. szám

Pf^g-yveuünyolcadlk évfolyam, 113. gzám. Kedd, 1927. szeptember SO. POLITIKAI LAP. : Sierke*st6*ég é» kisdóhiratal: Nidoi-o. it#,. Megjelenik hetenkint háromszor i kedden, csütörtökön és szombatot; ^tófüetégi ár csehulovák értékben: «(»Jffcen és ¥idékre postai szétküldéssel: 5I*ési* é'rre 80 K, féléire 40 K, negyedéire 2C K. — Külföldön S50 Ki. >srym mára ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: »ARANYAY JÓZSEF dbr. POLITIKA^ SZEMLE Még mindig találgatják a községi választások ter­minusát. — A zsidópárt külön önálló listával lép föl a községi választásokon. — Uj kisantant alakul? — Marinkovics jugoszláv külügyminiszter tiltakozása. Komárom, — szeptember 19. A genfi párbaj Komárom, — szept. 19. Románia a magyar földbirtokot minden ellenszolgáltatás nélkül ki­sajátította és elkobozta. Ezt Romá­niában föidbirtokreformnak neve­zik, amelynek szociális célzatairól most Grenfben győződik meg a népszövetség közgyűlése és taná­csa. Ugyancsak Romániában azok­nak a magyaroknak a földbirtokait elkobozták minden térítés nélkül, akik magyar állampolgárokká vál­tak; ezek természetesen nem hagy­ták ezt annyiban, mert az ő jogai­kat a békeszerződések védik. így indult meg a román-magyar bir­tokpereknek egész légiója, amelyek­ből nemzetközi konfliktus támadt. Ezt a kérdést kerülgette már több Ízben a népszövetség tanácsa, mely végre a kérdést el fogja dönteni. Genfben a népszövetség tanácsa kiadta az ügyet az ad hoc ki kül­dött hármas tanácsnak, mely Cham­berlain angol külügyminiszter el­nöklete alatt működik, ez pedig jogi szakértőket kérdezett meg és ezek véleményét terjesztette a ta­nács elé. Magyarország képvisele­tében Apponyi szólott elsőnek a javaslathoz és azt a magyar kor­mány képviseletében elutasította, mert az megsérti a békeszerződést és a döntőbírósági elvet, de meg­sérti az egész jogrendet is, mert az enyém-tiedövé fogalmát nem magyarázza azzal a kétségtelen szabatossággal, amely a tulajdon fogalmáról minden állam törvény­­hozásában kétséget kizáró módon szokott intézkedni. Apponyi Albert, a legnagyobb élő magyar állam­­férfiú ragyogó szónoki képessége mellett egé.-z jogi tudását is bele vitte a kérdés megvilágításába és igy döntő sikert aratott, mert ok­fejtését magáévá tette az a nagy­hatalom, amely Európában ma a legsúlyosabb véleményt nyilvánítja, a német birodalom képviselője: Stresemann. Titulescu volt Apponyinak ellen­fele a román kormány képvisele­tében. Nem olyan szabású szónok, mint Apponyi, jogi tudása is mé­lyen alatta marad, C3ak ravaszsá­gai és érveinek bombaszerü beál­lítása teszi veszedelmes ellenféllé a tiszta jog álláspontja mellett. Olyan argumentum, hogy Romá­niában forradalom törne ki, ha a földreformot módosítani kellene, mégsem komoly érv ez előtt a nem­zetközi testület előtt, ahol a kér­dés azon fordul meg : megsértette-e Románia a békeszerződést? Mivel a romániai birtok-lefogla­lás ügye elég rosszul áll Genfben is, a világ közvéleménye előtt is, Benes is egy memorandummal bú­csúzik lejárt tanácstagságátó! és szintén a földreformot veszi vádéi­vá községi választások határnapjainak találgatása. Valahányszor választásra keiül a cseh­szlovák köztársaságban a dolog, mar hónapokkal előtte megindulnak a talál­gatások a terminust illetően. A külön­böző pártlapok különböző mpofcat je­lölnek meg terminus gyanánt, amelye­ket azonban később rendszerint meg­változtatnak, úgy hogy a sok határnap között senki eligazodni nem tud, Persze a terminusokat a kormányhoz közel­álló cseh lapok találgatják a legjobban, a kormány azonőan hallgat és bizo­nyára jót mulat a sok hiábavaló talál­gatáson. A kormány különben is sem­mit sem csinál Svthla miniszterelnök íávollétében és várja, hogy a miniszter elnök döntsön a politikai köröket iz­gató kérdésben. A legújabb határidő okít bér 16 ika, amelyet több kormány­párti cseh tap közöt, de hogy vég eges terminus-e ez, azt egyelőre nem lehet rcegáilapiiani Van olyan hir is, hogy a koahciós pártok nyolcas bizottságá­nak ez a javaslat?, amelynek értelmé­ben fog — hir szerint — a bizottság határozni a hét folyamán tartandó ülé­sén is. Bár számítani lehet arra, hogy néhány polidkai párt a választásnak október 16 ára való kitűzése ellen óvást fog emelni, azonban nem valószínű hogy ezt az óvást figyelembe vegyék Svehla miniszterelnök külföldi szabad­ságáról már hazaérkezett és álvette a miniszterelnökség vezetését A nyolcas bizottság Ülésén a miniszterelnök is megjelenik és ezen azután remélhetőleg ki fog derülni a nagy titok és vége lesz a sok találgatásnak. Önálló listával lép föl a ssidőpárt a községi választásokon. A zsidópárt országos végtehajtó bi­zottsága Pozsonyban ülést tartott, amely elhatározta, hogy az aktuálissá vált községi választásokon a zsidópárt min derült önállóén fog jelölni főképen azért, mert a zsidóság nem óhajt részt­­venni a többi pártnak előreláthatólag szenvedélyes küzdelmében, hanem tel mébe, amelyet Csehszlovákia végre­hajtott és végre hajt. Benes nem ismeri el a földreform ügyében az arbitrázst és neki nem kell döntő­bíróság. Benes azt vitatja, hogy ha a döntőbíróság egy állam ellen döntene — ebben az esetben Ro­mániáról van szó — úgy az egy­szerűen nem hajtaná végre annak határozatát. Álláspontnak mindenesetre ez a legképyelmesebb, mert igy minden földreformot legalizálni lehet, még a romániait is. Hiszen Bratianu a világsajtó hírei szerint megüzente Genfbe Tilulescunak, hogy bármi­lyen lesz is a döntés, egy tény: Románia nem fizet egy leüt sem a magyar földbirtokosoknak. Ro­mániában tudvalevőiegcsak a román parasztok jutottak földhöz a ma­gyar birtokok elkobzása után, ma­jesen önállóan akar föllépni. A zsidó­­párt a jelöléssel tckiníetiei kiván lenni a zsidóság összes árnyalataira, azért az egész zsidóság egyesülése várhaió a zsidőpárt jelölése körül. Uj kisantantről beszél a fáma. Prágából érkezett hir szerint az egyik cseh lep ludósitója úgy értesül, hogy október hó végén a csehszlovák, jugo­szláv, román és lengyel parlament tag­jaiból áí'ó uj mintaparlamen­táris szövetség létesítéséről fog tárgyami. A nír szerint ebhez a szövetséghez esetleg Belgium is csatlakozni fog. A kisantant külügyminiszterei és a Rothermere akció. Beigrádból érkezik a hir, amelyet a Vreme közöl hogy a kisantant küíügy- I miniszterei szept 13 án újabb konteren- | A népszövetség tanácsa Genfben vasárnap folytatta a magyar román birlokper ügyében a beterjesztett bizottsági javaslat vitáját, amely olyan izgalmas fordulatot kapott, mini amilyen izgalmas hangon még a népszöveíszövetségnek fennállása óta nem tárgyaltak. A döntésnek elnapolása, mivel vasárnap még nem jutottak ered ményre, lehetővé teszi a felek szá­mára, hogy gondosan megfontolják az összes érveket és ellenérveket. A Petit Journal munkatársa, úgy véli, hogy Románia azt a jogot követeli a maga számára, - állami rézonra hivatkozva, — hogy külföldiek gyarok nem. Hí a népszövetség a leikére veszi azt, hogy a béke­­szerződés egyetlen, a legyőzött és feldarabolt államnak kedvező ren­delkezését az utódállamok kifor­gassák értelméből, akkor readben van; de ugyanekkor mondja ki azt is, hogy ezt kivét ‘lesen alkal­mazza Magyarországgal szemben, amelyre a nemzetközi jogot nem vonatkoztatja. Másképpen nem le­hetne megokolni az elutasító ha­tározatot. Ezt azonban Genfben nem fogják kimondani, hanem mindenáron valami kompromisz­­szumra törekszenek. Az a körül mény, hogy a német tanácstag Magyarország mellé állott, kizárja a Magyarország ellen hozandó egy­hangú határozatot, amely a nép­­szövetség tanácsának határozataira kötelező. ciát tartottak, hogy a Rothermere-féle akció ügyében állást foglaljanak. E konferencián Benes csehszlovák külügy­miniszter azt javasolta, hogy a kisan­tant kezdjen nagyobb és élesebb akciót Rothermere ellen, Titulescu román külügyminiszter kijelentette, hogy csat­lakozik ehhez az adóhoz bizonyos feltételek mellett, egyúttal azonban hangsúlyozta, hogy a kisantant tevé­kenységének nem szabad túlságosan támadónak lenni. Amíg a kisament e két tagja ekként nagyjában megegyezett a kérdésben, Marinkovics jugoszláv külügyminiszter igen energikusan tilta­kozott a javaslat ellen és kijelentette, hogy Rothermere lord személyisége nem annyira fontos, hogy vele szemben ál­lami akciót kellene indítani. Marinko­­vicshoz közelálló körökben azt állítják, hogy a Rothermere ellenes akció eset­leg megsérthetné azokat az angol kö­röket, amelyek mosianáig Rothermere losd tevékenységétől igen távol állottak. Marinkovics tiltakozására a kisantant visszavonta javaslatát, de a kiadott kommünikében állást foglaltak bizo­nyos békebontó tevékenység eilen, amelynek céljaira egyesek felhasználják bizonyos nemzeti kisebbségek elégedet­lenségét. — szeptember 19. birtokait is kisajátíthassa. Más­felől, ha a magyar álláspont fog győzni, akkor Romániát társa­dalmi és pénzügyi zavarok fe­nyegetik. A Petit Párisién munkatársa sze­rint Chamberlain helytelenül járt el, amikor jelentéséhez hozzáfűzte a három kis paragrafusban foglalt végső következtetéseket. Stresemann Magyarország álláspontjára helyez­kedett a kiszélesedett vitában. Ap­ponyi beszéde igen nagy hatást gyakorolt a tanács tagjaira, akik nem vonhatják ki magukat Apponyi érvelése alól. Maga Paul Boncourt is elismerte ezt és elragadtatással emiékezelt meg Apponyiról, Titulescu délután mondta el be­szédét, de a pszichológiaiig Magyaror­szág iránt rokonszenves átmosz­­férán Chamberlain beszéde sem változtatott. Apponyi második beszéde ismét nagy tiszteletet és rokonszenvet váltott ki, amire Titulescu egyre nyugtalanabb lett és a jómodor határán túl­menő hevességgel támadta a magyar álláspontot és Apponyif, végén pedig a román külügy­miniszter kezével az asztalra csapott a következő szavakat mondva: „Döntsenek, mert ne­kem már elég volt.“ Apponyi Albert hétfőn válaszolt Titulescu román delegátus felszóla­lására. Vasárnap az általános hangulatból az a felfogás Játszott kialakulni, hogy nincs más megoldás, mint a magyar álláspont honorálása, amely a német birodalmi kül-Izgalmas órák Genfben a magyar-román birtokperek döntése előtt. „Döntsenek, mert nekem már elég volt“ — kiáltotta Titulescu a tanácsnak, kezével az asztalra csapva.

Next

/
Thumbnails
Contents