Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-09-13 / 110. szám

^e(fyvennyoleadlb éríolyam, llO. szám Kedd, 1987. szeptember 13, iíöfizetési ár c*Bhs*lovák értékben; Hívben é« vidékre postai ssétküldésseí: -íjAm évre 80 K, félévre 40 X, negyedévre í 20 l — Külföldön 150 Ki. jes «zéai ára l 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. SzerksiztSiég és kiadóhivatal: Nádor-n. 81., Megjelenik hetenkint háromszori kedden, csütörtökön és szombaton. Apponyi. Komárom, — szept. 12. Magyarország legnagyobb pa'la­­*mentáriusa és a világ egyik legna­gyobb szónoka, Appoüyi Albert fel­szólalt öenfben és az ősz államférfi, akiben magas életkora ellenére a logikus gondolkodás és jogászi fe­gyelmezettség klasszikus formák­ban talál kifejezőre, elragadta hall­gatóit. Hogy ez mit jelent ma, amikor a kis magyar nemzet felé fordul a világ érdeklődése, azt fe­lesleges volna kommentárokkal ki­sérni, Apponyi Albertben megszólalt a letiport és elnémított kis nemze­tek lelkiism^rete. Nem szólott ő hazájának sok szenvedéséről, de mindenki tudta, hogy áitaános fejtegetései, amelyeket megcáfolni nem lehetett és senki meg sem kibérelt, mire vonatkoznak. Az úgynevezett győzőkhöz fordult és azok kis szövetségeseihez. Szólott a békéről színes és szár­nyaló szavakkal és ekkor a genfi termekben szokatlan tapsvihar zú­gott fel szavai nyomán. E/ekből a szavakból Magyarország béke­vágya csengett ki, amely mindig is a békét akarta és a háborúba akaratán kivüi sodródóit bele s dacára ennek, mégis területe két­harmadrészének elvesztésével la­kott. Csakhogy Apponyi békéje az igazi béke, amelyet a nemzetek kölcsönö-en fogadnak meg, nem pedig reájuk kényszerítenek. Eh­hez a békéhez nem szükségesek hadseregek, feleslegesek a garan­tált határok, mert ennek a legfőbb őre a nemzetek lelkiismerete. Erre a békére kötelessége töre­kednie a világ minden nemzetének. Jól emlékezünk, amikor Tria­nonban a magyar nemzet igazát védelmezte Apponyi, akinek szava a már megszerkesztett békemüvön mit sem változtathatott. Mikor Lloyd George, az aDgol miniszter­­elnök felkérte, hogy szíveskednék egyes kijelentéseit megmagyarázni — az angol prémiér csak egy nyelvet beszél — Apponyi a leg­szebb angol kiejtéssel válaszolt neki és beszédét angol nyelven folytatta; Nittinek, az olasz mi­niszterelnöknek kérdésére pedig klasszikus olaszsággal felelt és védte nemzetét a reásütött vád bélyege, a háborús bűnösséggel szemben. Apponyi szavait akkor nem vet­ték figyelembe, de minden mon­datát igazolta a történetéin. A győzők lelkiismerete nem moz­dult meg. Apponyi megint és újólag a lelkiismeretekre hivatkozott. Az igazság nevében beszélt, amely nem lehet kétféle, csak egy. Most következik a román—magyar birtokperekben a döntés, ahol Ma-POLITIKAI SZEMLE Komárom, — szeptember 12, Benes politikájának teljes csődje. Hogy a polgári koalíció egyes párijai Roihermere lord akciójának milyen nagy fontosságot tulajdonítanak, eléggé mutatja a cseh néppárt prágai tüntető ülése, amelyen éles támadások hang zotsak el a trianoni béke revíziója el­len A tüntető üiésen Stasek képviselő is tartott beszédet, amelyben azt han goztatta, hogy a Rőthermere akció helyes megítélésére nagy szükség van. A szónok szerint az akcióban az a nyugtalanító, hogy nem tudni, ki áll mögötte és mi a céija. Ha az akció mögött felelős olasz és angol állam­férfiak állanak, okkor az Benes politi ktjónak teljes csődjét jelenti Cseh­szlovákia a nemzetközi politikában tel­jesen magárahagyottan áll, a nagyha­talmak bizalmát >em élvezi Súlyos felébredés ez abból a rózsaszínű álom­ból, amelyben a külpolitika ringatta a közvéleményt az2ai, hogy az antant kedvencei vagyunk és hogy a béke­­konferencia az állam határait úgy szabja meg, ahogy azt mi kivánjuk. Most iá nunk kell, hogy nemcsak súlyos mil­­iiárdokat kell fizetnünk felszabadulá­sunkért, hanem azt is, hogv az antant egynémely befolyásos politikusa leg­­szívesebben letörölne bennünket a tér­képről. Rothermere akciója azért is súlyos, mert abban az időpontban fej­lődött ki, midőn Magyarországról visz­­szahivták a katonai ellenőrző bizottsá­got. Stasek végül kijelentette, hogy a cseh néppárt hűségesen és áldozatké­szen fogja védelmezni a köztársaságot mindenki ellen és visszautasít minden támadást. A szocialisták bizalmatlanságot akarnak szavaztatni Najman miniszternek. A szocialista sajtó még mindig fog­lalkozik Najman miniszternek Turóc szentmártonban történt elszólásával, aki tudvalévőén a Prágában felállítandó pénzverdét azzal indokolta meg, hogy az államnak szükséges a pénzverőt Prágában felállítani, arra az esetre, „ha valami történnék“ Najman minisz­ter megcáfolta a szájába adott eme nyilatko atot, azonban ez at affér ez­zel nincsen elintézve A Robotnické Noviny azt Írja, hogy valamennyi állam­alkotó pártnak kötelessége, hogy ezt az ügyet ne engedjék eltussolni. A szociáldemokrata párt törvényhozói nem fogják követni a jelenlegi polgári koalíció eltussoló politikáját és gon­doskodni fognak arról hogy a botrány szóba kerüljön a nemzetgyűlésen. E vég­ből indítványt fognak beadni, amely­ben bizalmatlanság kifejezését kérik Najman ellen. Jövő évben nagyarányú útépí­tések lesznek. Az útépítési alapról szóló törvény életbeléptetése küszöbön van, a törvény végrehajtási rendeletéit most küldte ! szét a pénzügyminisztérium az egyes központi hatóságoknak véleményadás végett. A minisztériumban azt remélik, gyarország ragaszkodik a békeszer­ződés rendelkezéseihez és megvé­deni igyekszik állampolgárait va­gyonuk elkobzása ellen. Briand nagy beszédében a döntőbiróságokat jelölte meg a béke legfőbb kauté­­lájául és Románia a döntőbíróság­ból visszahívta képviselőjét, elzár­hogy a törvény még ez év október havában életbeléptethető lesz, ami ha megtörténik, fontos munkák végrehaj­tása lesz általa biztosítva. A jövő év­ben az építési tevékenység az utakat és hidakat illetően jelentékenyen fog emel­kedni. Az erre vonatkozó tervek egy résiét már kidolgozták, egy részén pe dig még most dolgoznak. A közmunka­ügyi minisztérium rendes költségveté­sében is felemelik az utfentartásra szol­gáló rendes kiadásokat az útalapból való dotálás révén. Az előirányzott Összeg 70 millió korona, tehát 28 millió I koronával több, mint az 1927. évben ■ volt. Rendkívüli kiadásokra, azaz utak és uj hidak építésére 23 millió korona van előirányozva, 12 millió az útalap­ból. Az állami költségvetésben az utakra és hidakra összesen 129,500.000 koro­nát irányoztak elő, vagyis 31 millió koronával többet, mint az előző évben. A jövő évben azonkívül még a köz­ponti szociális biztosítástól kölcsön képen felvett 100 millió koronát is útépítési munkákra forditják. A kisantant államok külügy­minisztere inek konferenciái a. A kisantant három külügyminisztere szombaton délután Genfben tanácsko­zást tartott. Miután megbeszélték a jelenlegi nemzetközi helyzetet, elhatá­­j rozták a miniszterek, hogy megteszik j a szükséges intézkedéseket abból a S célból, hogy megakadályozzanak min­­l den olyan akciót, amely bármilyen j alakban is a morális leszerelés, a jelen­■ légi rend és béke ellen irányul. Ki" | mondották még, hogy a jövő év elején 1 Bukarestben tartandó kisantaut konfe­rencia pontos idejét később állapítják meg. Uj orientáció a középeurópai és balkáni státusquo biztosítására. Úgy látszik, hogy a békeszerződé­sek revíziójának kérdése egyes poli­tikusokban uj orientációk gondolatát I ébresztik föl. így a Lidové Noviny \ egyik számának római levelezője i tollából származó cikke arról szól, hogy t a Franciaország protektorátusa alatt j álló kisantant képtelen egymagában | biztosítani a középeurópai és balkáni i status quot. Magyarország az akadálya | az összes, igy a balkáni szlávokra is j kiterjedő Locarnonak, amely egyben hatalmas gátat'alkotna a németek expan­ziós törekvései ellen. Ezért szüntelenül kell hangsúlyozni azt, hogy a közép­európai és balkáni státusquo biztosí­tásának egyedüli módja Olaszország és a kis antant őszinte és tervszerű együtt- i működése. Most még meg van a lehe­­s tőség ezen együttműködés létrehozd­­‘ sára. Haladéktalanul meg kell tenni mindent ezirányban, még mielőtt min­den későn nem lesz. Minden jé háziasszony fehérneműjét otthon varija és hozzá a híres Schroll ehifen, vá- i szón, paplanlepedő, ágylepedő és damasztot Kovács István, Rimaszombat, 1 áruházából hozatja. Kérjen mintákat. Sző­nyegek. Paplanok. 307 kózni akarván az igazság és az igazság elől. Ha Magyarország nem kap igaz­ságot a nemzetek szövetségétől, akkor igazán felmerül az a kér­dés: mit is keres tulajdonképen ottan és miéit költi a drága pénzt genfi képviseletére. A dunai államok vám­közösségének akadályai— Walkó magyar külügyminiszter szerint. — szeptember 12. Walkó, magyar külügyminisztertől a Popolo d' Italia egyik legutóbbi számában interjú jelent meg Filippo Bojano neves olasz publicista tollá­ból, akit Magyarországra küldött az olasz lap. Az interjúnak érdekes az a része, amely a sokat emlegetett vámunióval foglalkozik Erre vonat­kozóan a magyar kü ügyminiszter a következőket mondotta: — Az ilyen vámszövetséghez, s ez könnyen megállapítható, leg­először is kedvező előfeltételeit szükségesek. Szomszédos államaink­kal politikai szempontokból jó vi­szonyban kellene lennünk, de ne­kem őszintén meg kell vallanom, hogy Magyarország viszonya szom­szédaival nagyon távol áll még at­tól, aminőnek kellene lennie, hogy alapját képezze a gazdasági szoros együttműködésnek. Ehhez az ideális ponthoz még nem jutottunk el. De feltéve, hogy el is jutnánk ehhez, nem lehet eltitkolni azt, hogy Ma­gyarországot két dolog is megaka­dályozza abban, hogy nyugodt lélek­kel fogadjon el esetleges ilyen egyez­ményeket. Elsősorban az a kár és hátrány, amely ilyen egyezmények­ből a magyar terményekre háram­­lana. Már pedig mi gazdasági téren is megakarjuk őrizni függetlenségün­ket továbbra is De van más vesze­delem is, amely a vámközösségből Magyarországot érné Amikor a du­nai államok vámközösségét akarják megteremteni, ez magával hozza azt, hogy mindegyik állam termé­szetesen politikai szempontokból is befolyásokat nyerne a többi állam gazdasági életére. Ez elkerülhetet­len. Ez jelenti pedig számunkra a másik akadályt, a dunai konföderá­ció részére, a magyar szuverénitás elvesztését vagy csökkenését, amit a magyarság semmi szin alatt nem fogadhat el. IIW—.......... A népszövetség szeptem­ber 15-én választja meg nem állandó tanácstagjait. A népszövetségi ülés több részt­vevője követelte, hogy a tanács vegye revízió alá azokat az alap­­e veket, melyeken a népszövetség nyugszik. — szeptember 11. Genfi jelentések szerint a népszö­vetség legutóbbi ülésén az ülés résztvevői elhatározták, hogy szept. 15-én választják meg a tanács nem állandó tagjait. Azután Urat ja Columbia delegátusa kijelentette, hogy az európai béke érdekében legfontosabb az, hogy úgy a népszövetség, mint az egyes államok a nemzetközi jogot betartsák. Adatéi a japán delegátus kijeletetté, hogy rendezni kell a fegyverkezés kérdését. Véget kell vetni az egyre jobban erősbödő fegyverkezésnek. Waldenwansznak Litvánia képvise­lőjének az volt a kívánsága, hogy a tanács tagjai vegyék revízió elé azo­kat az elveket, melyeken a népszö­vetség felépült. hambro norvég delegátus remélte, hoey novemberben megtartják a le­szerelési konferenciát. ,,*< Polytys. a görög kiküldött kritika

Next

/
Thumbnails
Contents