Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-09-10 / 109. szám
p'í«ffyTeniiy0*ea^i^ évfolyam. 109. szám. Szombat, 1987, szeptember lOt POLITJKAl'LAP. áUStisetégi ár esehnlOTák értékben: Sulyben éi vidékre portai axétkflldéisel: $»6*x évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 1 - SfllföldÖD 150 Ke. yei tám éra t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr, Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. SzerkeixtSeég él kiadóhivatal: Hádor-n. Rf„ Megjelenik hetenkint háromszor > kedden, csütörtökön és szombaton, A községi választások. Napról napra közeledik a községi választások ideje. Mint minden, — úgy ez — is a taktikázásnak kimeriíhetlen anyagát nyújtja a kormány részéről a pártoknak. A törvény azt Írja elő, hogy a községi választások minden négy évben tartandók. A községi képvi-eletek legnagyobb részének a mandátuma tehát ez év szeptember végével lejár, a választásokat ennek következtében ki kell Írni a legközelebbi hetekben. Mégis minden nap olvasunk uj terminusokat a választásokról, hogy azokat elhalasztják, ha Svehla elmegy, ha Svehla megjön, holott ezek Svehlától teljesen függellenül esedékesek és ha a pontos határidőre meg nem tartatnak, a kormány megsérti a törvényt és ezért felelősséggel tartozik. Egyébiránt az újságírók, akik erről fürge tudósitá-okat írnak és a naptárnak minden októberi, novemberi és decemberi vasárnapját íxegjelölték már a választás határnapjául, talán még nem tudják, hogy az összes, a választásra vonatkozó nyomtatványok inár a községeknél vannak és a választás terminusáig mindent elkészíthetnek a legnagyobb rendben. Azt hisszük azonban, hogy maguk a po itikai pártok készületiének még. A nyári évszak nem volt alka más arra, hogy ebben az ügyben gyű éseket tartsanak és alig egy két politikai párt tartott még gyűléseket, holott a mostani községi választások fognak csak igazában a politika jegyében lefolyni. Tudott dolog, hogy a néppárt támogatása a kormányra nézve igen problematikus értékű, ez a párt kifelé ma is ellenzéki politikát csinál, ami nem igen kellemes a kormánynak, ezt tehát Svehla igen valószínűen ki fogja cserélni a nemzeti szocialistákkal, hogy igy a párt nélkül a kormányban inogó és lóggó Benes helyzetét megszilárdítsa. A szalon-szocialisták előreláthatólag szépen bevonulnak a kormány mögé, ahonnan az agrárvámok miatt mükivonulást rendeztek. Sőt vannak arra is jelek, hogy a csehszlovák szociáldemokraták is be akarnának evezni a kormány vizeire. Ezt a sok jót azonban a polgári és jobboldali színezetű pártjai a kormánynak nem épen a legjobb szemmel nézik, mert tudják, hogy Meissner- Bechyneék politikai étvágya menynyire kimerithetlen és a kompromisszumok milyen drágák voltak eddig is a köztársaság adózó rétegeinek. A nagypolitikának magyar szempontból talán sokkal kevesebb köze van most a választáshoz, mint volt ezelőtt négy évvel, amikor a Komárom, —szept 10. | közös ellenzéki front épen a választások előtt robbant szét és a községi választásokon a magyar pártok nem a közös ellenfél, hanem egymás ellen harcoltak. Reméljük, hogy ez az idén megismétlődni nem fog, mert a magyarságra nézve teljesen közömbös, hogy melyik párt kap egy vagy két mandátummal többet a községi képviseletben és ez legfeljebb egyes ambiciózus párttitkároknak teszi a legfőbb gondját. A magyar pártoknak közösen kell szervezkedniök és készülniük a választásra és mindenütt arra törekedniök,hogy minden a magyaroktól lakott helyen a magyarság képviselői kerüljenek a községi képviseletekben többségbe. Ezt a vála^tást a magyarságnak zárt sorokban kell megharcolnia az ellenkező világnézettel szemben is. A községi képviselőtestületek a kommunista pártnak agitációs helyei voltak, ingyen népgyülések tartásira szolgának és az osztályharcnak a színhelyeivé lettek. Ezt az öntudatos polgárságnak és a közteher viselő rétegeknek türniök nem szabad, mivel ezzel legfontosabb érdekeiket szolgáltatják ki azoknak, akik sohasem törődték azzal, ki fogja a számlát kifizetni, amit a zöld asztal mellett csináltak. A legsürgősebb teendő, hogy a magyar pártok mielőbb állapodjanak meg a jelöltek személyében minden községben, akiket a képviselőtestületekbe akarnak küldeni. Ezek a jelölt k legyenek a magyarságnak igazi képviselői és soha se feledkezzenek meg arról, hogy hivatásukban nemzetük érdekeit kell szolgálni a községi életnek minden vonatkozásában. Legyenek odavalók és kitartók a munkában, ne forduljanak elő olyan esetek, hogy kényelemszeretetből nem járnak el a képviselőtestületek üléseire és ott az ellenpártok olcsó diadalokat arathassanak felettük sigy a magyar lakosság felett. Ne maradozzanak el onnét semmi szin alatt sem, de legkevésbbé a nekik nem tetsző határozatok miatt és vegyenek példát ezen a téren a szociáldemokrata vagy kommunista, valamint a cseh pártoktól, amelyek minden kérdésben mindig szolidárisak tudtak lenni. Erre vonatkozólag garanciákat is kell a megválasztandóknak adniok a jelölő pártok részére. Eleve ki kell zárni azt, hogy a magyar pártok között a községi életben pártvillongások, vagy ami ennél iselszomoritóbb, felekezeti nézeteltérések forduljanak elő és a kérdéseket ebből a szűk szemszögből bírálják el. A magyar pártoknak legfontosabb programpontjául az önfegyelmezési kell bevinniök magukkal a képviselőtestületekbe, 1 amelyeket ne tekintsen azok egy tagja sem ugródeszkának politikai érvényesüléshez, vagy támasztéknak közmunkák elnyeréséhez és üzleti célok megvalósitása színterének. így állhatnak meg emelt főve! mindenkivel szemben. A magyar pártok ne hozzanak áldozatokat csak ellenértékekért és a magyar gavailérságot kössék ebszijjre, nemzeti értékeinket se ne felezzék, se ne számarányozzák meg semmi magyar kulturális ügyben, de még gazdasági téren se, ahol a magyarság mögött csak a vesztett csataterek beláthatlan meszszesége látszik. A magyar pártok vegyék tudomásul, hogy velük szemben mindig és mindenkor hatalmi kérdéseket csinálnak és igyekezzenek ezt a taktikát az ellenfelekkel szemben viszont érvényesíteni és mindenkor magyar faját támogatni. A magyarságnak nagy tömegei egy lépést se távozzanak nemzeti létük talajáról és azt őrizzék a törvény és a békeszerződések minden megengedett eszközével a községi életben is. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — szepf. 9. Október 28-án kinevezik az újonnan rendszeresített állami tisztviselőket. A koalíciós sajtó megírta, hogy az állami hivatalnoki állások rendszeresítéséről szóló törvényt az állami alkat mazottak javára rtvízió alá fogják venni 1 és az újonnan rendszeresiteít állásokat az ősszel fogják betölteni. A szociáldemokrata lapok a polgári koalíciónak e hírét közönséges választási agitációnak j mondják, amelyet a küszöbön álló választások érdekében szellőztettek most a lapokban. A szociáldemokraták értesülése szerint az állami hivatalnokok kinevezése a rendszeresített helyekre már elkészült, sőt azt is tudják, hogy a kinevezéseket október 28 án az állam ünnepnapján, tehát néhány nappal a községi választások után fogják a tisztviseiőimek kézbesíteni. fíenes nem akar dicsekedni Gajda barátságával. A hivatalos sajtóiroda Benes dr. külügyminiszternek egy hosszú nyilatkozatai közli, amelyben a külügyminiszter cáfo ja Gajdénak, a volt tábornoknak az okirojtervről szóló állításait. Benes cáfolatában az állítja, hogy ő Gajdénak sohasem volt barátja, nem találkozott vele olyan sokszor, mint azt a txtábornok állítja, sőt Benes egyenesen kijelenti azt, hogy négyszem között soha sem beszélt Gajdéval, mert mindannyiszór mások is jelen voltak ott, ahol, rendszerint különböző hivatalos esté lyeken és külföldi diplomaták tiszteletére rendezett összejöveteleken — egymással találkoztak. Azt állítja Benes, hogy Gajda az egész oktrojíörténetet kitalálta és az erre vonatkozó adatok és közlések csupa naivságok, amelyek magukon viselik kitalálójuk bélyegét, aki a külügyminiszterrel való találkozások dálumait is összetévesztette. Benes egész nyiltan kijelenti, hogy közöttük nem volt semmiféle bizalmas viszony egyáltalában nem folytatott vele soha hosszabb megbeszélést és sohasem voltak ketten egyedül azokban az időkben, amelyről Gajda Írásaiban szó van. Egyszóval Benes teljes mértékben leszállítani igyekezik Gajdénak azokat a közléseit, amelyeket az oktrojra vonatkozóan tett és egyben iparkodik azt a látszatot elhitetni, hogy ő a lefokozott tábornokkal és a vezérkari főnök helyettesével semmiféle jelentősebb viszonyt nem tartott fönn. Persze, most Gajda csak a csen fasiszták vezére, ami különben is feszé'yezi a szocialista kü lügyminisztert, azonban kérdés, hogy abban az esetben, ha Gaida még most is aktiv tábornok lenne, Benes dr. hasonló tenorból fujná-e mentegefődzését és megtagadná-e nemzetének e volt hőséi? Aligha igyekeznék akkor elhárítani magáról Gajda barátságát, amivel most Benes nem akar dicsekedni. A magyar-jugoszláv viszony javulása. Nincsics volt jugoszláv külügyminiszter Nagybecskereken egy pártgyülésen kijelentet e, hogy a radikális párt külpolitikájának alapvonalaiként a kisanjanttal és Franciaországgal kötött szövetségek és barátsági szerződések szolgálnak. E szerződéskötésekkel biztosítva van az állam jövője. A radikális párt arra törekedett, hogy kiszélesítsék barátságos összeköttetéseiket, annyira, hogy ezzel Jugoszláviának minden szomszéd államhoz való viszonya javult. Majd igy folytatta Nincsics : Szerencsésnek érzem magamat, hogy Németország és Magyarország felelős személyeivel folytatott tárgyalásaim alapján azt állíthatom, hogy Németországhoz és Magyarországhoz való uj, jobb viszonyunk alapjai már megvannak. Machacsek rólunk. Komárom, — szeptember 9. Machacsek nemzetgyűlési képviselő, a szlovák néppárt, főtitkára vasárnap pártgyülést tartott a katonai tisztikaszinó éttermében. Felette sajnáljuk, hogy erről a nyilvánosságot kizártás és ide nem hívták meg a magyarságot s annak a háta mögött tárgyaltak róla és felőle. A magyar Közmondás azt farija: Szembe rózsám, ha szeretsz I Machacsek főtisztelendő ur is kijelentette állítólag, hogy szere*, minket magyarokat, azután pedig elkezdett Rothermerézni a Hlinka-féle recept szerint. Ezt olvassuk a Slovdk komáromi tudósítójának a jelentéséből. Nem tennők ezt szóvá, de a komáromi magyar sajtóról is beszélt Machá esek ur ebben a vonatkozásban és az államügyészséget buzdította fel ellenünk. Mi úgy tudjuk, sőt sajnosán érezzük is, hogy ez az állami hivatal teljesíti kötelességét és igen sokszor elkoboz bennünket. Machacsek tisztelendő ur azonban olyan sttuccmadár, aki a ho mokba dugja a fejét és azt hiszi, hogy akkor rendben van minden, ha nem tudja, mi történik a nagyvilágban. Mi nem Űzünk struccpolitikát és a Rőthermere akcióval is foglalkoztunk és foglalkozunk azokban a keretekben, amelyekben azzal az egész köztársaság sajtója foglalkozik. Nem becsüljük túl ezt az akciót, de nem is kicsinyeljük le, mint azt Machácsek tisztelendő urék
