Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-09-08 / 108. szám

2. oldal. Komáromi Lapok iytf7 szeptember 8. Ingyen vételkötelezettség nélkül megtekinthető! Már megérkeztek az őszi-téli női és leányka kakátajdonságok olyan óriási nagy választékban, amely minden képzeletet felülmúl. A kedvezményes árak az egész idényben érvényben maradnak Kertész J. Jenő áruházában Nádor-atca 35. sz. (az Olthon-kávéházzal szemben). kifejtett eredményes munkájáért melegen üdvözlik és tántorít hatatlan bizalmukról biztosítják. Az értekezlet ezután a kü szöbön álló községi képviselőválasz­tások előkészítésére vonatkozó intéz­kedések tárgyában folytatták beható tanácskozást. Végül jabloniczky János nemzetgyű­lési képviselő szólalt fel, aki beszédé­ben a külpolitikai helyzetre irányította a figyelmet, amelynek legújabb alaku­lásaiból megállapítható, hogy az itteni kisebbségek már nem elhagyott árvái a világnak. Különösen a magyarok ér­téke emelkedik a világ közvéleménye előtt. Azt fejtegette ezután, hogy a köz­ségi választásnak a helyi jelentőségen túlmenő fontossága van. Az őslakosok­nak össze kell tartaniok, mert csak úgy tudják visszaverni azt a koncetráit tá­madást, amely ellenük már is megin­dult. Bízik a pozsonyiakban, hogy be­látják az összetartás fontosságát és közismert józanságuk elejét veszi az erők szélforgácsolódásának. Jabloniczky nagy tetszéssel fogadott szavai után lelkes hangulatban befeje­ződött az értekezlet. A két magyar párt együtt to$ harcolni ellenzéki fronton — mondotta Sient-Ivány József, — mert a kormány eddig minden kö­vetelésünket elutasította és a legélesebb ellenzéki álláspontból nem engedhetünk, míg követeléseinket biztosítva nem latjuk. A magyar nemzeti párt rozsnyói já­rási mezőgazdasági szakosztálya impo­záns módon tartotta meg vasárnap Palsőcön szokásos aratoünnepségét, amelyen Szent-Ivány József pártvezér is megjelent, továbbá Törköly József dr. szenátor és Nitsch Andor képviselő is megjelentek az ünnepségen, a gyönyö­rűen sikerült ünnepségen felszólalt Szent-Ivány József pártvezér is, aki a következő figyelemreméltó szavakat mondotta a két magyar párt közös működéséről: — Örömmel és meleg szeretettel kö szöntöm a keresztényszocialista párt kiküldötteit a párt gazdasági szakosz­tályának mai ünnepi ülésén és kívánom, hogy ha ebben a gazdasági munkában egymásra tudtunk találni, úgy a poli­tikai munkában is találkozhassunk. Beszéde további során a gazdaiársa­­dalom politikai és gazdasági helyzetét is érintette a pártvezér s különösen a gazdák kuituraiis színvonalának eme­lését propagálta. Nemzeti kötelesség­nek jelentette ki a gazdaíársadalom i művelődését, önképzését, a ku'turszin- - vonal fe'fotiozását. — Mi évek hosszú sora óta áidoza J »ős munkát végzünk — mondotta töb- j bek között — népünk minden áron való ] megmentése érdekében, mindazokon a , Doszíokon, ahová a nép bizalma ben- > nünket állított. Követeléseink túlnyomó { része gazdasági követelés vált a kor- í mánnyal szemben és mindazon társa ; dalmi osztályok érdekében állíttattak fel i azok, melyek magyarságuk miatt szén- j vednek, vagy megrövidültek. Munkánk ; további folyamán is fel fogunk használni \ minden eszközt, hogy céljainkhoz köze- s lebb jussunk. A kormány eddig minden I követelésünket elutasította, ezert a leg- | ellenzékibb álláspontot kell vele szemben i elfoglalnunk, mig követeléseinket biz i tositva nem látjuk. A pártvezér e kijelentését általános helyeslés és éljenzés közben tette meg i és a tömeg egyetértőig tapsolt perce- j ken keresztül Szent-Ivány Józsefnek. ! A nagyszombati apostoli adminisztratura döntése a r. kath. egyházközségi választások ügyében. Az adminisztratura nem intézkedett érdemben és meghosszabbí­totta a régi vezetőség mandátumát egy évre. — Saját tudósítónktól — A komáromi r. kath. autonom egy­házközség május hó végén tartoua rendes tisztújító közgyűléséi, melyen botrányokat kavart fel a szlovák kisebb­ségnek egy két tagja, akik reá akarták kényszeríteni az egyházközség többié gére jelöltjeiket és mivel ez nem sike­rült, a közgyűlésből kivonulást rendez­tek. A magyar kisebbség egyértelműen utasította vissza az egyházközség belső békéjét veszélyeztető törekvéseket je­löltségével együtt. A választásokat a kis szlovák és cseh csoport megfelebbezte a nagyszombati apostoli adminisztrátorhoz, ahol az ügy két és fél hónapig hevert elintézetlenül, mig most végre a döntést meghozta olyan formán, hogy — azelől kitért. Ha a felebbezésben csak egy szemer­nyi anyagi igazság lett volna, úgy a választásokat pozdorjává törte volna össze a szlovákokat favorizáló nagy­­szombati aula, de mivel a választáso­kat a legpéldásabb rendben vezette a Komárom, — szept. 7. rendszabályok érteimében dr. Maier Imre apálplébános, azok érvényessegé­hez kétség nem férkőzhetett. A nagy­­szombati adminisztratura ezek után olyan kétes értékű döntést hozott, hogy meghosszabbította egy év tartamára a régi vezetőség mandátumát és így egy évre kitolta a választásokat, amelyeket a jövő év augusztus végén, vagy szep­tember elején meg kell ejteni. Tudósítónk az egyházközség vezető köreiből azon véleményeket hallotta, hogy a döntéssel megelégedve nem igen lehelnek és pedig annál kevésbbé, mert ebből csak az látszik ki, hogy a választást sem anyagi, sem alaki okok­ból megsemmisíteni nem lehetett, mert azt az adminisztratura igen szívesen megtette volna. Ezek után a napokban összeülő is­kolaszék is foglalkozni fog a döntéssel, valamint az egyháznak legközelebb ülé­sező képviselete is, ahol meg fogják viiatni az adminisztratura rendelkezését abból a szempontból is, hogy a törvé­nyes követelményeknek megfelel-e? A nagyszombati apostoli sdminisztra­­fura kitérő döntése igen jellemző a hely­zetre. melynek adottsága egészen vilá­gos. Vagy szabályszerű volt a választás és ebben az esetben jóváhagyandó lett volna, vagy szabálytalan és ekkor meg­semmisítendő. A kecske is jóllakjék es a káposzta is megmaradjon eiv nem méltó egy egyházmegyei vezetőség ko­molyságához. fi Azoknak a szülőknek címezve, akiknek szívügyük gyermekeik boldogulása az életben. Mai' számunk vezetőcikkére kü önö­­ssn felhívjuk a magyar szüő'k figyel­mét, akiknek gyermekek középiskolai tanulmányokat folytadnak. Arról van szó, hogy az uj iskolai rendszer értelmében a most felnövekvő msgyar ifjúság, tehát a jövő értelmisége anélkül hagyja el az iskola falait, hogy 1 a német nyelvet eisajáiiiotia volna. Az uj tanterv szerint középiskoláink ban nem kőtelező tantárgy a német nyelv tanítása. Hogy tulajdonképen mit jelent ez, mek­kora veszélyt rejt magában, hjgy ifjúságunk jóformán nem juthat hozza egyetlen vi ágnyelv elsajá­tításához " (mert hiszen a külön tantárgy nem min­denkinek lehet p iviíégiüma), azt most az ifjúság taian alig tudja fel­fogni, de ennek rettentő következményeivel annál inkább fog találkozni az életben, amikor mar elhagyta a középiskola kapuját. Ne felejtsük el: az uj magyar nemze­dékre több feladat vár, mint valaha is várt a fiatal magyar társadalomra. Ezt a reája háruló röbb feladatot pedig csak úgy tudja majd megoldani, ha az életben minden körülmények között megállja a helyét. Az a régi közmondás, (meg ha f.ázíssá is agyoncsépeiték), hogy aiiány nyelvet beszel valaki, any­­nyi ember az illető, nagy igazságot mond. Valljuk be őszintén, nekünk magyaroknak különben sem volt eddig nagyon a szokásunk es az ambíciónk más nemzetek nyelvéi tanulni, valahogy szerettünk csak a magunk szép nyel­vébe begubozkodni. De hogy mennyire fontos az, hogy a magyar értelmiség elsajátítson leg­alább egy világnyelvet, mar látható ez a tendencia a jeeniegi magyar Kultusz­miniszter minden lörekveséoen, egészen addig, mikor Berlinben, Bícsben, Pa­risban, Rómában, Londonban Colle­gium Hungariumokat létesit, hogy az egyetemi magyar ifjúság idegen nyel­veken is képezze ki magát a tudo­mányos pályán. Itt a csehszlovák köztársaságban úgy áll a helyzet, hogy a magyar gimnáziumok ifjúsága nem tudja az iskolában elsa­játítani magának a német nyelvet, de még más világnyelvet sem. A komáromi diákokra nézve pedig an­nál is nehezebb a német nyelv, mert szinrnagyar területen élve nem is adó­dik alkalmuk német nyelvű beszélge­tésre, de még csak német szót is rit­kán hallanak. Elszomorító jelenség, hogy tavaly már olyan maturánsok is akadtak, akik nem tudták elolvasni a német belüket sem, annak kö­­vetkezményeképen, hogy a német nyelv Kötelező tanítását megszün­tették a gimnáziumban. A mai taniiási rendszer szerint a magyar gimnáziumban, pl. a komáromi bencésrendi gimnáziumoan felnőit diák az élő nyelvek közül a magyaron kí­vül beszélni fogja a szlovák nyelvet. Ezzel a két nyelvvel boldogulhat a határokon belül ta­lán, de — miután valószínűleg intellektuális pályán fog möködni — ha egyszer külföldre talál menni, máris megakasztja a hiányos nyelv­tudása. — Attól eltekintve, hogy a csehszlovák köztársaságban tu­lajdonképen minden harmadik em­ber beszél németül, tehát szinte életszükséglet ennek a nyelvnek az elsajátítása. — szeptember 7. De jóformán tudományos kiképzés, — ha a diák az érettségi után egyeseim tanulmányokat folytai, — nem is Képzel­hető el a német nyelv ismerete nélkül itt Középeurópában, ahol tagadhatatlanul a német kuliura a leghatalmasabb erejű és a legjelentősebb is. — Ha pádig a magunk kultúráján kívül más nemzetét is fogjuk ismerni, ez csak a javunkat szolgálja. Elképzelhetetlennek tudjuk a szio­­venszkói ifjúság helyzetet a német nyelv tudása nélkül, amibe kétségte­lenül belesodorja ez a mostani taniiási rendszer, amely eltöröltette a német nyelv kőtelező tanítását, illetve tanulását. Hogy mi yen csődöt fog ez a rendszer mondani, azt csak akkor fogju r látni a maga valóságában, amikor ez az ifjú­ság el akar helyezkedni az életben. Most, amikor azzal a tervvel ál.unk elő, hogy a szülők indítsanak mozgalmat gyermekeiknek egy világnyelv — a praktikussági szempont, mivel Középeuropában elünk, azt kívánja: a német nyelv — elsajátítására, csupán ifjúságunk jövőjére gondo­lunk arra a jövőra, amely minden reálisan gondolkozó szülőnek is keli, hogy a legfontosabb gondo­lata legyen gyermeke iskoláztatási szándékában. A szülő tehát nem­csak a társadalomnak, de elsősor­ban gyermekének javát szolgálja akkor, ha fiát vagy leányát úgy képezted elő a jövőre, hogy annak ne okozzon majd soha dilemmát az, hogy egyetlen világnyelvet sem beszél. Ezt a mozgalmat, azonban nem csak úgy gondoljuk megva­lósítani, hogy a szülök, már akik tehetik anyagiakban. írassák be gyermekeiket a rendkívüli német tantárgyra, de mindenekelőtt úgy, hogy gyűjtsenek maguk körében aiairásokat, amelyekkel az iskola­ügyi hatóságokhoz forduljanak kérve azt, hogy gyermekeik érdekében tegyék kötelezővé a német nyelv tanítását, A gimnáziumokban sem szabadna elhanyagolni a latin és görög nyelv mellett ezt az élő nyelvet ennyi prakiikusági elvnek meg a klasszi­kus iskolásban is kell érvényesülniük a XX században, mikor az iskola sem lehet többé annyira elvonatkoztatott a mindennapi élettől, mint tegyük fel, volt a középkorban. Álljanak össze tehát a komáromi szülők és gyűjtsenek aláíráso­kat, hogy magyar gyermekeik a szlovák nyelven kívül a német német nyelvet is tanulhassák, meg a görög nyelv rovására is, mert ezt éietszükségleti szempontból fontosnak találják. Mi mozgal­munkat ki fogjuk terjeszteni egész Szlovenszkóra és nem csak Komá­rom, hanem a többi városok is Léva, Érsekújvár, Kassa, Losonc, Rimaszombat sib. is csatlakozni, fog ehhez, miáltal a tanügyi ható­ságok is talán jobo belátásra temek és úgy fogák módosítani a tanter­vet, hogy a középiskolákban az ifjúság kivétel nélkül elsajátítsa legalább annyira, amenyire a német nyelvet, amin £- jelentőségét kétség­telenül biztosítja az a körülmény, hogy mégis csak Középeuropában fekszik ez az ország. Mikor pedig ezeket a sorokat irtuk és ezt az eszmét felvetettük, tisztán az az őszinte és becsüleies szempont vezeteit bennünket, hogy ifjúságunk jövőjére gondolva isme­telten hirdetjük: a műveltség ha­talmát, amelyre kisebbségi sorsunk

Next

/
Thumbnails
Contents