Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-07-09 / 81-82. szám

1927. július 9.

Komáromi Lapok

7. oldal.

Komáromi levelek.

Hadd örüljenek

egyszer a szegény nők is, hogy végre akadt egy védelmezőjük és ugyancsak síkra száll a férfiak által annyiszor létezőit nők mellett és nem csak szikra száll, de tollat is ragad és az alábbi kedves levelében sorolja el a női nemnek a jó tulajdonságait és a fér fiáknak az összes bűneit.

De hát lássuk a női nemről szóló levelet, amely hangzik imigyen:

Kedves Faun!

Mifelénk lassan jár a posta, csak most olvastam szombati levelét a szép és csúnya nőkről, és igazán megörültem, hogy akadt valaki, akinek eszébe jutott, hogy a nők nem csupán a férfiak játékszerei és sokszor rabszolgái, de van aeoknak nemes szép lelkűk és sok, sok jó tulajdonságuk, amit meg is kellene becsülni a férfiaknak. jfMost, mikor a testi kultusz és más egyebek annyira kifejlődtek, olyan kevés ember gondol erre.-.A mi Petőfink azt mondja, hogy a férfi teremtésekor az Istennek homlokára Rőtét ború szállt — a felhő és égi háború, de mikor a nőt alkotta, örömköny ragyogott a szemében, melyet ma is láiunk a ragyogó csillagokban. A nő a mindenség tengelye, aki félistenné teheti a férfit. A Gondviselés szép, de nehéz szerepet osztott a nőnek. Egy igazán szép női lélekhez a legszebb gyémánt ragyogása is csak tompa fény. A nőket a tiszta ön zetlen szerelemben a férfiak soha utol nem érhetik. Csak egy nő tud mindent megérteni és megbocsátani. Szerelméért a legvégsőkig tud tűrni és szenvedni. Ha igazán szeret, csak férjének és gyermekének él, hisz a megosztott öröm kettős öröm s a mogosztott bánat csak fél bánat.

Férfinál a szépség mellékes, fő a jellem és erély.

Miért ne lehetne ez igy a nőknél is ? Sajnos, a férfiak másként gondolkodnak s azt mondják, mély lelkű nőknek amatőr értékük van.

Bizony kedves Faun, nem úgy van ám, mint volt régen 1 No de még az öreg Faunokat sem illeti dicséret, hisz Euripidés (Kr. e. 480-ban) mondta varietas delectat (a változasság gyönyörködtet.) Lássa, már akkor is ilyenek voltak a férfiak s a nők már akkor is föláldozták magukat férjükért.

Férfi hűség ? Jobb erről nem is beszélni I A legtöbb férfi hűsége nem ér egy lyukas mogyorót 1 Ádám is megcsalta volna Évát, ha lett volna egy másik nő a Paradicsomban 1

Csak egy hű férfi volt a világon, az is egy igazi csallóközi kukkó, tudja abból a fajtából, ahol a koldust be se eresztik a faluba, ha nincs neki golyvája s ahol elvetették a töpörtyüt, hogy kis malacok kelnek ki belőle. No, de az se soká virágzott, mert a többi kukkók ezért az egyetlen erényéért halálra szekálták.

Á férfiak nagyon szeretik emlegetni: Az asszony ingatag, álnok csalfa vér (Giuseppe). Hej pedig a férfi olyan, mint a vitorla, a legkisebb szellőnek is enged és változtatja irányát. Saját hűtlenségükért is a nőket okozzák, azt hozzák fel mentségükre, hogy a nagy a konkurrencia, kevés a fóka, sok az eszkimó. Pedig más itt a hiba. A férfiak kemény szivüek, nem tudnak igazán szeretni. Az ő szerelmeik nagyon rövid lejáratúak. Ne okozzák a divatot, táncot, igaz, hogy ez is hozzá járult az erkölcsök meglazulásához. Nézzenek egy kicsit befelé, ismerjék meg önmagukat és megtalálják ott azt a sok hibát, amit egy hat ökrös szekér se birna el. Javuljanak meg maguk a férfiak s akkor jobban felismerik majd a nők jó tulajdonságaikat.

Azt állítja, kedves Faun, hogy a nősülő komoly férfiaknál fődolog a szép lélek. Óh, dehogy 1 Először is számításba veszik azt a régi latin közmondást: „Sine Biccho et Cerere friget Venus 1“ (Bor és búza nélkül didergős a szerelem.) Azután a külső csinosság és végül a lelki szépség.

Az agglegények csak mentségül hozzák föl, hogy ők a nők benső értékét szeretik. Komáromban és másutt is, sok nemes, széplelkü nő van, miért van hát akkor az a sok agglegény?

Tudja kedves Faun, aki püspökséget kíván, jó dolgot kíván, de aki egy jó

asszonyt kíván, az mindennél jobbat kíván, mert az drágább kincs India minden gyöngyénél.

Sok szívélyes üdvözlettel: egy vidéki hugocskája.

A levél írója egy nagy hibában szenved, rettenetesen elfogult. Hiányzik belőle a tárgyilagosság. Az én kedves Hugocskám nagyon, de nagyon harag szik a férfiakra, akiket ördögöknek tart, ellenben minden nőt angyalnak tart és elfeledkezik, hogy ezek között is voltak Xantippék, Medeák, Báthory Erzsébetek, méregkeverők, férjgyilkosok és egyéb hírhedt népségek.

Hogy a Paradicsomban Ádám megcsalta volna Évát, ha lett volna ott még egy másik asszony, ez csak olyan elfogult frázis, mert ezt éppen olyan rosszakaralulag fel tétele.-hűjük Éva ősanyáikról annál is inkább, mert Éva már elhagyta csábítani magát a kígyó képében megjelenő sátán ő Lucihrségétől. Szóval már az első kisértés sikerrel járt az első nőnél.

Kár tehát egyoldalulag szidni a férfiakat és égig dicsérni a nőket, mert valójában közepén van az igazság, mind a két nem dicsekedhetik kitűnő jellemekkel, de mind a két nemnek van salakja, szennye, bűze és kivetni valója.

Ez az igazság kedves Hugocskán, aki ténta helyett biztosan epébe mártotta a tollát.

Hogy a lelki szépségeket nehezebben veszik észre a férfiak, mint a testi szépségeket hiszen az természetes, mert sajnos, a testi szépségek a mai divat és a táncok révén valósággal kirakati cikkek, amelyet azonnal észre kell venni a férfinak, hiszen kifitogtatják, mig a lelki szépségek rejtett dolgok, melyeket c*ak hosszabb ismeretség után lehet csak felfedezni. Ha a nemes fémekért nem kellene leszállni a bánya mélyébe, hanem az utcákon hevernének, mint a kavicsrakások, akkor nem volnának értékesek.

Hogy a férfiak között vannak léhák, felületesek, csak a külszínre adók, az igaz, de a nők között is van ilyen selejtes sajnos nagyon szép számmal.

Hát kedves Hugocskám maga csak megcsalt asszonyokról hallott világéletében? Sose hallott megcsalt férjekről, házasságtörő anyákról? Igazán különös, hogy az elfogultsága ilyen nagy fokú.

Egyik nem se vethet a másik szemére többet. Egészen egyforma a két nem erényben és hibában.

Már régen megírtam hogy az agglegények száma a rossz megélhetési viszonyok növekedésével emelkedik. Dehogy nőgyülölők ők, csak nem akarnak lelkiismeretlenül még mást is belesodorni a bizonytalan életbe. Éppen ezért ebből a néző pontból nem szabad mindjárt hozományvadásznak tartani a férfiakat, ha olyanok után is érdeklődnek, akiknek van hozományuk. A férjhez menő lány is szívesebben megy a nagyobb jövedelmühöz, mint a kezdőfizetéseshez, akivel kezdetben csak nyomorogna. És e miatt egy nőt se ítéltek el, de bezzeg a férfi azonnal hozomány vadász, ha nem vett el egészen szegény leányt.

A szegény lányok éppen úgy férjhez mehetnek azért, mint ahogyan igen sok gazdag lány otthon marad és megvénül.

A házasságkötés a legbensőbb belügye mindenkinek, tehát teljesen a maga belátása szerint nősül és megy férjhez mindenki, tehát egyik félnek se lehet szemrehányást tenni, hogy miért nem szegény férfihoz megy nőül minden leány és miért nem szegény leányt vesz el minden férfi. — Csacsiság ugyanis azt hinni, hogy a gazdag leányba nem lehet szerelmes valaki és hogy az igaz szerelem csak a szegénység tanyáján fakaszt virágokat. — Sőt ha a gazdag I ányba beleszeret valaki, az nagyon sok tragédiát okozott már, mert a gazdag leány válogatós és nincs érzéke megtalálni a sok hozományvadász kérő között az igaz, önzetlen szerelmet, amely a szegénységben is éppen úgy szeretné asszo nyát.

Es viszont ne méltóztassék azt hinni, hogy a szegénység már okvetlen önzetlen szerelmet teremt. Dehogy. Hány esetet tudunk, hogy szegény lányba beleszeret egy gazdag férfi és a leány hozzá is megy, pedig az egész város tudja, hogy úgy szereti a kérőjét, mint

az ördög a tömjénfüstöt, de hát a vagyonáért hozzámegy.

Egészen egyforma tehát a férfi és a női nem, egyik se különb a másiknál. Szives üdv.

haun.

MA ESTJE rendezik az IVÁN-szintdrsulat tagjai nagyszabású műsoros

szinielöadásukat a „Kultúrpalotában.“

V

HÍRADÓ

kapható és házhoz szállításra

MEGRENDELHETŐ

a SPITZE R-féle

könyvesboltban

Kein. hUdoritca 29. a.

Feleség vásár.

A kultúra alacsony fokán álló ember nem ismeri a pénzt. Nála valamelyik használati tárgy játssza a pénz szerepét. Alig van tárgy, ami valahol és valamikor ne helyettesítette volna a pénzt. Ezzel vásárolja meg a „vadember“, ami után vágyik és ezzel vásárol magának asszonyt, akár ennek apjától, akár ennek előző urától. Az, hogy a szülőket bizonyos pénzösszeggel kártalanítsa, teljesen helyénvaló, mert hiszen a lányban olcsó munkaerői kap A szülőknek, vagy annak, aki a feleségét tovább adja, a házasságosdi többnyire üzlet. Az üzlet tárgyát, az asszonyt, nem hallgatja meg kívánságáról: ő egyszerűen portéka. Az árat, mint minden árunál, a kereslet és kínálat törvénye állapítja meg, befolyással vannak rá épsnugy a gazdasági és politikai viszonyok is.

A keletafrikai lendáknái az apa egész tizenhat tehénre és száz kecskére srófolja fel az árat, mig az ujmexikói navajos maximális árként tizenkét lovat kér és kap egy ügyes és szorgalmas lányért. Ha valaki a kaliforniai sasztikai törzs egy leánykáját akarja feleségének, néhány koszorú kagylőpénzzel, vagy ha nagyon kapós a nő, tizenkét ponilóval kell kirukkolnia. Fél koszorú Kagylópénzért kapni a kaliforniai kazoktörzsből való asszonyt; ha azonban törzsfőnök leányára pályázik valaki, aki még hozzá csinos is és sülni, meg kosarat fonni tud, akkor már két koszojuig kell mennie.

Mivei ép a kagylópénzről van szó, vessünk egy pillantást a Bismark-szigeicsoportra, ahol ez a pénz kizáróan divik. A múlt század végéről származó árjegyzék szerint ott idősebb asszonyért húsz, fiatal lányért 50—100 füzér kagylópénzzel kellett fizetni. Kis összehasonlítás : Ugyanakkor egy sertés 7— 10, egy kutya 2-3 füzér kagylópénzbe került. A nőnek tehát mégis csak nagyobb ára volt, mint az ott nagyra értékelt sertésnek.

A kirgizek az asszony vételárát kalymnak nevezik, ami alatt tevék, marhák, lovak és juhok egy bizonyos mennyiségét kell érteni. A körülményekhez képest a kalym 7, 17, 27, 37, 47, 57, 67 vagy 77 darab jószágból áll. Az ár részletekben is fizethető. Az indus kizánoknál az apa leányát két kosár rizsért vagy készpénzben egy rúpiáért adta, mig a mismiknél a gazdag embernek húsz ökröt, egy szegénynek egy malacot kell fizetnie az asszonyért.

Gyümölcsök, halak és más élelmiszerek voltak a Karolinák szigetén a feleség vételára. Samoában egy barna

leányzót egy csónakért, malacért vagy európai eredetű tárgyakért lehetett kapni, mig egy fidzsiszigetbeli feleségért egy bálnafogat vagy fegyvert kellett adm. Afrikában a marha a fő fizető eszköz; a menyasszony ára egy tehén és harminc vagy még több marha közt váltakozik. Vannak még másféle áruk is: Ugandában egy apa egy töiténytáskáőrt és hat varrótűért, egy másik két marháért és néhány skatulya gyutacsért adott (ul a leányán, Egy másik törzsnél asszonyt csakis rabszolgák ellenében lehetett szerezni; Darfourban azelőtt egy asszonyért egy rabszolgát, egy rabszolganőt és húsz tehenet kellett adni.

Az északi népeknél iramszarvasok lépnek a marhák helyébe. Az osztjákoknál és a szamojédeknél a vételár három iramszarvas volt. Nagyon különfélekép alakulnak az árak a turkesztáni tatároknál : lovak, ökrök, juhok, amellett azonban néhány font vaj, sőt egy pakli gyufa is néha az ár. Talán a legfurcsább ilyen alku van Ausztrália déli részein; az eladó annyi vajat kapott a vételárba, amennyi a menyasszony súlya volt. Az asszonyt tehát élősúly szerint fizették. A ruha súlyát nem kellett levonni, ebből a cikkből semmi se volt a menyasszonyon.

Homér idejében, mint most Afrikában, marhával fizettek. „Egy virágzó nőnek, aki sok mindenben volt ügyes“, az ára mint Homér írja, négy marha volt. Az ótestamentomból tudjuk, hogy a zsidóknál is vásárra vitték a férjhez menendő nőket. Ruth könyvének 4. fejezete 9—10. versében Boar a véneket es a népet hívja fel tanukul, hogy Ruthot Mihlon özvegyét megvette és egy más helyütt a vételárat 15 ezü3tpénzben és másfél véka árpában jelöli meg a biblia. így volt ez a rómaiaknál is. A görögöknél meg más népeknél is, a mohamedán országokban még ma se különbözik a házasságkötés egy vásártól.

Asszonyt részletfizetésre is lehetett kapni. Emin basától tudjuk, hogy Afrikában a szegény ember részletekben is Illesztheti a vételárat Gyakran már fiatalon, néha születése előtt is eladják a leányt, hogy a vőlegénynek ideje legyen a részletfizetésekre. Számos népnél az volt a szokás, hogy a vőlegény nem fizetett, hanem a leány szüleinek lakásán dolgozott. Birmában a vő köteles esküvő után három éven, három hónapon és három napon át az ipa házában dolgozni. Ha előbb rendezi be a háztartását, az idődifferenciáért fizetnie kell.

HÍREK.

— Szabadságon. Ifj. Koczor Gyula, a Magyar Nemzeti Párt nemzetgyűlési képviselője, megrongált egészsége helyreállítására három heti szabadságra ment. A szabadságát az Adriai tenger mellett Cirkvenicában tölti családjával együtt.

— Választmányi ülés a OalegyesOlatbsa. A Komáromi Dalegyesület július hó 10 én, vasárnap délelőtt 11 órakor, az egyesület Nádor-utcai helyiségében választmányi ülést tart. A választmány ez ülésén foglalkozik a műsödőkarnak azon elhatározásával, amely szerint augusztus 14 én, a kiállítás megnyitásának napján a helybeli testvérdalárdákkal nagyszabású hangversenyt rendez. A választmányi tagok megjelenését ezúton is kéri a Dalegyesület elnöksége.

— Augusztus 7-én lesz a Kóstold.

•A Protestáns Jótékony Nőegylet hagyományos hírnevű nyári mulatságát, a Kóstolót, az idén augusztus 7-én vasárnap fogja megtartani a Dalegyesület nádor-utcai helyiségében. A jótékony célt szolgáló mulatság rendezését Pap - Kovdch Elemérné, az egylet lángbuzgalmú elnökével élén az egyesület kitűnő tisztikara és választmánya nagy s körültekintő figyelemmel készíti elő.

— Iskolasziki ülés. A községi iskolaszék folyó hó 4-én Kathona Sándor e nőklete mellett ülést tartott a városháza tanácstermében, amelyen az iskolák költségvetéseit és a fölmerült személyi kérdéseket intézték el. Czéh István igazgató a polg. fiúiskolának költségvetését, Weiss Cornelia igazgató pedig az elemi isk. és az ovoda költségvetését ismertette. Az iskolaszék a javaslatokat el-