Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-09-03 / 106. szám II. kiadás

2. oldal. Komaromi Lapo& 19*27 szeptember 3. Pl DVIIV divatáruház llUDUll 1 Nádor utca 19. ajánlja őszi idényre dús raktárát! ■ Kötött mellények, Pullover és Svelter, Baba gyapjú kész'et, Gyermek szövet kabát és ruha, angol férfi és női harisnya, Bőrkezlyü. Selyem alsónadrág, Ingnadrág, Klott és Lüster kötény, Tornacipő, férfi és női fehérnemű. — Szőrme Boa kiárusítás. Esőernyők síb. Sport és Szekrény gyermekkocsi gyári raktári Olcsó, szabott árak! vák sajtó a csehek egoizmusára következtet ás megállapítja, hogy a prágai pénzverő felállítása azoknak a cseh aggodalmaknak a következ­ménye, amelyek szerint nem biztos Szlovenszkónak a köztársaságban való megmaradása. Najman nyilat­kozatát olyannak tekintik, mint a kormány gondolkozásának vissza­­tükrözését és a „véletlen elszólás“­­ből arra következtetnek, hogy Prá­gában nem úgy gondolkoznak, mint Szlovenszkón. Az ilyen nyilatkozat csak a Roíhermere akciónak hajtja malmára a vizet és az irredentáknak kedvez. Tehát tiltakoznak Szlovenszkó tönkretétele ellen, azon a címen, hogy Szlovenszkó a köztársaság részére nincs biztosítva. Követelik Najman lemon­dását,aki elszólásával elárulta állam­férfi bölcsességét és tudását. A dunai konföderációra nézve még hiányoznak az előfeltételek. Walkó Lajos magyar külügyminiszter nyilatkozott egy párisi lap szerkesztő­jének, amelynek során azt mondotta, hogy Magyarország és az utódállamok gazdasági kapcsolata egyre javul. A kereskedelmi szerződések arra jogosí­tanak, hogy a forgalom növekedni fog és ezzel kapcsolatban az államok kö­zötti viszony is javul. Magyarországot a háború után bekövetkezett gazdasági helyzet arra kényszeritette, hogy nagy áldozatokat hozzon gazdasági és pénz­ügyi helyreállítására, ami magával hozza, hogy a szomszédos államokkal jóvi­szonyban legyen. Magyarország arra törekszik, hogy az ország gazdasági eszközeivel az uj helyzethez alkalmaz­kodjék és a többi államokhoz való gazdasági kapcsolatot kibővitse. A kül­ügyminiszter véleménye szerint a dunai gazdasági konföderáció megalakításához szükséges előfeltételek még hiányoznak, de egyébként sem látható, hogy milyen előnyöket biztositana Magyarország számára az ilyen irányú együttműködés, mert hiszen a törvényes formák között megkötött szerződések elegendők az ország szükségleteinek biztosítására. A miniszter megállapítása szerint bizonyos, hogy a háború után teremtett uj ma­gyar ipar C3ak hátrányát látná a dunai vámuniónak. Szlovenszkóban a szlovákok az urak! Hlinka András, a szlovák néppárt i vezére, a szlovák középiskolai ta- j nárok egyesületének rózsahegyi i közgyűlésén felszólalt és beszédé- \ ben kitért Rothermere akciójára és természetesen ezzel kapcsolatban a magyarokra is, akiket ismét tá­madásban részesített. Hlinka hang­súlyozta beszédében, hogy a szlo-, vákok mindannyian Szlovenszkó és vele együtt az egész köztársaság integritásának alapján állanak Ki­jelentette, hogy azok számára, akik ezt az akciót támogatják, akiknek 1 nem tetszik a köztársaság, nyitva j állanak az ajtók. Senkisem tartóz- j. latja őket. Ha azonban itt marad ! nak és még sem vélik alá magú- l kát, nekünk is meg kell építenünk j „Szegedet és Vácot“ . .. Majd igy . fejezbe be szónoklatát a szlovák ; néppárt atyja: Meg fogjuk nekik mutatni, hogy Szlovenszkoban mi szlo- , vákok vagyunk az urak\ Hlinkának ' ez uj megállapítása, mert eddig j attól voltak hangosak a szlovák néppárti népgyülések és lapok, hogy Szlovenszkoban a csehek el­nyomják a szlovákokat és Szloven­szkoban csak az történhetik, amit Prága parancsot. Az ördög tudja ezek szerint jobban, hogy hát tulaj­donképen kik is az urak a kies Sziovenszkóban... Az elnyomott nemzetek nevében. Az interparlamentáris konferencia alatt a fegyverkezés csökkenté­séről is tanácskoztak Az értekezlet a csökkentésről szóló technikai ter­vezet tárgyalása uián csaknem egy­hangúan elfogad'a a bizottság hatá­rozati javaslatát. Szavazás előtt SolL mann német delegátus a német csoport nevében a következő nyi­latkozatot tette: A német delegáció egyetért a békének és az egyenjogú­sításnak ama szellemével, amely az újonnan megfogalmazott határozali javaslat szövegéből kiárad. Elismeri, hogy a bizlonsági és a leszerelési kérdés kapcsolatban vannak egy­mással, de ismételten felhívja a fi­gyelmet arra, hogy négy európai nemzetet, amely katonai hatalmaktól körülvéve él, messzemenően lefegyverez­tek és a népeknek csak bizonyos szer­ződések nyújtanak biztonságot. A né­met csoport azon a véleményen van, hogy csak az álialános leszerelés hoz­hatja meg az általános biztonságot és a lelkek megpékülését. Ki akar venni pa Villonokat ? A kiállítás pavillonjait önkéntes árverésen eladják! Az elmúlt vasárnap bezárult komáromi kiállítás nagy tet­szést aratott Ízléses pavillonjai a Barázda pavilion, a Hubert pezsgőgyár pavillonja, az Udvaros-féle pavilion és 3 darab pénztáros házikó 1927. szept. 8-án, csütörtö­kön d. u. 5 órai kezdettel a helyszínen, a községi iskola udvarán önkéntes árverésen elárvereztetnek. Kisebbségi nyelvi jogaink Komárom, — szept. 2. A kö'épeurópai hatalmak feldarabo­lása következtében uj államokba beke­belezett nemzeti kisebbségek anyanyel­vének használati jogát a saint germain en layi kisebbségi szerződés állapította meg, biztosítván e külön szerződés a kisebbségeket arról, hogy nyelvüket úgy a hivatalos életben, mint kulturá­lis ténykedésük közben szabadon hasz­nálhatják. E szerződés betartására Dézve a Csehszlovák Köztársaság is kötelezte magát és az alkotmány alaptörvénybe is belefoglalta a kisebbségek nyelvi jogait. Mindebből pedig az következ­nék, hogy a nyelvtörvény betartása tekintetében minden a legnagyobb rendben van, pedig a nemzeti kisebb­ségek sérelmeinek nagy része épen e törvény be nem tartása miatt kelet­kezett. Elsősorban is az egyes alantas ha­tóságok azok, amelyek lépten-nyomon vétenek a törvény ellen, illetve a törvény végrehajtására vonatkozó ren­delkezések ellen, ami igen sok sérel­met vált ki a kisebbségeknél. De vi­szont nem lehet tagadni azt sem, hogy maguk a nemzetiségek sem fordítanak kellő figyelmet, hogy törvényes jogai­kat nyelvük használatára nézve érvé­nyesítsék. A csehszlovák hatóságok a nemzetiségi vidékeken sokszor nem akarnak tudomást venni a nyelv-tör­vényről és ha külön nyomatékosan nem követeli valaki, hogy a tárgyalás, vagy a részére kiadandó valamely okmány kiállítása a saját kisebbségi anyanyel­vén történjék, úgyszólván kivéteí nélkül háttérbe szorul a békeszerződésileg és alaptörvényileg biztosított kisebbségi nyelv. így történik azután meg, hogy a hi­vatalok, kivéve hacsak adó felszólításról van szó, soha sem használják az illető nemzetiség nyelvét, hanem kizárólago­san csak az államnyelvet. Pedig a nyelvrendelet, amely egyéb­ként sok sérelmes intézkedést tartalmaz — kifejezetten szabályokat állít föl arra nézve, hogy melyek azok a felté­telek, amelyek mellett valaki a saját nyelvét jogosan használhatja. Mi csak a magyar nemzeti kisebbség részére biztosítóit jogokat érintjük itt, amelyek szerint mindama bírósági járásban, amelyben legalább 20 százalékban élnek a magyarok együtt, joga van minden magyarnak arra, hogy ai állami bíró­ságokhoz, s a közigazgatási ható­Válság. Irta: Lőrinczy Gyöigy. Ölébe ejtette két kis fehér kezét, mely szinte lehullott a kézimunkával, a tűve:, gyüszüvel, vászonnal. Nagy, álmatag két szeme ártatlan csodálkozással bá­mult a férfira. — Maga tehát szakítani akar? — kérdezte színtelen, közömbös hangon. A Vértes Diodor szája bal sarkában szarkasztikus, keserű vonás húzódott el. — Én? Kamilla, a gyönyörű özvegy láthatóan küzdött önmagával. Akárhogy igyeke­zett is, hogy gondolatait és érzései vi­harát fékezgesse és eltakarja, valami ott égett belőlük szép arcán. Lehet, hogy szerelmét féltette, de lehet, hogy csak a hiúsága sértődött meg. Az eiső szerelemnél az ilyen vihar tiszta és vi­lágos. A második szerelemnél — semmi sem biztos. És Kamilla, a néhai sze­gény Len Péter özvegye ezuitai termé­szetesen a második szerelméért vias­kodott. Vértes Diodor álmélkodva is­mételte meg kérdését. — Én? Hogy én akarok szakítani? A szép asszony nyilt tekintettel, őszin­tén és hidegen nézett rá. Nem a szive, az e3ze sugárzott a szeméből. Mindig ettől tartott, ami most megérkezett. A válság itt van. — Egyebet nem tudok elképzelni. Egyébre nem gondolhatok. Csak igy nekem ront, minden ok nélkül heves szemrehányásaival és gyanusiíásaivai. Ezt csak az olyan ember teszi, aki ürügyet keres ... Diodor sértődötten pattant föl. — Kamilla! — Kedves barátom, fölösleges izgal­makat szerez nekem is. Hiszen az egé­szet elintézhetjük simán, hidegen, egy­szerűen. Hiszen végre is: még semmi se későn ... Vértes Diodor kissé megcsillapodott. Az asszony nyugodt beszéde körülbelül azt a hatást tette rá, mintha a halán tékát és a tarkóját kölni vizzel simo­gatnák. A szerelmi fölindulásokat csak az ilyen kölni viz hűlheti le. Vértes Diodor löprenkedően sütötte le szemét, melyet néha, lopva föl fölemelt, hogy a Kamilla édes és izgató szépségével újra meg újra főíforraihajsa lázongó vérét. Esze ágában se volt, hogy sza­kítson. Ellenkezően. Sohase csüggött olyan makacsul, mim most szereuni álmain. És ezt. azt hisszük, nagyon is jól tudta Len Péier gyönyörű özvegye, a szép Perem Kamilla. Az olyan okos asszony, amilyen Kamilla, egyetlen el­tévedt szóból, egyetlen vigyázatlan pil­lantásból mindent megért. Hiszen kü­lönben is java része abból áll az asz­­szony szerelmi felsőbbségének, hogy ő érti és ismeri a férfit. Ellenben a férfi sohase érti az asszonyt. És semmiesetre sem ismeri. Minden asszony szive, lel­kivilága bezárt szekrényben rejtőzik, aminek nincsen kulcsa. A szerelem se kulcs, csak betörő szerszám. Egyszóval Kamilla, miután a kölni viz jótékony hatását konstatálta, újra visszatért a kézimunkához. Úgy elmerült benne, mintha a kerek világon egyéb nem is érdekelné, mintha egyéb gondja nem is volna. Ebben a kétséges hely­zetben, mely a lelkek titkolózó és tak­tikázó fegyverszünetéhez hasonlított, sokáig hallgattak. Diodor néha izga­tottan simította hátra kemény és aka­ratos haját, mintha lázongó gondolatait szelídítené. Kamilia ellenben csöndesen, szó nélkül és izgalom nélkül öltögetett fehér vásznán. Az igazat megvallva, mind a kelten a másiknak a szavát lesték. Mit szól a másik ? Persze, hogy Diodor vesztette el a csatát. Türelem dolgában az asszonyt kibőjtölni — merő képtelenség. Tehát Diodor megszólalt és Kamilla titokban megkönnyebbülten fölsOhaitoti. — Na, végre! — Maganak könnyű — szólt Vértes Diodor es magamegadóan lehajtotta fejét. Az asszony f 1 se pillantott. Éppen valami komplikált öltésén járt a tűje. — Nekem ? Miért nekem ? Az élet senkinek se könnyű. Mindenkinek ne­héz, mindenkinek súlyos probléma. — No, igen, az elet. De maga, Ka­milia, az asszonyi lélek könyörtelen filozófiájával intézi az egészet. És hal­vány sejtelme sincs róla, vagy legalább is nem akarja tudni, milyen gyötrelme­ket szerez — másnak. — Másnak ? Ki az a — más ? Diodor bosszankodott. — Miníha nem tudná! Mintha egy­szerű és olyan semmiség volna, hogy engem igy agyongyötör. Kamilla a kézimunkát nézegette. — Kedves barátom, — szolt — én Bútorvásárlás élőt« tekintse meg a komáromi bútoráruházunkban levő dús választékú ebédlő-, háló-, uriszoba szalon­­berendezéseket és saját készit­­ményü kárpitos áruinkat, Spitzer Adolf és Társa utóda Fleischmann és Stern Komárom, Jókai-utca 22. 661 Kedvező fizetési feltételek. Vidékre szakszerű csomagolás.

Next

/
Thumbnails
Contents