Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-09-01 / 105. szám
1927, szeptember 1. Komáromi Lapok 3. oldal. A dunai molnárok nagy sérelme. Komárom, — augusztus 31. Az amúgy is nagy nehézségekkel küzdő és erősen pusztuló dunai molnáripart újabb olyan rendelkezés sújtotta, mely végzetszerűen hat az egész iparra nézve. A vezérpénzügyigazgalóság 505. sz. rendelete ugyanis megtiltja az öröltető közönségnek a gabonának a dunai malmokba való szabadszállitást és kötelezővé teszi az őröltetőnek a határpénzügyőrségnél a mennyiségre vonatkozó jelentését. A rendeletet a községekben dobszóval közzé tették. A rendelkezés indoka az, hogy állítólag Magyarországról gabonacsempészés történt egyes malmokba. A rendelet a legalkalmasabb arra, hogy a dunai molnáripart és az abból élő számtalan családot teljesen tönkretegye és vagyonát elértéktelenitse. Az intézkedésnek meg is van már a hatása, mert sok helyen a malmok kénytelenek éjjeli üzemüket beszüntetni. Hogy ez milyen végzetes csapás az amúgy is csak pár hónapig dolgozni tudó molnárokra, azt nem kell bővebben indokolni. Ez természetes is, mert ugyan ki hajlandó gabonáját a Dunán őrölteim, mikor neki még fináncok után is kell járni és azokkal bajmolódni. A dunai molnárok a leghatározottabban tiltakoznak az ilyen eljárás ellen és követelik annak megváltoztatását, mert egyetlen hivatal sincs azért, hogy az állampolgárok megélhetését lehetetlenné tegye, hanem azért van, hogy azt elősegítse, s azért, hogy megakadályozza a visszaéléseket, aminek azonban nem az a módja, hogy egy vétkes miatt százakat büntessen, sőt tönkretegyen. Tízezer emberrel csökkentik a rajnai megszálló csapatokat — szeptember 1. A berlini külügyi hivatalt értesítették a megszállott hatalmak határozatáról, hogy leszállítják a rajnai megszálló csapatok létszámát. — A közlés a visszavonandó csapatok számát végérvényesen 10.000 emberben állapította meg. A létszámcsökkentést tisztán katonai ügynek tekintik. Az időpontot, melyben a számcsökkenés kezdődik, nem közük. jövőbelátás. Nagy Napoleon császár, amikor , Fulton bemutatta neki a Szajnán s találmányát, az első gőzhajót, kijelentette, hogy az angol feltaláló bolond s nem érdemes vele szóbaállni. Nagy Napoleon ez egyszer nem volt próféta. Nem látta meg Fulton találmányának jelentőségét, pedig régebben, még mint Bonaparte tábornok, Egyiptomban járva, az ő fogékony agyában villant meg a hosszú évszázadokon át eltemetett gondolat, hogy újra meg kell alkotni II. Nekho, a nagy fáraó régi viziutját ! a Vöröstenger és a Földközitenger közt: a Szuezi-csatornát. A múlt század elején ihlette meg egy másik lángelme: Goethe prófétai érzését ugyanez a kérdés a jövőnek egynéhány más nagy, másokat még nem igen foglalkoztató kérdésével együtt Száz évvel azelőtt, hogy a Panama-csatorna már élő valóság, 1827 február 21 én, igy szólt Goethe hű bizalmasához, Eckermannhoz: — De annyi mégis bizonyos, hogy ha sikerülne egy átvágás, (a Panama-földszoros átvágása), hogy át lehetne kelni rajta a Mexikói öbölből a Csendes-óceánra bármely nagy és bármennyire megterhelt hajón,merőben kiszámithatallan eredmények származnának ebből a civilizált és nem civilizált emberiség számára... Szeretném megérni- ezt az alkotást, de nem fogom megérni Másodsorban szeretném megérni, hogy öszszekötnék a Dunát a Rajnával. De ez a vállalkozás is oly óriási nagy, hogy kételkedem megvalósításában, főképpen, ha fontolóra veszem német eszközeink fogyatékosságát. S végre, harmadszor, szeretném látni az angolok kezében a Szuezi-csatornát. Ezt a három nagy dolgot szeretném megérni s kedvökért érdemes volna kihúzni még ölven s egy néhány esztendeig az életet. A duna -rajnai csatorna még a jövő zenéje most is, egy híján száz esztendő múlva. De a Szuezi-csatorna negyvenkét év múlva már meg is nyílt és a Panama csatorna csakugyan átbocsátja már a Mexikóiöbölből a Csendes-óceánra a bármily nagy és bármennyire megterhelt hajókat is. megkezdik a köztársaság leghosszabb alagúljának fúrását. 3100 méteres hosszú lesz a Handlova —felsöstabnyai alagút — 110 millió a Vöröskő—Margit falvai alagút költségeihez. — augusztus 30. Prágai lapok jelentése szerint a legközelebbi napokra várják a minisztérium engedélyét a handlova—felsőstnbnyai 3100 méteres alagút építéséhez. Ez az alagút lesz az egész köztársaság leghosszabb alagutja. Építése három évig fog tartani. Amennyiben az engedély már legközelebb beérkezik, úgy az előkészítő munkákat: az anyagszállításra alkalmas vasútvonal kiépítését már szeptember első napjaiban megkezdik. Csak ha ezzel elkészülnek, akkor fognak hozzá az alagút építéséhez. A minisztérium a handiovai vasútvonalon kívül a Vöröskő —Margiífaiva közti vonal kiépítését is tervbe velte és pedig 110 millió korona költséggel. Ennek a vonalnak a kiépítése csak a jövő évvel venné kezdetét. Minden gyógyszertárban, drogériában parfümériában kapható. Fgierakat Csehszlovákia részére: „VÖRÖS RÁK“ GYÓGYSZERTÁR Bratislava—Pozsony. Alapítva: 1312. A magyar akadémikusok megszivlelésre méltó kérelme a magyar társadalomhoz. Komárom, — szeptember 1. Tévedés azt hinni, hogy a Rothemere-akció nem fogja éreztetni hatását a soviniszta eiemek részéről a csehszlovákiai magyar akadémikusságnak az egyetemekre való beiratkozásánál. El lehetünk készülve arra, hogy az utóbbi évek folyamán szerencsésen eltűnt animozitás, újra nagy tűzzel fog fellobbani. El lehetünk készülve arra, hogy a dekanátusok sok felesleges és kellemetlen vexaturáknak vetnek alá majd bennünket, a csehszlovák diákkolónián aligha fognak lakhatni olyan fiuk, akiknek még a nevük is magyar hangzású. El lehetünk készülve a legrosszabbra. Ez ellen pedig védekezni kell. A csehszlovákiai magyar akadémikusság nem politizál, de teljesíteni óhajtja azokat a kötelességeit, amelyeket a kisebbségi sors diktál. A pénz meggyőződéseket képes formálni, társadalmakat képes felforgatni, a pénztelenség pedig meggyőződéseket képes semmivé tenni, az eddig egészséges akadémikus társadalmat ellentétes végletekbe kergetni. Ezt elkerülendő, a magyar társadalomnak eminens 1 kötelessége támogatni a fejlődő uj magyar társadalmat, a most nevelődő uj magyar intelligenciát. Ennek a támogatásnak kitűnő formája, ha felkarolják a komáromi magyar akadémikusok által szeptember 3-án és 4-én tartandó szinielőadást. Szenes Béla, a modern magyar vigjátékirás képviselőjének „Nem nősülök“ c. darabja kitünően illik be a mi életfelfogásunkba, környezetünkbe. Mi is sokszor küzdünk a mindent elnyelő, #régi tradíciókat elsöpréssel fenyegető modernség molochja ellen, bennünket is meg-megingat sokszor az a könnyebb életfelfogás, melyet Szenes Béla nagyszerű meglátással ecsetel a »Nem nősülökében, hogy a három felvonás epizódokkal tarkított cselekménye után diadalmaskodjék a tradíciókon felépült mélyebb lelkiség. Valahogyan kitűnő iskola ez az anyáknak, akik nem tudják, miként neveljék lányaikat, de direktíva egyúttal leányainknak is arra a kérdésre, hogy vájjon favorit a fiús lány, avagy a lányos lány. Erre ad feleletet a „Nem nősülök!“ H I J* K H* , Sirató. Megálltam a faluvégen, Mulatozók közelében, — Süldő párok táncot roptak, Kerge módra ugrándoztak... Dudorásztak a leányok, Nem ismertem a nótájok. Dudorásztak a legények, Csetlett- botlott az az ének ... Nem volt kedv, szív a nótába, Nem volt tűz a ritmusába, Hiányzott a sava, borsa — Mintha nem is magyar volna ... Elnéztem a vig párokat, Meghallgattám nótájokat, — Hallgattam és utoljára Eleredt a könnyem árja... Én nem tudom mit sirattam, Mint a zápor — szakadatlan — Talán népem romló lelkét, Hamvadozó dalszerelmét. Vagy tán hülő szive táját, Nótatermő rózsafáját, Rózsafának tarlóit ágát, Riigybehervadt száz virágát ? ! Vályi Nagy Géza. I — A komáromi iparosok panasza a kamaránál. A pozsonyi kereskedelmi és iparkamara kedden délelőtt a kamara székházának kistermében plenáris ülést tartott. A gyűlésen Stodola Kornél elnöki jelentése és a titkárok előterjesztései után Dosztál Jakab komáromi megbízott, kamarai tanácstag tette szóvá azokat a sérelmeket, amelyek a komáromi iparosokat érték. Nevezetesen az utóbbi időben újra előfordult, hogy a komáromi iparosok ajánlatait a középitkezéseknél ismét mellőzték, dacára annak, hogy az ajánlatok sokkal jobbak és kedvezőbbek voltak, mint más idegen cégek ajánlatai. A kamara tagjai által nagy figyelemmal meghallgatott panaszra Stodola elnök válaszolt és kijelentette, hogy ő maga is az igazságosság alapján áll és a sérelmeket még fogja vizsgálni, — Lsíkászmsshivás. A nagyszámú híveket számláló técsői ref. egyház az ottani lelkész, Tóih Ferenc nyugalomba vonulásával megüresedett telkészi állásra Isak Imrét, a Református Egyház és Iskola szerkesztőjét, a vajáni ref. egyház közszeretetnek örvendő lelkészét választotta meg meghívás uiján lelki pásztorának, — Ajándék a templomnak. Pongrác?. Pál gróf nagyszarvai nagybirtokos, volt cs. kir. konzul egy régi harangot ajándékozott az egyházkarcsai templomnak, amely 1615 ben készült Brünnben. Ez zel a régi haranggal jelezték az időt az ősi nagyszarvai várkastély tornyából és ezzel a haranggal hívták össze ve szedetem idején kint a határban dolgozó cselédeket, szolgákat, őröket és jobbágyokat. — A lévai ref. íeánykonfarencián Komáromból és a vidékről sokan vettek részt nemcsak mint hallgatók, hanem mint előadók is. A fényes erkölcsi és, hitbeli sikerrel, megerősödéssel lefolyt ref. leánykonferencián mint előadók többek között résztvettek vidékünkről: Galambos Zoltán komáromi, Zsemlye Lajos hetényi ref. lelkészek, dr. Ke-Ínessey Kálmán ógyallai meteorológus, egyházkerületi világi tanácsbiró és Csekes Béláné, Csekes Béla dunaradványi ref. lelkész neje. Galambos Zoltán Az úrvacsora jelentősége, Zsemlye Lajos Hogyan ismerjük meg a szentiráson keresztül az egyházat és A kálvinista leány, Kenessey Kálmán dr. A gondviselés, Csekes Béláné A nő imádsága címen tartottak lebilincselő előadást. A jövő esztendei teánykonferenciáí Farkasdon és Negyeden tartják meg. E két népes község ref. hívei meleg szeretettel várják már a konferencia vendégeit. — Halálozás. Mint őszinte részvéttel értesülünk, ÖZV. Losonczy Lajosné szül. Füssy Mária, életének 65. évében, hosszas szenvedés után elhunyt. Kihűlt porait augusztus 31-én, szerdán délután fél 5 órakor helyezték a helybeli ref. temetőben őrök nyugalomra. — Szemóiyi változások Nyitramogyében. A községi és körjegyzők körében Bendik János bátorkeszii közsági jegyzőt áíhelyezték a barsfüssi jegyzőséghaz, Benyovszky Béta irencsénteplici községi jegyzőt beosztották a komjáti jegyzőséghez, Beránek József komjáti községi jegyzőt áíhelyezték Trencsénteplicre, Taxtier Sándor bars-füssi körjegyzőt áthelyezték az érsekujvári járási hivatalhoz. Mesko Emil ircdafőtisztet az ógyallai járási hivatalnál áthelyezték a turőcszentmártoni megyei hivatalhoz. Kosecky Rezsőt kinevezték irodasegédtisztté a nyitrai járási hivatalhoz. Mikula Kelemen segédtisztet a nyitrai járási hivatalnál áthelyezték a megyei központba. — A csallóközi műemlékek pusztulása. A szemeti 800—900 éves templom düledezik, úgy, hogy felmerül az a terv, hogy lebontják és helyette újat építenek, pedig ez a templom megérdemli a figyelmet. Szép tiszta román stílusban épült és különösen portáléja értékes művészi szempontból. Lebontása végzetes hiba volna. Püspökin a templomban két értékes freskó van, amelyek szintén megérdemelnék, hogy rendbehozzák őket. A csallóközi temetőkben is sok régi érdekes síremléket fenyeget a pusztulás veszélye, de renoválásukhoz nem rendelkeznek a községek elegendő anyagiakkal, még szerencse, hogy a gútai és egyházgellei románstilü templom — mindkettő igen értékes — jó karban van és ezek nem szorulnak renoválásra, A szemeti templomra és a püspöki freskókra felhívjuk a műemlékek iránt érzékkel biró közönség és az illetékes hatóságok figyelmét. — Postai köziem ínye'«. Több érdeklődő megkeresésére közöljük, hogy 1927. julius 1-től a Csehszlovákia és Magyarország közötti póstaforgalomban lehetséges úgy az ajánlott küldeményeket, mint az értékleveleket utánvéttel küldeni. Csehszlovákiából Magyarországba 3000 koronáig terjedő utánvéttel lehet az ajánlott küldeményeket és az értékleveleket megterhelni. Magyarországból utánvéttel küldendő hasonló küldeményeknél az utánvét nem szabad, hogy túlhaladja a 480 pengőt. — Átjárókat körűnk a msilékuicákoi/ Akinek esős és igy sáros időben dolga akadt már a komáromi mellékutcákban,
