Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-09-01 / 105. szám
cgyvennyoleadik évfolyam, 105. izám Csütörtök, 1927. szeptember 1 H3ífi*eté*i ftr BishtElovák értékben; SSelyben éi vidékre portai «zétkfildéisel: ■fáin évre 80 X, félévre 40 X, negyedévre 20 X. — Külfölden 150 Ki. gyes axám ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. SxerkciMtSiég és kiadóhivatal; Nádor-o. 81.t Megjelenik hetenkint háromszor I kedden, csütörtökön és szombaton. Megnyílnak az iskolák kapni Az iskolák kapunyitása az uj tanév alkalmával azelőtt csak ifjúságunk életében volt jelentős dátum, az újságokban legtöbbször még a napihirek között sem regisztrálták ezt az eseményt. Azelőtt természetesnek tudtuk, ha szeptember elején a kivakációzott diákság megint megkezdi hivatását, a tanulást, az iskolábajárást s minden megjegyzés nélkül tértünk napirendre felettük. Most: vezércikknek kínálkozik fel ez a téma, mely magában hordja az utódállamokban maradt magyarság lenni vagy nem tenni hamleti kérdését. Most: az iskolák kapunyitásának napja elvesztette a sablónos hétköznapok jellegét és sorsdöntő fontosságú határidőt jelent nem csupán az ifjúság, de az egyetemes magyarság életében is. Most: mikor egymásután kongatják meg iskoláink felett a lélekharangot, értve kellett megértenünk, hogy szeptemberben a diáksággal a jövő vonul fel tornára, annak a küzdelemnek előjátékára, melyen egy nemzet, a magyarság érvényesülésének és jogainak biztosítása a tét. Szeretnők értve megértetni tanulóifjúságunkkal, hogy reményünket, hitünket bennük akarjuk megtestesülve látni, azokban a nyílt homloku, tisztaszemű, ruganyos testű gyerekférfiakban, akik ezentúl naponta tudományszomjasau lépik át az iskola küszöbét. Szeretnők, ha a diákok vidám lelkében jutna kicsiny sarok a magyarságra szakadt tragédia megértésére is, mely dacos tudattá egyesítené összes akarásukat, gondolatukat, teltüket: a magyar diák tudatában. Ha ez a tudat, mint az oázis vize a vándort, felfrissítené majd akaratukat, mikor unalmas már az „átkozott memoria“ igénybevétele és belefáradnak Horatius, Cicero, „bődületes marhaságainak“ fordításába; mikor Archimedes, Pythagoras örökségével bajlódnak és fejük szédül már a világtörténelmi ismeretek adathalmazától. Ha ez a tudat, mint égő lelkiismeret, addig marasztalná őket a könyvnél, amig becsületesen meg nem tanulták a másnapi leckét. Ha ez a tudat, mint a Nap sugara, diadalmasan ott ragyogna nevetős szemükben és acélossá edzené testüket és lelkűk oly biztosan szállna vele a magasságok felé, mint a kőszáli sas repül a sziklák felett. Szeretnők, ha emiatt a tudat miatt, a magyar diák önérzete miatt nem lenne szivük soha elmulasztani kötelességüket, ha ebből a tudatból fakadna és növekednék a győzelemig szorgalmuk, hajlithatatlan .elleniük, mely összeszoritott ajak-Komárom, — szeptember 1. kai tud hallgatni és tűrni, ha ez a rendelés. És hogy ez a tudat legyen őrzője mindvégig annak is, hogy fiatalos, forró vérüket soha vizzé ne változtassák. Szeptember elejével most újra benépesedik néhány magyar iskola pajzán diákseregekkel és mi nagy bizalommal tekintünk feléjük, ha bizalmunkat meg is zavarja néha az aggódás és a kétkedés kisértete. Mert soha nem éreztük még anynyira valónak azt az igazságot, mint éppen a mostani napokban, hogy azé lesz a jövő, akié az ifjúság és olyan lesz a jövő, amilyen az ifjúság. Az eddig tapasztalt megtörténtek következményeképen pedig megállapíthatjuk, hogy a köztársaságban élő magyarság élete mindinkább több küzködésből, szenvedésből, nehézségből fog állani, ha valahogy is megakarja őrizni a néki járó jussát, ha ezen a földön továbbra is meg akarja vetni a lábát. Ehhez a magyarságnak jogai! ért verekedő harcához egész emberek kellenek majd, akiknek az igazság megingathatatlan erején kivüi fegyverük az egyéni tudás és műveltség hatalma. A magyarság megérdemelt jobbsorsának sírját dermesztő hólepel: az elpusztulás veszedelme burkolja, mt^yből mint a tavasz első hírnökei: a hóvirágok, az ifjúság hirdeti, vagyis hirdetheti az uj jövőbe pattanó életet. A mai társadalmunkkal szemben, melyet annyira jellemeznek a politikai és gazdasági kudarcok, a folytonos letörések, a csüggedt fejek, a blazirf, eszményekért élni nem tudó, fáradt emberek: a műveltebb, nagyobb tudásu, ideálisabb lelkületű, gerincesebb jellemű, munkásabb uj nemzedékre vár szebb jövendőnk kicsikarása. Ez a szebb jövendőnk kicsikarásának célja, muszájja: a magyar diák öntudata most, mely az uj tanév alkalmával arra figyelmezteti őt, értve megérteti vele, hogy néki még alaposabban kell végeznie kötelességét: a tanulást, mint más nemzet fiának és mint az előző nemzedék tette. Krepelka Elek. Interparlamentáris konferencia. Komárom, — aug. 31. A Parisban összegyűlt interparlamentáris konferencián harminckilenc állam volt képviselve. Ez a díszes társaság az államközi kérdéseket vitatta meg és igy direktívákat adott a népszövetségnek, amely ma nincs a tekintélynek abban a mértékben birtokában, hogy határozatainak akár súlyt, akár szankciókat tudna adni. Több állam felismerte ezt és levonta belőle magára nézve a következményeket, otthagyta a népszövetséget. Wdsonnak, a békeszerződések szomorú emlékű WilsoDjának, akinek a népek önrendelkezési jogáról felállított elmélete a békeszerződésekben annyi büntetőrugást volt kénytelen elszenvedni, a népszövetséget illetőleg ás bizonyára más volt a nézete. Ezt a nézetet is kiforgatták a maga valóságából az úgynevezett győztes hatalmak és uszályuk és hasztalan a legyőzött államoknak minden igyekezete és a semlegeseknek jóakaratu támogatása, ma még semmit elérni nem képesek a genfi testületben. Ez a hangulat tükröződik vissza az interparlamentáris konferencia tanácskozásaiból is. Az elbizott franciák megrugdossák Locarnot is és akad soraikban Jouvenel szenátor, aki büszkén jelenti ki azt, hogy a békének egyedüli fenntartója és biztosítéka a hadsereg lehet, a katonai hatalom. Franciaország ettől a gondolattól áthatva (és az okozott igazságtalanság állandó nyugtalanságától) a katonai kötelezettséget az asszonyokra és a gyermekekre is kiterjesztette, akik egy esetleges háború esetén a front mögött fogják támogatni a kombattáns katonaságot. Ugyanez a hivatalos Franciaország sehogyan sem akarja a rajnai megszállást megszüntetni azzal a megokolással, Komárom, — aug-. 31. Az ipari kamarákról szóló törvény átdolgozása. A kereskedelmi és ipari kamarákról szóló törvényt már 1922 ben átdolgozták és a kereskedelmi minisztérium egy tervezetet készített a törvény módosítására nézve. Ez a tervezet azonban a változott viszonyok miatt és az ipari társulatoknál az arányszámszerinti választások körül szerzett szomorú tapasztalatok következtében lényeges átdolgozás alá kerül. A kereskedelmi és iparkamarák ügyeit ezentúl a kereskedelmi minisztériumban újjászervezett ipari ügyosztályban fogják kezelni, amiért a kormány uj törvénytervezetet készít az iparkamarákról. A terv az, hogy ezt a javaslatot a mezőgazdasági kamarákról szóló törvényjavaslattal egyidőben, vagy pedig közvetlen utánna fogja a kormány a képviselöház elé terjeszteni. A tervezet legfontosabb problémája a választási rend kérdése, mert azt kell eldönteni, hogy a delegációs rendszert, vagy pedig a kinevezési rendszert alkalmazzák-e. A delegációs rendszernél maguk az érdekcsoportok küidenének képviselőket a kamarába, még pedig előzetes választás alapján, a kinevezési módszer esetében pedig azt kell eldönteni, hogy közvethogy ez a keleti Locarno egyedüli biztositéka. Németország ugyanis keleti határait nem tekinti véglegeseknek. Az interparlamentáris konferencián megtörtént szomorú összecsapásban kétségtelenül a németek mellett van az igazság, de egyáltalán, hol van az igazság? Lehet-e igazságról beszélni ott, ahol a békeszerződéseket éppen azok nem tartják be, akik azt megalkották? Hiszen tudott dolog, hogy a győztes hatalmak és uszályhordozőik a nekik nem tetsző rendelkezéseket felrúgják, mint Románia a magyar birtokperekben egyszerűen megretirált a döntőbíróság elől, amely reá nézve kötelező. Másfelől azt hangoztatják, hogy a békeszerződések örökérvényüek és megváltozhatatlanok, szóval a szerződések kőtáblára vannak vésve, amelyen nem lehet semmit sem kiigazítani és levakarni. Ugyanekkor nyiltan hirdetik a kisebbségek asszimilálását, amely szintén a békeszerződésekbe foglalt kisebbségi jognak a felrúgását jelenti, a gyakorlatban pedig vígan folyik a kisebbségek elnyomása és kultúrájuk megsemmisítése. Az interparlamentáris konferencia arra mindenesetre jó volt, hogy szabad folyást engedett a kritikának, amely a békeszerződések őrzését vállalt népszövetség működése ellen irányulnak, hogy ez a paktumokból és halasztásokból táplálkozó társaság valahogy azt ne higyje, hogy ő a békének igazi fenntartója és megőrzője. len, közvetett vagy arányszámszerinti válssztások vezetendők-e be. A tervezet kidolgozására, — mint a prágai Loco Press értesül — a közigazgatási reform is befolyással lesz. Az érdekelt körök arra igyekeznek, hogy a kormány a kamarákról szóló törvényt szorgalmazza, úgy hogy az erre vonatkozó törvényjavaslat még 1928. év tavaszán vagy legkésőbb őszén a parlamentben letárgyaltassék és 1929 január 1 én már érvénybe is lépjen. Hevizió alá kerül Csehszlovákia külpolitikája. A polgári koalíció köreiben mostanában általános beszéd tárgyát képezi Svehla miniszterelnöknek külföldi szabadsága és Kramár dr.nak Franciaországba történt hirtelen elutazása. A politikai pártok ezekhez az utazásokhoz különböző magyarázatokat fűznek és arra következtetnek, hogy az őszi kampány alatt a köztársaság külpolitikájára nézve változásnak kell elkövetkeznie. Egész bizonyosra veszik a politikusok, hogy pár hét múlva a napi politikába külpolitikai kérdések fognak belekerülni, amelyek heves összeütközést fognak kiváltani a párfok részéről. Különösen azok a politikusok fognak fontos kérdétTniiiiminiiiiwwiiii POLITIKAI SZEMLE
