Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-08-27 / 103. szám

1927 augusztus 27. Komáromi lapok 3. oldal. „Az erőszak helyébe békés szabályozást, az elnyomás helyébe a szabadságot kell tenni" — mondotta Szüllő Géza az európai nemzeti kisebbségek harmadik genfi kongresszusán, a kulturális autonómiát hangoztatva a kisebbségek részére. Genfben hétfőn nyílt meg az európai államok kisebbségeinek konferenciája a Salle des amis ű’insfiukcicn nagyter­mében. A konferencián megjelentek josip Wilfan olaszországi szlovén kép­viselő, Schiemann a rigai paris ment német tagja, Szüllő Géza, aki a magyar csoportot képviseli az elnökségben, Maspcns J. Auglasell a kataíónok ve­zére, Kacsmarek, a németországi len« gyelek bizalmi embere és Mcczkin a zsidó kisebbségek párisi irodájának vezetője stb. Az elnökség egyetlen új tagja Kusicki észtországi orosz tanár, aki a szláv kisebbségeket képviseli. Csehszlovák iából Szüllő Gézán kivül Fia chbarth Ernő dr. képviselte a ma­gyar kisebbséget. Az erdélyi magyar kisebbség két delegátussal volt képvi­selve, a jugoszláviai magyar kisebbség pedig eggyel. A kongresszust Wilfan elnök nyitotta meg nagyszámú érdeklődő közönség előtt, aki kijelentette, hogy Európa megbékélése csak a kisebb­ségi kérdés gjökeres mego’désa utján érhető el, aminek föltétele pedig a kisebbségek szolidáris föl­lépése. Ha az egyes kisebbségek között ellentétek is merülnek fel egyes kérdésekben, ez nem akadá­lyozza meg őket abban, hogy kö­zös céljaik elérése érdekében a legnagyobb szolidaritással ne visel­tessenek egymás irányában. Wilfan elnök után mindjárt második­nak Szüllő Géza dr. francia nyelven üdvözölte a megjelenteket és a kisebb­ségi problémát a következőkben fej tette ki: — Az egész világ foglalkozik a kisebbségi kérdéssel és megállapíthat­juk, hogy az igazfág útban van. En­nek bizonysága, hegy a népszövetség, az interparlamentáris unió, valamennyi parlament és a sajtó nagy érdeklődés­sel viseltetik a mi ügyünk iránt és mrgerősödve hitünkben, hegy az álta­lunk hirdetett igazság erősebb ellen­feleink fegyvereinél, meg vagyok győ­ződve, hogy törekvésünket siker fogja koronázni. — A mi korunk — ha szabad ma­— Nagyságos uram . . . elkésünk . . . a kocsis megszólal a bakon. — Igaz ... — Az idegen a zsebébe nyúl. Egy nagy bankót nyom a kisleány kezébe. — Vegyetek érte babát ! . . . Pá, kis Virgina . . . A kisleány nézi a nagy pénzt és nem tudja, hogyan kellene megköszönni. De a fogat már messze jár. Arrafelé indul, messze, messze . . . ott, ahol izzó fény­­gömbök napja várja, selymek suhogása, bókok muzsikája, ámbrák illata S2áll... A fiatalasszony lopva kijön a hávbői. A kisleány odasiet hozzá és halkan suttogja, hogy azok odabent meg ne hallják: — Mama, az idegen adta ezt — és feléje nyújtja a pénzt. A fiatalasszony rámered a nagy pénzre . . . Egy pillanatra megreszket lesoványodott kezében Nézi sóvár pil­lantással . . . Aztán kigyullad az arca és kis keze vad, szenvedélyes mozdu­lattal ezer darabra tépdesi szét a kék bankót és elszórja a hervadó levelek közé Az esti szellő elkapja a foszlá­nyait és viszi lefelé a nyárfasorban, arra, amerre a messzi város halvány domblánca kéklik, elmosódottan, le­­helletszerSen, mint az álom. A kisleány elszorult szívvel, csalódottan néz utána. Az estharangszó elhallgatott. Halkan csilingel utána a toronyban a lélekha­rang. Minden elköltözött életért és el­költözött álmokért ... A messzi tóban halkan huhognak a békák; mint va­lami túlvilág! kolompnak a visszhangja. A fölkelő hold megaranyozza a ritkás fákat és aranytócsákat loccsant a fehér utakra. Fekete felhőkisértetek sietnek a fák fölött. Holnap eső lesz ... A konyha felől kihallatszik az inas pajkos danolása: „Anyám a fátylam elveszett és holnap lesz az esküvőm . . , — augusztus 26. gam igy kifejezni — a kifinomult de mokrácia kora, ami abban all, hogy most elismerik, hogy a demokrácia nem egyenlő az abszolút egyenlőséggel, hogy csak az értelmiség és az értelem ad jogot a tömegek vezetésére. Ez az emberi társrdalcm nem akar elpusz­tulni, fönn kell tartani azt az elvet, hogy nem a születés ad jogot a felfőbb­­gég e, hanem az intelligencia. Vala­mennyi kisebbség és valamennyi nemzetiség törekvése, hogy lehető­sége 'egyen magát kultúrájában, tudományában, értelmiségében és anyanyelvében tökéletesíteni, — Egyet kell értenünk abban, hogy valamennyi intézmény, amely az emberi szellem és lélek szebad fej'fdését elő­mozdítja, az emberiség érdekében mű­ködik össze és ezzel szemben minden intézmény, amely a különböző fajok géniuszénak szabad fejlődését akadá­lyozza, az emberiség destruálésán dol­gozik. — Ha tehát azt táljuk, hogy a mos­tani államok éllamfétfiai elvár ült sovi­­r.izn usukban megak adály ózzák a kisebb­ségeket annak a lehetőségnek elérésé­ben, hogy kultúrájukat anysnyelvükön fejlesszek, meg keli élhpüani. hogy ezek az államférfiak még a bolsevisták­nál is destruktívabbak, — Egyet kell étterünk abban, hogy az igazi demokrácia tamogdja a kisebb­ségek ügyét Hegy az igazi demokráciá­nak miéit kell törekvésünket előmozdí­tani, ezt a következő okok indokolják: 1 egy níp csak anyanyelvcn sajátít­hatja el a kulimét, amelyre főként az emberiség érdekeben van szüksége? 2 valamely faj, vagy nemzetiség fel­emelése nem egyéni kérdés, hanem egyetemes érdek, mivel a magasabb fajok könnyebben dolgoznak együtt az emberiség érdek éber; 3 az erőszak, vagy a zaklatás soha­sem jó eszköz a felkavart világ meg­békítésére; 4. az erőszakolt asszimiláció utján sohasem lehet megteremteni a demok­ráciát, amelynek célja, hogy mirdenki megk pja a maga jogát. — Ezekről az indokoktól vezérelve, az államé k hah dó politikájának és demokráciájának minden nemzetiség és m nden kisebbség szamára meg kell adni mirdazokat a jogokat, emeljek őket megilletik és nem szabad megaka­dályoznia, hogy a rokenfajok még ak­kor is érintkezést tarthassanak fenn egymással, ha egy más állanba van­nak csatolva. Végül a fen- em'itelt poli­tikának sohasem szabad megakadá­lyoznia a független dömőbiráskedást, hogy orvosolja a kiset bsegtk sérelmeit. A kisebbségi kérdés rém győgyi ha­­tathn btiegség és run az emberiség szervezettben rejlik a baj, hanem egye­dül a politika az oka a fejlődésben mutatkozó zavarnak. Ez a zavar a kisebbségek együtim üködése által létre­jött kulturális auonémia utján szün­tethető meg. Két nagy pé’da áll előt­tünk: az egyesült Áramok és Svájc. Amerikában a világgazdaság szorítja vissza a tovinizn üst, Svájcban pedig a fajok egyenlősége és paritása vezet ugyanehhez az eredményhez. Az erő­szak helyébe a békés szabályozást, az elnyomás helyébe a szabadságot kell tenni Ezek azok a célok, amelyek ben­nünket itten összehoztak s amelyeket ti kell érnünk, hogy nemes törekvé­sünket siker koronázza. Szülő Géza általános helyesléssel fo­gadott szavai után a kongresszus a napirendszerint folyt le. A felszólalások között Flachbarth Ernő dr. központi irodai igazgató, a csehszlovákiai ma­gyarság egyik képviselője a szervez­kedési problémáról terjesztett be refe­rátumot. A kongresszus szerdán este tartotta meg záró ülését, amelyen több fonlos határozati javaslatot fogadtak el az állami szuverénitás és a kisebbségi jogok viszonya, a kisebbségek belföldi és nemzetközi együttes munkája, az európai béke veszélyeztetése, a nemzeti türelmet-Csak szeptember 15-ig! Igen sok pénzt takarít meg, aki őszi és téli leányka, valamint női kabátszük­ségletét szeptember 15-ig vásárolja meg. Nagy választékban Kertész J. Jenő áruházában Komárom, Nádor-utca 25. (az Otthon-kávéházzal szemben). Ugyanott az összes női és úri divatáru cik­kek szintén nagyon olcsón beszerezhetők. lenség és a kisebbségi jogtudo­mány kérdésében, Különösen fontos az a határozati javaslat, amelyben a népszövetséghez fordul a kongresz­­szus és felszólítja, hogy haladék­­talarul lásson hozzá a kisebbségi prob'éma komoly megoldásához. Risztics sikerét Genfben magyar sikernek könyvel­ték el. A nemzetközi aeroszövelség Genfben Risztics János gyorsasági, távolsági és időtartami repülési rekordját Magyar­­ország javára könyvelte el és ezzel Risztics sikere hivatalosan is magyar siker lett. Kisiparosaink a kiállításon. —augusztus 26. A napokbm lezajlott kiállításnak egyik ieérdekesebb részét képezte a kézműves kisipar termékeinek bemu­tatása. Úgy a kisipari hivatalos szer­vezetek, mint maga a nagyközönség is I élénk érdeklődéssel tekintett a kiállítás kisipari osztályának berendezkedése elé, különösen Komáromban, ahol a kéz­műves iparnak sok százados múltja komoly értékké fejlesztette szorgalmas iparosiársadalmunk minden munkáját. Meg kell azonban vallani, hogy bi­zonyos csalódás töltötte el azokat, akik a kézműves ipar ünnepi kirukkolását várfák. A komáromi kézműves ipar nem abban a számban vett részt a kiállí­táson, amely számaránya és értéke szempontjából megillette volna s mely­­lyel szerepelni valahogyan a „standes­­ehre* tekintetéből is, társadalmi és gazdasági vonatkozásokból is köteles­sége lett volna. Nem rekrimináció ez a kijelentétünk, ! inkább fájó megállapítása annak a mér­hetetlen letargiának, kedvves2tettségnek, j amelyben ma iparosságunk sínylődik, i De része van az elmaradásban annak a közönynek is, amely befészkelte ma­gát az iparosság leikébe. Ez a minden-mindegy gondolkodás pedig nem termelő (a;aj, ez a fejlehor­­gasztás nem munkakedvre derítő élesz­tője annak a társadalmi rétegnek, amely a gazdasági harcnak ma különösen az első lövészárkaiba kényszerült. Mégis amit kisiparosságunk nyújtott a kiállításon, valóságosan érték volt s csak igazolja azt a reményünket, hogy egy legközelebbi kiállításon a termelő munka szorgos, fáradhatatlan kezű ré­szesei teljes felkészültséggel mutatják be termékeiket. Lesz alkalmunk még a kiállításon résztvett hézmüves iparosainkról külön is megemlékezni, ehelyütt csak általá­nosságban kívánjuk leszögezni, hogy a vas- és fém, a fa, ruházati és élelme­zési, díszítő iparban abszolút értékű kézműves munkák állíttattak ki s akik igy reprezentálták a mi derék iparos­ságunkat, méltán érdemlik meg mind azt a dicséretet, amelyben nemcsak a hivatalos bírálat, de maga a nagykö­zönség is részesítette őket. A kiállítás ma már nemcsak látvá­nyosság, már nem panoptikum, hanem a gazdasági élet egyik igen fontos ki­egészítő része, amely alkalmat ad gyár­tónak, eladónak, vevőnek egymással való közvetlen találkozásra, nem egyéb tehát, mint a régi módi országos vá­sárok, ahol a termelő és közvetítő munka keres és tatái értékesítésre bő­séges alkalmat. Jólesően állapítható meg a kiállításon résztvett kisiparosaink nyilatkozataiból, hogy megértették a kiállítás célját és megértette, értékelte a szükségleteit be­szerző publikum is, mert a kézműves ipar termékeit vásárolta is, vagy meg­rendeléseket adott azokra A kiállítás fényes erkölcsi és a kiállítók számára kitűnő anyagi sikere a legjobb biztató marad mindazok szamára, akik részt­­vettek és oktató tanulság azoknak, akik komoly ok nélkül elmaradtak. Legközelebbi számainkban az egyes kiállókról és ipari készítményekről számolunk be. minden jó háziasszony fehérneműjét otthon varrja és hozzá a hires Sch- olt chifon, vá­szon, paplanlepedő, ágylepedő és damasztot Kovács István, Rimaszombat, áruházából hozatja. Kérjen mintákat. Sző­nyegek. Paplanok. 307 Jeni nősül“ a Kultuipalolan. Szeptember 3-án és 4 én. Csak nemrégiben hunytéi váratlanul a modern magyar vigjátékirás egyik avatott poétája, Szenes Béla, akinek a „Gazdag lány“, „Buta ember“, „Olasz asszony“, „Alvó férj“ annyi sikert, tapsot, babért szerzett, a pesti életet kitünően megrajzoló írónak. Mielőtt azonban a szomorú világ lakója lett Szenes Béla, mintha érezte volna, hogy talán búcsúzni kell, az eddigieknél még nagyszerűbb szín­műben kivágta legnagyobb aduját. Fél évvel halála előtt elindult életének hattyú vigjátéka a „Nem nősülök“. Mióta elindította, azóta hódit. Budapest már rég veresre tapsolta tenyerét és könnyezve nevetett, de a vidéki szín­padoknak is sok táblás házat jelentett. A „Nem nősülök“ — mondhatnánk, kizárólag színészeknek készült, nagy­városi, pesti színészeknek. A komáromi magyar akadémikusok, mikor elhatá­rozták, hogy a „Nem nősülök“ vígjátékot hozzák, nagy fába vágták fejszéjüket. A Kultúrpalota színpadán három hete hatalmas munka folyik. Komárom in­­teiigens ifjúsága R. Moly Margittal az élen gyönyörű munkát végez és bátran elmondhatjuk, hogy szeptember 3-án és 4-én a „Nem nősülök“-öt csodála­tos ambícióval és nem mindennapi te­hetséggel felszerelt műkedvelők fogják játszani. A „Nem nősülök“ előadása minden tekintetben kifogástalan lesz. A szereplők, a toalettek, Nagy Márton festőművész szenzációs uj díszletei, a megrendezés legapróbb részletei, a bú­torok, a megvilágítások mind olyanok lesznek, amelyet még komáromi szín­pad alig produkált. — Köszön aínyilvánitás. A Komáromi Hadirokkantak Egyesületének segély­alapja javára a „Technika“ stavebná uc. spol. zsilinai cég 1000 koronát, a Posnánsky és Strelitz aszfaltgyár vit­­koviczi cég 300 koronát adományozni szívesek voltak, ameíy adományokért a fenti cégeknek ezúton is hálás köszö­netét fejezi ki a Komáromi Hadirok­kantak, özvegyek és árvák egyesületé nek vezetősége.

Next

/
Thumbnails
Contents