Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-08-27 / 103. szám
1927 augusztus 27. Komáromi lapok 3. oldal. „Az erőszak helyébe békés szabályozást, az elnyomás helyébe a szabadságot kell tenni" — mondotta Szüllő Géza az európai nemzeti kisebbségek harmadik genfi kongresszusán, a kulturális autonómiát hangoztatva a kisebbségek részére. Genfben hétfőn nyílt meg az európai államok kisebbségeinek konferenciája a Salle des amis ű’insfiukcicn nagytermében. A konferencián megjelentek josip Wilfan olaszországi szlovén képviselő, Schiemann a rigai paris ment német tagja, Szüllő Géza, aki a magyar csoportot képviseli az elnökségben, Maspcns J. Auglasell a kataíónok vezére, Kacsmarek, a németországi len« gyelek bizalmi embere és Mcczkin a zsidó kisebbségek párisi irodájának vezetője stb. Az elnökség egyetlen új tagja Kusicki észtországi orosz tanár, aki a szláv kisebbségeket képviseli. Csehszlovák iából Szüllő Gézán kivül Fia chbarth Ernő dr. képviselte a magyar kisebbséget. Az erdélyi magyar kisebbség két delegátussal volt képviselve, a jugoszláviai magyar kisebbség pedig eggyel. A kongresszust Wilfan elnök nyitotta meg nagyszámú érdeklődő közönség előtt, aki kijelentette, hogy Európa megbékélése csak a kisebbségi kérdés gjökeres mego’désa utján érhető el, aminek föltétele pedig a kisebbségek szolidáris föllépése. Ha az egyes kisebbségek között ellentétek is merülnek fel egyes kérdésekben, ez nem akadályozza meg őket abban, hogy közös céljaik elérése érdekében a legnagyobb szolidaritással ne viseltessenek egymás irányában. Wilfan elnök után mindjárt másodiknak Szüllő Géza dr. francia nyelven üdvözölte a megjelenteket és a kisebbségi problémát a következőkben fej tette ki: — Az egész világ foglalkozik a kisebbségi kérdéssel és megállapíthatjuk, hogy az igazfág útban van. Ennek bizonysága, hegy a népszövetség, az interparlamentáris unió, valamennyi parlament és a sajtó nagy érdeklődéssel viseltetik a mi ügyünk iránt és mrgerősödve hitünkben, hegy az általunk hirdetett igazság erősebb ellenfeleink fegyvereinél, meg vagyok győződve, hogy törekvésünket siker fogja koronázni. — A mi korunk — ha szabad ma— Nagyságos uram . . . elkésünk . . . a kocsis megszólal a bakon. — Igaz ... — Az idegen a zsebébe nyúl. Egy nagy bankót nyom a kisleány kezébe. — Vegyetek érte babát ! . . . Pá, kis Virgina . . . A kisleány nézi a nagy pénzt és nem tudja, hogyan kellene megköszönni. De a fogat már messze jár. Arrafelé indul, messze, messze . . . ott, ahol izzó fénygömbök napja várja, selymek suhogása, bókok muzsikája, ámbrák illata S2áll... A fiatalasszony lopva kijön a hávbői. A kisleány odasiet hozzá és halkan suttogja, hogy azok odabent meg ne hallják: — Mama, az idegen adta ezt — és feléje nyújtja a pénzt. A fiatalasszony rámered a nagy pénzre . . . Egy pillanatra megreszket lesoványodott kezében Nézi sóvár pillantással . . . Aztán kigyullad az arca és kis keze vad, szenvedélyes mozdulattal ezer darabra tépdesi szét a kék bankót és elszórja a hervadó levelek közé Az esti szellő elkapja a foszlányait és viszi lefelé a nyárfasorban, arra, amerre a messzi város halvány domblánca kéklik, elmosódottan, lehelletszerSen, mint az álom. A kisleány elszorult szívvel, csalódottan néz utána. Az estharangszó elhallgatott. Halkan csilingel utána a toronyban a lélekharang. Minden elköltözött életért és elköltözött álmokért ... A messzi tóban halkan huhognak a békák; mint valami túlvilág! kolompnak a visszhangja. A fölkelő hold megaranyozza a ritkás fákat és aranytócsákat loccsant a fehér utakra. Fekete felhőkisértetek sietnek a fák fölött. Holnap eső lesz ... A konyha felől kihallatszik az inas pajkos danolása: „Anyám a fátylam elveszett és holnap lesz az esküvőm . . , — augusztus 26. gam igy kifejezni — a kifinomult de mokrácia kora, ami abban all, hogy most elismerik, hogy a demokrácia nem egyenlő az abszolút egyenlőséggel, hogy csak az értelmiség és az értelem ad jogot a tömegek vezetésére. Ez az emberi társrdalcm nem akar elpusztulni, fönn kell tartani azt az elvet, hogy nem a születés ad jogot a felfőbbgég e, hanem az intelligencia. Valamennyi kisebbség és valamennyi nemzetiség törekvése, hogy lehetősége 'egyen magát kultúrájában, tudományában, értelmiségében és anyanyelvében tökéletesíteni, — Egyet kell értenünk abban, hogy valamennyi intézmény, amely az emberi szellem és lélek szebad fej'fdését előmozdítja, az emberiség érdekében működik össze és ezzel szemben minden intézmény, amely a különböző fajok géniuszénak szabad fejlődését akadályozza, az emberiség destruálésán dolgozik. — Ha tehát azt táljuk, hogy a mostani államok éllamfétfiai elvár ült sovir.izn usukban megak adály ózzák a kisebbségeket annak a lehetőségnek elérésében, hogy kultúrájukat anysnyelvükön fejlesszek, meg keli élhpüani. hogy ezek az államférfiak még a bolsevistáknál is destruktívabbak, — Egyet kell étterünk abban, hogy az igazi demokrácia tamogdja a kisebbségek ügyét Hegy az igazi demokráciának miéit kell törekvésünket előmozdítani, ezt a következő okok indokolják: 1 egy níp csak anyanyelvcn sajátíthatja el a kulimét, amelyre főként az emberiség érdekeben van szüksége? 2 valamely faj, vagy nemzetiség felemelése nem egyéni kérdés, hanem egyetemes érdek, mivel a magasabb fajok könnyebben dolgoznak együtt az emberiség érdek éber; 3 az erőszak, vagy a zaklatás sohasem jó eszköz a felkavart világ megbékítésére; 4. az erőszakolt asszimiláció utján sohasem lehet megteremteni a demokráciát, amelynek célja, hogy mirdenki megk pja a maga jogát. — Ezekről az indokoktól vezérelve, az államé k hah dó politikájának és demokráciájának minden nemzetiség és m nden kisebbség szamára meg kell adni mirdazokat a jogokat, emeljek őket megilletik és nem szabad megakadályoznia, hogy a rokenfajok még akkor is érintkezést tarthassanak fenn egymással, ha egy más állanba vannak csatolva. Végül a fen- em'itelt politikának sohasem szabad megakadályoznia a független dömőbiráskedást, hogy orvosolja a kiset bsegtk sérelmeit. A kisebbségi kérdés rém győgyi hatathn btiegség és run az emberiség szervezettben rejlik a baj, hanem egyedül a politika az oka a fejlődésben mutatkozó zavarnak. Ez a zavar a kisebbségek együtim üködése által létrejött kulturális auonémia utján szüntethető meg. Két nagy pé’da áll előttünk: az egyesült Áramok és Svájc. Amerikában a világgazdaság szorítja vissza a tovinizn üst, Svájcban pedig a fajok egyenlősége és paritása vezet ugyanehhez az eredményhez. Az erőszak helyébe a békés szabályozást, az elnyomás helyébe a szabadságot kell tenni Ezek azok a célok, amelyek bennünket itten összehoztak s amelyeket ti kell érnünk, hogy nemes törekvésünket siker koronázza. Szülő Géza általános helyesléssel fogadott szavai után a kongresszus a napirendszerint folyt le. A felszólalások között Flachbarth Ernő dr. központi irodai igazgató, a csehszlovákiai magyarság egyik képviselője a szervezkedési problémáról terjesztett be referátumot. A kongresszus szerdán este tartotta meg záró ülését, amelyen több fonlos határozati javaslatot fogadtak el az állami szuverénitás és a kisebbségi jogok viszonya, a kisebbségek belföldi és nemzetközi együttes munkája, az európai béke veszélyeztetése, a nemzeti türelmet-Csak szeptember 15-ig! Igen sok pénzt takarít meg, aki őszi és téli leányka, valamint női kabátszükségletét szeptember 15-ig vásárolja meg. Nagy választékban Kertész J. Jenő áruházában Komárom, Nádor-utca 25. (az Otthon-kávéházzal szemben). Ugyanott az összes női és úri divatáru cikkek szintén nagyon olcsón beszerezhetők. lenség és a kisebbségi jogtudomány kérdésében, Különösen fontos az a határozati javaslat, amelyben a népszövetséghez fordul a kongreszszus és felszólítja, hogy haladéktalarul lásson hozzá a kisebbségi prob'éma komoly megoldásához. Risztics sikerét Genfben magyar sikernek könyvelték el. A nemzetközi aeroszövelség Genfben Risztics János gyorsasági, távolsági és időtartami repülési rekordját Magyarország javára könyvelte el és ezzel Risztics sikere hivatalosan is magyar siker lett. Kisiparosaink a kiállításon. —augusztus 26. A napokbm lezajlott kiállításnak egyik ieérdekesebb részét képezte a kézműves kisipar termékeinek bemutatása. Úgy a kisipari hivatalos szervezetek, mint maga a nagyközönség is I élénk érdeklődéssel tekintett a kiállítás kisipari osztályának berendezkedése elé, különösen Komáromban, ahol a kézműves iparnak sok százados múltja komoly értékké fejlesztette szorgalmas iparosiársadalmunk minden munkáját. Meg kell azonban vallani, hogy bizonyos csalódás töltötte el azokat, akik a kézműves ipar ünnepi kirukkolását várfák. A komáromi kézműves ipar nem abban a számban vett részt a kiállításon, amely számaránya és értéke szempontjából megillette volna s melylyel szerepelni valahogyan a „standesehre* tekintetéből is, társadalmi és gazdasági vonatkozásokból is kötelessége lett volna. Nem rekrimináció ez a kijelentétünk, ! inkább fájó megállapítása annak a mérhetetlen letargiának, kedvves2tettségnek, j amelyben ma iparosságunk sínylődik, i De része van az elmaradásban annak a közönynek is, amely befészkelte magát az iparosság leikébe. Ez a minden-mindegy gondolkodás pedig nem termelő (a;aj, ez a fejlehorgasztás nem munkakedvre derítő élesztője annak a társadalmi rétegnek, amely a gazdasági harcnak ma különösen az első lövészárkaiba kényszerült. Mégis amit kisiparosságunk nyújtott a kiállításon, valóságosan érték volt s csak igazolja azt a reményünket, hogy egy legközelebbi kiállításon a termelő munka szorgos, fáradhatatlan kezű részesei teljes felkészültséggel mutatják be termékeiket. Lesz alkalmunk még a kiállításon résztvett hézmüves iparosainkról külön is megemlékezni, ehelyütt csak általánosságban kívánjuk leszögezni, hogy a vas- és fém, a fa, ruházati és élelmezési, díszítő iparban abszolút értékű kézműves munkák állíttattak ki s akik igy reprezentálták a mi derék iparosságunkat, méltán érdemlik meg mind azt a dicséretet, amelyben nemcsak a hivatalos bírálat, de maga a nagyközönség is részesítette őket. A kiállítás ma már nemcsak látványosság, már nem panoptikum, hanem a gazdasági élet egyik igen fontos kiegészítő része, amely alkalmat ad gyártónak, eladónak, vevőnek egymással való közvetlen találkozásra, nem egyéb tehát, mint a régi módi országos vásárok, ahol a termelő és közvetítő munka keres és tatái értékesítésre bőséges alkalmat. Jólesően állapítható meg a kiállításon résztvett kisiparosaink nyilatkozataiból, hogy megértették a kiállítás célját és megértette, értékelte a szükségleteit beszerző publikum is, mert a kézműves ipar termékeit vásárolta is, vagy megrendeléseket adott azokra A kiállítás fényes erkölcsi és a kiállítók számára kitűnő anyagi sikere a legjobb biztató marad mindazok szamára, akik résztvettek és oktató tanulság azoknak, akik komoly ok nélkül elmaradtak. Legközelebbi számainkban az egyes kiállókról és ipari készítményekről számolunk be. minden jó háziasszony fehérneműjét otthon varrja és hozzá a hires Sch- olt chifon, vászon, paplanlepedő, ágylepedő és damasztot Kovács István, Rimaszombat, áruházából hozatja. Kérjen mintákat. Szőnyegek. Paplanok. 307 Jeni nősül“ a Kultuipalolan. Szeptember 3-án és 4 én. Csak nemrégiben hunytéi váratlanul a modern magyar vigjátékirás egyik avatott poétája, Szenes Béla, akinek a „Gazdag lány“, „Buta ember“, „Olasz asszony“, „Alvó férj“ annyi sikert, tapsot, babért szerzett, a pesti életet kitünően megrajzoló írónak. Mielőtt azonban a szomorú világ lakója lett Szenes Béla, mintha érezte volna, hogy talán búcsúzni kell, az eddigieknél még nagyszerűbb színműben kivágta legnagyobb aduját. Fél évvel halála előtt elindult életének hattyú vigjátéka a „Nem nősülök“. Mióta elindította, azóta hódit. Budapest már rég veresre tapsolta tenyerét és könnyezve nevetett, de a vidéki színpadoknak is sok táblás házat jelentett. A „Nem nősülök“ — mondhatnánk, kizárólag színészeknek készült, nagyvárosi, pesti színészeknek. A komáromi magyar akadémikusok, mikor elhatározták, hogy a „Nem nősülök“ vígjátékot hozzák, nagy fába vágták fejszéjüket. A Kultúrpalota színpadán három hete hatalmas munka folyik. Komárom inteiigens ifjúsága R. Moly Margittal az élen gyönyörű munkát végez és bátran elmondhatjuk, hogy szeptember 3-án és 4-én a „Nem nősülök“-öt csodálatos ambícióval és nem mindennapi tehetséggel felszerelt műkedvelők fogják játszani. A „Nem nősülök“ előadása minden tekintetben kifogástalan lesz. A szereplők, a toalettek, Nagy Márton festőművész szenzációs uj díszletei, a megrendezés legapróbb részletei, a bútorok, a megvilágítások mind olyanok lesznek, amelyet még komáromi színpad alig produkált. — Köszön aínyilvánitás. A Komáromi Hadirokkantak Egyesületének segélyalapja javára a „Technika“ stavebná uc. spol. zsilinai cég 1000 koronát, a Posnánsky és Strelitz aszfaltgyár vitkoviczi cég 300 koronát adományozni szívesek voltak, ameíy adományokért a fenti cégeknek ezúton is hálás köszönetét fejezi ki a Komáromi Hadirokkantak, özvegyek és árvák egyesületé nek vezetősége.
