Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-07-09 / 81-82. szám
1987. jglias 9. 2. oldal. Kom&romi Lapot ELBERT DIVÁTiRÜHÁZ és i,. NŐI ÉS FÉRFI FEHÉRNEMŰ ÁRUHÁZ Bád*r a. I». Elsőrendű gyártmányú áruk, mélyen leszállított árak. Legdivatosabb sport és szekrényalaku gyermekkocsik gyári áron. Vulkán böröndök, utazókosarak eredeti gyári áron. Fürdő cikkek, mint: köpenyek, dresszek, cipők, sapkák. Női- és férfi harisnyákban óriási választék. len próbálkozását mindenkor meleg érdeklődéssel kísérte és amely régi nagy feladatainak küzdelmében továbbra is kitart mellette Küiönösen pedig akkor, hogyha a magyarság másik nagy pártjával testvéri egyetértéssel munkálkodik tovább nemzeti kisebbségünk javára. (-) Minden jé háziasszony fehérneműjét ottthon varrja és hozzá a hires Schroll ehifon, vászon, paplanlepedő, ágylepedő és damasztot Kovács István, Rimaszombat, áruházából hozatja. Kérjen mintákat. Szőnyegek. Paplanok. 307 POLITIKAI SZEMLE Komárom, jul 8. A Bund der Landwirte megszakította kapcsolatát a magyar nemzeti párttal. A német mezőgazdák szövetségének parlamenti klubja csütörtökön ülést tartott. A klub ezen ülésén foglalkozott Mayer és Hanreicti dr. képviselők ügyével, akik tudvalévőén a közigazgatási reformnak a képviselőházban való megszavazásánál a párthatározat ellenére a javaslatnak ellene szavaztak. A klub a két képviselőt e cselekedetéért kizárta kebeléből Prágai jelentés szerint ugyanezen ülésen foglalkozott a klub a pártnak a magyar nemzeti párthoz való megváltozott viszonyával is és a klub elhatározta, hogy a magyar nemzeti párttal való viszonyát megszakítja. Erre mint ismeretes, a német kormánypártnak az adott okot, hogy a közigazgatási reformmal szemben a magyar nemzeti párt erélyesen állást foglalt és törvényhozói a javaslatot nem szavazták meg. A Bund der Landwirte az esti órákban hivatalos kommünikét adott ki Ie határozatokról, amelyek politikai körökben — bár várható volt, — mégis élénk feltűnést keltettek. Véget ér a képviselőház tavaszi ülésszaka. A képviselőház elnöksége ülést tartott, amelyen a képviselőház még tartandó ülései sorrendjét állapította meg. A képviselőház a pénteki ülésen kívül kedden, julius 12-én és csütörtökön, julius 14 én tart ülési, mely u.óbbi üléssel a tavaszi ülésszak véget ér és a képviselőház nyári szünete megkezdődik. Ratifikálták a csehszlovákmagyar kereskedelmi szerződést. A képviselőház junius 7-én tartott ülésében került napirendre a csehszlovák-magyar keresKedelmi szerződés, amelyet Uhlir külügyi előadó ismertetett. Az előadó beszédében külpolitikai kérdésekre is kitért és úgy latszik, hogy különösen Rothermere ismert cikkeivel szemben akarta leszögezni a külügyminiszter álláspontját, visszautasítva minden olyan kísérletet, amely a trianoni 1 békeszerződés revízióidra vonatkozik. I Majd rámutatott arra, hogy Csehszlovákia és Magyarország közö t olyan óriási gazdasági kérdéskomplexum van, hogy azt egyszerre rendezni nem lehet A kereskedelmi érdekeltségek mindkét részről állandóan sürgették a szerződés megkötését A politikai helyzet mindkét államban sokáig kedvezőtlen volt arra, hogy e szerződést gyorsan meg lehetett volna kötni, most azonban már Magy arország ratifikálta a szerződést s mivel a szenátus is helybenhagyta, csak a képviselőháznak hozzájárulása szükséges még a szerződéshez. Majd beszéde során azt mondotta, hogy egyes magyar körök úgy állítják be a dolgot, mintha Magyarország óriási áldozatot hozott volna a Csehszlovákiával való kereskedelmi szerződés megkötéséért. Ki keli jelentenie, hogy ne higyje Magyarország, hogy kegyet gyakorolt a kereskedelmi szerződés megkötésének lehetővétételével. Mi — úgymond — minden inszinuációt, amely bennünket akár közvetlenül, akár közvetve érint, a legerélyesebben visszautasítunk. Mi Közép* európa végleges pacifikálását akarjuk elérni és ez volt célunk a szerződés megkötésével is. Lojális, jó viszonyban akarunk élni és jó viszonyt akarunk teremteni a szomszéd államokkal, igy Magyarországgal is. El/árjus, hogy a magyar közvélemény is velünk fog haladni ezen az utón. — Az előadó fejtegetéseit politikai körökben úgy magyarázzák, hogy különösen a politikai vonatkozásokat Benes dr. külügyminiszter előzetes beleegyezésével hozta föl beszédében Uhlir képviselő A szerződést a képviselőház több fölszóialás után mindkét olvasásban ratifikálta. Csak a kommunisták szavaztak ellene. A kormány nem vett részt a Húsz-ünnepen. Két évvel ezelőtt nagyszabású Husztínnep zajlott le Prágában, a melyen úgy a köztársaság elnöke, valamint a kormány tagjai resztvettek és ezzel az ünnepélynek hivatalos je'leget adtak. Emiatt a Vatikán és Csehszlovákia között a diplomáciai kapcsolat megszakadt, a Vatikán Marmaggi nunciust visszahívta. Az igy keletkezett ellentét elsimítására többször tétettek kísérletek, azonban a tárgyalások eddig nem vezettek eredményre, ügy látszik, hogy a Vatikán kiengesztelesére kezd a Kormány is nagyobb súlyt helyezni, mert j a Prágában most rendezett Husz-ün' népén már sem a köztársasági elnök, A győri csata után. Irtai Takita Sándor. Tudott dolog, hogy a szerencsétlen győri Csata után a felkelő magyar csapatok a császári ezredekkel együtt Komáromba és Csallóközbe vonultak. A francia sereg ezalatt ostrom alá fogta Győr várát s kemény harcok után elfoglalván azt, alaposan megerősítette. Napoleon ismert kiáltványa értelmében a franciaseregeknek Magyarország megnyerése s nem kifosztása lett volna a rendeltetése. A franciák azonban mindent megtettek nemzetünk elidegenítésére és elkeseritésére. Az ország hangulatáról mint szálló ige járta akkor: ki retteg, ki siránkozik, ki kesereg, ki meg káromkodik. A francia seregtől megszállott megyék menekültjei hihetetlen dolgokat terjesztettek a franciák pusztitásairól és zsarolásairól, Szemmel látott dolog volt mindez, igy sokat nyomott a latban. Csöppnyire sem kell tehát megütköznünk azon, hogy Napóleonnak a magyar nemzethez intézett pompás kiáltványa hatás nélkül maradt. Még a tüzesebb hazafiak is azt hangoztatták, hogy ne higyjünk az ördögnek, mert kiesünk Isten kegyelméből! Az itt mondottakat egy csomó ismeretlen adattal kívánjuk megvilágítani. E célra egyes megyék alispánjainak és szolgabiráinak jelentéseit, valamint a nagyobb uradalmak tisztjeinek leveleit használjuk. Komáromból 1809 junius 20-án jelentették a nyitramegyei deputációnak, hogy a francia sereg a győri csatában tizenháromezer embert veszített, a mi veszteségeink pedig holtakban és foglyokban nyolcezer emberre rúgott. — E jelentésben olvassuk, hogy tollal leírni nem lehet azt a pusztást, égetést, fosztogatást, amit a rancia sereg visz véghez a dunántúli megyékben. — („Depopulationes expilationes atque devastationes exprimere nequeo.“) Boday ispán most érkezett ide, mint menekült a Dunántúlról s ő jelenti, hogy a franciák számos községet, köztük Nagyigmándot porrá égették s a lakosságot teljesen kifosztották. „Annyi embertelenséget és kegyetlenséget miveinek ők, hogy az emberek már a fegyverszünettől is irtóznak.“ A jelentés adja hirül, hogy a franciák elfoglalván a dunai malmokat, átkeltek a Csallóközbe, de vesztükre; mert Néma község mellett a mieink megtámadták s heves ágyúzás közt visszaűzték őket. A főhadiszállás ekkor Tany községben volt. Az ágyúzást nemcsak Komáromban, de még jóval messzebb is tisztán hallották. Az elfogott francia tisztek (köztük egy ezredes) állítása szerint négyezer francia katona pusztult el ez ütközetben. Ezek nagyrésze a Dunába fűlt, mert a mieink ágyúi összelőtték a francia katonákkal telt malomhajókat. Ez ütközetet leírta Brogyáni István Komáromban, junius hó 21 én és 22-én kelt jelentésében, melyeket Turcsányi Ferenchez, Nyitramegye szolgabirájához intézett. A némái ütközet 1809. junius 19-én történt s amint Brogyáni irta — a franciák ez elűzésével Csallóköz megmenekült a további támadástól („insula Csallóköz ab hostium irruptionibus per proelium ad -possessionem Néma immunis hue adusque reddita atque liberata“). Ezt a némái ütközetet azért említjük meg, mert a nemesi fölkelésről szóló munkák az ütközetről mit sem írván, csak annyit említenek, hogy Kolozsváry Ferenc egy hajón elfogott egy ezredest és kilenc embert. A valóság ezzel szemben a komáromi jelentések szerint úgy hangzik, hogy a némái csatában elfogottak közül a mieink egy ezredest és nyolc tisztet hajón Pestre küldtek le! Davidovics tábornok, Komárom parancsnoka ez alkalommal kihirdette, hogy Károly főherceg az egyesitett hadsereggel általános támadásra készül a franciáit ellen. Ez a hir — Írja B.-ogyányi — a haza minden fiát lelkesedéssel tölté el s mindnyájan könyörögtek az ég urához, hogy győzelmet adjon fegyvereinknak; mert a Dunántúl szerencsétlen lakói csak igy menekülhetnek meg a franciák ellenségeskedésétől. Mit kell ezeknek szenvedniök — írja Brogyányi — azt nehéz volna leírni. A Győr körül fekvő s teljesen kifosztott községeknek nemcsak az ott levő francia csapatokat kellett táplálniok, de most is kétszáz hízott ökröt kellett adniok a Bécs mellett lévő nagy francia sereg részére. S ez igy megy másutt is. A tatai uradalmat annyira kifosztottak már, hogy Komárom-megyétől könyörög segítségért. Pannon halmáról nemcsak az élelmiszereket, gabonát, bort stb., hanem az arany- és ezüstedényeket, a bútorokat is elvitték. Pápát annyira kifosztották, hogy ott az éhség dühöng, A tatai szolgabirót, Milkovics Lajost elhurcolták s most is fogva tartják, miután előzőleg mindenéből kifosztották s még az ágyneműinek tollát is szélnek eresztették. Egy bajai eredetű hajós — írja Brogyányi — Komáromba jővén, elmondá, hogy a franciák Bábolna mellett elfogták őt s a generálisok elé vezetvén, ez magyar nyelven kérdé öt, micsoda véleményük van a déli részek magyarjainak a franciákról? Hol és mennyi a katonaságuk ? A hajós e kérdésekre megfelelvén, a generális szabadon bocsáttatá őt s egy Kálóczy nevű francia káplárral (aki komáromi születésű magyar volt) kisérteté ki a táborból. Brogyáni jelentésében olvassuk, hogy a Dunántúl a franciák kokárdát oszto-Trencsénteplicz csodás hatással gyógyít csúzt, köszvényt, ischiast. Legerősebb hőforrások és iszapfürdők. Peiuió-lakás 40 Ké-tól. Információ: Lengyel Jenő Komárno Tolnai u. 5., vagy a fürdőigazgatóság. ' m sem a kormány tagjai hivatalosan nem vettek részt. Politikai körökben ezt arra magyarázzák, hogy a köztársasági elnök és a kormány meghajolt a Vatikán követelése előtt és remélik, hogy ez a jelenség ismét közelebb hozza a Vatikánt Csehszlovákiához. Hir szerint most újra megindulnak a tárgyalások Rómában, hogy a teljes harmónia helyreálljon. Milyen lesz a tervezett iskolaautonómia? Mint ismeretes, Hodzsa Milán dr. iskolaügyi miniszter nem régiben bejelentette, hogy a közigazgatási reform kapcsán megvalósul az iskolaautonómia, amit a németek is megkapak. A Bohemia c. német lap kérdést intézet Hodzsához e kérdésben, aki a következőképen nyilatkozott: Az iskolaügyi autonómia megvalósításának jogi alapja már megvan. Annak keresztülvitele Szlovenszkóban fog megtörténni és csak azután a történelmi országokban A folyó évi szeptemberben a törvényhozás elintézi a szlovenszköi országos iskolatanács kérdését és azután sor kerül az iskolai autonómia megvalósítására a történelmi országokban. Cseh hangok Rothemere cikkéről. Lord Rothemerenek a trianoni békeszerződés reviziójáról írott cikkeivel foglalkozik a cseh Tribuna egyik legutóbbi száma. Azt írja a lap többek között: Szinte érthető, hogy Magyarország a békeszerződésekkel nincs megelégedve és örülne a változtatásnak. Ezért nemcsak minden lépést, hanem minden mozzanatot üdvözöl, amely e cél felé vezet. Nem akarjuk Magyarország politikai képességét lebecsülni. — írja a lap — s reméljük, hogy lord Rothemere cikkét nem külpolitikailag, hanem belpolitikai szempontból iten meg. Azonban ennek is haiárt keil szabni. Igatnak és ezt a tisztviselők és a magánosok ruhájukon hordják személyük biztonsága érdekében. Ma — Írja ugyaDŐ — egy francia strázsamestert hoztak ide Komáromba. Ez az ember Mocsán kegyetlenkedett. Katonáink levágván társait, őt magát fogva ide hozták. Tegnap meg egy bekötött szemű francia kurír érkezett a dunai hídhoz s levelet hozott Davidovics tábornoknak a foglyok kicserélése ügyében. Mint friss újságot Írja Brogyáni Komáromból, hogy a vitéz alezredest, Jeszenszky Jánost Simonyi helyébe ezredesnek nevezték ki. Simonyit azonban nem betegsége, hanem gyávasága miatt mozdították el. („qui propter turpem metum una cum divisions sua hodiedum disparet.“) Ez is ritka eset az insurrectio korában! hiszen tisztjeinknek hősiességéről hazaszeretetéről s önfeláldozásáról tengernyi írás maradt reánk. Éppen Brogyáni levelének keltekor halt meg Komáromban Barkóczy Antal báró, a zempléni lovasság egyik vitéz kapitánya, akinek lábát a győri csatában ágyúgolyó zúzta szét. Egyik közvitéze: Budaházy Péter élete kockáztatásával a legnagyobb tűzben lovára emelte őt s biztos helyre vitte, ahonnét Komáromba vitték s bár a nádor egyenes parancsára nagy gonddal ápolták őt, megmenteni nem lehetett. Közvetlenül halála előtt megkapó sorokkal búcsúzott el megyéjétől. „Igen kevés órák,múlva — irta — elvégzem életemet. Édes hazám védelmében annyira megsebesittettem, hogy kínos fájdalmim után a halált óhajtva várom. Nem békétlenkedem halálomon : mert a dicsőség mezején végzem el életemet; reményiem megérdemlem, hogy magyarnak születtem 1" — (Ezután élte megmeatőjét: Budaházy Pétert ajáalta jutalomra a státusoknak).
