Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-08-18 / 98-99. szám
4. uiüai. h-oiuaruuii Lapok Az Országos Iparos SzövetségIközgyüjésejés országos iparos kongresszus Kam irombán. — Saját tudósítónktól. \ augusztus 18. A magyar mezőgazdasági, ipari és népviseleti kiállítás második napján, hétfőn tartotta meg az Országos Iparos Szövetség rendes évi közgyűlését Komáromban, ezt követőleg pedig az országos iparos kongresszust. A közgyűlés a komáromi járási ipartársulat tágas nagytermében folyt le és azon 22 járási ipartársulat képviseltette magát kiküldötteivel, ezenkívül még nagyon sok érdeklődő iparos vett részt, úgy hogy a nagyterem zsúfolásig megtelt Az Országos Iparos Szövetség közgyűlése d e. 9 órakor kezdődött Koczor Gyula szövetségi elnök nemzetgyűlési képviselő elnöklése mellett. Az elnöki asztalnál foglaltak helyet Molnár Miklós, a kassai ipartársulat elnöke, Uhrinydk Lajos dr. szövetségi titkár, Boldoghy Gyula komáromi ipartársulati elnök, hdnfy Géza társulati titkár, Helyei Gyula, Wirth Gyula építész (Kassa), Székely Armin ipartársulati elnök (Homonna) és mások. Komárom várost Csizmazia György városbiró, a járási közigazgatási hatóságot Oltinger Kálmán iparhatósági biztos képviselték és az államrendőrség képviseletében Miszarovics Pál rendőrfogalmazó volt jelen. Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselő, elnöik üdvözli a megjelenteket s az ülést megnyitja Sajnálattal állapítja meg, hogy az iparosság nem akar a régi közönyösségéből kiemelkedni. Nem tesz a saját érdekében semmit, minden segítséget csak másoktól vár. A saját sorsának intézésében nem akar tevékeny részt venni, mindig csak másoktól reméli sorsának j óbbrafordulását. A szervezettségben levő erőhatalmat nem akarja felismerni, pedig addig amig ezt fel nem ismeri, javulást senkitől se várjon Kéri a megjelenteket, hogy ezzel a gondolkozásmóddal egyszersmindenkorra szakítsanak, mert akkor az iparosságnak el kell pusztulnia A jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Bállá Mihály és Kostyányszky Jenő tagtársakat. Csizmazia György városbiró Komárom városa nevében meleg szavakkal üdvözli a szlovenszkói iparosságnak kiküldötteit Megállapítja, hogy a közgyűlés tárgysorozata az önálló iparosok sorsával foglalkozik, amiből azt reméli, hogy az ipari munkásság megoldásra szoruló kérdései is kölcsönös elintézést nyerhetnek. Boldoghy Gyula iparlársulati elnök a komáromi iparosság nevében köszönti a szövetség közgyűlését. Balug A. Béla munkácsi kiküldött az ottani ipartársulat üdvözletét tolmácsolja s kijelenti, hogy az ipartársulatok az országos szövetség munkájával teljesen karöltve akarnak haladni s ha nem sikerül a külön ruszinszkói szövetséget meg alakítani, akkor minden fentaidás nélkül csatlakoznak az országos iparos szövetséghez, de kívánságuk az, hogy ruszinszkói titkárságot szervezzen a szövetség Ezek után Uhrinydk Lajos dr. szövetségi titkár olvasta fel évi jelentését amelyben megemlékezik az adóügyekről, kiterjeszkedik bővebben a szociális biztosítás kérdésére, az állami kiállításokról referál, majd megemlíti, hogy a bélyegakció nem sikerült a várt eredménynyel. Koczor Gyula elnök kijárta, hogy a hadügyminiszter a katonai szállításokat elsősorban kisiparosoknak fogja kiadni, de itt a kisiparosoknak meg kell mutatni, hogy a vállalt munkákat tiszteségesen elvégzik, mert akkor továbbra is biztosíthatják maguknak a szállításokat. Több esetben közbenjárt a minisztériumoknál s a legtöbb esetben sikerült az iparosság érdekeit megvédeni. Koczor Gyula szövetségi elnök és a szövetségi titkár több látogatást tettek a múlt év folyamán Szlovenszko és Ruszin-Komárom, —agüszluSal5 szko több városában és meghall" galták az iparoság kívánságait. A titkári jelentés rámutat arra a nagy fontosságra, amit az iparos társadalomra nézve a szaksajtó és az iparlörvény revíziója jelent. A gondosan szerkesztett jelentés még az iparos osztály számos égető kérdésével foglalkozott. A jelentés felett megindult vitának első szónoka Boldoghv Gyula kijelenti felszólalásában, hogy a szövetség működésével nincsen megelégedve. Ezért azonban nem az iparosságot kell okolni, hanem a hatóságokat, amelyek nem lámogatják elég intenziven a szövetség munkáját és általában az iparos osztályt. A szövetség csekély eredményeinek ez az igazi oka. A szövetségnek oly irányban kell dolgoznia, hogy az általános érdekeket megvédje, de a szövetség nem elég erélyes,a kívánságokat hangosabban kell a nagy nyilvánosság előtt és az illetékes fórumoknál hangsúlyozni A szövetségnek nehéz a helyzete a sok hasonló célú alakulatok miatt is. ■ Molnár Miklós (Kassa) javaslatára az elnök felolvastatta a múlt évi zárszámadásokat. Szerinte a szövetség nem mindenkit kielégítő ered ménye azokban a szomorú viszo nyokb3n keresendők, hogy a szövetség anyagi nehézségekkel küzd. Balia Mihály Kassa, Helyei Gyula Kassa jelentései után a közgyűlés úgy a titkári jelentést, mint az 1926 évi zárszámadást s a mérleget tudó másul vette s a felmentvényt megadta. Az 1927 évi költségelőirányzatot, Momdr Miklós felszólalása után. azzal vette tudomásul a közgyűlés hogy amennyiben a sajtó ügyében előterjesztendő a napirend 4 pontjában szereplő határozat a költségvetés tekintetében változást idézne elő, azt csak olyan értelemben fogadják el Bállá Mihály a kassai ipartársulat alelnöke hivatkozik felszólalásában arra, hogy a szövetség az ipartörvénytervezetnél is dolgozott és véleményes jelentést adóit több kérdésben a törvény mód >sitásáí iüe töleg. A komáromi ipartársulat jf kéri, hogy a közös munkában, mint Szlovenszko legjobb hírnevű társulata, szintén vegyen részt, amivel kiváló segítséget nyújthat a szövetség munkájához. Helyei Gyula szerint a szövetség eddigi munkáját a Jednota akadályozta meg. A Pozsonyban 1922. évben megalakult keresztényszocialista iparos szövetség Ruszinszkóban ts sok szervezetet épített ki. A szövetség azonban nem politikai alapon kíván működni, hanem annak kikapcsolásával, noha a turócszentmártoni Jednota ennek az ellenkezőjét akarja. Az iparosszövetséget haladó szellemnek kell áthatnia s aki nem védi az egyetemes iparos érdekeket, az nem méltó, hogy a szövetség keretében helyet foglaljon, A szövetség már 8 év óta áll fenn és hogy eddig nem tudott nagyobb eredményeket felmutatni, az annak tudható be, hogy nem rendelkezett elég szabadsággal. A szövetségnek első sorban szaoadságát kell biztosítania, enélkül a hivatalos társulat nem képes dolgozni. Az iparosság mindenekelőtt élni akar, mert ehhez joga van. Ha az ipartársulatok segítik a szövetséget, úgy a szövetségnek is könnyebb lesz a munkája Balogh Miklós a ruszinszkóiak nevében kijelenti, hogy a ruszinszkói ipartársulatok csatlakoznak a szövetséghez, de expozitűrának a felállítását kívánják az országrész terülétén. Molnár Miklós, a kassai ipartársulat elnöke szólalt fel ezek után. Szerinte a szövetségnek 23000 K bevétele mindent megmagyaráz. Ebből nem lehetett intenzivebb munkát kifejteni. Boldoghy Gyula is alelnöke a szövetségnek, tehát nem kritizál-SLEGANS férfiingek! MÉRTÉK SZERINT NŐI FEHÉRNEMŰEK BABY KELENGYE A G Y N EMU VÁSZONÁRU hatja joggal annak működését, amelyért ő is felelős Az egyes ipartársulatok segítése révén a szövetség nehéz munkája is könnyebb lesz és eredményesebb. Nem az a fontos, hogy hol van a szövetség székhelye, hanem hoqy az dolgozni tudjon és ennek feltételei adoitak legyenek Molnár Miklós felszólalásához Dosztál Jakab, a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara tanácstagja szólt hozzá nagy alapossággal és szakértelemmel. Molnár viszonválaszában szóvá teszi, hogy az iparosságot uj gondolkodásnak kell áthatnia és ebből a célból legelső sorban müveit iparosokat kell képezni. Ezen a téren játszik igen fontos szerepet a szaksajtó kérdése. Mindenek előtt meg kell teremteni a szlovenszkói magyar iparosság részéri a magvar nyelvű szaksajtot. A Kassán megjelenő Közérdek cimü lapot a Kassai Iparoskor és Kereskedelmi Testület adta ki eddig, 1927 december 3t én túl azonban már nem ezek kiadásában jelenik meg ez a szaklap. Szerinte az Országos Iparos Szövetségnek kellene ezt a lapot átvennie és ebből kifejleszteni a szlovenszkói és ruszinszkói iparos szaklapot. A szövetség sikeres működése érdekében feltétlenül szükség van egy nívós szaklapra, amelyben nemcsak a hirdetések dominálnak, hanem a lap szellemi része is. Szlovenszkóban a magyar iparosok száma még most is körülbelül 50000, feltétlen szükséges tehát olyan fórumot meg teremteni, amely állandóan szemmel tartja a magyar iparosság érdekeit is. A szlovák ioaroáo i hétről hétre megkapják a Turócszenímártonban megjelenő szaklapjukat és ép igy a magyar szaklapnak is meg kell találni az útját a magyar nyelvű iparossághoz Ha az 50000 magyar iparosból csak 4000 előfizetője akad a lapnak évi 40 K előfizetési áron, úgy a szövetség kiadhat egy minden tekintetben megfelelő 10—12 oldalas heti szaklapot. Hangsúlyozza, hogy a lapot iparos embernek kell szerkesztenie, mert csakaz képes be leilleszkedni az iparosok lelki világába. Ha a szaklapot ilyen formában megvalósítják, úgy a szövetség titkára részére is beállíthatnak összeget a költségvetésbe, akinek csak az lenne a foglalkozása, hogy a szövetség ügykezelésével törődjék. Molnár végül kijelenti, ha a szövetség hivatalos szaklapját nem fogják megvalósítani és a szlovenszkói titkár kérdését sem tudják megoldani iiyen módon, akkor a szövetség nem lesz életképes, és inkább keressenek más működési plattformoí, esetleg asztaltársaságokat alapítsanak, de ne hivatkozzanak a szövetség névre. Koczor Gyula elnök helyesli és támogatja Molnár Miklós javaslatait amit a közgyűlés egyhangúan szin tén magáévá tett. A szaklap ügyével egy szükebb bizottság foglalkozik úgy, hogy a 1928. január 1- től kezdve az országos iparos szövetség kiadásában megjelenik a magyar iparosság hivatalos lapja. A közgyűlés napirendje ezzel déli 1 órakor kimerült. Rövid fél órai szünet után, amely alatt a székház udvarában lefényképezték a közgyü lés résztvevőit, fél 12 órakor elkezdődött az országos iparos kongresszus. Koczor Gyula elnök, nemzetgyűlési képviselő rövid megnyitójában üdvözölte a kongresszus kiküldötteit, a kongresszuson megjelent Holota János dr. nemzetgyűlési képviselőt, Dosztál Jakabot, a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara tanácstagját, Csizmazia György városbirót, Oítinger Kálmán iparhatósági biztost és a sajtó képviselőit. Ép úgy átadta a kongreszusnak Sziiuő Géza es Szent jvany József pártelnökök üdvözleteit, akik a kongresszusnak áldásos munkál kívánnak (Éljenzés.) Jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri WirthGyula,Kassa) és Lukács Andor (Királyhelmecz) kiküldötteket. Dosztál Jakab a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara nevében üdvözli a kongresszust. Munkácsról Balogh kiküldött az ottani vegyeskeréskedők és fűszeresek sérelmére kért orvoslást ismerielve egy röpcédulát, amelyben a munkácsi fogyasztási szövetkezet aláássa a kereskedői tekintélyt a tiezteségtelen konkurencia eszközeivel. A kong! resszus napirendjére tűzte ki a munkácsi kereskedők sérelmét. Ezután következett volna Molnár Miklós előadása az iparos szaksajtó kérdésérői, amit azonban a közgyűlésen részletesen ismertetett. Utinnyák dr szövetségi titkár a kézmives ipar fejlesztéséről szóló előadását nagy terjedelme miatt a szövetség szaklapjában adja közre. ívánfy Géza iparíársuiatititkár (Komárom) tartotta meg ezután előadását az iparos ifjúság nevelése címmel, amelyben szakavatottan ismertette az iparostanonc ifjúság súlyos problémájának megoldásra váró kérdéseit, amelyek szintén megvalósulhatnak a szaksajtó támogatásával. A tanonc képzésre nagyobb gondot kell fordítani, mert amilyen az ifjúság, olyan a jövő. Két irányban kell fokozatosan kialakulni a tanoncképzésnek: kulturális és szociális szempontokból. A kulturális nevelésnél hidat kell építeni a város és falu között, hogy ' a falu tanoncai hátrányba ne kerüljenek a városiakkal szemben. Mindez azonban anyagi erők nélkül lehetetlen, épen azért a kormány kötelessége a tanoncképzők anyagi támogatása. Fiatal szaktanító nemzedékről kell gondoskodni, szaktanfolyamokat azonban ne csak szlovák helyeken tartsanak, de magyar nyelvű-vidékeken is, mert a kultúrában mindegy, hogy milyen nyelven szivja ezt magába az ifjú, a fontos az, hogy megértse anyanyelvén a tanulás anyagát. A kongresszusnak azon kell lennie, hogy minél több állami támogatást szerezzen a tanoncok kiképzésére, amelynek másik fontos problémája a szociális kérdés. A tanonccal bánni is kell tudni és szociális érzékkel kell velük foglalkozni. Tanoncotthonok létesítendők és a tanoncokat évente legalább egyszer tanulmányi kirándulásokra kell vinni, hogy lássanak A tanoncképzés sok reformra szorul és csak ezek megvalósítása esetén lehet remény arra, hogy a jövő nemzedék meg fogja állani helyét az adott viszonyok között. ívánfy Géza titkár tartalmas előadását lelkes tapsok fogadták, majd több felszólalásban vitatták meg főképen gyakorlati nézőpontokból. Ezek után az iparosok szociális problémáiról Vitovszky József losonci iparos tartott előadást Az iparosság szociális nyomorúságát nagyrészt az eddigi iparos túltermelésben látja. A gazdasági leromlás nem a világháború következménye, mert az úgy is bekövetkezett volna. Az állam elsőrangú érdeke az, hogy a kisiparosságot az állami üzemek konkurenciája ellen megvédje. Egyes iparágak megfognak szűnni, de ezzel szemben egyes iparágak az anyagi jóléttel emelkedni fognak. A
